A magyar mézből került a legtöbb az EU piacára tavaly, miközben az unió egyenlege súlyosan negatív. Főképpen a kínai import igen nagy.
Magyarország, Belgium és Spanyolország a legnagyobb mézexportőr az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss kimutatásából. A teljes EU-n belüli kereskedelem 2018-ban 137 ezer tonna volt.
Kis-nagyhatalom vagyunk
Magyarország más EU-tagállamokba 20 ezer tonna mézet szállított, az EU-n belüli export 14 százalékát. Ezzel Magyarország a legnagyobb EU-n belüli mézexportőr, szorosan követ minket Belgium (19 ezer tonna), Spanyolország (18 ezer tonna), Németország (16 ezer tonna) és Lengyelország (15 ezer tonna).
A statisztika kimutatta, hogy óriási a közösség behozatala ebből az áruból, sőt, az EU nettó importőr. Tavaly az EU-tagállamok 452 millió euró értékben 208 ezer tonna mézet importáltak nem uniós tagállamokból. Ezzel szemben mindössze 21 ezer tonna mézet exportáltak az EU-n kívülre, 119 millió euróért.
Tavalyra 2013-hoz képest az EU-n kívüli méz importja 25 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt a nem tagállamokba irányuló export súlya 40 százalékkal nőtt.
Németország a méz legnagyobb importőr
Tavaly 60 ezer tonna mézet importált Németország nem EU-tagállamokból (az EU-n kívüli összes bevitel 29 százalékát). Ezzel Németország az EU-n kívüli országokból származó legnagyobb mézimportőr az Egyesült Királyság előtt (45 ezer tonna). Jelentős felvevő piac Belgium (22 ezer tonna), Lengyelország (21 ezer tonna) és Spanyolország (17 ezer tonna).
Kína a legnagyobb beszállító
Az EU-n kívüli országokból származó méz importja elsősorban Kínából származott (80 ezer tonna, vagyis az EU-n kívüli összes behozatal 39 százaléka). Második Ukrajna 41 ezer tonnával, majd Argentína (25 ezer tonna), Mexikó (21 ezer tonna) és Chile (8 ezer tonna) számít még jelentős szállítónak.
Arról nem szól az Eurostat adatsora, hogy ebből a hatalmas mennyiségű importból mennyi a hamisított (elsősorban kínai) áru. Két évvel ezelőtti adat szerint a Magyarországon készült méz 75 százaléka az unió piacára kerül, a kínai méznek pedig mintegy 20 százaléka bizonyítottan hamisított.
Felbomlott a koalíció Ausztriában, miután a szélsőjobboldali FPÖ-vezér benyújtotta lemondását. A korrupciós ügyről Sebastian Kurz kancellár azt mondta: ami sok, az sok.
Előrehozott választás lesz Ausztriában, miután szombat este Sebastian Kurz kancellár bejelentette a koalíció bukását.
Vége a kényszerházasságnak
„Ami sok, az sok” – ezzel jelentette be sajtónyilatkozatban Sebastian Kurz osztrák kancellár, hogy felbomlott pártja (Osztrák Néppárt, ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közti kolalíció.
Az FPÖ nem tud megváltozni, árt a kormány reformterveinek, és árt az ország tekintélyének is
– ezzel indokolta a válást szélsőjobboldali koalíciós partnerével a kancellár. Kurz a köztársasági elnökhöz fordult, hogy írjon ki előrehozott választásokat, mivel az ÖVP egyedül nem kormányképes.
Strache Orbánt követte volna, pénzt kért feketeszámlára
Ezt megelőzően Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke és alkancellár bejelentette lemondását a róla kikerült videófelvétel miatt. Ebben a 2017-es filmben az akkor ellenzéki pártvezér Strache egy ibizai villában egy magát orosz oligarcha rokonának kiadó nőnek arról beszél, hogy ha az segít neki megvenni a legnagyobb osztrák bulvárlapot, a Kronen Zeitungot, akkor
a választás után közbeszerzéssel honorálja a 250 millió eurós adományt.
Strache Orbán Viktor példáját idézve az osztrák média átalakításáról beszélt, és ennek kapcsán azt az osztrák üzletembert, Heinrich Pecinát említette, aki pár éve megvette, majd bezárta a Népszabadságot.
A sok órás, italozás közben zajlott beszélgetésben arról is beszél a szélsőjobboldali politikus, hogy a pénzt ne a hivatalos pártszámlára, hanem egy alapítvány címére fizesse be az orosz oligarcha.
Rés a „szuverenisták” falán
A botrány nyomán Strache lemondta részvételét az európai szélsőjobb Milánóba összehívott erődemonstrációjáról. Itt a népek és nemzetek Európáját hirdette meg Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke, miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter a „szuverenista erők” kampányzáróján az EU-t eddig uraló „elittel” szemben.
Salvini kijelentette, hogy ha a Liga és szövetségesei nyerik az európai parlamenti választást, „beveszik Európát, és tetőtől talpig megváltoztatják”. A hatalmi elitről beszélt, amely
eddig a pénzpolitika, a multinacionális cégek, az ellenőrzés nélküli migráció nevében elfoglalta Európát.
Szerinte a május 26-i választás a népek és a „pénzzel és arroganciával teli” elit harca lesz.
A milánói székesegyház előtt felállított színpadon az Elsők az olaszok, A józan ész Európája felé felirat volt olvasható. További transzparensek azt hirdették, hogy Olaszország felemelte fejét a bürokráciával, a bankokkal, a migránsokat szállító hajókkal szemben.
Az esős időben lerövidítették a demonstráció programját.
A téren mintegy 30 ezren voltak a korábban várt százezres tömeg helyett.
A nagygyűlés meghívottai között volt Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (Pvv), Jörg Meuthen, az Alternatíva Németországnak (AfD), továbbá Gerolf Annemans, a Flamand Érdek párt (VB), Boris Kolla, a szlovákiai Család vagyunk (Sme Rodina) vezetője, Veszelin Mareski, a bolgár Akarat (Volja), Tomio Okamura, a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia Párt (SPD) elnöke. Jaak Madison, az Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE) alelnöke, Anders Vistisen, a Dán Néppárt (DF) európai parlamenti képviselője, valamint Laura Huhtasaari, a Finnek Pártja (FP) alelnöke is részt vett.
Sokéves rekordja után rövidesen lassulhat a gazdaság növekedése, ennek egyik jele az autógyártók beruházásainak eltolása. A Policy Agenda mérséklődő, emiatt feszültséget gerjesztő bérnövekedést és a jövedelmi különbségek további tágulását várja.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) a tavalyi erőteljes éves GDP növekedés és az idei év első hónapjaiban tapasztalt bővülés után a későbbiekre már lassulást jelez. A korábbihoz hasonlóan nem mutat növekvő optimizmust, azaz nem folytatódik a gazdaság elmúlt negyedévekben jelentős, a tervezettnél is jobb javulása – áll a Policy Agenda (PA) legfrissebb előrejelzésében.
Egyelőre minden szám nagyon szép
A 2019 első negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest 1,5 százalékkal bővült, az előző év első negyedévéhez viszonyítva pedig 5,2-del. Az év további része azonban már bizonytalanságokkal terhelt. Szerintük a sok éves rekordérték ellenére a gazdasági növekedés idén az év egészében várhatóan 3,6 százalékra lassul annak ellenére, hogy az első három hónapban az ipari termelés 6,2, a kiskereskedelmi forgalom 6,5, az építőipari termelés 48,2 százalékkal bővült. Utóbbi pedig még a tavalyi első negyedévhez mérten is erőteljesebb volt.
A közeli jövő azonban borúsabb
A PA is az alacsony kamatokat, a csúcsra járatott (bár nagy részükben itthon megelőlegezett) uniós kifizetéseket, a nagyobb exportot és a belső vásárlóerő emelkedését hozza fel a gyarapodás hátteréül.
Az elemzők szerint azonban jelzés értékű, hogy
az építőipar szerződésállománya a tavalyi időarányoshoz viszonyítva a negyedév végére már alig magasabb,
valamint a mezőgazdaság várhatóan elszenvedi a rossz időjárási viszonyok okozta termelés-visszaesést.
Érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot, hogy külföldi autógyárak az európai konjunktúra lassulása miatt több tervezett, sőt már megkezdett magyarországi fejlesztést későbbre halasztják, azaz a kecskeméti gyárbővítés, a debreceni gyárépítés akár több évvel eltolódik. Az érintettek ugyan igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket, de a cáfolatok több kérdést vetettek fel, például a fejlesztések irányának alakulásában, mint amennyit megválaszoltak.
A jövedelmi olló tovább tágul
A lakosság fogyasztása 2018-ban is gyorsan bővült (4,5 százalékkal), 2019-ben azonban várhatóan mintegy 1 százalékponttal mérséklődik. A korábbi két-számjegyűnél kisebb (8 százalék körüli) reálkereset-növekedés idén a felére csökken. Ez azonban eltérően alakul az egyes társadalmi csoportokban: az alacsony keresetű családokban az egy főre jutó nettó jövedelem az országos átlagnak csak kevesebb, mint háromtizedét teszi ki, a legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokban viszont eléri az átlagos mérték két és félszeresét.
A GFI-indexben a vállalati gazdálkodás mutatói nem javulnak. A gazdaságkutató intézetek méréseiben is a fogyasztói bizalmi indexek változatlansága mellett az üzleti várakozások egyértelműen visszaestek.
Erősödhet a bérharc
A termelés növelésének változatlanul akadálya a növekvő mértékű – minőségi és mennyiségi – munkaerőhiány szinte minden ágazatban. A szakképzett munkaerő hiánya pedig versenyképességi korlátot jelent. Az ipari, a szolgáltató cégek körében már nagyobb áremelési törekvések is megjelennek.
Különösen érzékeny pont a kereskedelemben várható áremelést tervezők arányának növekedése, egyúttal pedig
fokozódik a munkabérek emelése iránti munkavállalói igény, most már komoly szervezett formában is.
A minimálbér- és garantált bérminimum emelés 2019-ben már kisebb gondot okoz a vállalkozások gazdálkodásában, de a cégek gazdálkodásban nehézséget jelent a 2019-ben – akár többlet-terhet is okozó – életbe lépő adóváltozások egy része, elsősorban a cafetéria új szabályozása.
A diplomácia nyelvén alighanem elismerte az amerikai nagykövet, hogy küszöbön áll a fegyverek beszerzése magyar részről. A vadászgépek és légelhárító rakéták vétele a már bejelentett német-francia bevásárlások mellett horribilis összeget emészt fel. És ezúttal már szó sincs ellentételezésről.
Reméli, hogy a közeljövőben bejelentik a fegyverbeszerzést – mondta az ATV-ben David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet. A diplomácia nyelvén ez majdhogynem igennel egyenlő a riporteri kérdésre válaszolva. A régóta a nyilvánosságban terjedő szándék megerősítését a hétfői Trump-Orbán-találkozón várták, amelyen ott volt Cornstein is.
A fehér házi – igen rövidke – tárgyalás után azonban egymás megdicsérésén kívül semmit se mondott a két politikus. A nagykövet most a szűk körű és a kibővített stábok közti megbeszélésről árult el részleteket.
Most végre jöhetnek az F-16-osok
Amiről jó ideje beszélnek, az az, hogy Magyarország a Gripenek 2026-ban lejáró bérleti szerződése után nem él a maradványértéken történő megvásárlás lehetőségével, hanem amerikai gépek után néz. Annak idején, 2001-ben is ez volt az első számú lehetőség, de egy nappal a Világkereskedelmi Központ két tornya elleni terrorista merénylet előtt
általános meglepetésre az akkori Orbán-kormány a svéd-brit gyártmány mellett döntött az F-16-ossal szemben. Még a honvédelmi miniszter, a kisgazdapárti Szabó János se tudott erről.
Most a különféle információk között szóba hozták az F-22-est és az F-35-öst, a Lockheed-Martin legújabb fejlesztéseit. Ezek azonban Magyarország számára megfizethetetlenül sokba kerülnek – és a lopakodó képességre végképp nincs szüksége a légierőnek.
Legutóbb, decemberben Szlovákia jelentette be, hogy éppen annyi, 14 darab F-16-ost vesz, mint amennyi Gripent kellene leváltanunk. Ezek a típus legújabb fejlesztései, az F-16V Block 70/72-ek. A szlovák bejelentés szerint a 14 gép 1.6 milliárd euróba,
több, mint 500 milliárd forintba kerül.
Ez a pénz magába foglalja a pilóták és a földi kiszolgálók kiképzését, valamint a Raytheon AIM-120C7 középhatótávolságú (AMRAAM) és az ugyanilyen osztályú AIM-9X Sidewinder rakétáit (azt nem tudni, hány darabot).
Az F-16-osnak azonban számtalan korábbi verziója is van, amelyek használtan megvásárolhatók. Emiatt részletek ismerete nélkül
nem lehet megbecsülni, mekkora kiadásra készül a magyar kormány.
Légvédelmi rakéták is jöhetnek
Az üzlet másik része légelhárító rakéták lennének, mégpedig a norvég alapra amerikai fejlesztéssel gyártott NASAM2-k. Ezek áráról szintén eseti információk vannak. Egyik szerint Litvánia két üteget vett 110 millió euróért (35 milliárd forintért).
Forrás: defensie.nl
Az elmúlt időszakban csak kapkodtuk a fejünket az egyre-másra bejelentett fegyverbeszerzések láttán. Ezek összege önmagában is igen súlyos a honvédelmi költségvetésen belül, és kétséget ébresztenek aziránt, hogy a most várható vásárlásokat ki tudja-e fizetni az ország anélkül, hogy a honvédség mindennapi élete megakadjon.
legkevesebb 600-650 milliárd forint értékben kötelezte el magát, illetve tett bejelentést a kormány hadieszközök vásárlására.
Decemberben tudtuk meg, hogy – határidő és ütemezés megjelölése nélkül – a Magyar Honvédség kap
44 darab német Leopard 2 harckocsit,
24 darab német PzH 2000 önjáró löveget.
Azt pedig már korábban tudtuk, hogy vesznek
16 darab német-francia Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert,
20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert.
Korábbi nemzetközi ügyletek publikus költségeiből kiszámoltuk, ezen üzletek ára elérheti, akár meg is haladhatja a 320 milliárd forintot.
Már ezek erősen próbára teszik a honvédség rendelkezésére álló jövőbeni fejlesztési pénzt.
Ugyanaznap hozta nyilvánosságra az Airbus és a magyar fél, hogy veszünk
egy komplett légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC).
Ennek áráról semmi információ sincs.
Újév alkalmából Benkő Tibor honvédelmi miniszter mellékesen megemlítette, hogy
a 44 Leopard 2 páncélos valójában 56.
Merthogy a legújabb típusú A7-eseket csak 2025-re gyárthatják le, ezért
12 darab A4-es harckocsit is lízingelünk,
hogy meg tudjuk kezdeni azonnal a személyi állomány kiválogatását, felkészítését. Nyilván ezek se két fillérbe kerülnek, és mivel ezek az A4-esek minimum 27, maximum 34 évesek, alighanem felújításra szorulnak, amelynek költségét a vevő szokta állni. És az se tudható, mi lesz velük hat év múlva: hová adja el a HM, netán ezek is itt maradnak?
Ugyanekkor derült ki az is, hogy tíz éves terv keretében „a légierő teljes spektrumában”
a 36 helikopter mellé
8 repülőgépet is vesznek.
Benkő szavaiból az hámozható ki, hogy a két Airbus A319-es és a két Falcon luxus-kisgép (amelyek leginkább Orbán Viktor szállításaival váltak ismertté) nem a vége a bevásárlásnak, mert
összesen 3 közepes csapatszállítóról beszélt a miniszter.
És ezeken felül jön még
3, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgép is.
Pár nappal később ezúttal tévéinterjúban mondta el Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese, hogy a svéd Saab által gyártott
Carl Gustaf vállról indítható tankelhárítókat vesz a honvédség 20 milliárdért 2019 és 2026 között.
Végül ismét Benkő egy MTI-interjúban egy rövid mondatban közölte, hogy az év első felében a légvédelem számára új rakétakomplexum-rendszer plusz rakéták beszerzését tervezik. Ez lehet a most szóba került NASAM2.
Ha ezeket a tételeket sorba vesszük – kiindulva az elején említett minimum bő 300 milliárdból -, akkor valószínűleg arról a 650 milliárdos keretről lehet szó, amelyet a nyilvánosság csak meg nem erősített hírként ismerhet. A tavalyi áprilisi választás előtt a parlament honvédelmi bizottságának fideszes többsége hagyta jóvá ezt az összeget katonai beszerzésekre.
Amibe ezek a vásárlások – ha mind megvalósulnak – aligha fognak beleférni. A nehéz eszközökre szolgáló szállító gép (például Airbus A-400M) darabára nagyjából 100 millió euró, a 3 darab tehát önmagában százmilliárd forint.
Mindent összeszámolva bő ezermilliárdnál tartunk, ami évekre elhúzva is pokoli teher az országnak.
Ami fordulópont a mostani hadieszköz-beszerzésekben, az az, hogy a kormány felrúgta első időszakában hozott rendeletét, amelynek értelmében az ekkora vásárlásokat ellentételezés (angol kifejezéssel offset) keretében kötelező lebonyolítani. Ez magyarországi beruházásokat, magyar termékek exportjának megsegítését írja elő. A Gripenek esetében a svédek 110 százalékos ellentételezést értek el.
A semmitmondónak látszó találkozón akár Mészáros Lőrincről is tárgyalhatott Trumppal Orbán Viktor. Az Átlátszó szerint előkészületben van egy előterjesztés az oligarcha és más magyarok amerikai kitiltásáról és vagyonbefagyasztásáról. A mélyben a Fehér Ház és a külügyi apparátus küzdelme húzódhat meg.
Sokak meglepetésére a munkalátogatáshoz képest is igen rövid – alig negyedórás – kétoldalú és valamivel hosszabb, delegációk közti tárgyalás után semmilyen konkrétum se hangzott el Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor részéről. És azóta se – ami persze nem zárja ki, hogy a sok felől hallható fegyverzeti megállapodásból lesz üzlet. A két vezető kölcsönösen megdicsérte egymást, de ezen kívül semmi komoly se hangzott el.
Orbán is tudhat róla
Az Átlátszó most arról ír, hogy az amerikai kormányban – Külügy- és Pénzügyminisztériumban – szankciókat készítenek elő Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, a miniszterelnök veje, és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője ellen. A The Wall Street Journallal közösen írt feltáró cikk szerint a Globális Magnyitszkij-törvény alapján
korrupció miatt az Egyesült Államokba való beutazási tilalom és az ott lévő személyes vagyonok befagyasztása lehet a büntetés.
A cikk szerint Orbán tud az előkészületben lévő eljárásról.
A jelenlegi felállásban, az éppen enyhülő kétoldalú viszonyban valószínűtlen, hogy Trump jóváhagyna ilyen döntést, de a magyar és az amerikai orgánum szerint
„a háttérben egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon, hogy lépjen fel az Orbán-kormány korrupt gyakorlata ellen”.
A washingtoni találkozót republikánus és demokrata törvényhozók közös tiltakozása előzte meg, óva intve az elnököt attól, hogy fogadja Orbánt. A CNN pedig arról írt a találkozó napján, hogy környezetében azt tanácsolták Trumpnak, ne legyen túlságosan közvetlen Orbánnal, mert az nem szolgálja az amerikai célt, Magyarország távolabbra tessékelését Oroszországtól és Kínától.
A Globális Magnyitszkij-törvényt eredetileg Oroszország ellen alkották meg, emberi jogi sértések esetére alkalmazandó szankciókra, de később kiterjesztették a korrupciós cselekmények elkövetőire is.
Külügyesek inkognitóban
Az Orbán-Trump-találkozó furcsa mellékzöngéje volt, hogy az amerikai külügy éppen arra a napra hívta meg Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert és a már semmilyen fontosabb funkciót se viselő Kész Zoltán volt parlamenti képviselőt (mindketten a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagjai, Márki-Zay az elnöke).
A magyar politikusok – fogadóik kérésére hivatkozva –
nem árulták el, kikkel beszélgettek a külügyből,
akik véleményt kértek a magyarországi folyamatokról, szemmel láthatóan a parlamenten kívüli ellenzék lehetőségeit, potenciálját feltérképezendő.
Kitiltási kezdeményezések a közelmúltban
Márki-Zayék ellátogattak a Human Rights First emberi jogi szervezethez is, amely tavaly júniusi magyarországi jelentésében egyebek mellett azt javasolta az amerikai kormánynak, hogy az a Magnyitszkij-törvény alapján tiltson ki a területéről korrupt magyar politikusokat.
És nem ez az első kezdeményezés ugyanerre. Ahogyan azt a Független Hírügynökség tavaly márciusban megírta, – a teljes írást itt találja – „a Frontiers of Freedom az idén február 27-én levelet küldött Tillerson és Mnuchin minisztereknek, amelyben vizsgálatot kezdeményez kilenc magyarországi személy ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt” a Globális Magnyitszkij-törvény alapján. Az Amerikában élő Radványi Miklós elnökhelyettes jegyezte beadványban Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen kért eljárást.
Feltartóztatás kontra felpuhulás
Ez a kezdeményezés (is) megfeneklett, de szintén alátámasztani látszik az Átlátszó és a WSJ megállapítását a Fehér Házra nehezedő egyre nagyobb nyomásról. Ezért van különös jelentősége annak, hogy Márki-Zayékat inkognitóba szorult külügyi tisztviselők fogadták.
Emögött az húzódhat meg, hogy az amerikai Külügyminisztérium felső vezetését ugyan lecserélték a trumpi politikát támogató emberekre, de az apparátus igyekszik „életben tartani” a hagyományos külpolitikai irányvonalat, amelybe nem fér bele az orosz expanzióval szembeni (George F. Kennan hírneves diplomata által kidolgozott) feltartóztatási politika felpuhítása. E hét évtizedes külpolitikai doktrínát még egyetlen elnök se kísérelte meg feladni, emiatt most – a jelek szerint – a külügy „régi vágású konzervatívjai” megpróbálják a háttérből befolyásolni az elnöki külpolitikát.
Túlkapacitás, szűkülő piac, romló nyereséghányad sújtja a német autógyártókat, amelyek felülvizsgálják magyarországi fejlesztéseiket – írta egy német lap. A BMW felülvizsgálja minden beruházását, a tervezett debrecenit is.
A magyar gazdaság egészét érintő belső információkat közölt a Handelsblatt német üzleti újság. A cikk jelentős részében a Mercedes és a BMW magyarországi jelenlétét érintő problémákkal foglalkozik. Felidézi, hogy általános derűlátás közepette jelentették be tavaly nyáron a BMW debreceni üzemének felépítését, egymilliárd eurós beruházással 150 ezer autó évenkénti előállítását.
BMW: Debrecenben „nincsenek tabuk”
A gyár alapkövét idén kell lerakni, de a cég két profitfigyelmeztetés után minden lehetőséget nyitva tart – írja a Handelsblatt. A gyár felépítéséről „intenzív megbeszélések zajlottak” a lap értesülése szerint. A termelési igazgató még mindig reménykedik a debreceni egységben,
a pénzügyi igazgató azonban rámutat a feszült pénzügyi helyzetre, és a túlkapacitás közelgő kialakulására.
A BMW vezérigazgatója a múlt héten azt mondta, hogy már 2018 őszétől a vártnál rosszabb a piaci helyzet, a költségek növekednek. „Minden követ megmozgatunk, nincsenek tabuk” – mondta a BMW-vezér.
A BMW-nél minden beruházás ellenőrzés alatt áll, 2022-re pedig 12 milliárd euró megtakarítást terveznek. Miután tavaly 4 ezer új munkahely jött létre, az alkalmazottak számát „legalább állandó szinten” kell tartani. A megtérülés 5,6 százalékkal jóval a nyolc százalékos minimális célérték alatt van – sorolja a Handelsblatt.
Mercedes: kecskeméti bővítés elhalasztva
A BMW még csak elemzi a helyzetet, a Mercedes viszont már lépett a lap szerint. A kecskeméti gyár bővítését, a második üzem felépítését legalább egy évvel elhalasztották.
A cégek hivatalosan nem nyilatkoznak a visszafogásról Magyarországon. Az új termelési egységek elhalasztása viszont fordulópont: több mint egy évtizedes növekedés után
az európai és az amerikai piacok most telítettek
– hangsúlyozza a német újság. Amíg a BMW jelenleg képes tartani értékesítési szintjét, addig a Mercedes eladásai globálisan 4,5 százalékkal estek áprilisban az egy évvel korábbihoz képest, a Magyarországon szinté jelen lévő Audiéi 13 százalékkal.
A Daimler személykocsi részlegének árrése az első negyedévben kilencről hat százalékra esett. Ők is a létszám szinten tartásáról beszélnek egyes területeken. A Daimler fejlesztési kiadásai „felrobbantak” 2014 óta: évente 8-ról 14 milliárd euróra – érzékelteti a helyzetet a Handelsblatt. A cég most az elektromos és az önvezető autókra koncentrál, a Kecskeméten lévő kiemelt projekteket elhalasztják, és kevésbé ambiciózusan vezetik be ezeket.
Nem lesz javulás?
A lap megszólaltat egy szakértőt, aki szekeptikus. Nem látják a piac erősödését, éppen ellenkezőleg. A tovább szigorodó széndioxid-kibocsátási követelmények és a lehetséges amerikai vámemelés komoly problémákat okozhat.
A magyarországi elemzések már korábban sokszor figyelmezettek arra, hogy a túlzott autóipari részesedés nagy bajt okozhat, ha visszaesik a világpiaci kereslet. Ráadásul ezeket – és a hasonlóan összeszerelő termeléseket – csak egyre nagyobb állami támogatás fejében képes idehozni a kormány. A BMW esetében egyenesen a teljes környező infrastruktúrát magára vállalta a költségvetés.
Már több, mint kétmillió forint gyűlt össze a kilenc gyereket nevelő Fazekas Krisztina segítésére, akit kilakoltatás fenyeget. A gyűjtés Szalai Kriszta színész és aktivista indította.
Akkor nézzük, mire megyünk együtt – ezzel a felvezetéssel és 300 ezer forinttal indította a közösségi gyűjtés Facebook-oldalán Szalai Kriszta színész, és az elesetteket évek óta segítő aktivista. A délután közepéig már kétmillió forintot meghaladó összeg gyűlt össze.
Ez az a hölgy, akinek kétségbeesett levelére azt válaszolta a miniszterelnöki kabinetiroda Orbán Viktor nevében, hogy
„kitartást és minden jót”.
Fazekas Krisztinának 20 milliós devizás tartozása gyűlt össze. Heteken belül kilakoltatják, ha nem tudja kifizetni az adósságot.
Szalai Kriszta segítségével már kinézték azt a házat, amit megvásárolnának a családnak. A kilenc gyerek egyike Down-kóros, állandó fejlesztő foglalkozásra van szüksége. Az anya egy bántalmazó házasságból menekült el gyerekeivel. Most párjával együtt dolgoznak, de a tartozást nem képesek kifizetni.
Nem sok kommentárt igényel az az infografika, amelyet a KSH közölt. Ez mindazokat – talán – meggyőzi arról, hogy nincs visszaút, sőt, a „nemzeti internacionalizmus” egyre gyarapodó táborát is elgondolkodtathatja.
Sokféle megközelítésben írtak mostanában abból az alkalomból, hogy 15 éve lettünk az EU tagjai. Mi is vontunk egyfajta mérleget, elsősorban arra összpontosítva, ahol elmaradtunk a kínálkozó lehetőség(ek)től. Arra, hogy a pénzeső ellenére az egy főre jutó gazdasági teljesítményben a térség végére zuhantunk, a termelékenység lényegében nem javult, s a szavakkal szemben változatlanul az olcsó bérű ország a hivatalos stratégia, amelynek egyre inkább hátrányai ütköznek ki.
De azért számos alapvető változást hozott 2004. május elseje. Ezt szemlélteti a Központi Statisztikai Hivatal infografikája, amely önmagáért beszél.
Jelentősen megnőtt a váratlan helyzetre gondolt elegendő pénzügyi tartalék összege, de a lakosság kétharmada szerint idén se áll rendelkezésére ez az összeg. A fővárosiak biztonságérzete romlott.
Átlagosan 476 ezer fontot jelöltek meg a megkérdezettek, mint amekkora tartalék szükséges ahhoz, hogy valamilyen váratlan kiadás ne okozzon problémát – derül ki a Policy Agenda (PA) legfrissebb kutatásából. Tavaly ez az összeg 297 ezer volt. Vagyis 62 százalék a különbség egy év alatt. És mintegy kétharmaduk idén is azt mondta, hogy nincs ekkora tartaléka.
Szubjektív biztonságérzet
A PA évente vizsgálja a létminimum és a társadalmi minimum értékét, és az ezen a szinten élő háztartásokat. Ebben a kutatásban fontos elem, hogy meghatározzák a kisebb váratlan kiadásokra vonatkozó összeget. 2018-hoz képest idén jelentősen növekedett ennek mértéke, de továbbra is a családok körülbelül egyharmada rendelkezik ennek megfelelő összeggel.
A létminimum azt mutatja meg, mekkora jövedelem szükséges egy magyar háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. De ez a bevételi szint nem nyújt lehetőséget arra, hogy belső átcsoportosításokkal, vagy ebből félrerakott megtakarításokkal legyen lehetőség tartalék képzésére, és váratlan kiadások finanszírozására.
Az persze nyilvánvalóan
háztartásonként eltérő, hogy mekkora tartalék lenne kívánatos.
Ennek meghatározásához szükség van arra, hogy az érintettek mit gondolnak „elegendő” tartaléknak, és ehhez a saját maguk által meghatározott szinthez képest hova sorolják magukat.
Fontos, hogy a váratlan kiadás definíciója nem objektív, hiszen például egy betegség miatti jövedelemcsökkenés családonként eltérő mértékű anyagi problémát okoz. Ugyanígy különbözik az is, hogy kinek milyen nagy, szabadon rendelkezésre álló pénzügyi tartalék számít megnyugtató háttérnek.
A PA által készített kutatás szerint tehát a háztartások szerint a kisebb váratlan kiadások fedezetére átlagosan 476 ezer forintra lenne szükség ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a háztartás költségvetését. Azaz a család ne kényszerüljön arra, hogy külső forráshoz kelljen nyúlni. Ez 62 százalék különbség egy év elteltével.
Forrás: Policy Agenda
A kutatók nem tudnak határozott választ adni a nagy mértékű növekmény okára. Feltehetőleg szerepet játszik ebben olyan tényező, mint a szubjektív inflációs érzés, vagy akár a – kisebb váratlan meghibásodásokhoz, javításokhoz kapcsolódó – szakemberhiány miatti jelentős drágulás a szolgáltató szektorban.
További ok lehet, hogy
jelentősebben emelkedett az átlagérték az alacsonyabb elvárt összeget megjelölők körében.
Ha az elvárt tartalék alapján ötödökre osztjuk a társadalmat, akkor a 2018-as adatok szerint az első ötöd átlaga még 71 ezer forint volt, 2019-ben már 150 ezer forintra növekedett. Ezzel szemben a felső ötödben csak 46 százalék volt az emelkedés (892 ezer forintról 1,3 millió forintra).
Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a folyamatos kormányzati sikerpropaganda a két számjegyű bérnövekedésről nyilván nem maradt hatástalan. Ez pedig főként a kis jövedelműekben kelti azt az érzést, hogy ő ugyan kimaradt ebből, de a többieknek biztosan sokkal jobban megy. Ez is felfelé húzhatja az elvárt tartalék összegét.
A sokgyerekesek relatíve kevesebbet igényelnek
Természetesen a kívánatos megtakarítási szintre hatással van az is, hogy mennyien élnek a háztartásban. Az egy-két fősek esetén ez az összeg most 375 ezer forint (2018-ban 257 ezer volt), míg a három-négy fős családoknál meglepően magas, már csaknem 500 ezer (2018-ban 359 ezer). Érdekes módon az öt fős és annál nagyobb háztartásoknál csökken ez az összeg: 432 ezer forintot (2018-ban 284 ezret) jelöltek meg.
Településtípusok esetén is jelentős különbségek vannak. Míg a budapesti háztartások 580 ezer forintot említettek, addig a községekben ez 471 ezret. A 23 százalékos különbség (2018-ban is ekkora volt) önmagában nem magyarázható az árakkal, sokkal inkább az anyagi-jóléti pozícióval van összefüggésben.
Önmagában nem is az a legfontosabb, hogy egy háztartás mekkora „elvárt” tartalékot gondol elégségesnek, sokkal inkább az a kérdés, hogy ez rendelkezésre áll-e számára. Ebben a tekintetben szomorú képet fest a társadalom.
A mintegy 300 ezer forint átlagos „elvárt” tartalék szintjére 2018-ban a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy van ekkora mobilizálható megtakarítása.
A 2019-ben mért átlagos megtakarítási értékhez is szinte pontosan ugyanilyen arányban tartoztak ide:
35 százalék érzi magát biztonságban, mert van ekkora megtakarítása.
Ez az arány a fővárosban élőknél 33, a községekben pedig 35 százalék. Az egy-két fős háztartások esetében 32, míg az öt és annál nagyobbaknak 34 százaléka mondta, hogy van akkor tartaléka, amelyet elvárt megtakarításként jónak tartana.
Összességében továbbra is elmondható, hogy a magyar társadalom mintegy kétharmada úgy érzi, hogy nincs anyagilag felkészülve arra, ha kisebb váratlan kiadást kell finanszíroznia. Az is feltűnő az adatokban, hogy a Budapesten élők szubjektív anyagi biztonságérzete az egyik legalacsonyabb. Ez a korábbi évben egyáltalán nem volt jellemző.
Hajszál híján „sehol se jegyzett” csapat jutott a BL-döntőbe, de a helyébe lépő is 11 év után került a top 10-be. A pénzben fürdő sztárcsapatok idén mentek a levesbe. A top 20 csapat tavaly 2600 milliárd forintot keresett.
Totógyilkos meccseken alakult ki az idei futball Bajnokok Ligája döntője. A Liverpool mesébe illően gázolta le a Barcelonát, majd a Tottenham Hotspur az utolsó pillanatokban kerekedett felül a holland focit több, mint húsz év elteltével a sportág térképére visszahelyező Ajaxon. Ezzel nőtt a brit foci ereje, amely már tavaly is érdekes ellenpontja volt a pénzben fürdő sztáralakulatok mezőnyének.
Hiába a sok pénz
A Deloitte nemzetközi pénzügyi tanácsadó nemrégiben tette közzé 22. éves jelentését, a Deloitte Football Money Leauge-et a 2017/18-as szezonról. Ennek legfontosabb megállapításai: az első két helyezett spanyol klub: a Real Madrid rekordmagas, több mint 750 millió eurós árbevételével az első, az FC Barcelona pedig a második, míg a Manchester United, amely az előző két kiadásban első helyen szerepelt, a harmadik helyre csúszott vissza. Nos, ezek a sztáralakulatok megalázó módon búcsúztak a BL-ből ebben a szezonban. Ahogyan az „500+ milliósok” klubjának többsége is, a döntős Liverpoolt kivéve.
A top 20 csapat árbevételét, és annak főbb tételeit mutatja a grafikon
Forrás: Deloitte
Ebből a mezőnyből teljesen kilóg az Ajax, amely a 20-ik West Ham United bevételétől
több, mint 100 millió euróval elmaradva 92 millióval zárta az előző idényt.
Az angol klubok továbbra is jól teljesítettek: az első tíz hely közül hatot szereztek meg, ami rekordnak számít, s ez az első alkalom, hogy egy ország ötnél többet szerzett meg az első tíz pozíció közül. A most BL-döntős Spurs első alkalommal került a Money League első 10 helyezettje közé 2006/07 óta. Az első helyen lévő Real Madrid és a 20. helyezett West Ham United árbevételének aránya 3,8:1, szemben a 2016/17-es 3,4-gyel. A foci rendkívüli koncentráltságát mutatja az, hogy
az első 30-ban mindössze nyolc ország képviselteti magát.
Azt mindenki tudja, hogy óriási üzlet a foci (legalábbis a világ boldogabb országaiban, ahol üzleti alapon szerveződik ez a sportág). A Deloitte az 1996/97-es évtől összegzi a főbb számokat. Ezek szerint ez idő alatt a top 20 klub összesített bevétele hétszeresére nőtt: 1,2 milliárdról a tavalyi szezonra 8,3 milliárdra (utóbbi mintegy 2600 milliárd forint).
A bevételek legnagyobb része (43 százaléka) a tévés közvetítésekből származik, csaknem ekkora származik az egyéb kereskedelmi értékesítésekből, a jegybevétel messze a legkisebb fő tétel.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
