Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Karnyújtásnyira az autók feketedoboza

Bak Mihály
-
0
Karnyújtásnyira az autók feketedoboza

Egy megállapodással közelebb került az EU ahhoz, hogy 2022-től új kötelező felszerelések legyenek az autókban. Új biztonsági övek, álmosságjelzés, baleseti fekete doboz csak néhány közülük.

Az EU intézményei ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az általános járműbiztonsági rendelet felülvizsgálatáról – tudatta közleményében kedden az Európai Bizottság (EB). Az utasok, a gyalogosok és a kerékpárosok hatékonyabb védelme érdekében 2022-től új biztonsági technológiákat lesz kötelező alkalmazni az európai járművekben a tavaly elhatározott terv alapján.

Cél a nulla baleset

A cél az, hogy a jelenlegi évi 25 ezer közúti haláleset 2050-re egyenesen nulla közelébe csökkenjen.

A balesetek 90 százalékban emberi mulasztás következményei,

s ezeket az automatikus, elektronikus rendszerek beépítésével szeretnék radikálisan csökkenteni.

Az EB 2018 májusában tett javaslatot egyes járműbiztonsági rendszerek kötelezővé tételére, köztük olyanokéra, amelyek csökkentik a tehergépkocsik és az autóbuszok esetében a veszélyes holtteret, vagy figyelmeztetik a járművezetőt, ha lankad vagy elkalandozik a figyelme.

A legtöbb új technológia már létezik, főként a felső kategóriás autókban. A bizottság szándéka szerint mindenki biztonsága javulni fog, és Európa egyúttal felkészül a jövő összekapcsolt és automatizált mobilitására is.

Az új technológiák teljes listája itt található.

Forrás: Európai Bizottság

Néhány fontos ezek közül, amelyek tehát három év múlva alapfelszereltséggé válhatnak minden személyautóban és nagy járművekben. A személygépkocsik, a könnyű haszongépjárművek, a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a járművezető figyelmeztetése hanggal álmosság és figyelemelterelődés esetén (például ha mobiltelefonozik vezetés közben), intelligens sebességszabályozás, a tolatásbiztonság növelése kamerákkal és érzékelőkkel.

Komoly előrelépésnek ígérkezik a baleseti adatrögzítő („feketedoboz”), amely a repülőgépiparból „száll alá”. A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek sávtartássegítő, fejlett vészfékező rendszert kapnak, valamint a töréstesztek alapján továbbfejlesztett új fajta biztonsági öveket.

A tehergépjárművek és az autóbuszok fejlett elektronikus rendszerekkel egészülnek ki a gépjárművezető közvetlen látóterének növelésére és a holtterek megszüntetésére. Ezek a jármű elején és oldalán érzékelik a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, biciklisták) jelenlétére.

Beszerelik mindegyik autótípusba az alkoholos állapotot ellenőrző és a kocsi indulását megakadályozó rendszert.

A lista lenyűgözően hosszú és bátor, arról nem informál a bizottság, hogy mindezek mennyivel drágítják meg az autókat.

A következő lépések

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az EB háromoldalú egyeztetésein elért politikai megállapodást ezután hivatalosan is

jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az új biztonsági elemeket 2022-től kell kötelezően alkalmazni a járművekben, kivéve a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a közvetlen látóteret növelő rendszereket, illetve a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek esetében a fej ütközési tartományának megnövelésére vonatkozó előírásokat. Ezek a szükséges áttervezés miatt csak későbbtől lesznek kötelezőek.

Papíron szeretjük a demokráciát?

Bak Mihály
-
0
Papíron szeretjük a demokráciát?

A demokratikus jogok mellett a legfontosabb az anyagi stabilitás a magyar társadalomban, sokan az előbbit részben fel is áldoznák a jólét érdekében – derül ki egy friss kutatásból. Erős a szabadságjogok iránti vágy, de láthatóan hat az idegenellenes kampány, amely ráerősít a hagyománytisztelet érzésére.

Hat európai országban végeztek kutatást, Magyarországon a Political Capital (PC) arról, hogy milyen beállítódások jellemzik a különféle társadalmakat, hogyan viszonyulnak a nyílt és demokratikus értékekhez. Vagyis mennyire demokratikusak ezek a társadalmak.

A PC ismerteti a hazai felmérés eredményének zanzáját magyarul, illetve angolul a teljes jelentést (és a többi országét), amelynek már címe is beszédes: Elkötelezettség a jogok iránt, de vágyakozás a stabilitásra.

Anyagi biztonság vs demokratikus jogok

Végigolvasva a kérdésekre adott válaszokat, nem egyértelmű a kép arról, mennyire (anti-)demokratikus a magyar társadalom gondolkodása. A kívülálló él a gyanúval, hogy bizonyos válaszok kiválasztásakor netán működött a megfelelési kényszer. Néhány válaszcsoport közti ellentmondás erősíti ezt az érzést.

A magyar kutatók megállapítják, hogy a magyar társadalomban erős vágy él a politikai, a gazdasági és a szociális stabilitás iránt, fontos továbbá a kulturális homogenitás is.

A legfőbb érték, amely a politikai és demokratikus jogok mellett a válaszokban megjelenik – írják -, az a jövedelmi stabilitás iránti elsöprő vágy. A válaszadók

egyharmada választana inkább jövedelmi stabilitást bizonyos politikai vagy demokratikus jogok helyett.

Szintén egyharmad azok aránya, akik egyformán fontosnak tartják a kettőt, és azoké is, akik szerint fontosabbak a politikai jogok a jövedelmi kiszámíthatóságnál.

Ezek az arányok elgondolkodtatók annak tükrében, hogy „egy jó társadalom érdekében” alapvetőnek ítélt követelmények közül a véleményszabadság elsöprő többséget élvez (73 százalék abszolút, 21 százalék szerint inkább alapvető).

A PC megállapítja, hogy a magyarok elkötelezettek a politikai, a vallási és a kisebbségi jogok védelme iránt, erősen hisznek a többségi elvben, a migráció szigorú kontrolljában, valamint a nemzeti értékek és normák tiszteletében.

A kapott válaszok szerint például

bő 90 százalék szerint a kormány álláspontja a társadalom többségének véleményét képviselje,

és hasonló arány vallja azt, hogy a kormánykritikus csoportok és magánszemélyek párbeszédet folytathassanak a kormánnyal.

Ennél sokkal kisebb azonban annak igénye, hogy minden politikai álláspont képviselve legyen a parlamentben. Az egyértelmű támogatók aránya 47 százalék, az inkább igenlőké 37. Ehhez nagyon hasonló az elkötelezettség a kisebbségek jogainak védelmében: abszolút követelménynek 42 százalék tartja ezt, 40 százalék gyenge támogató.

Sajtószabadság vs kormánykritika

A szabadságjogokkal kapcsolatos ellentmondásra utal az, hogy miközben – mint láttuk – a véleményszabadságnak szinte nincs ellenzője, a média jogát a kormány kritizálására már csak 58 százalék tartja alapvetőnek, 28 százalék inkább igenli. Sőt, enyhe többség szerint a kormánynak biztosítania kell, hogy a média pozitív képet fessen Magyarországról, csak 49 százalék tagadja ezt.

A válaszok alapján azt is vizsgálták, hogy a nyílt és demokratikus értékek vajon elcserélhetők-e más, stabilitásra törekvő, zárt gondolkodásra utaló értékekre, mint például a gazdasági biztonság vagy a kulturális hagyományok védelme.

Demokratikus jogok, de…

Kiderült, hogy a többség nem cserélné el a politikai képviselettel kapcsolatos jogokat vagy a véleményszabadságot. Ez alól kivételt képeznek a kisebbségek védelmével és a vallásszabadsággal kapcsolatos értékek, amelyeket többféle lehetőség reményében is elcserélnének.

Ilyen lehet például a kulturális hagyományok és normák védelme, a többségi érdekek érvényesülésének biztosítása, annak garantálása, hogy az állampolgárok ne érezzék magukat idegennek saját országukban, vagy az az ambíció, hogy Magyarországon mindenki azonos kulturális értékekben osztozzon.

Ezek tükrözik azt, hogy a magyar társadalomban

erős gyökerei vannak a hagyománytiszteletnek.

Jelentős, 80 százalékos többséget élvez az az álláspont, hogy mindenki Magyarország értékei és normái szerint éljen.

Mérgez az idegenellenesség

Alighanem erre erősít rá az évek óta zajló idegenellenes kormányzati kampány. Háromnegyedet meghaladó azok hányada, akik szerint bevándorlóból olyan kevés jöjjön, amennyire ez csak lehetséges. A nemrég Magyarországra érkezettek egyenlő bánásmódban részesítésében pedig teljes a szakadás a társadalomban: 22 százalék szerint egyértelmű igen, 43 inkább az, 23, illetve 13 százalék a gyenge és a teljesen elutasító.

A PC összegzése szerint még azok is megosztottak az „idegenekkel” kapcsolatos véleményükben, akiknek erős érzelmi kötődésük van a nemzethez: egyik oldalon vannak azok, akiknek patriotizmusa elválaszthatatlanul összekapcsolódik az idegenellenességgel (őket „zárt patriótáknak” nevezik), a másik oldalon pedig azok, akik elutasítják az idegenellenességet („nyílt patrióták”). E két, egyaránt 20-20 százalékot kitevő csoport gyökeresen másként vélekedik a migrációról, illetve a nyílt és demokratikus értékekről.

A magyar válaszadók közül

sokan nem rezonálnak a kormány által alkalmazott etnikai alapú érvelésre.

Más területen is alátámasztják az idegenellenes hadjárat sikerét a válaszok. Abban nincs vita, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa vallását (85 százalék igen), de a nem keresztények látható vallásgyakorlásáról már nagyon eltérően vélekednek a magyarok. A többség meglehetősen elutasító. Egyötödük szerint egyértelműen, 30 százalékuk szerint inkább csak otthon és a vallásuk gyakorlására szolgáló helyeken tehessék ezt.

Megrázó adat vár ránk: sokkal rosszabbul keresünk hivatalosan is

Bak Mihály
-
0
Megrázó adat vár ránk: sokkal rosszabbul keresünk hivatalosan is

Egy hét múlva lehull a lepel, s kiderül, hogy az eddig ismertnél akár húsz százalékkal alacsonyabb az átlagbér. Bekerülnek a számításba a pár fős mikrovállalkozások, amelyekben lényegesen rosszabbak a keresetek.

Az átlagos teljes munkaidős jövedelem 2018. decemberében a Központi Statisztikai Hivatal adata szerint bruttó 360 ezer forint volt, dinamikusan növekedve egy év alatt. A KSH azonban pár hónapja közölte, hogy új módszerrel fogja mérni a kereseteket.

Bevetik a NAV-ot is

A Policy Agenda ennek alapján úgy becsüli, hogy a jövő pénteken napvilágra kerülő új számítás alapján az átlag csupán bruttó 290-300 ezer forint lesz. A mediánjövedelem pedig ennél is kisebb, 220-228 ezer forint. (A mediánadat azt mutatja meg, amely felett és alatt éppen annyian – a fele-fele – vannak. Ez a középértékféleség állhat legközelebb a tényleges jövedelmi viszonyokhoz, amely szerint a keresők mintegy 70 százaléka az átlagnál rosszabbul él.)

A KSH mostantól beveszi az adatgyűjtésbe az 5 főnél kisebb vállalkozásokat is, és nem a bértömegből és az alkalmazottak számából indulnak ki, hanem

az adóhivatalhoz küldött egyéni bevallásokból és az államkincstár adataiból együttesen fog számítást végezni.

Ezzel pedig lehetővé válik a mediánérték kiszámolása is.

Eddig tehát az 5 fő feletti vállalkozások, a közszféra, valamint a non-profit szektor adatai alapján állt össze az az adatbázis, és ebből számolták ki, hogy mekkora volt az átlagkereset az országban. Ebben az esetben ez az adatközlés nem az egyéni kereseti adatokon alapult, hanem foglalkoztatónként mutatta meg az adott hónap bértömegét, és az ott dolgozók létszámát.

Eddig is ismerték, de nem használták

A NAV adatbázisa viszont tartalmazza az összes legális munkajövedelemmel rendelkező adatát. Ez eddig is megvolt, de a KSH nem ezt használta mindeddig.

Az eddigi kereseti statisztika 2,8 millió alkalmazott adatai alapján készült. A KSH ezek számaiból indult ki, akik a közszférában és az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál dolgoztak, s ami még fontos, teljes munkaidőben. Eközben a hivatalos adat 4,47 millió foglalkoztatottról tud,

tehát 37 százalék adatai hiányoztak.

A 2,8 millióban 1,9 millió a vállalkozások alkalmazottja, a 95 ezer darab, 5 főnél több embert alkalmazókéi. Az új rendszerben azonban már figyelembe veszik azt az 1,3 millió gazdálkodó szervezetet is, ahol egy, maximum négy ember dolgozik.

Vagyis mostantól 4-4,2 millió lesz a statisztikában figyelembe vett létszám, amelyben mintegy 3 millió a vállalkozásoké.

Különféle adatokból (munkaügyi ellenőrzések, egyéb vizsgálatok, elemzések) eddig is tudni lehetett, hogy a most „képbe kerülő” vállalkozási körben a legtöbb a „problémás” eset. Itt van – akár csak papíron, akár a valóságban is – sok részmunkaidős alkalmazott, vélhetően nagyobb a feketén foglalkoztatás is. Más mérések pedig arról tanúskodnak, hogy a vállalkozási méret növekedésével párhuzamosan emelkednek a béradatok is, különösen ha külföldi tulajdonú a cég.

Vagyis a mikrovállalkozások számai valóban mélyre ránthatják az átlag- és a mediánbért is.

A NAV adatainak felhasználásával legalább a hivatalosan közölt számokban lesz sokkal pontosabb a statisztika.

Eddig is látható volt nagy különbség

A PA megpróbálta megbecsülni, hogy a tavaly év végi 360 ezres bruttó átlagbér mennyivel fog lezuhanni a valóság talajára érve. A most alapul veendő már 4,47 millióból 4,25 millió alkalmazott állította azt, hogy teljes munkaidejű, ami másfél-millióval több az eddig ismert 2,8 milliónál.

A becsléshez a 2017-es NAV-adatokat használták fel. Ekkor az szja-bevallások alapján a munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkezők száma 4 millió 260 ezer ember volt. Ők havi átlagban bruttó 225 ezer forintot kerestek. (Ebbe a körbe nem csak a nyolc órában dolgozók számítottak bele, hanem mindenki, aki legalább egy forintot is kapott az év során munkaviszonya után.)

Ugyanekkor a KSH szerint a közszférában, a non-profit szektorban, valamint az 5 és afölötti létszámú vállalkozásokban dolgozóknál 282 ezer forint volt a havi átlagos bruttó jövedelem (ebben is benne vannak a részmunkaidőben dolgozók).

A kettő között 25 százalék a különbség

(Sőt. A NAV adatai alapján kutatók tudtak mediánjövedelmet is számolni. Ez két éve havi bruttó 170 ezer volt, ami ugyancsak mindössze háromnegyede a 225 ezres átlagnak.)

Ebből kiindulva jutott a PA arra a következtetésre, hogy az átlagos teljes munkaidős jövedelem 2018. decemberében nem bruttó 360 ezer forint lehetett, hanem csupán bruttó 290-300 ezer forint. A mediánjövedelem pedig ennél is kisebb, 220-228 ezer forint.

Arra nem tér ki részletesebben a PA, hogy a súlyos megrázkódtatáson túl mennyi következménnyel fog járni, ha a hivatalos adatok szerint sokkal rosszabbul keres a magyar társadalom többsége, mint ahogyan eddig gondolhattuk. Mindenesetre valószínűleg jelentősen apad azok száma, akik folytonosan azzal szembesülnek a kormányzati sikerpropaganda hallatán, hogy „én senkit se ismerek, aki ennyit keresne”.

Rengeteg pozíciót bukhat a Fidesz, ha egyáltalán marad az EPP-ben

Bak Mihály
-
0
Rengeteg pozíciót bukhat a Fidesz, ha egyáltalán marad az EPP-ben

Parlamenti alelnöki, bizottsági helyeket veszíthet el a Fidesz, ha az új Európai Parlament megalakulásakor még fennáll a tagság felfüggesztése. Lehet viszont, hogy csak kitolták a jövőbe a szakítást.

Határozatlan időre felfüggesztette a Fidesz tagságát az Európai Néppárt (EPP), emiatt nem vehetnek részt a pártcsalád rendezvényein, nincs szavazati joguk és nem jelölhetnek senkit tisztségekre. Ebből az első kettő az EPP-n belüli érdekérvényesítést szűkíti be drámaian, a harmadik viszont az Európai Parlamenten belüli tisztségeket is érinti.

Az EP-ben szűkül a tér

De egyelőre csak elvben. Kende Tamás alkotmányjogász a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a jelenlegi pozíciók nem sérülnek, ezektől egyébként se tudnák megfosztani a fideszeseket, mert a május végi EP-választásig már nem ülésezik a parlament. De a határozat amúgy is jelölési jogról szól.

Ami akkor válik élessé, amikor megalakul az új összetételű EP, július első napjaiban. Ekkor kezdődnek a különféle tisztségekre jelölések. A várható mandátumarányokat figyelembe véve 25-30 helyet saccol Kende, amitől eleshet a Fidesz a parlamenti bizottságokban elnöki, alelnöki pozíciók formájában. Bár ha a pozíciót kiterjesztően értelmeznék majdan, akkor

ez akár a bizottsági tagságokat is érinthetné.

Valki László ugyancsak nemzetközi jogász egyetért ezzel a lehetőséggel. Ráadásul jelenleg például az EP egyik alelnöke fideszes (Járóka Lívia).

Sokba kerül a vita az Európai Bizottságban is

A felfüggesztés nem érinti az Európai Bizottságbeli biztosi tisztséget, mert ez az ország uniós tagsági jogához tartozik, ám nem erősíti a kormány helyzetét. Trócsányi László igazságügyi minisztert szeretnék az EU „kormányába” delegálni. Mivel ott nem tisztségre szól a jelölés, hanem a testület elnöke osztja szét a „tárcákat”,

nagyban függ a kormány és a jelölt presztízsétől, milyen területet kap.

(Legutóbb Navracsics Tibor szenvedte meg azt, hogy az addig egybetartozó nagy területből elvették az állampolgári feladatokat, és a kis súlyú oktatási, ifjúsági ügyek maradtak.)

De mindez merőben elvi jelentőségű, mert inkább tűnik átmeneti tűzszünetnek a Fidesz és az EPP között a mostani döntés. Annak érdekében, hogy az EP-kampány ne a Fidesztől legyen hangos, és Orbánék ne az EPP ellenében kampányoljanak a hátra lévő időben se.

Senki se zárja ki a kizárást

Vagyis lehetséges, hogy csak jegelték a végleges szakítást. Manfred Weber EP-frakcióvezető és Joseph Daul, az EPP elnöke egyaránt arról beszélt a felfüggesztő határozat kimondása után, hogy a kizárás lehetősége változatlanul napirenden van. Maga Orbán is úgy fogalmazott, hogy nem szentírás a fideszesek beülése a következő EPP-frakcióba.

Fokozza a bizonytalanságot, hogy a Fidesz jogainak esetleges visszaállítását attól tette függővé az EPP, hogy

elkészüljön a három tagú „bölcsek tanácsa” jelentése, amire viszont nem szabtak határidőt.

Az elhangzottak alapján az EPP veteránjai a jogállamiság magyarországi helyzetét fogják értékelni, és valószínűleg például a CEU ügyének alakulását.

Ha azonban ez lenne a feladatuk, a vizsgálatot már most le is zárhatnák – mondta Valki László. Elég csak elővenni a Sargentini-jelentést, amelyet nagy többséggel fogadott el az EP, tehát a néppártiak is jelentős számban egyetértettek – fűzte hozzá.

Kende Tamás értelmezése szerint ha sor kerül arra, hogy valamikor visszaállítanák a Fidesz tagsági jogait, azt ugyanúgy kellene előterjeszteni, ahogyan a szerdai határozatot. Vagyis az EPP elnökségének és a Fidesznek közösen, legalábbis formailag. Mert a felfüggesztésnek a néppártiak gesztusaként lett „társszerzője” a Fidesz annak hallatán, hogy egyoldalú döntés esetén a Fidesz azonnal kilép tőlük. És a választmányi ülésen Orbán azt is belengette, hogy ezután új frakciót alakíthatnak.

Most kezdődik a meccs második félideje

Van a következő eseménysornak még egy vetülete. Mégpedig az, hogy az EPP-nek kizárt, hogy annyi képviselője legyen, amivel megszavazhatná az EP-ben az Európai Bizottság élére jelölt Manfred Webert. (Ehhez – ha a britek kilépnek – a 705 képviselő felének plusz egy fő szavazata kell, az EPP-nek várhatóan 180 körüli széke lesz.) Vagyis folytatódni fog a jelenlegi gyakorlat, hogy a relatív többségű EPP a fontos ügyekben alkut köt a szocialistákkal (S&D), a liberálisokkal (ALDE) és ha kell, a két zöld frakcióval.

Az ALDE frakcióvezetője, Guy Verhofstadt szerint az EPP elvesztette hitelét a nem kizárással. Az SPD, a német szocdem párt és az egyik EP-beli zöld párt részéről ugyancsak hitelvesztésről nyilatkoztak Weber esetében, s ha bizottsági elnök akar lenni, akkor világossá kell tennie, melyik oldalon áll.

Ahogyan arról már írtunk, az S&D-ben eddig nem hoztak döntést Weber támogatásáról, de informálisan az az álláspontjuk, hogy ennek feltétele lesz a Fidesz kizárása az EPP-ből.

Orbán: mi függesztettük fel a tagságot, Daul: elővehető a kizárás

Bak Mihály
-
1
Orbán: mi függesztettük fel a tagságot, Daul: elővehető a kizárás

Orbán szerint szó sincs a Fidesz tagságának felfüggesztéséről, az EPP elnöke szerint viszont a kizárás bármikor elővehető. A tagság szünetelése csak az EPP-n belül érvényes, de nem tűnik előnyösnek a Fidesz számára.

Ahogyan a kormánymédia azonnal elkezdte értelmezni a Fidesz tagságának felfüggesztését, Orbán Viktor is azt hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy a Fidesz egyoldalúan függeszti fel jogainak gyakorlását az Európai Néppártban (EPP) az EPP által felkért háromtagú bizottság jelentésének elkészültéig.

Nem látszik az „önkéntesség” értelme

Holott az beszámolónkból is kiderült, hogy a három órás – helyenként indulatos – vita végén az EPP belement abba a kompromisszumba, hogy a szavazásra bocsátott javaslatot megtoldották egy mondattal. Eszerint

„az Európai Néppárt elnöksége és a Fidesz közösen egyetért abban, hogy a Fidesz felfüggeszti a tagságát az Európai Néppártban addig, amíg az értékelő bizottság jelentése elkészül”.

Történt ez azután, hogy a Fidesz szerette volna elérni, saját maga léptesse életbe a felfüggesztést, úgy, ahogyan azt ők szeretnék. Ezt az EPP-ben elutasították.

A történtek értelmezésének sorában Orbán azt mondta, hogy „minket nem lehet kizárni és felfüggeszteni sem”, egy sok választást megnyert párt „nem engedi meg magának, hogy felfüggesszék vagy kizárják, mert akkor inkább feláll és távozik”. Vagyis ők választották azt a megoldást, hogy a vizsgálóbizottság jelentésének elkészültéig „egyoldalúan mi felfüggesztjük jogaink gyakorlását”.

Ha a döntést megnézzük, az nem arról tanúskodik, hogy a Fidesz maga javasolta volna a kimenetelt. A határozat értelmében a párt nem vehet részt a Néppárton belüli eseményeken (már a csütörtöki EPP-csúcson se), nem lesz szavazati joguk párton belül, és, ami a legfontosabb, nem javasolhatnak jelölteket semmilyen pozícióra.

Utóbbi, ha jól értelmezzük, azt jelenti, hogy az EP-választás után július elején összeülő új Európai Parlamentben

nem jelölhetnek tagot a következő Európai Bizottságba.

Márpedig a kormány szándéka Trócsányi László igazságügyi minisztert (a Fidesz EP-listavezetőjét) európai „kormánytaggá” tenni.

A kormány politikája változatlan – jelentette ki Orbán, benne a bevándorlással és a „keresztény Európával”.

Magyarázata szerint az EPP-n belüli vita egyenesen a néppárt jövőjéről szólt. Arról, hogy „zárják ki azokat, akik a keresztény-konzervatív vonalon vannak – ezek vagyunk mi – és alakítsák át a pártot egy olyan szervezetté, ami jóval balrább, a liberális irányban áll”.

A fiókban vannak a kizárások

Nem egészen erről beszélt Joseph Daul, az EPP elnöke, aki korábban személyes csalódásának adott hangot a Fidesz politikája miatt. Esti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői maradnak a néppárti frakcióban és szavazhatnak is, a felfüggesztés csak az EPP-n belülre vonatkozik. A néppárti döntésekben nem vehetnek részt és posztokra sem jelölhetnek embereket.

Daul arról szólt, hogy

ha a Fidesz nem tiszteli a szabályokat, bármikor újra szavazhatnak a kizárásról.

A Herman van Rompuy vezette három tagú bizottság elkészíti jelentését, de a kizárást követelő 13 tagpárti levél továbbra is érvényben van, ezekről bármikor újra szavazhatnak.

Orbán azt is bejelentette, hogy a Fidesznek is lesz három tagú delegációja a Herman van Rompuy vezette vizsgáló bizottsággak tárgyalandó. Ennek tagja: Novák Katalin családügyi EMMI-államtitkár, Szájer József EP-képviselő és Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

A kormánymédia magyarázza a felfüggesztést

Bak Mihály
-
0
A kormánymédia magyarázza a felfüggesztést

Az alternatív valóság jegyében a kormányzati magyarázat késedelem nélkül elindult: nem zárják ki és nem is függesztik fel a Fidesz tagságát az EPP-ben. Az MTI akkor is ezt közölte, amikor a felfüggesztést már bejelentették.

Gyorsan zárt a kormányzati média azután, hogy az EPP választmánya úgy döntött: azonnali hatállyal határozatlan időre felfüggeszti a Fidesz tagságát. Egyúttal három tagú „felügyelő bizottságot”, amolyan bölcsek tanácsát rendeli ki a magyarországi jogállami folyamat figyelemmel kísérésére. Ennek jelentésétől függ a tagság visszaállítása.

Részleteiben egyelőre nem ismert módon végül az EPP és a Fidesz „közös javaslatára” került sor a felfüggesztésre. A kormányzati média ennek alapján a jelek szerint összehangoltan azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy

se kizárás, se felfüggesztés nem történt.

A brüsszeli tudósítót alkalmazó állami hírügynökség jó negyedórával azután, hogy Joseph Daul EPP-elnök bejelentette a nagy arányú felfüggesztési határozatot, az Origóra hivatkozva (!) közölte: nem zárják ki a Fideszt és nem is függesztik fel a néppárti tagságát. És ugyanezt tudósította az állami tévé is.

Sőt, a Fidesz úgy döntött, hogy egy ideig önként felfüggeszti részvételét az Európai Néppárt munkájában

-írja az MTI. És jövő időben beszél arról, hogy az EPP politikai közgyűlése szerdai brüsszeli ülésén tárgyal a Fidesz kizárására irányuló indítványokról. „Az elnökség a pártcsalád alapokmányának 9. pontja értelmében javaslatot tehet a Fidesz kizárására vagy tagságának felfüggesztésére”. Amikor ez már megtörtént.

Felfüggesztették a Fidesz tagságát az EPP-ben

Bak Mihály
-
0
Felfüggesztették a Fidesz tagságát az EPP-ben

Óriási, feszült vita után nagy többséggel felfüggesztette az Európai Néppárt a Fidesz tagságát. Az információk szerint az EPP és a Fidesz közös javaslataként került sor erre. Orbán azzal fenyegetőzött, hogy távozik és új frakciót alkot, ha felfüggesztik őket.

Joseph Daul néppárti elnök a Twitteren jelentette be, hogy azonnali hatállyal határozatlan időre felfüggesztik a Fidesz tagságát. Mellette 190-en, ellene 3-an szavaztak.

Pária-sors

A felfüggesztés alapján a Fidesz nem vehet részt az EPP ülésein, nem szavazhat és jelölteket sem állíthat tisztségekre.

Az ülés előtt Gulyás Gergely bejelentette, hogy

ha felfüggesztés lesz a verdikt, akkor ők azonnal kilépnek az EPP-ből.

A szavazást megelőzően heves, indulatos vita zajlott az Európai Parlament Antall József szárnyában lévő ülésteremben.

Puhítás és gyámság

Később kiderült, hogy Orbán Viktor azt szerette volna elérni, hogy ne az EPP függessze fel a Fidesz tagságát, hanem a párt a maga feltételei szerint tehesse meg ezt. Ezt az EPP elnöksége elutasította.

Ezt Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakciójának vezetője azzal utasította el, hogy az elnökség javaslatának része egy amolyan „felügyelő bizottság” létrehozása, amely a felfüggesztés idején vizsgálja a magyarországi jogállami folyamatok alakulását, és jelentése alapján döntenek a tagság visszaállításáról.

A testület vezetője Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke lenne, tagja az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering, valamikori európai parlamenti elnök.

Az ülésen

Orbán fake newsnak minősítette a velük szemben felhozott vádakat.

Egy finn képviselő szerint Orbán azt mondta, a Fidesz konzervatív párt, amelynek csak azokkal a pártokkal van vitája, amelyek kizárását követelik.

Az is kiszivárgott, hogy

Orbán azzal fenyegetőzött, a Fidesz távozik az EPP-ből és új frakciót alakít, ha felfüggesztik őket.

Az ülésen a Fidesz segítségére sietett több párt. A Euronews tudósítása szerint a szlovén SDS után a szlovákiai magyar MKP, és a romániai RMDSZ jelentette be, hogy kilépnek az EPP-ből, ha kizárják a Fideszt.

A választmányi ülés vége felé arról érkeztek hírek, hogy változtatnának az eredeti javaslattervezeten. Eszerint ezt úgy írnák át, hogy az Európai Néppárt és a Fidesz egyetért a Fidesz tagságának felfüggesztésével, amíg az ellenőrző bizottság elkészül jelentésével.

Rövidesen döntenek a Fideszről – felfüggesztés várható

Bak Mihály
-
0
Rövidesen döntenek a Fideszről – felfüggesztés várható

Rövid időn belül dönt az Európai Néppárt (EPP) választmányi ülése, amelyen valószínűleg határozatlan fogják felfüggeszteni a Fidesz tagságát. Előtte lehet még szavazás a kizárási javaslatról is.

A sorsdöntőnek ígérkező EPP-választmányi ülés (politikai gyűlés) 262 tagja (illetve a megjelentek) elé az előzetes várakozás és információk szerint az kerül, hogyhatározatlan időre függesszék fel a Fidesz tagságát.

Korábban emellé állt Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke, de Sebastian Kurz osztrák kancellár fél év időtartamot javasolt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke viszont a kizárást pártolja.

Két szavazás is lehetséges

A Bruxinfo úgy értesült, hogy először utóbbiról, a 13 párt által beadott kizárási indítványról szavaznak, méghozzá titkosan. Ez a tény még akár meglepetést is eredményezhet. Ha végül kisebbségbe szorulna ez a javaslat, akkor következne az EPP elnöksége által tett indítvány. A felfüggesztés alighanem azt jelentené, hogy a Fidesz nem vehetne részt a párt ülésein és egyéb rendezvényein, így nem is szavazhatna és a párton belüli posztokon is „befagyasztanák” részvételüket.

Az ülést egyébként – minő szimbólum – az Európai Parlament Antall József szárnyában tartják.

A Fidesz alelnöke, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már kora délután bejelentette, hogy már a felfüggesztés is elfogadhatatlan számukra. Ebben az esetben azonnal kilépnek az EPP-ből. Az még kérdés, hogy a két KDNP-s képviselő is velük tart-e, vagy ők még maradnak. Az előzetes információ alapján rájuk nem vonatkozik egyik EPP-beli javaslat se.

„Gyámokat” kaphat Orbán

Az EPP felfüggesztési javaslata azt is tartalmazza, hogy amolyan „felügyelőbizottságot”, „bölcsek tanácsát” rendelnének a Fidesz mellé, amelynek feladata lenne a tagság szünetelése idején nyomon követni a magyarországi fejleményeket.

Ennek a testületnek a tagja lenne Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke mint vezető, a korábbi szlovák miniszterelnök Mikulás Dzurinda, az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering, valamikori európai parlamenti elnök.

Bréking: a kilépés küszöbén a Fidesz

Bak Mihály
-
0
Bréking: a kilépés küszöbén a Fidesz

Felfüggesztés esetén a Fidesz azonnal elhagyja az Európai Néppártot – nyilatkozta Gulyás Gergely. Szerinte „a Fidesz és az ország méltóságáról van szó”.

A Fidesz akkor tud az Európai Néppártban (EPP) maradni, ha szerdán nem csupán a párt kizárására, hanem tagságának felfüggesztésére sem kerül sor – mondta az MTI-nek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a párt alelnöke Brüsszelben. Gulyás Gergely hozzátette: a Fidesz

a felfüggesztést nem tudja tudomásul venni, ilyen döntés esetén azonnal elhagyja az EPP-t.

Hozzátette: ha a kizárás alaposságának vizsgálatára létrejön egy „három bölcsből” álló bizottság, a Fidesz önkéntes döntéssel azt vállalja, hogy a testület munkájának lezárultáig nem vesz részt a Néppárt testületeinek munkájában.

„A Fidesz és az ország méltóságáról is szó van” – fogalmazott a miniszter. Hozzáfűzte: „olyan kompromisszumot nem tudunk kötni, amely korlátoz bennünket a szabadságunkban és abban a politikában, amellyel elutasítjuk a bevándorlást”.  Közölte azt is: a Fidesz a keresztény Európa megvédését is a legfontosabb politikai célok között tartja számon.

Az elmúlt hetekben a Fidesz mindent megtett a kompromisszum érdekében, az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber által szabott feltételeket teljesítette – jelentette ki a politikus. Gulyás Gergely emlékeztetett: a kizárást a pártcsaládból tizenhárom bevándorláspárti tagpárt kezdeményezte, amelyeknek együttesen 34 mandátumuk van a 217 fős frakcióban.

A délután háromkor kezdődő EPP-választmányi gyűlés előtt ismertté vált, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke a felfüggesztést támogatja. „Amíg a Fidesz nem állítja helyre teljes mértékben a bizalmat, nem maradhat meg a rendes, teljes jogú tagság” . Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ezzel szemben a kizárás híve.

Orbán hátraarca a CEU ügyében, vagy ismételt trükk?

Bak Mihály
-
0
Orbán hátraarca a CEU ügyében, vagy ismételt trükk?

Lehetséges, hogy német segítséggel meghátrál a CEU ügyében Orbán Viktor. A német kancelláriaminiszter nyilatkozatából ez is kiolvasható, de az nem, hogy a CEU teljesen Budapesten maradhat.

Nem várta meg a bajor miniszterelnök, Markus Söder levelét, hanem maga ragadott tollat, és arról biztosította a bajor kormányt, hogy a CEU részt vehet a magyar felsőoktatásban – ez derül ki a bajor Süddeutsche Zeitung (SZ) írásából.

A lapnak Florian Herrmann kancelláriaminiszter a levélről azt mondta, hogy abban a magyar miniszterelnök garantálta, hogy

a CEU továbbra is Magyarországon kutathat és oktathat. 

Herrmann szerint ez már egyértelmű jele a békülésnek.

A teljes levelet a SZ nem közli, de egy talán szó szerinti idézet szerint

„A magyar kormány nevében biztosíthatom Önöket, hogy a müncheni műszaki egyetem magyar felsőoktatásban való részvétele a CEU-val való együttműködés keretében nem lesz akadály.”

Utóbbi a Manfred Weber váratlan ajánlattal módosított követelésére adott válasz.

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője a mai, sorsdöntőnek ígérkező választmányi ülés előtt kiegészítette három feltételének a CEU-ra vonatkozó részét. Az eredetileg úgy hangzott, hogy az egyetem visszatérhessen Budapestre és továbbra is adhasson ki amerikai diplomát.

Ezt egészítette ki budapesti útján azzal, hogy a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár finanszírozóként lépne be a CEU működésébe. A dolog érdekessége, hogy a CEU nem panaszkodott anyagi gondokra, és Bécsbe költözve éppúgy uniós intézménynek minősül, ahogyan a német közreműködéssel történne.

A cikket ismertető 444.hu szerint ezzel Orbán azt ígéri, hogy nem fog keresztbe tenni annak, hogy a müncheni egyetem a CEU-val való együttműködésének keretében részt vegyen a magyar felsőoktatásban.

A levélben azonban a cikk alapján semmilyen ígéret nincs a kutatás és oktatás folytathatóságán túl.

A kormány érvelése a CEU ügyében eddig az volt, hogy

az egyetem nem is ment el, változatlanul itt van.

És ez igaz is, a magyar posztgraduális képzés folytatódik Budapesten. Az amerikai diplomát kiadó oktatás – a program túlnyomó része – azonban Bécsbe kerül (?) a lex CEU miatt.

A SZ cikkében

nem olvasható olyan mondat, hogy az egyetem visszakaphatja teljes budapesti státuszát.

Ahogyan ezt a CEU igényli. Weber ajánlata után közleményben tudatták, hogy „világossá kell tennünk, hogy a lehetséges együttműködés előkészítését csak akkor folytathatják tovább a résztvevő felek, ha Magyarország miniszterelnöke egyértelmű politikai állásfoglalásban biztosítja arról európai partnereit, hogy a CEU amerikai és európai diplomákat kiadó szabad intézményként Budapesten maradhat”.

Az események súlyát jelzi, hogy hétfőn Orbán még azt mondta az atv.hu-nak, hogy „ha minden igaz, a bajor miniszterelnöktől fogok kapni egy levelet, arra adok majd egy választ, attól függően, hogy mi lesz benne”.

Az mindenesetre nem sokára kiderül, Orbán valóban hátraarcot hajt végre a CEU ügyében. A Weber által támasztott másik két feltételnek lényegében nem tett eleget, illetve az EPP-beli kritikusok szerint nem hihetően. A mai vita előtt összefoglaltuk a lényeget.

1...222324...7423. oldal a 74-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség