Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Mire számítsunk: merre terjeszkedik tovább Orbán?

A migránsozás után valamit cselekedni is kell. Milyen gazdasági és politikai intézkedések várhatók például adókban, merre terjeszkedik tovább az Orbán vezette gazdasági birodalom? Megpróbáltuk összeszedni.

Megnyerték a választást, nagyobb arányban, mint várták, a kampány egyetlen üzenete ezzel alighanem leszállóágra kerül. A kormányzást gyakran helyettesítő pr bizonyára zavartalanul folytatható, de vannak területek, amelyeken valószínűleg akarnak tovább lépni, másokon pedig muszáj.

Az egyik legvalószínűbb változás lehet – 2019-től –

az szja egy számjegyűvé tétele.

Nem is olyan régen nyilatkozott többször is Varga Mihály, hogy a 15 százalékos egyetlen kulcs tovább mérséklődhet. Valószínűleg 9 százalékra. Megállapodás alapján minden bizonnyal idén is folytatódik a munkaadói terhek csökkentése.

Nem olyan határozottan, mint az szja esetében, de többször esett szó az áfa 27 százalékos általános kulcsának lejjebb szállításáról. A legutóbbi intézkedések (csirke és sertéshús, a hal, a tojás és a tej áfájának mérséklése) azonban azt mutatja, hogy mivel a kereskedők legalább 80-90 százalékban „lenyelték” a tehermérséklődést, népszerűség-növekedés híján a költségvetés tovább apasztását valószínűleg nem fogja vállalni a kormány.

Én magam nem hiszek abban, hogy komolyabb félnivalója lenne a kormánynak az Európai Uniótól, az eddigi nem cselekvés folytatására ürügyül szolgálhat a nagy fölényű választási győzelem. Ez fenntarthatóvá teszi a kényelmes költségvetést, a laza kamatpolitikát.

A migránsozásból és sorosozásból azonban nem lesz pénz,

márpedig nagyon sok hiányzik például az egészségügyből, és ezt bizonyára a Fideszben is tudják. A kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy inkább előbb, mint utóbb évente legalább 700 milliárddal meg kell fejelni ezt a kiadási tételt. Ennek leghatékonyabb módja a magántőke eddiginél is nagyobb térnyerése (éppen most nyílt meg az Emineo Magánkórház, egy új, 18 ágyas intézmény). Ez még nagyobb érvágás lenne a lakosság széles rétegének, amelynek 74 százaléka számára gondot okoz ezeknek a kiadásoknak a fedezése.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert a magyar gazdaság versenyképessége minden mérés szerint folyamatosan romlik évek óta, legutóbb egy hónapja állított ki bizonyítványt az Európai Bizottság. S egy nappal korábban egy rendezvényen az orbáni gazdaságpolitika „atyja” és tényleges háttérirányítója, Matolcsy György is az idei év feladatának nevezte

a „versenyképességi fordulat” végrehajtását.

Várható a közmunkában résztvevők számának tovább apasztása, amelyre azonban csak alig mérhető hátteret nyújt az amúgy krónikus munkaerőhiány.

A növekvő pénzhiány a szociális rendszerben is változások után kiált. Ennek egyik lehetséges módja a „szülőtartás” beélesítése. Azaz a nem egészen két éve törvénybe iktatott rendelkezések (a nagykorú gyerekek tartási kötelezettsége, illetve a szociális intézmények és a segítő személyek tartás iránti perek indítása) általános bevezetése.

Már a jelenlegi négy évben is többször jutott el a konkrét lépések küszöbéig a kiskereskedelem „megregulázása”, elsősorban

a két nagy német diszkontlánc kiszorítása.

Ennek nehézségeiről tavaly írtunk, ennek ellenére alig két hónapja Lázár János ismét arról beszélt, hogy „amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani”.

Megerősített háttérinformáció szerint Orbán valószínűleg tovább akar lépni a bankok piacán is. Azután, hogy két éve vállalta, fokozatosan mérséklik a különadót, s ennek (is) jegyében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal közösen a kormány 15-15 százalékkal bevásárolta magát a magyar Erste Bankba. Most újabb kísérletet tehetnek a teljes itteni leány megvételére (a 15 százalékkal tényleges beleszólást nem kapott az állam a bank ügyeibe.)

Már csak azért is, mert eddig tisztázatlan okból Orbán összerúgta a port korábbi egyik kedvencével, Spéder Zoltánnal, az FHB vezérével, akinek elképzelése és irányítása mellett előbb még elvégezték a takarékszövetkezetek feletti uralom átvételét, és a hálózat összeolvasztását az FHB-val. Ez akkor az „ellen OTP” kialakítása jegyében kezdődött, de a legnagyobb magyar pénzintézet „saját kézbe” vétele a szükséges tőke hiánya miatt sem sikerülhetett. Ehelyett Orbán kiegyezett Csányi Sándorral, aki ezután gondtalanul bővíthette birodalmát, elsősorban mezőgazdasági érdekeltségeit. (Az alku keretében elvállalta az MLSZ elnökségét, és folyamatosan nagy összeggel vesz részt a foci finanszírozásában.)

Az agrárium azonban Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségi terepe, tavalyi nagy éve során itt is bővítette jelenlétét. Üzleti körökben járja a szóbeszéd az elmúlt időben, hogy újabb, sőt, nagyarányú választási győzelem után nekilátnak

a Csányi-féle agrárportfólió legalább részbeni megszerzésének.

Az ekkora méretben roppant jövedelmező mezőgazdasági nagyvállalkozások közül szinte alig van olyan, amely ne a Fidesz-holdudvarába tartozna. (Egy kivételével, Simcska Lajos agrárcégeivel. Az Orbán megbuktatásában elvérzett hajdani barát mindenesetre éppen ma rapid gyorsasággal jelentette be médiaérdekeltségei zömének bezárását-eladását.)

Korábbi alku felrúgása nem lenne példa nélküli: a 2010 előtt az MSZP-hez közel álló Leisztinger Tamás 2010 után megtarthatta kiterjedt pozícióit cserébe azért, hogy megvette a diósgyőri fociklubot. 2016 decemberében aztán mégis „önként” eladta a Hunguest szállodalánc nagyját, 14 hotelt Mészáros Lőrincnek, aki ezzel ebben az ágazatban is a legnagyobb szereplő lett.

Elégedetlenebbek a kormánnyal a kis cégek

A kisebb cégek vezetői közül sokkal kevesebben látják jónak a kormány gazdaságpolitikáját, mint négy éve. Minden negyedik gondolja úgy, hogy a kormány nem képes változtatni az alapvetően rossznak ítélt helyzeten, ez viszont csökkent 2014-hez képest.

A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) vezetői körében nagyot zuhant azok aránya, akik szerint alapvetően jó a kormány gazdaságpolitikája, és nincs szükség változásra (2014: 42 százalék, 2018: 8 százalék), ellenben nőtt azon vélemények aránya (17-ről 50 százalékra), akik alapvetően jónak látják ugyan a követett irányt, de változtatást igényelnének – derül ki a Policy Agenda (PA) felméréséből. Szignifikánsan többen vannak azok is (2 helyett 18 százalék), akik inkább rossznak látják a helyzetet, de képesnek tartják a kormányt korrekcióra. Ezzel szemben némileg mérséklődött (39-ről 24 százalékra) azok aránya, akik alapjaiban elhibázottnak tartják a gazdaságpolitikát, és nem is látnak reményt arra, hogy a kormány tudjon ezen javítani.

Forrás: Policy Agenda

Mindezek összesítéseképpen azt láthatjuk, hogy a négy évvel ezelőttihez képest

sokkal szórtabbak, széttartóbbak az iskolai osztályozást követő értékelések.

2014-ben a legnagyobb részarányt az elégtelenek képviselték 27 százalékkal, utána (24) viszont a kiváló minősítést adók következtek, közepest pedig 22 százaléknyian adtak. Most viszont messze legvastagabb, majdnem duplaakkora (43 százalék) a 3-asra osztályozók rétege, buktatni csak 11 százalék szeretne, de a kiváló teljesítményt látók száma ötödére, 24 százalékra esett.

Az összesített értékelés ezzel pontosan ugyanakkora, 2,9-es érdemjegyet hoz ki idén, mint négy éve. Az összességében nagyobb elégedetlenségre vall a PA kkv-indexének alakulása is. A cégvezetők

jövővel kapcsolatos várakozása most 47,8 százalék, négy éve viszont 57 százalékkal csúcsot döntött.

A kkv-k irányítói körében egyaránt relatív többségben vannak a magyar gazdaság és a saját vállalkozás javulására számítók. Előbbiben 38 százalék (37 inkább romlástól fél), utóbbiban 46 százalék optimista, 16 százalék pesszimista.

Minden ilyen felmérésben nagy hangsúlyt kap a munkaerőre vonatkozó kérdés. Egy év alatt 55-ről 66 százalékra gyarapodott azok aránya, akik súlyos nehézségnek ítélik meg a munkaerő hiányát.

Összeszerelő ország nem ország

Közel tizedakkora az egy autóra jutó üzemi eredmény (a gyártás közvetlen haszna) a Mercedesnél Magyarországon, mint az egész anyavállalatnál. A kutató szerint ugyan önmagában nem zsákutca ez a jelenség, de az összeszerelő üzemek nagy támogatású erőltetése mögött „beteg logikájú” gazdaságirányítás áll.

Ahogyan az eddig is tudható volt, óriási szórást mutatnak a nagy európai autógyártóknál elért eredmények. A tényleges gazdálkodást leginkább szemléltető üzemi eredmény egy autóra jutó összege nyugat-európai gyártóknál 408 euró (Seat) és 16 234 euró (Porsche) között szóródik – derül ki a Portfolio minapi gyűjtéséből. (Érdekesség, hogy a legmagasabb „polcon” lévő Bentley darabonkénti előállítási nyeresége csak ötezer euró.)

Ebben a sorban a felső-középrégióban található a Mercedes-Benz Cars, a Mercedest és a Smartot, valamint a Maybach luxusmárkát is magában foglaló személyautó-üzletág, ahol 3878 euró volt tavaly az egy járművön elért üzemi (üzleti) eredmény.

A német óriás hazai, kecskeméti leányvállalatának 2017-es adatai még nem ismeretesek a nyilvánosság előtt, de összevetésre alkalmasak az egy évvel korábbi összegek is. Üzleti beszámolója alapján a „közel 190 ezer” Mercin számításunk szerint az árbevétel-arányos üzemi eredmény (marzs) nagyjából negyede az egész anyacég tavalyi értékének, az egy autóra jutó átlagos üzemi profit viszont ennél is alacsonyabb hányadú, 420 euró.

Nem csodálkozott el a számokon a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Némethné dr. Pál Katalin szerint ez is alátámasztja azt a megállapítást, hogy

az összeszerelő üzemek alacsony hozzáadott-értékű termelést folytatnak,

sokkal kevesbé járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, mint az anyacégek eredményei.

A kép persze ennél összetettebb, mert az ilyen üzemek (amellett, hogy nem kevés adót fizetnek) sose csak maguk érkeznek, hozzák magukkal teljes beszállítói hátországukat, s jellemzően lépésről lépésre keresik a hazai partnereket. Egyre több más iparágat (autóknál például textil-, üveggyártást) vonzanak magukhoz – mondta a kutató.

Önmagában tehát ez nem zsákutca, tőkehiányos országban normális fejlődési folyamat ez, de

az erre és ennek kiszolgálására épülő magyar kormányzati gazdaságpolitika nem egészséges

– mondta Némethné Pál Katalin. Ami pedig emögött meghúzódik, nevezetesen az azonnal használható és bármikor eldobható munkaerő képzése, „beteg logikájú” gazdaságirányítást és -felfogást mutat, ami leragadt valahol az 1920-as években.

Nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozóiparba áramlik a tőke, a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik.

Ezt egyébként az egyik nagy, multinacionális tanácsadó cég hazai vezetője is megerősítette a Független Hírügynökségnek. A „munkaállam” koncepciója, az „értelmiségi okoskodás” elutasítása, és ennek jegyében az oktatás elbutítása rendkívül messze vezetően okoz óriási kárt az országnak – derül ki Pál Katalin szavaiból. Szerinte „ezerrel” kellene pénzt költeni a közoktatásra, ezen belül is az általános iskolákra, hogy legyőzhetők legyenek az otthonról hozott hátrányok.

Valamit vesz a kormány az Iparművészetitől elvett pénzből

Azt nem árulja el, hogy mit, de valamit venni készül a kormány 30 milliárdért, harmadát az Iparművészeti Múzeum felújításának pénzéből. Ugyanezzel a lendülettel átcsoportosít 1,8 milliárdot, például 240 milliót a versenysport javára.

Csaknem 32 milliárd forint belső átcsoportosításáról határozott a kormány. A legújabb Magyar Közlönyben megjelentek szerint „társasági részesedés megszerzésére” 30 milliárdot szánnak. Az nem derül ki, hogy mit akarnak venni.

Az viszont látható, hogy 9,822 milliárdot az Iparművészeti Múzeum felújításából vesznek el. A maradékot egyéb, például pénzügyi kiadások terhére helyezik át.

Ezzel egyébként jócskán megvágják az iparművészeti felújítási költségvetését.

Tavaly augusztusban 25 milliárdos kivitelezési keretről beszélt a főigazgató. Ebből tehát csaknem tízmilliárdot elvesznek.

Egy másik határozatban 1,843 milliárdot csoportosítottak át. A legnagyobb tétel, 847 millió forint az Országos Sportegészségügyi Intézet beruházására és felújítására (nagyjából fele-fele arányban) megy el. Általában a gyógyító-megelőző ellátásra, beruházásra és felújításra 325 milliót szánnak. Majdnem ennyit kap a határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok támogatási kerete, működési kiadásokra. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára 130 millióból beruházást hajthat végre.

És biztos, ami biztos, a versenysportnak is odaadnak újabb 240 millió forintot. Bővebb megjelölés ezen a soron sincsen.

A svédeknél is védi a mentelmi jog Semjént

A magyar mentelmi jog Svédországban is védi Semjén Zsoltot, ha az ottani ügyészség eljárást akarna indítani ellene – derül ki a nemzetközi büntetőjog szakértőjének szavaiból. Semjén vadászata után egy svéd gazda tett feljelentést, mert sajátjaként ismerte fel a lelőtt szarvast.

Az Országgyűlés mentelmi bizottságának kellene döntenie arról, hogy lefolytatható-e Semjén Zsolttal szemben bármilyen büntetőeljárás a svéd megkeresés alapján – válaszolta a Független Hírügynökség kérdésére Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója.

Amint arról délelőtt írtunk, a területileg illetékes rendőrség az ügyészséghez továbbította azt a feljelentést, amit egy helyi gazda tett lopás miatt, miután meglátta a svéd sajtóban is közölt fényképet Semjén Zsolt vadászatáról. A lelőtt (házi-) rénszarvasban Niklas Jonsson – illetve ahogyan egy svéd lapnak mondta, édesapja – felismerte saját állatát.

Hoffmann Tamás egyébként felvetette, hogy van néhány tisztázatlan kérdés, ami hozzátartozhat az eljáráshoz. Az egyik az, hogy a rénszarvas tulajdonosa adott-e engedélyt a kilövésre. A választ tudjuk, Niklas Jonsson maga nyilatkozta, hogy nem adott engedélyt (szavaiból az derül ki, hogy csak utólag értesült magáról az esetről is).

A jogász szerint a következő kérdés az, hogy az engedély hiányáról tudott-e a magyar miniszterelnök-helyettes. Hoffmann Tamás szerint az eset körülményeinek ismerete nélkül feltételezhető, hogy erről nem tudhatott és

jóhiszeműen járt el, amikor elejtette a vadat.

Itt tehát inkább a vadászat megszervezőjének felelőssége állapítható meg – tette hozzá.

Ha viszont tudomása volt arról, hogy a vad más személy tulajdonában áll, akkor lehetséges, hogy megállapítható a felelőssége, ebben az esetben viszont a büntetőeljárás korlátja Magyarországon a képviselői mandátum fennállása, amivel kapcsolatban tehát az Országgyűlés mentelmi bizottságának kell döntenie.

Magyarország: „indokolt a hetes cikk szerinti eljárás”

A korrupció magas szintje miatt is indokolt Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása – áll az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának jelentéstervezetében. A második legtöbb uniós vizsgálat nálunk zajlik.

Ismertették az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) jelentéstervezetét ahhoz az eljáráshoz, amelyben végül arról döntenek, hogy elindítják-e Magyarországgal szemben az úgynevezett hetes cikkely szerinti procedúrát. Ennek vége a szavazati jog felfüggesztése lehet.

Az Ingeborg Grässle (Néppárt) által vezetett testület szerint

„a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”,

ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

A tervezet szerint 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény a tagországok körében, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az országban, amivel

Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.

A tervezetben „aggodalommal jegyezték meg”, hogy továbbra is igen magas, 36 százalék az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel

a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a kimaradó tagállamokat a csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, és kiemelték, hogy az erre nem hajlandó országok esetében

fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését.

Bart Staes zöldpárti képviselő elmondta, hogy módosító javaslataikban a „rendszerszintű korrupció problémájára és a magyar intézmények nem megfelelő működésére” hívják fel a figyelmet. A képviselők még benyújthatnak módosító javaslatokat a véleménytervezethez, és számos frakció jelezte is, hogy élni fognak a lehetőséggel.

Felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő

„politikai pamfletnek” nevezte az előterjesztést,

és hangsúlyozta, hogy az abban szereplő kevés tényállítás sem felel meg a valóságnak. Szerinte a vitában „ostoba politikai vádaskodások” és „nyilvánvaló politikai érvek” hangzottak el. Magyarország nem azért nem csatlakozik az európai ügyészséghez, mert bármilyen takargatnivalója lenne, hanem mert más elképzelései vannak a nemzeti szuverenitásról – mondta.

Deutsch elsorolta az ismert állításokat arról, hogy a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására.

A német kormánypárti CDU-ba tartozó Ingeborg Grässle a közelmúltban már élesen kritizálta az OLAF-jelentések kezelését, és „valódi nyomozást” sürgetett. Polt Péter főügyész sértődött és kioktató levélben utasította vissza ezt.

Már a CONT szeptemberi magyarországi helyszíni „bejárása” alkalmával Grässle arról beszélt, hogy a rengeteg szabálytalanság miatt a 2007-13-as költségvetési időszakból várhatóan

egymilliárd eurót (több, mint 300 milliárd forintot) kell Magyarországnak visszafizetnie.

Akkor még előtte voltunk például az Elios-ügynek, amelyben szervezett csalást állapított meg az OLAF, egyedül itt 13 milliárdos visszafizetést javasolva.

MTI/FüHü

Büntetés Veszprémben: minimálbéren a csapat

A bajnokság végéig a minimálbért kapja a Telekom Veszprém kézilabdaklub első csapata és edzői stábja. A büntetést az alig jegyzett dán Skjerntől elszenvedett vereség és az elmúlt időben látott hozzáállás váltotta ki. Ezzel havonta milliókat buknak a játékosok.

Drákói büntetést szabott ki a Telekom Veszprém vezetése azután, hogy vasárnap idegenben 32-25-re kikapott a csapat a Bajnokok Ligájában, a rájátszás első fordulójában a sportágban nem éppen jól ismert dán Skjern HB csapatától.

Már az is kiverte a biztosítékot, hogy március közepén – 15 év után – a Veszprém odahaza alulmaradt a Szegeddel szemben bajnoki meccsen.

A veszprémi klub ezután úgy döntött, hogy az idény végéig

„felfüggesztette a Telekom Veszprém első csapatának, valamint edzői stábjának a minimálbéren felüli fizetések folyósítását”.

Közleményében a csapat vezetése arról ír, hogy „elfogadhatatlannak tartja a Telekom Veszprém csapatának ebben az idényben több meccsen elért eredményeit, de főként az azokon nyújtott teljesítményét és a tanúsított hozzáállását”.

A klub és a csapatot működtető gazdasági társaság „a csapatnak a soron következő mérkőzéseken nyújtott teljesítménye alapján dönt ez ügyben véglegesen”.

Jelenleg a minimálbér 138 000 forint, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 180 500 forint. A klub közleménye nem tisztázza, hogy mondjuk Nagy László vagy a horvát Momir Ilic szakmunkásnak minősül-e.

Nyilvános adatok nincsenek a hazai játékos-keresetekről. Nem hivatalos adatok alapján például Nagy László fizetése évi akár 230 millió forint is lehet, havonta tehát közel 20 millió. De a veszprémi átlag is eléri a havi 3 milliót.

Vagyis a következő nagyjából két hónapban rengeteg pénzt elbuknak a játékosok (és az edzők) Veszprémben.

Jön az automatikus segélyhívó az autókban

Áprilistól csak automatikus segélyhívóval felszerelt személykocsi, kisteherautó és kisbusz helyezhető forgalomba az unióban. Ettől évente 1500 élet megmentését várják.

Március 31-étől hatályos az a rendelkezés, amelynek értelmében csak olyan személyautó, kisbusz és könnyű teherjármű hozható forgalomba Európában, amely

balesetkor automatikusan felhívja a 112-es segélyszámot

tudatta hétfőn az Európai Parlament.

Az e-segélyhívótól azt várják, hogy gyorsabbá teszi a baleset utáni mentést és ellátást: közutakon 50, városokon belül 40 százalékkal, s ezzel évente 1500 életet lehet megmenteni. A szigorodó közlekedési szabályok eredményeképpen az utóbbi években két százalékkal csökkent a balesetek száma, a kontinensen még mindig évenként 25,5 ezer halál következik be, 135 ezren pedig súlyos sérülést szenvednek. A balesetek több, mint fele a városokon kívül, 37 százalék azokon belül történik, autópályákon alig nyolc százalék.

A közlemény szerint a tagállamok és az autógyártók elegendő időt kaptak ahhoz, hogy kialakítsák a bevezetéshez szükséges technológiát és infrastruktúrát.

A rendszer működésének leírása itt található.

Karácsonyra hivatkozva adatokat kérnek és lakásokat keresnek

Karácsony Gergely nevében telefonon személyes adatokat gyűjtenek és személyesen üres lakásokat keresnek „migránsok számára”. Új fordulatot vett a kampány.

A telefonos választási kampány keretében ismeretlen férfihang jelentkezik telefonon azzal, hogy Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje nevében személyes elérhetőségi adatokat (telefonszám vagy e-mailcím) kér, hogy erre információkat juttathassanak el a későbbiekben. E sorok írója is kapott hívást, amelyben 45 másodperc állt rendelkezésre az adat bediktálására.

Karácsony Gergely a Klubrádióban elmondta, hogy telefonos kampányukban

saját hangján „hívja” azokat, akik korábban hozzájárultak a szám megadásához.

Ezzel párhuzamosan aktivisták járják a házakat, hogy

üres lakásokat keresnek migránsok számára

– mondta el egy hallgató a rádióban. Ez rímel a kormányzati propaganda elmúlt hetekbeli fordulatára, amely szerint ha az ellenzék nyeri a választást, akkor lakásokba fognak fognak „migránsokat telepíteni”: először csak önkormányzati tulajdonúakba, később már arról beszéltek, hogy magánlakásokba is.

Karácsony Gergely elmondta, hogy a Fidesz hatalmának végét érezve alkalmazza ezt az eszközt. Feljelentést tesznek.

Ez minden csak nem jogszerű – két cég egy bankszámlaszámmal

Önálló cégeknek nem lehet ugyanaz a bankszámlaszámuk – mondta Zara László adótanácsadó. Tegnap írtuk meg, hogy Tiborcz Istvánnak mégis van az Elios-ügyben megégett Green Investments & Solutions nevű cége, holott állítólag kiszállt belőle. Sőt, mindjárt két ilyen nevű cég van, azonos bankszámlaszámmal.

Két cégnek, amelyek jogilag önállóak, jogszerűen nem lehet ugyanaz a bankszámlaszáma – mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (adókamara) elnöke.

Szerdán írtunk arról, hogy bár a nyilvánosságban korábban az jelent meg, hogy Tiborcz István kiszállt a Green Investments & Solutions (GIS) Kft.-ből, jelenleg is működő, Tiborcz-tulajdonú cégként tartja nyilván a cégbíróság. Sőt, van egy másik cég, ugyanezen a néven, az Orbán Viktor vejét kivásárló WHB Befektetési Kft. érdekeltségeként, és más címen.

A jelek szerint eredetileg Pécsett kezdett GIS először a Tiborcz-család Csabdiban lévő „tanyájára” költözött, majd megszűnés után ugyanitt újjáéledt, hogy aztán Tiborczot kivásárolja a kormányzati közbeszerzésekben milliárdokat elnyerő West Hungária Bau befektetési társasága. Eddig úgy lehetett tudni, hogy ezzel meg is szakadt az Elios közvilágítási ügyeivel közvetlen kapcsolatot eredményező összeköttetése Tiborcznak.

Csakhogy a cégbírósági iratok tanúsága szerint

2015. április vége óta „fut” egymás mellett két GIS, az egyik Tiborczcal, a másik a WHB-val.

A kissé szövevényes cégtörténet dátumokkal összerendezve itt elolvasható.

Talán legkülönösebb részlete a sztorinak az, hogy a cégbírósági iratokban mindkét vállalkozáshoz ugyanazon bank azonos fiókjában vezetett

ugyanazt a számlaszámot tüntetik fel.

Márpedig azonos bankszámlaszáma nem lehet törvényesen több cégnek – erősítette meg az adókamara elnöke.

Zara László szerint a bíróságon nem nagyon figyelik a névazonosságokat. De a bank ugyanazon fiókjában látniuk kellett volna, hogy már van ilyen nevű cég, egy náluk vezetett azonos bankszámlaszámon!

Már csak Az a kérdés, hogy melyik cégnek folyt be bevétele a másik által is használt bankszámlára, És melyik vett fel róla pénzösszegeT

– mondta az adótanácsadó.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK