Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Megalakulás előtt szétesett Salvini „szuperpártja”

Két potenciális szövetséges, a lengyel és brit nacionalista párt is beintett Matteo Salvininek. Jaroslaw Kaczynski nem kér az oroszbarát pártokból.

Még meg se tartotta első ülését az új Európai Parlament (EP), máris szertefoszlott az olasz Matteo Salvini Liga-elnök álma, hogy egy nagy szélsőjobbos tömörülést hozzon össze – ahogyan ez előre sejthető volt. Az már az EP-választás utolsó napjának éjszakáján világossá vált, hogy ez a pólus együttesen se tud még csak blokkoló kisebbséget se kiállítani. Ezt felismerve kezdett retirálni Orbán Viktor, hogy a Fideszt benn tartsa az Európai Néppártban, noha egy hónapja még látványos és nyílt együttműködést tervezett Salvinivel.

A választások – szerda délutáni frissítésű – adatai szerint az Európai Néppártnak (EPP) 180 képviselője lesz, a szocialistáknak (S&D) 153, a liberális ALDE-nak 105 hely jut. (A végleges eredmény később lesz meg.)

Forrás: EP

Farage: nem!

Nem csatlakozik a brit Brexit Párt az olasz Liga vezette, Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) elnevezésű EP-frakcióhoz – közölte kedden az Egyesült Királyság uniós kiválásáért harcoló Brexit Párt párt elnöke, Nigel Farage. A politikus szóvivője elmondta, hogy Farage ismét az (inkább balfelé populista) olasz Öt Csillag Mozgalommal kíván szövetséget alkotni, akárcsak az előző ciklusban, amikor frakciójuk Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.

Kaczynski: nem, főleg az  oroszokra

Kizárt, hogy a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) oroszbarát tömörülésekkel együtt csatlakozzon a Ligához a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) nevű frakcióban – közölte szerdán a lengyel Radio Wnet műsorában Jaroslaw Kaczynski pártelnök.

Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettesről Kaczynski azt mondta: „Salvinivel az a baj, hogy olyan tagokkal akarja az új csoportot megalapítani, amelyeket semmiképpen nem tudunk elfogadni. Ezek Le Pen asszony Nemzeti Tömörülése (RN) és az Alternatíva Németországnak (AfD)”. Mint mondta, megtörténtek az egyesítésre irányuló javaslatok, de

„egy egyértelműen oroszbarát tömörüléssel ez számunkra elfogadhatatlan”.

A PiS tehát marad az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjában, amely „továbbra is elég nagy frakció, amely még bővülhet. Kaczynski még oda is szúrt Salvininek, mondván szerinte az nem annyira szélsőséges, hogy Le Pennel kell együtt lennie.

A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteniük a pártoknak. Pártcsoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia, de ami ennél is fontosabb, ezeknek legalább a tagállamok negyedét, jelenleg hetet kell képviselniük.

Az Európai Bíróság visszalőtte a devizahiteles pereket

A magyar bíróságnak kell elbírálnia, hogy világosak és érthetőek-e a devizahiteles szerződéseknek az árfolyamot rögzítő feltételei – tudatta az Európai Unió Bírósága (EUB). Ha a szerződéses feltétel tisztességtelen, az nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra. A Kúrián már elkezdődött a devizahiteles perek átfogó vizsgálata.

A Budai Központi Kerületi Bíróságnak (BKKB) kell döntenie arról, hogy a devizahiteles szerződésekben az érintett pénzintézetek, megfelelve a vonatkozó uniós irányelvnek, világosan és érthetően fogalmazták-e meg a folyósítási árfolyamot rögzítő feltételeket – közölte döntését a luxembourgi székhelyű EUB.

Hol rögzítették a folyósítási árfolyamot?

A BKKB a devizahitelekkel kapcsolatban arról kérte ki az uniós bíróság véleményét, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvvel ellentétes-e szerződésekben alkalmazott egyik feltétel. Ebben

a bank a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg,

amelyet az adós nem írt alá.

Ítéletében az EUB közölte: ha az illetékes magyar bíróság azt állapítja meg, hogy a folyósítási árfolyamot rögzítő szerződési feltételeket a pénzintézetek nem kellően világosan és érthetően fogalmazták meg, akkor lehet azt vizsgálni, hogy ez a feltétel tisztességtelen-e. Erről azonban szintén a BKKB-nak kell döntenie.

A semmisség feltételei

Ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy ez – az irányelv értelmében – nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra nézve. De a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha a kifogásolt feltétel kihagyásával is teljesíthető. Ennek értékelését is a BKKB-nak kell elvégeznie.

Vagyis a hitelintézetek által alkalmazott magyar szabályozás csak akkor lenne összeegyeztethetetlen a vonatkozó uniós irányelvvel, ha a feltételeket nem fogalmazták meg világosan és érthetően, ha e feltétel tisztességtelenségét megállapítják, valamint ha a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető – tették hozzá Luxemburgban.

A Kúrián már zajlik a perek elemzése

A Kúria Konzultációs Testülete (KKT) az év elején látott hozzá az eddigi ítéletek alapján annak áttekintéséhez, hogy megfelelő volt-e a bankok tájékoztatása. Áprilisban ismertetett ülési jegyzőkönyve szerint azt vizsgálták, a perekben hogyan ítélték meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdését. Például

az árfolyam-kockázat ismertetésében, az árfolyamváltozásban rejlő veszélyek ismertetésének alaposságában.

A KKT álláspontja az, hogy az árfolyam-kockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás (vagyis hogy az ügyfél vagy a bank terhe-e az elszaladt forint-deviza-kurzus miatti törlesztés-növekedés) elmaradása vagy nem megfelelő volta miatt tisztességtelen, ezért érvénytelen a szerződésnek az a része, amely a kockázatot az ügyfélre terhelte. A tisztességtelenséghez magyarázatul a testület odabiggyesztette a

„nem világos, nem érthető”

kiegészítést.

Ebben az esetben pedig az egész szerződés válik érvénytelenné, „aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére”.

A testület június közepi ülésén fogja megvizsgálni, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.

Úton a Clark Ádám a hajóroncshoz

Reggel útra kelt Komáromból a Clark Ádám hajódaru, hogy kiemelje a Hableány maradványát a Dunából. Közben újabb holttestet találtak meg.

Szerda reggel elindult Budapestre a Clark Ádám hajódaru, és már délután megérkezhet az északi vasúti összekötő hídhoz. A hatalmas szerkezet feladata lesz kiemelni az egy hete szerencsétlenül járt Hableány turistahajó roncsát a Margit híd lábánál.

Mivel azonban a fővárosi Duna-szakaszon komplikáltnak ígérkezik a lehajózás,

lehetséges, hogy a kiemelésre ma már nem kerül sor.

A szakemberek számolnak azzal is, hogy az idén 70 éves szerkezetű Hableány a sérülések következtében akár ketté is hasadhat a felhozatalkor.

Clark Ádám. Forrás: hajoregiszter.hu/Kosztolicz Péter

A Clark Ádám adatai imponálóak. A Közép-Európa legnagyobb efféle szerkezete a hajozas.hu leírása szerint: legnagyobb hossza 50,95 m, legnagyobb szélessége 20,34 m, a gém (daru) hossza 45 méter, legnagyobb merülése 1,86 m, vízkiszorítása 1323 tonna, maximális sebessége 15-18 km/h, maximális teherbírása 200 tonna a 2006-os átépítés óta.

Közben a hajóbaleset

újabb áldozatát emelték ki szerda délelőtt a Dunából a Hableány hajóroncsánál

– közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK). A holttestre a műszaki mentésért felelős nemzetközi csapat egyik magyar búvára talált rá a hajó egyik nyílászárójánál, miközben a hajóroncs műszaki állapotát mérte fel, és lehetséges rögzítőpontokat keresett a későbbi kiemeléshez.

Múlt szerda este nem sokkal 9 óra után a Margit hídnál a Viking Sigyn szállodahajóval ütközött a jóval kisebb, dél-koreai turistákat szállító Hableány turistahajó, amely másodpercek alatt elsüllyedt. Hét embert kimentettek, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták, 21 ember eltűnt. Azóta több újabb áldozat holttestét találták meg, de 15 embert még keresnek.

Rend szerinti magyar kapituláció az USA előtt

Benyújtotta a kormány a parlamentnek jóváhagyásra az USA-val létrejött védelmi együttműködési megállapodást. Ebben minden „nemzeti szuverenitási” hadállást feladtak. Pontosan úgy, ahogyan már több, mint húsz évvel ezelőtt.

Hosszas huzavona után a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a védelmi együttműködésről szóló megállapodás (DCA) kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Erről még februárban állapodtak meg, amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten tárgyalt. Akkor ez a tétel volt az egyik súlyos nézeteltérés a két kormány között.

Orbán Viktor azért nem akart belemenni az amerikaiak által lényegében diktált szerződésbe, mert az szabad mozgást ad az amerikai csapatoknak a magyar határ átlépésére alkalmankénti parlamenti hozzájárulás nélkül, és kiveszi a magyar állam büntetőjoga alól az amerikai katonák cselekményeit.

Amint arra korábbi cikkünkben rámutattunk, az egyezmény minden lényeges pontjában pontosan megegyezik a korábbi megállapodással, amelyet Orbán első kormányzása idején fenntartás nélkül teljesítettek is –

ez a szerződés pontosan megegyezik a NATO SOFA-egyezmény általános feltételeivel.

Akkor és most

Mint ismertettük, akkoriban – a javában zajló délszláv háborúban – tízezrével lépték át a határt különféle járművek, sőt, például Taszáron, az idő szorításában még építési engedélyt is kiadtak skiccek alapján. Ezzel szemben Orbánék semmilyen kifogást se emeltek.

A most frissen feltámadt nemzeti önrendelkezésért cserébe a magyar kormány „vörös farokként” megkapta a magyar szuverenitás sűrű elismerését.

A tervezet kimondta, hogy:

  • amerikai katonák szabadon mozoghatnak az országon belül és léphetik át a határt alkalmankénti parlamenti jóváhagyás nélkül, és
  • a nemzetközi kötelezettség keretében itt lévő katonák felett nem a magyar állam gyakorolja a büntetőjogi hatáskört.

Ennek kimunkálása után egyre nagyobb lett a nyomás Orbánon, hogy hagyja abba az időhúzást, és a parlament erősítse meg a szerződést. Valószínűleg szóba került az ügy május közepén Orbán fehér házi látogatásakor is, bár az ez utáni pár perces sajtótájékoztatón elhangzottak leginkább semmitmondással voltak teli.

A parlamenti megerősítésre most benyújtott (és magyartalanságoktól hemzsegő) törvényjavaslat arról rendelkezik, hogy

  • az USA fegyveres erői által vagy kizárólagosan részükre üzemeltetett repülőgépek, hajók és járművek

    szabadon ki- és beléphetnek, valamint közlekedhetnek Magyarország területén,

  • ezeket a járműveket nem vizsgálják át a magyar hatóságok,
  • a repülőgépek jogosultak az átrepülésre, a légi üzemanyag-utántöltés elvégzésére, a le-és felszállásra Magyarország területén, és ezért nem kell fizetniük a szokásos illetékeket és díjakat,
  • Magyarország elismeri annak különleges fontosságát, hogy

    az USA fegyveres erői fegyelmi felügyeletet gyakoroljanak a fegyveres erők tagjai felett,

  • ha a magyar hatóságok vádat emelnek az USA fegyveres erők bármely tagja vagy egy hozzátartozó ellen, a joghatóságot az általános eljárási rend szerinti magyar bíróság gyakorolja,
  • de biztos, ami biztos, az Egyesült Államok kérésére, a kölcsönös védelem iránti elkötelezettség támogatása érdekében, Magyarország,

    szuverén mérlegelés alapján ezennel lemond az elsődleges büntető joghatóság gyakorlásának jogáról,

  • a magyar hatóságok nem szabhatnak ki elzárást az USA fegyveres erők tagjaival szemben a magyar jog szerinti szabálysértésekkel kapcsolatban.

Az amerikaiak az egyezmény alapján négy katonai bázist kapnak meg működési területként: a kecskeméti  és a pápai repülőteret, a tatai helyőrség és kiképzési területet, a várpalotai helyőrség és kiképzési területet.

Tényleg kivégzik az MTA-t

Idei költségvetésének több, mint 70 százalékát elveszi a kormány a Magyar Tudományos Akadémiától. Bár közleményben írták az új kormányzati kutatóhálózat törvényjavaslatát, ez egyelőre nem jelent meg. A költségvetési javaslatban viszont 40 milliárdot vonnak el, benne a teljes kutatóintézeti támogatást.

A központi igazgatási és ehhez kapcsolódó kiadásokon kívül semmire se marad pénze a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA). Idei 56,1 milliárdos kerete 16,9 milliárdra zuhan: ez 72 százalék elvonás.

Létrejön a kormányzati kutatóhálózat

A ma benyújtott költségvetésitörvény-javaslat MTA-fejezetéből teljes egészében kimaradt a kutatóközpontok és kutatóintézetek idén 33,5 milliárdos és az akadémiai támogatott kutatóhelyek 3,09 milliárdos kiadási összege.

Ezek nagyjából ki is adják a csaknem 40 milliárdos elvonást.

Délután az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben tudatta, hogy benyújtotta a törvényjavaslatot az MTA intézményhálózatának elvételéről. Eddig ez nem jelent meg a parlament honlapján. Az ITM mindenesetre egyértelművé teszi, hogy mindenféle tiltakozással szemben létrehozzák az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), amely önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben.

Egészen pontosan 48,5 milliárdos működési kiadás áll a fejezetcím mellett, ebben 37 milliárd a kutatóintézetek és -helyek számára.

Az ITM szerint a hálózat nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. Tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt a kormány delegál azzal, hogy legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.

Ezen terv ellen az MTA közgyűlési határozatban tiltakozott. Legutóbb pedig sok ezren tüntettek vasárnap.

Tizenhét kutatóhelyet visznek el

Az ELKH égisze alatt tizenhét központi költségvetési szerv működik: az Agrártudományi Kutatóközpont, az Atommagkutató Intézet, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Intézet, az Ökológiai Kutatóközpont, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája.

Jövőre is nagy növekedést lát a kormány

Négy százalékkal bővül a gazdaság, a hiány szinte eltűnik, az infláció, tehát a nyugdíjemelés 2,8 százalék lesz a 2010-as költségvetés tervezete szerint. Várható, hogy ismét lesz nyugdíj-prémium.

A 2020-as költségvetés a családok támogatásának költségvetése, amelynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentben kedden, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.

Varga elmondása szerint a büdzsé négy fő pillére a családok támogatásának növelése, a gazdaságvédelmi akcióterv, a tovább csökkenő adók és a bővülő biztonsági kiadások.

A fontosabb számok:

  • a gazdaság növekedése változatlanul magas, 4 százalék, ezért lesz nyugdíjprémium is,
  • a költségvetés hiánya alig egy százalék (eddig 1,5-öt terveztek),
  • az infláció 2,8 százalék, tehát ennyivel nőnek a nyugdíjak,
  • a keresetek 8,3 százalékkal nőnek,
  • a belső fogyasztás tetemesen, 4,8 százalékkal emelkedik,
  • a foglalkoztatás 1,3 százalékkal javul.

A családok támogatása 224 milliárddal nő, otthonteremtésre 296 milliárd jut, a családtámogatások összkerete eléri a 2228 milliárdot. A gazdaság mintegy félezer milliárdot kap a gazdaságvédelmi akcióterv keretében adandó adócsökkentések és egyebek révén. A nyugdíjkiadások 136 milliárd forinttal emelkednek jövőre.

Mától várja pénzünket az állam a „szuperpapírral”

Jelenleg verhetetlen kamatozású állampapírt hoz forgalomba mától az államkincstár. A futamidő ugyan öt év, de rövidebb kamatperiódusonként fizetik a hozamot, és menet közben is feltörhető akár veszteség nélkül. Már egy év után az infláció körül teljesít.

Öt-hatezer milliárd forint készpénz van a magánszemélyek birtokában. A nagyítóval is alig látható banki kamatok miatt folyamatosan növekvő állományt szeretné megcsapolni a kormány és az Államadósság-kezelő Központ. Ennek jegyében mától vásárolható meg a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), leánykori nevén Nemzeti Kötvény. Csak magánszemélyek jegyezhetik.

Az AKK leírásából kiderül, hogy

  • 5 éves futamidejű, fix, sávos kamatozású, 1 forintos alapcímletű értékpapír. Jegyzés útján kerül forgalomba. Jegyezni névértéken, azaz 100 százalékos árfolyamon lehet.
  • Kamatjuttatás az első évben félévente, az ezt követő években évente történik. A kamatjuttatás napján (az utolsó, lejáratkori kamatfizetési nap kivételével) a pénzben kifejezett kamat összegével megegyező névértékű, azonos sorozatba tartozó MÁP Pluszban írják jóvá a kamatot.
  • A kamatjuttatásokat követő 5 munkanapos időintervallumokban a forgalmazók nettó 100 százalékos árfolyamon (azaz tőkeveszteség nélkül) plusz a visszavásárlás értéknapja szerinti felhalmozott kamaton, míg a többi munkanapokon az üzletszabályzatukban leírtak szerint jegyeznek vételi árat a MÁP Plusz-sorozatokra.
  • Ezért a MÁP Plusz a futamidő alatt is eladható.

Az első jegyzési időszak mától péntekig tart, a részletek itt olvashatók.

Ha valaki az 5 évre végig megtartja a papírt, akkor 4,95 százalék éves kamatot kap.

Ennél jobb befektetés nincs az országban, pontosabban olyan, amely fix kamatozású, és kockázatmentes.

De már akkor is rendkívül vonzó lehet a MÁP Plusz, ha ennél sokkal rövidebb ideig tartja meg tulajdonosa. A kamat

  • az első félévben évi 3,5 százalék,
  • a második félévben évi 4 százalék, ez után minden évben fél százalékponttal emelkedik. Vagyis
  • a 2. évben évi 4,5,
  • a 3. évben évi 5,
  • a 4. évben évi 5,5,
  • az 5. évben pedig évi 6 százalék jár a befektetésünk után.

Ezzel érhető el az 5 év lekötéssel az évi 4,95 százalék hozam.

Forrás: ÁKK

Tehát ha a jelenlegi 4 százalékhoz közelítő inflációt vesszük alapul, akkor már két félévben visszaadhatja a reálértéket. A futamidők során egyhetes időszakok lesznek, amikor a teljes összeghez visszaváltási díj nélkül lehet hozzájutni, ami szintén unikális a magyar bankrendszerben. De még ezen időszakokon túl is 99,75 százalékos árfolyamon veszi vissza a MÁP Pluszt az ÁKK, tehát a veszteség egészen minimális. (Igaz, ez csak a kibocsátó ÁKK-nál vezetett számla esetében igaz, a szerződött viszonteladó pénzintézetek némi pénzt felszámíthatnak.)

A kamatjuttatás időpontjait mutatja a táblázat

Forrás: ÁKK

Ugyancsak óriási előnye a MÁP Plusznak, hogy – hasonlóan a júniustól kibocsátott többi állampapírhoz –

mentes a 15 százalékos kamatadó alól.

Természetesen ez azt is jelenti, hogy az állam drágábban finanszírozza adósságának azt a részét, ami a MÁP Pluszon keresztül fog történni. A cél az, hogy minél nagyobb hányadban hazai forrásból és ezen belül lakossági tartalékokból fizessék az államadósságot. Ennek érdekében pedig az új papír jegyzésének nincs alsó összeghatára nincs: egy forinttól vásárolható.

Ez a „szuperpapír” valószínűleg átírja a hazai megtakarítási piacot. Nem csak az otthon tartott rengeteg pénz egy része áramolhat a MÁP Pluszba, hanem a banki számlákról is érdemes lehet ide irányítani a pénzt.

A Dunánál a koreai külügyminiszter – bonyolódik a baleset

A Budapestre utazott dél-koreai külügyminiszter elment a hajóbaleset helyszínére, a Margit hídhoz. Megtekintette a Hableány mentési munkálatait. Szakértő ellentmond a rendőrségnek.

A Hableány szerda esti szörnyű balesetének hírére Budapestre utazó dél-koreai külügyminiszter péntek reggel elment a baleset helyének közelébe. Kang Kjung Vha és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtekintette a hajóbalesetben elsüllyedt turistahajó mentési munkálatait.

A Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó szerda este ütközött össze a Margit híd közelében, majd a turistahajó felborult és elsüllyedt fedélzetén 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel. A balesetben heten meghaltak, hét embert kimentettek, 21-en eltűntek.

A rendőrség első megállapítása szerint a Hableánynak esélye se volt, hét másodperc alatt elsüllyedt. A Viking kapitányát tegnap este gyanúsítottként hallgatták ki, a rendőrség kezdeményezi letartóztatását.

Továbbra is azt vizsgálják, most már hajózási igazságügyi szakértők bevonásával, miért került a Hableány a hatalmas szállodahajó elé. Az ügy egyre bonyolódik. A rendelkezésre álló videó alapján

a rendőrség azt közölte, hogy a Hableány kanyarodott balra a Vikng elé,

ez okozta a tragédiát.

Most azonban Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke péntek reggel az állami tévében azt mondta, hogy a közölt videófelvételek „világossá tették”,

a sétahajó nem fordult be a Viking szállodahajó elé,

hanem a nagyobb jármű ütközött neki a kisebbnek szerda este. Vagyis a Hableány nem saját irányváltoztatása miatt fordult keresztbe, hanem azért, mert a Viking nekiütközött, majd maga alá gyűrte és felborította.

Bencsik Attila szerint a nagyobb hajó

valószínűleg magához szippantotta a kisebbet,

amit alátámaszt, hogy a Margit híd pillérei között haladtak el éppen, ahol a sodrás erősebb, és közel voltak egymáshoz. A szakértő által említett beszippantás hasonlít arra a teóriára, amit elsőként írtunk meg. Eszerint egy ismert fizikai, áramlástani jelenség, a Bernoulli-törvény adhat magyarázatot a balesetre.

Ez persze változatlanul nyitva hagyja azt a kérdést, hogy miért nem vették észre egymást a hajók, s egyáltalán, miért kerültek ilyen közel egymáshoz. Az ilyen helyzetekre a szakértő szerint is fel lehetett volna készülni. Egyértelmű az is, hogy a szállodahajónak lassítania kellett volna, és megvárni, míg a Hableány elhalad a híd alatt – mondta Bencsik.

A szakértő szerint a hajókon lévő helymeghatározó

műszerek segítéségével, illetve szabad szemmel is látniuk kellett egymást.

A Hableány az ütközés után nagyon gyorsan, hét másodperc alatt elsüllyedt. Ennek okai között szerepelhet, hogy a szállodahajó orra nem klasszikus hegyes hajóorr, hanem egy, a jármű hossztengelyére merőleges homlokfal. Ez azzal járt, hogy a Hableány nem tudott jobbra, vagy balra kitérni, hanem felborult. Miután felborult, a víz nyomása és a szállodahajó mozgási energiája a víz alá lökte a sétahajót – értelmezte a történteket Bencsik Attila.

A rendőrség jelenleg a Viking Signy kapitányát kezeli gyanúsítottként. Igaz, sajnos, a Hableányé aligha járhat így, mert társával együtt a 21 eltűnt között van, túlélésüknek szinte semmi reménye nincs.

Már megvan a média, nem kell reklámadó – élénkítene a kormány

Gazdaságélénkítő csomagot készített a kormány. Ebben ismert és új elemek vannak az unió lassulásának ellensúlyozására. Megszüntetnék a reklámadót, most, hogy a többség már az övék.

Továbbra is él a félelem attól, hogy lassulhat legfontosabb piacunk, az EU-é, és az autóipar is bizonytalanságot eredményező kihívásokkal küszködik – derült ki Varga Mihály szavaiból a kormányinfón. A pénzügyminiszter szerint arra kell készülni, hogy a most átlagosan másfél százalékos unió növekedés mérséklődése utoléri az országot.

Szocho, kiva, szállás-áfa lefelé, eva kifelé

Ezért 13 pontból álló élénkítő csomagot dobott össze a kormány. Ennek egyes elemei már korábbról ismertek voltak. Ilyen például a szociális hozzájárulási adó szocho mértékének további 2 százalékpontnyi csökkentése július elsejétől 19-ről 17,5 százalékra. Ezzel idén 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárdot hagy a munkaadóknál.

Csökken a kis cégek adója, a kiva, 13-ról 12 százalékra csökken a kiva mértéke. A jövő évtől belépő változás 40 ezer vállalkozást érint, ötmilliárd forinttal lesznek „beljebb” évente.

Adókat vonnak össze, illetve csökkentenek. Például kivezetik az evát, amelybe már nem is lehetett bejelentkezni. Összeolvad a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkaerőpiaci járulék és a pénzbeni egészségbiztosítási járulék.

A szálláshelyek áfáját megvágják 18-ról 5 százalékra. Ettől nyilván a forgalom növekedését várják, kérdés, hogy milyen arányban adják tovább a szolgáltatások a kisebb adót.

Áfa-visszatérítés kisfalvakban, k+f

A kistelepüléseken áfa-visszatérítést vezetnek be használt lakóingatlanok esetében ötmillió forintig bővítésre, felújításra. Ugyanazt a települési kört érinti, mint a falusi csok, valamivel több, mint kétezer falut. A kormány anyagilag is támogatni akarja a munkásszállások építését, már idén ősztől. Az önkormányzatoknál már zajló programot most a vállalkozásokra is kiterjesztik.

Hat-hétezer nagyobb céget érint a fejlesztési adókedvezmény korlátjának mérséklését. Jelenleg félmilliárd forint feletti k+f-re jár. Ezt lépcsőzetesen viszik le, évente, 2022-ig, kisvállalatoknak 50, középvállalatoknak 100 millióig.

Ugyancsak a kutatási területet érinti, hogy 2020-ban 32 milliárddal 157 milliárdra emelik a k+f-re szánt támogatási keretet.

Mindezek mellett a kormány megszüntetné, pontosabban 0 százalékra vinné le a reklámadót (2022. végéig függesztenék fel az adó fizetését).  Varga szerint ez piacélénkítő intézkedés lesz, ám nem szabad elfelejteni, hogy a kormányközeli médiagigász (illetve az ebből egyelőre kimaradt médiumok, például a tv2) forint-tízmilliárdos értékű állami megrendeléseket kapnak. Ezek után már nem kéne reklámadót fizetni.

A kormány meghátrál a közigazgatási bíróságok ügyében

A kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztását – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Szerintük a kritikák alaptalanok.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy noha a kormány szerint az elfogadott jogszabály megfelel az európai sztenderdeknek és a jogállamiság követelményeinek, a közigazgatási bíráskodás bevezetése olyan nemzetközi vita kereszttüzében áll, amely – a kabinet szerint alaptalanul – megkérdőjelezi a bírói függetlenséget.

Amíg megnyugtatóan nem zárhatók le ezek a viták, javasolják a rendszer bevezetésének elhalasztását, amelyről csütörtökön indítványt terjesztenek a Ház elé – tudatta.

A nemzetközi viták konkrétan arról szólnak, hogy a törvény túl nagy hatalmat ad túl kevesek kezébe, és aláássa a bíróságok függetlenségét. Ezt írta például áprilisban az ENSZ-nek a bíróságok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja, Diego García-Sayán.

Levelében a különmegbízott azt írta, hogy a decemberben elfogadott törvény alapján túl nagy hatalma lenne az igazságügyi miniszternek, ami sérti az új közigazgatási bíróságok függetlenségét. A bíróságok a gyülekezési jogról, rendőri visszaélésekről és gazdasági ügyekről is döntenének, és ide tartoznak a választási ügyek is.

A különmegbízott szerint

az új közigazgatási bírósági rendszer az igazságügyi miniszter befolyása alá kerül, ami aláássa a bírói függetlenségnek és a hatalmi ágak elválasztásának elvét.

A különmegbízott idézi a Velencei Bizottság márciusi véleményét, amiben a neves alkotmányjogászokból álló európai testület azt állapította meg, hogy a jövőre megalakulandó új bíróságok működtetése során „nagyon széles körű hatalom” összpontosul nagyon kevesek kezében, és „nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok, amelyek ellensúlyoznák ezeket a hatásköröket”.

Az új bírósági rendszerben a bírók kiválasztásával, vezetők kinevezésével és a bíróságok működtetésével kapcsolatos jogok döntő többsége az igazságügyi miniszter és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kezében lenne. A különmegbízott azt kérte a magyar kormánytól, hogy nyilvános, tisztességes és átlátható eljárásban vizsgálják felül a törvényt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!