Bak Mihály, Author at Független Hírügynökség

Orbán „ellenforradalmat” próbál

Bak Mihály

-

2020-02-04

Magyarország, sőt, az egész régió sikeres, de ha konzervatív vezető hibázik, azt „megölik” – mondta Orbán Viktor Rómában egy szélsőjobbos rendezvényen. Szerencsés, mert a média helyzet miatt azt mondhat, amit akar. A Néppártban például „ellenforradalmat”.

A gazdasági sikerességet nevezte a konzervatív politika előfeltételének Orbán Viktor miniszterelnök kedden Rómában, az Edmund Burke Alapítvány Nemzeti konzervativizmus című konferenciáján rendezett pódiumbeszélgetésen. A rendezvény szervezői meghívták a Liga elnökét, Matteo Salvinit (aki az utolsó pillanatban lemondta ezt), a vállaltan Mussolini-hívő Olaszország Testvérei elnökét, Giorgia Melonit és a szintén szélsőjobbos francia Nemzeti Tömörülés politikusát, Marion Maréchalt.

Orbán azt mondta,

a gazdasági siker az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti konzervatív, illetve kereszténydemokrata vezetők túléljenek.

Ha ugyanis ez nem sikerül, ha egy konzervatív politikai vezető hibát követ el, és a gazdasági mutatók csökkennek, másnap reggel „megölik”.

Orbán kiemelte, hogy Magyarországon a gazdaság évi 4-5 százalékkal bővül, a munkanélküliségi ráta 3 százalékra mérséklődött, és az államadósság is csökken. Magyarország stabil ország, az egyetlen olyan európai állam, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás – mondta még.

Szerinte a magyar konzervatív vezetés abban különbözik sok más európai társától, hogy egyrészt a magyarországi kormánypártokon nincs olyan nyomás, hogy alkossanak koalíciót más pártokkal, mert többségük van a parlamentben. Másrészt

a médiavilág nem olyan, mint Nyugat-Európában,

ahol – mondta – a média 90 százaléka a progresszív liberálisoké és csak 10 százaléka a konzervatívoké. Magyarországon nagyobb az egyensúly – jelentette ki, úgy fogalmazva, hogy mindennek köszönhetően ő az a szerencsés az európai konzervatív politikusok között, aki

azt mondhatja, amit gondol.

A populizmus vádjára Orbán úgy reagált: amikor fiatal volt, a populizmus azt jelentette, hogy egy politikus ígér valamit, de nem tudja megvalósítani. De ha egy politikus megígér valamit, és azt végre is hajtja, az nem populizmus, hanem demokrácia – közölte, példaként említve, hogy kormánya 2010-ben egymillió új munkahely létrehozását vállalta 10 év alatt, és most 860 ezer új munkahelynél tartanak.

A liberalizmust bírálva kifejtette: a liberális kormányok kétszer is kudarcot vallottak egy évtizeden belül. Először 2008-ban, amikor nem tudták kezelni a gazdasági válságot, majd 2015-ben, a migrációs válságkor, amikor kudarcot vallottak állampolgáraik és országhatáraik megvédésében. A liberális demokráciának ebben az értelemben vége, mivel a liberális kormányok elvi alapja ez, a liberális demokrácia volt – mondta, hangsúlyozva, hogy

valami új kell, liberalizmus helyett kereszténydemokrácia.

Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs, ezzel teljesen különbözik a nyugat-európai országoktól, ahol a muszlim közösség aránya nő, a keresztény közösség pedig csökken – mondta. A liberálisok szerint ez helyes, ők ugyanis nem szeretik a keresztény társadalmat – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez az ő dolguk, de azt kérte, ne akarjanak ráerőltetni Közép-Európára egy ilyen folyamatot. A migrációs válság pedig lehetőséget teremtett arra, hogy az identitásról beszéljenek, arról, „kik vagyunk”. Azt is hangoztatta, hogy Európában

új kihívásokra és energiával teli új mozgalmakra van szükség,

különben a kontinens nem lesz versenyképes.

Az Európai Unióról kifejtette, hogy ma két eltérő megközelítés van Európa felépítésének kérdésében: az egyik alulról szeretné építeni a kontinenst, ami a nemzetek egyfajta együttműködése. A másik koncepció szerint viszont felülről kell építeni Európát, ami egy föderalista, „birodalomorientált” megközelítés, amelyben nincsenek szuverén államok. A versengés folyamatos e két hozzáállás között, és ez az oka a nyitott vitáknak az európai vezetők között – fűzte hozzá.

A Fidesz európai pártcsaládjáról, az Európai Néppártról (EPP) Orbán azt mondta: az EPP bármilyen módon szeretne részt venni az EU hatalmi struktúrájában. És ha ennek az az ára, hogy feladjon bizonyos értékeket, és hogy kompromisszumot kössön a baloldallal, akkor megteszi, lépésről lépésre elveszítve identitását. Ha

a pártcsalád nem nyit új fejezetet, akkor mindig csak a baloldali, liberális irányba fog mozogni,

mert többek közt a média és az egyetemek részéről érkező nyomás arra készteti, hogy feladja eredeti ideológiája egyre több elemét. Hozzátette,

ő mindenesetre megpróbál egy „ellenforradalmat”.

Közép-Európáról azt mondta, hogy ma ez Európa legsikeresebb régiója, és amikor Magyarország sikeréről beszél, akkor meg kell említenie a környező országok sikerességét is. Például a szlovákokét, a csehekét, a lengyelekét, a horvátokét és a szerbekét. Azt is mondta, hogy mindenhol a régióban – pártcsaládhoz tartozástól függetlenül – politikájuk alapelvét tekintve nemzeti konzervatívok a kormányok.

Készülünk a vírusra

Bak Mihály

-

2020-01-28

0

Minden magyar kórház felkészült a koronavírusos betegek fogadására. Még nincs beteg, de nem zárható ki a felbukkanás. Németországban már bizonyítottan helyi fertőzés történt. Sok a fenntartás a kínai adatokkal szemben.

A hazai kórházak felkészültek a koronavírusos betegek fogadására – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós. Az esetleges betegek elkülönítésére a budapesti Szent László kórházat jelölte ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A fertőzés

Európában még csak elszórtan jelent meg,

a jelenlegi információk szerint Franciaországban három, Németországban egy igazolt esetet találtak, Ausztriában és Romániában egy-egy nem igazolt beteget jelentettek, Magyarországon pedig két ízben merült fel a gyanú, de mindkettőnél kizárták a betegséget. A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar járványügyi rendszer rendkívüli tradíciókkal rendelkezik, már több ízben bizonyította hatékonyságát és felkészültségét.

Müller Cecília országos tisztifőorvos hangsúlyozta:

Magyarországon új koronavírusos beteg nincs, de nem zárható ki a behurcolás.

Az új vírus gyors azonosítására, felfedezésére felkészültek az NNK és a területi szervek, a kormányhivatalok, a járási hivatalok munkatársai is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározottak alapján kialakították az eljárásrendet. Eszerint ha gyanús, valószínűsített vagy igazolt esetet fedeznek fel, akkor úgynevezett megfigyelőrendszer lép életbe. Ennek keretében információkat gyűjtenek az esetlegesen szükségessé váló intézkedések megtételéhez. Közölte: gyanúsnak számítanak az olyan, még kivizsgálatlan esetek, amelyeknél felmerül a fertőzés lehetősége, vagyis fennállnak a betegség tünetei: láz, elesettség, száraz köhögés.

Magyarországon utazási korlátozásokat egyelőre nem vezettek be, de tanácsokat fogalmaztak meg. Fontos a gyakori, rendszeres kézmosás, a köhögés, a tüsszentés szabályainak betartása. Utazáskor megfontolandó a szájmaszk viselése is – mondta a tisztifőorvos. A Kínából érkező csomagok, élelmiszerek nem jelentenek veszélyt, de a csomagok kinyitása után feltétlenül kezet kell mosni, az élelmiszer-kezelés szabályait (mosás, hőkezelés) pedig be kell tartani.

Magyarország az influenzaszezon közepén van, miként Kína is, ezért továbbra is javasolják az influenza elleni védőoltást. Kifejezetten

a koronavírus ellen még nincs védőoltás, de számos kutatás zajlik.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa elmondta: ennek a koronavírusnak – a korábbiakkal összevetve –

jóval alacsonyabb, egy-két százalék a halálozási rátája.

A halálesetek főleg olyan idős emberek körében fordultak elő, akiknek több más betegségük is volt. Mellettük a hozzátartozók és az egészségügyi személyzet van a legnagyobb veszélyben.

A megbetegedés gyermekeknél nem jellemző.

Kitért arra is, hogy ez a vírus „nem nagyon” terjed emberről emberre, a mértéke meg sem közelíti az influenzáét. Mivel a betegség lappangási ideje maximum tizennégy nap, a főorvos azt javasolja, hogy aki tizennégy napon belül érkezett a járványos területről – a közép-kínai tartományokból – és tüdőgyulladás jeleit észleli magán, forduljon orvoshoz.

A hivatalos szervekkel ellentétben

két magyarországi cég már elrendelt intézkedéseket: a Samsung gödi gyára és a Nokia itteni érdekeltsége.

Előbbi karantént vezetett és fokozott egészségügyi ellenőrzést be Kínából visszatért alkalmazottai számára. A másik vállalat ennél enyhébb rendelkezéssel egy hetes otthoni munkára utasította Kínában járt munkatársait.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn mérsékeltről magas szintűre módosította a koronavírus nemzetközi veszélyességét. Az nCov-2019 nevű vírusnak keddig

Kínában már legalább 106 halálos áldozata van,

a fertőzöttek száma 4535, világszerte számos országban azonban több ezer. A koronavírus terjedését az amerikai Johns Hopkins Egyetem által készített térképen lehet nyomon követni.

Nem Kínában, hanem helyben, Bajoroszág tartományban okozhatta a megbetegedést a koronavírus a Kínából kiindult járvány első megerősített németországi eseténél. A 33 éves

német férfi megbetegedése lehet az első, amikor a vírus Kínán kívül terjed emberről emberre.

Eddig rendre olyan embereknél mutatták ki a fertőzést, akik Kínában tartózkodnak vagy a közelmúltban jártak az ázsiai országban. A bajorországi beteg egy autóipari cég munkatársa, egy kínai kolléganője fertőzhette meg, aki a múlt héten részt vett egy továbbképzésen a vállalat központjában. A sanghaji nő szervezetében hazatérése után mutatták ki a vírust. Németországi útja előtt nem sokkal meglátogatta szüleit a járvány gócpontja, Vuhan térségében.

További húsz amerikai repülőtérre terjesztették ki a Kínából érkező utasok egészségügyi vizsgálatát

– jelentette be az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC). Nemcsak megnövelik az érintett repülőtereken dolgozó egészségügyi szakemberek létszámát, hanem bővítik a karanténhoz szükséges helyiségek számát is. Korábban csak azon az öt repülőtéren volt egészségügyi ellenőrzés, ahová kifejezetten a közép-kínai Hupej tartományból érkeztek utasok. E tartomány fővárosa Vuhan, ahonnan a koronavírusos megbetegedések terjedni kezdtek. Az elkövetkező napokban már minden olyan amerikai légikikötőben megkezdik az ellenőrzést, ahová Kína bármelyik részéről érkeznek járatok.

A CDC módosította korábbi közleményét, és hétfőn este már arról számolt be, hogy

az Egyesült Államok 26 tagállamában 110 embert vizsgálnak

koronavírusos fertőzés gyanújával. A korábbi információk szerint 22 tagállamban 63 gyanús esetet vizsgáltak. Eddig öt esetben diagnosztizálták a betegséget.

Anthony Fauci, az Egyesült Államok allergiás és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézetének vezetője arra panaszkodott, hogy a kínai hatóságoktól és szakemberektől még mindig nem eléggé gyorsan és nem közvetlenül jutnak el az információk az amerikai hatóságokhoz és járványügyi szervekhez. Fauci azonban megjegyezte: Kína ma sokkal átláthatóbban és gyorsabban cselekszik, mint 2003-ban, a SARS-vírus okozta járvány kitörésekor.

A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság helyettes vezetője szerint Kína képes kézben tartani a járvány terjedését. Csiao Ja-huj kedden arról tájékoztatott, hogy a vírus által leginkább érintett, és a múlt hét vége óta lezárt Hupej tartományba mintegy hatezer fős orvosi személyzetet delegálnak az ország más részeiről. Csiao azonban hozzátette: az eszközhiány – egyebek mellett védőöltözeteké – miatt a segítségként odaküldött személyzetnek csupán egy részét tudták egyelőre bevonni a betegek ellátásába.

A kínai járványügyi központ legutóbbi jelentése szerint a vírus súlyosan fertőző,

egy vírushordozó a fertőző szakaszban két-három további embert fertőzhet meg.

A szakértők szerint azonban – az egészségügyi bizottság korábbi közlésével ellentétben –

egyelőre nincs számottevő bizonyíték, hogy a vírus már a lappangási idő alatt fertőzne.

A járványügyi központ az eddig ismert esetek alapján megállapította, hogy a kór

a betegek 16,8 százalékánál vezet súlyos tüdőgyulladáshoz, a halálozási arányt pedig kevesebb, mint 3 százalékra becsülték.

Kínában a fertőzöttek száma hétfő estig elérte a 4535-öt, míg a halálos áldozatok száma 106-ra nőtt. A fertőzés ugyan a Tibeti Autonóm Területen kívül az ország összes területére elért, de az esetek túlnyomó többsége még mindig Hupej tartományra korlátozódik, ahol hétfő estig összesen 2714 esetet tartottak nyilván, míg a jelenleg második legsúlyosabban érintett dél-kínai Kuangtung tartományban mindössze 188 beteget diagnosztizáltak ugyaneddig.

Hupej tartomány nagy részét a múlt hét vége óta határozatlan időre lezárták annak érdekében, hogy megfékezzék a járvány terjedését, ám aggodalomra ad okot, hogy az első esetek jelentése és a tartomány székhelye, Vuhan lezárása között eltelt 24 napban a 11 milliós város lakosságának majdnem fele hagyta el a várost, és utazott elsősorban a szomszédos tartományokba, illetve kisebb létszámban külföldre.

Nem csak az amerikaiak panaszkodnak a kínai adatszolgáltatásra, hanem általános a fenntartás azok pontosságával szemben is. A Hongkongi Egyetem (HKU) tudósai a vírus terjedésének gyorsulására figyelmeztetnek. „Fel kell készülnünk arra, hogy ez a különös járvány világjárvány lesz” – jelentette ki Gabriel Leung, a HKU kutatócsoportjának vezetője.

Szerintük

a tünetekkel járó, bizonyítható esetek száma szombaton, a holdújév napján 25-26 ezer lehetett.

Ezt elméleti görbékre hivatkozva közölte a tudós. A tünetek nélküli, a lappangás stádiumában lévő megbetegedések száma szombaton megközelíthette a 40 ezret. Leung hozzátette, hogy a fertőzések száma hatnaponta megduplázódhat, várhatóan áprilisban és májusban éri el a csúcspontot azokon a területeken, ahol a járvány már megjelent.

Szerveződik az antiorbánista jobbközép – 2019. június

Bak Mihály

-

2020-01-04

2

Szerveződik az antiorbánista jobbközép – 2019. június

Fél év alatt akarnak elérni valamit a Fideszt odahagyott vezető konzervatív értelmiségek. Párt, vagy valami más, majd eldől. Pálinkás József, Csaba László, Jeszenszky Géza, Gyurgyák János és társaik: Orbán szövetségesei voltak. Ma pedig váltást akarnak.

Az jó ideje nehezen vitatható, hogy a manipulált választási szabályokkal rendre kétharmados fölénybe kerülő hatalom addig nem váltható le, amíg nem törik meg a szinte bolsevik mintájú monolit egység, amely kényszer börtönbe zárja a különféle szellemi áramlatokat. Hol fenyegetéssel, hol bőkezű ajándékkal, hol a „kommunisták” rémével felébresztve az egybetartozás érzését.

Kifut az értelmiség a Fidesz alól

Amely persze már régóta illúzió. Az Orbán mögött álló választói tömegek riasztóan szűkülnek a minden szempontból vesztesnek tekinthető társadalmi csoportokra. A tavalyi parlamenti és a mostani EP-választás megmutatta, hogy

a kormánypárt mindinkább csak a szegény, aluliskolázott és idős(ebb) emberekre számíthat,

a városokban egyre fogy a levegő körülötte.

Az értelmiség (nem statisztikai besorolása, hanem értékalkotó volta szerint) pedig szinte eltűnt mögüle. Mostanra pedig, úgy fest,

az a konzervatív véleményvezér-tábor is elpártolt tőle,

amelynek felelőssége – saját maguk szerint is – vitathatatlan. S amelynek némaságát-cselekvésképtelenségét e sorok írója majd’ két éve számon kérte.

Csöndes színre lépés visszafogottan

A magukat egyelőre Felelős értelmiség csoport februárban lépett színre, bár ennek nagy visszhangja nem volt. Egyik legfajsúlyosabb szervezője Pálinkás József akadémikus, Orbán korábbi minisztere, később az MTA elnöke. Alapítói nyilatkozatukban még Széchenyi István jegyében a kultúra és a tudomány értékeinek megőrzése érdekében hívták cselekvésre a velük egyetértőket.

Mint írták, kötelességüknek érzik, hogy emlékeztessék a kultúra és a tudomány területén intézkedő állami vezetőket:

a sikeres reformok alapos előkészítés és nyilvános mérlegelés nyomán születnek.

Az érintettek akarata ellenére kierőszakolt változások a szellemi életben soha nem érik el céljukat. Az értelmiség felelősségének tudatában kell visszautasítaniuk az elhamarkodott döntéseket, a kizsarolt végrehajtást, az intézmények rendjének felforgatását, a kormánynak nem tetsző ágazatok vagy nézetek elsorvasztására irányuló törekvést.

Tiltakoznak a napi érdekekhez, tudományosan kellőképpen alá nem támasztott elképzelésekhez igazított intézményalapítás gyakorlata ellen, és elítélik a világnézetek őszinte párbeszédét ellehetetlenítő durva vádaskodást, uszító hangnemet.

Hol voltál?

Látható, hogy ez elsősorban az MTA elleni kormányzati támadás elutasításának jegyében született, amelyben Pálinkás személyében is érintve-sértve érezhette magát, de már magában hordozta az átfogó rendszerkritika alapjait. Amelyet rövidesen, áprilisban Hol voltál, amikor….? című közleményükben foglaltak össze a honlapra feliratkozottakhoz szólva.

Már ekkor

„bizonytalan kimenetelű vállalkozáshoz, közéleti mozgalom elindításához”

kérték a közreműködést. Soraik pedig átfogó vádirat azzal kezdve, hogy „ha gyerekeink, unokáink megkérdezik majd: ’te hol voltál, amikor eladták a jövőnket?’ – mit válaszoljunk nekik?” Csak közbevetőleg. A csoportnak nem tagja, de hozzájuk hasonlóan kiábrándult fideszes Mellár Tamás ugyanezt a gondolatot fogalmazta meg lapunkban, amikor a tavalyi választás előtt összellenzéki jelöltségét indokolva arról beszélt, hogy nem akar unokája kérdésére úgy válaszolni, hogy „lapítottam”.

Súlyos vádak

De folytatva a „felelős értelmiség” felhívását, arról kérdeznek, hogy „nem mi voltunk a magyar ’szellemi élet’ abban az időben, amikor az ország vezetői önként dörgölőztek egykori elnyomóinkhoz, és európai szövetségeseik ellenében keleti despoták kegyeit keresték?”

Amikor a nemzetgazdaságot jövőtlen pályára terelték, a fejlesztési forrásokat elherdálták: értelmetlen építkezésekre, az uralkodó párt klientúrájának gyarapítására? Amikor a falu a megélhetését, az önkormányzatok önállóságukat, a környezetvédelem intézményrendszerét, a tudományos élet, az igazságszolgáltatás és a sajtó a függetlenségét veszítette el? Amikor bevándorlókkal riogatták az országot, amelyet a kivándorló fiatalok százezrei hagynak el?

Amikor a politika szitokszóvá lett, a nyilvános beszéd elaljasodott,

és március tizenötödikén nem tudhattuk, kinek a kabáthajtókáján mit jelent a nemzeti színű kokárda – áll a súlyos ítéletnek tekinthető kérdéssor.

Ezt se, azt se

Szerintük jóvátehetetlen a szellemi és anyagi kár, az emberveszteség, és nem akarják, hogy ez így folytatódjék. S megfogalmazzák krédójukat azzal, hogy

„nem akarjuk az alsó-jobboldali rendszer elkerülhetetlen bukása után a rossz emlékű álbaloldali pártok visszatérését”.

Szerénytelenségnek tűnhet, de elhatároztuk, méltóbb vállalkozó híján kísérletet teszünk a közvéleményt megosztó fogalmak értelmének tisztázására, a társadalomban zajló folyamatok megértésére, lehetőségeink és tennivalóink azonosítására – fogalmaznak.

Az első nyilvános fellépés

A minap aztán a csoportosulás megtartotta első nyilvános konferenciáját, ahogyan az az Index tudósításából kiderül.

Ezen Pálinkás József – aki az MTA kormányzati megszállásának idejére Orbán engesztelhetetlen konzervatív ellenfelévé vált – arról beszélt, hogy ma szinte nincs normális magyar közélet:

a középszer és a még lejjebb egyre hangosabb, és tort ül a megtévesztett milliók felett,

a végletesen lebutított közbeszéd minden honfitársunk számára megalázó.

Király Miklós (tanszékvezető az ELTE jogi karán) szerint egyértelmű, hogy a magyar kormány ki nem mondott célja az EU gyengítése. Az Európai Ügyészséghez Magyarország azért nem csatlakozott, mert nálunk a jog az uralkodó elitre csak formálisan kötelező, a korrupciós ügyeket csak a kis halaknál vizsgálja a rendőrség és az ügyészség, vannak minden gyanú felett álló polgárok. Az EU-s támogatásokat, ezt az új Marshall-segélyt eltékozolták – mondta Király, aki szerint

lényegi változáshoz alapvető belpolitikai fordulatra lenne szükség, a NER önfelszámolására.

Csaba László, a CEU tanára – kilenc éve még Orbán tanácsadója, azóta a gazdaságpolitika kíméletlen elutasítója – az euróövezeti csatlakozásról szólva azt mondta, hogy minden az EU-hoz köt minket, az EU pedig egyre inkább az euróövezetet jelenti. Ha az euróövezet olyan szörnyű, hogy lehet, hogy egymás után lépnek be, miközben senki nem lépett ki belőle?

Urbán László, aki 1998-ban pár napig Orbán pénzügyminiszter-jelöltje volt, mígnem a Matolcsy György-féle tündérmesés felfogású választási programról azt nem mondta, hogy az nem a kormányprogram, lesújtóan nyilatkozott a jelenről. A magyar gazdaságban a versenyképességre épülő tevékenységek csak az állam által megtűrt mértékben, főleg csak az exportágazatokban működhetnek. A jogi keretek ott is bármikor átírhatók, a hatalom monopóliummá teheti és szétoszthatja ezeket a saját klientúrájában, s a nemzeti szuverenitás megőrzése Orbánéknak ennek zavartalan folytatása.

Jeszenszky Géza megdöbbenve látja, hogy a mai Magyarországon

magukat 56′-osnak mondó emberek Oroszországhoz akarnak közeledni,

mert soha nem a Kelet lesz a jövő. A szerkesztő-könyvkiadó Gyurgyák János, korábban Orbán erős támogatója arról beszélt, hogy

„a turanista, szívcsakrás, hátrafelé nyilazó, lelkünk mélyén ázsiaiak vagyunk eszmét mindig csak a romantikus analfabéták és hasonszőrűek szerették”.

S ezen az sem fog változtatni, ha a jövőben súlyos százmilliókat fordítanak ilyen intézetre, a magyarságkutatóra.

Ha tényleg keresztények volnánk,

ennek az lenne a következménye, hogy türelmesek, megértőek, toleránsak tudnánk lenne a más nemzetekkel és vallási közösségekkel szemben – ezt pedig Beer Miklós váci püspök mondta.

Szeretnénk, ha Magyarországon a politika nem a tájékozatlan emberek szavazatainak egyszerű ígéretekkel való megvásárlása lenne, hanem tájékozott emberek autonóm döntései alapján alakulhatna. Hogy ebből a kezdeményezésből mi lesz, azt el fogja dönteni a következő fél év – foglalta össze céljukat Pálinkás József. Ez egyelőre egy értelmiségi kör, aztán ha továbblépnek, mindenkinek személyesen el kell döntenie, rész akar-e ebben venni – tette hozzá.

Magyarország ma: két valóság – 2019. június

Bak Mihály

-

2020-01-04

0

Magyarország ma: két valóság – 2019. június

Mintha két párhuzamos világ lenne: felsőosztályúak és rendszerpártolók, alsóosztályúak és demokráciaszeretők. Mindkettőben erősödik a diktatúra elfogadása, miközben a NER megkötni látszik. Befagyott mobilitás, látszat és valóság.

Működik a kitartó – mind egyoldalúbb – propaganda, a NER egyre szélesebb körben képes elfogadtatni magát. Kinél azzal, hogy anyagilag előnybe hozza, kinél azzal, hogy a valósággal ellentétben elhiteti vele, hogy neki is jobb a sora. És közben minden berendezkedés között a kádári a legjobbnak ítélt, és a diktatórikus berendezkedés elfogadottsága előretört.

A stabilitás érzete

Nagyjából ezzel foglalható össze A magyar társadalom és a politika, 2019 című kutatási eredmény, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában készült Gerő Márton szociológus és Szabó Andrea szociológus-politológus szerkesztésében.

Nem tudni, mire gondolt Orbán, amikor a minap a stabilitás erényeit (nálunk) állította szembe az egy nap alatt kormánybukást elszenvedett Ausztria példájával. Ez a stabilitás cseng vissza az MTA kutatóinak munkájából. Pontosabban ennek érzete a társadalom nagyobb részében, azokéban is, akik esetében ez csupán látszat. Úgy tűnik ez az összetartó ereje a NER-nek.

Demokrácia: de kiké?

A kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a lakosság többsége demokráciatámogató, 2015-höz képest 48-ról 56 százalékra nőtt arányuk. De mintha

kétféle demokrácia lenne az országban:

az orbáni rendszert szeretőké-elfogadóké, és az ezt elutasítóké.

A grafikon arról tanúskodik, hogy pár év alatt az elmúlt esztendők legnagyobb vesztesei és legfeljebb enyhe nyertesei körében nőtt a demokratikus berendezkedés híveinek aránya, az igazán sokat gyarapodóknál viszont szignifikánsan csökkent, de még így is jelentős többséget alkot. (A kutatók most azt nem vizsgálták, a válaszolók szemében mi a tartalma a demokratikus rendszernek.)

Diktatúra: a győzteseké?

Megdöbbentő az elnyomó rendszer elfogadottságának előretörése. Az talán nem, hogy az alsóosztályban – egyszerre a demokráciával – többen lettek ennek hívei. Annál feltűnőbb, hogy az iskolázottságban és tájékozottságban „erősebb”

felsőosztályok tagjai pár év alatt mennyivel többen találják vonzónak a diktatúrát.

A kérdések erre se terjedtek ki, ezért legfeljebb feltételezéseink lehetnek az okokról. Az valószínű, hogy a 2010 óta tartó berendezkedés társadalomképének és gyakorlatának súlyos győztesei tisztában lehetnek azzal: további gyarapodásuk össze van kötve a rendszer fennmaradásával.

A kétféle Magyarország képe bontakozik ki abból is, ahogyan a demokrácia működésével való elégedettség társadalmi osztályok és pártszimpátia szerint megítéltetik. Az még teljesen normálisnak tekinthető, hogy az alsó osztályban lévők kétharmada elégedetlen ezzel, a felső osztályban lévők ugyanilyen arányban elégedettek (a teljes mintában 50 százalék az arány).

Ha azonban a pártszimpátiát nézzük, mintha nem ugyanabban az országban élnénk.

A kérdésekre adott válaszok alapján bátran kijelenthetjük, hogy a lakosság többségében, egészen pontosan

a Fidesz-híveken kívül masszív elutasításban részesül a demokrácia jelenlegi állapota.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, milyen mintákat követnek az emberek, pontosabban mely berendezkedéseket tartanak jónak, rossznak néhány életminőségi szempont alapján.

Kádár hosszú árnyéka

Ebben magasan a Kádár-kor a nyerő, 42 és 47 százalék közti arányokban ezt a kort tartják a legjobbnak. A rendszerváltás utáni 20 év a vesztes 14-18 százalékkal, a jelenlegit pedig 20-27 százalékkal a második legjobbnak tartják.

Nem meglepő módon a felsőosztályúak messze az orbáni érát helyezték legelőre, a magukat fideszesnek vallók pedig szinte azonosan (35-37 százalékban) tartják a két államközpontú berendezkedést a legjobbnak.

A propaganda: a valóság és amit az emberek éreznek

A bevezetőben említett stabilitás mint jellemző magyarázata alighanem azokban a válaszokban rejlik, amiket azokra a kérdésekre adtak az emberek, amelyek azt kutatták, milyen hatással van rájuk a folyamatos propaganda.

Ezek pedig azt mutatják, hogy

„átment a NER”,

sikerrel hitetett el a valósággal is szemben álló értékítéleteket és üzeneteket.

Változó ellenségkép

Az egyik az, hogy mit-kit tartanak legfőbb ellenségnek. A kutatók 2017-ben azt tapasztalták, hogy a társadalom szemében az oktatás, az egészségügy leromlása, a korrupció volt a legaggasztóbb, de ekkor már ide emelkedett a bevándorlás és a terrorizmus. Tavalyra ezek vesztettek súlyukból, noha az oktatás-egészségügy helyzete széles körben vált egyre súlyosabb állapotúvá.

Ezekkel szemben

előrekerült a kormánypropagandában sulykolt

nemzeti szuverenitás elvesztésének veszélye („Brüsszellel” szemben), valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a brüsszeli bürokraták, és a Soros György és az általa támogatott szervezetek.

Megfordult veszteségérzékelés vs öröklődő egyenlőtlenség

A kutatók felidézték a korábbi évtizedek eredményeit. Az 1990-2010 közti időben a többség helyzetének romlását érzékelte, ezzel szemben az elmúlt években éppen fordítva, azt mondták, hogy szüleikéhez képest javult a helyzetük. Annak ellenére, hogy az alsó osztályokba tartozóknál legfeljebb a közmunka hozott némi stabilitást, egyértelmű javulást csak a felső két osztályban lévők tapasztalhattak.

Vagyis miközben kimutathatóan nőtt az egyenlőtlenség az országban, mégis egyre többen érezték úgy, helyzetük javult az előző generációéhoz képest. Sőt, annak ellenére megvan ez a szubjektív érzet, hogy az adatok azt mutatják:

szinte teljesen befagyott a társadalmi mobilitás.

Az egyenlőtlenségek – lehetőségben, jövedelemben, vagyonban – már nemzedékről nemzedékre öröklődnek.

Ha ez volt a „mesterterv”, akkor a NER hosszú életű lehet. Az alul lévőkkel elfogadtatni helyzetüket, mi több, szubjektíve még ennek javulását is elhitetni velük.

Kérdés persze – ahogyan azt a kötet bemutatóján is elhangzott -, mi lesz akkor, ha leáll a rendszert tápláló külső (uniós) pénz bőséges áramlása, netán valamilyen visszaesés is bekövetkezik a külvilágban.

Látlelet vészharanggal – 2019. május

Bak Mihály

-

2020-01-02

1

Magyarország már nem demokrácia, elsőként az EU történetében – így fogalmaz a korábbi kormánytagokkal teletűzdelt V21 csoport. Konzervatívok és baloldaliak együtt akarják megtörni a társadalom csöndjét.

Az ilyen rendszer sokkal inkább épít az emberek szokásaira és félelmeire, mint bármilyen ideológiára. A félelem hallgatást szül, de téved, aki azt hiszi, hogy a hallgatás csendje jóváhagyást jelent – írják a V21 helyzetelemzésének szerzői. A Csend és kiáltás, Látlelet Magyarországról, 2019 című dolgozat a társadalmi csendet megtörő kiáltás kíván lenni. Szerzői 1990 és 2010 között voltak kormányok tagjai Jeszenszky Gézától és Bod Péter Ákostól Balázs Péterig, államtitkárok és uniós biztosok. A V21 a tavalyi választás előtt működött V18 utódja. Alábbiakban közöljük az elemzés szerkesztett kivonatát.

Orbán kalandor akciója

Az egymást követő Orbán-kormányok olyan utat kezdtek követni, amely eltávolítja Magyarországot Európától, és amely meggyőződésünk szerint hosszabb távon kudarcra van ítélve. Nemcsak mi látjuk így, az Európai Unió, más nemzetközi szervezetek és számos EU-tagállam figyelmeztetett a nyugati rendszertől idegen lépésekre és azok veszélyeire, de mindhiába – írják.

Hazánknak az az érdeke, hogy az Európai Parlamentben a nagy és befolyásos politikai családok – a polgári konzervatívok, a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok – mindegyikében legyenek olyan magyar pártok, amelyek hitelesen képviselik a magyar választók érdekeit. Orbán Viktor azonban kalandor akciókba fogott, hírhedt szélsőséges pártok és politikusok szövetségét keresve.

Egy sor roppant fontos ügyben azonban a magyar társadalom hallgat, csendben tűr, talán azért, mert reményt vesztett vagy egyszerűen tájékozatlan. Ebben a helyzetben a V21 arra vállalkozott, hogy a sokféle kormányzati tapasztalatot hasznosítva megfogalmazzák: hol tért el Magyarország az általa szabadon választott és a lakosság nagy többsége által ma is támogatott európai fejlődési pályától.

A zsarnokság születése

A szerzők mindent megelőzve leszögezik, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett „nemzeti együttműködés rendszere”

Európától idegen önkényuralom.

A demokrácia azon a ponton ér véget, ahol eltűnik a határ magán- és közérdek között, az állam azonossá válik az azt elfoglaló politikusok és vállalkozók magánérdekével, így ettől kezdve őket védi és szolgálja. „Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája” – nyilatkozta leplezetlen őszinteséggel a rezsim egyik ideológusa (Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora – a szerk.).

A V21 felsorolja a NER főbb jellemzőit.

Az elszámoltathatóság szinte teljes hiánya, amikor a normaszegésből lett norma.
Az orbáni „újbeszél” jegyében a tömegmanipulációt nemzeti konzultációnak hívják; a „védelem” a védelmi pénz beszedése; a nyugdíjak „megvédése” a magánnyugdíjak központi rekvirálása; a „magyar emberek megvédése” a társadalom kettészakítása; a rezsicsökkentés hatóságilag diktált árakat, drágulást és a szolgáltatás romlását hozta magával.
A felülről szervezett állami korrupció a hétköznapok része, ezért kevésbé érzékelhető.

A rendszer legitimációját – a legelesettebbek számára bevezetett közmunkán és a tehetősebbeknek kedvező egykulcsos adón túl – a hatalom szimbolikus erejét fitogtató beruházások és a kormány által gerjesztett, idegengyűlöletre építő propaganda-kampányok biztosítják.

Semmilyen jelzőjű demokrácia se

Szerintük a NER sajátosságai kimerítik az „egyenlőtlen játéktér” vegyes rezsimekre jellemző fogalmát. Az ilyen berendezkedésben a demokrácia legalább egy elemét megsértik

a szabad választásokéból,
a polgári szabadságjogokéból,
az egyenlő játéktérből, amely az anyagi források elosztását, a médiaegyensúlyt, a korrekt jogalkalmazást takarja.

Odáig jutottunk, hogy Magyarországon már mindhárom elem sérül, ezért a rendszert semmilyen jelzős szerkezettel ellátva sem lehet demokráciának nevezni.

Magyarország búcsút vett a jogállamiságtól.

Orbán Viktor 2014-es bejelentése az „illiberális demokrácia” kiépítéséről nem egy új rendszer kezdőpontját, hanem további önkényes átalakítását hirdette meg. A rezsimmel az elmúlt években nem az volt a fő baj, hogy illiberális, hanem hogy antidemokratikus.

Hazánk az Európai Unió történetének első tagja, amely eltávolodott a demokratikus rendszertől.

A rezsim további autokratikus kiteljesedésével szemben ma már csak az Európai Unió bír korlátozott fékező erővel. Ám az EU-nak nincs kellő jogi lehetősége az antidemokratikus tendenciák megakadályozására, mert eleve azon a feltételezésen nyugszik, hogy jogállamok alkotják. Ezzel együtt az EU szabályrendszere olyan eljárásokat követel meg, amelyek fékezik az Orbán-rezsim nyílt autoriter diktatúrává alakulását.

A vezéri állam

Az „illiberális demokrácia” nem demokrácia, amint a „népi demokrácia”, vagy a „szocialista demokrácia” sem volt az – szögezik le a szerzők. Az ilyen rendszert autoriter vezető irányítja, aki demokratikus választásokkal kerül hatalomra és nemzetközi szinten hozzá hasonló vezetők támogatják.

A vezér létrehoz egy saját személyétől függő, központosított, informális, vertikálisan működő rendszert, amelyben a horizontális beszámoltathatóságnak nincs helye.

Ebben a berendezkedésben

a politikai lojalitás felülírja a szakértelmet,
a sokszínű szolidaritás-hálózatokat, a társadalmi autonómiákat, a független médiát, a civil szervezeteket veszélyesnek, sőt, rendszerellenesnek tekintik,
az államot belülről egy politikai klikk foglalja el, ebben egyaránt helyet kapnak családtagok, strómanok, párttagok és lojális kliensek, akik a rendszert ténylegesen működtetik,
a feudális viszonyokhoz hasonlatos rezsim folytonos átalakulásban van, amelyben a konszolidáció valószínűtlen.

A demokrácia álcája alatt

A vezér alapesetben az erőszakmentes hatalomgyakorlást részesíti előnyben, és ragaszkodik a rendszeres, ám nem tisztességes választásokhoz, hogy hosszú távú uralmát bebiztosítsa és önmagát „demokrataként” mutathassa be.

Az efféle rezsimben azonban

a vezér olyan rendszert honosít meg, amelyet a központi propaganda-gépezet és a kaotikus adminisztráció jellemez,
a beígért „erős állam” valójában az elitkorrupció hálójában vergődő állam, amelyben a közpénz eltérítése nem deviancia, hanem törvényesített és a hatalmi hálózatot működtető jelenség,
a tulajdon újraelosztásának egészen durva módszereit is alkalmazzák, a törvényhozást használják fel a korábban privatizált tulajdon átmeneti újraállamosítására, hogy később e vagyontárgyakat önmaguk vagy klientúrájuk részére ismét privatizálják.
a hatalom birtokosai számára minden bevétel gyorsan elveszti közpénz jellegét és magánzsebekbe vándorol.

Jogállam helyett pártállam

Az EU-csatlakozás 15. évfordulóján egyetlen érdekcsoport terpeszkedik a hatalom csúcsán. A Fidesz „nemzeti együttműködési rendszere” alapvető alkotmányos követelmények sorát szegte meg, hogy leválthatatlanná váljék. Magyarország ma nem alkotmányos demokrácia és nem jogállam.

A rendszer felére csökkentette az Országgyűlés létszámát. Ez a változás eszközként szolgált arra, hogy a miniszterelnök-pártelnök

a kormánypárti képviselőket rövid pórázon tartsa, hiszen jelöltségük, illetve a képviselőség utáni jövőjük személyesen tőle függ.

Az Országgyűlés ezzel a végrehajtó hatalom ellenőrzése helyett a kormány kritikátlan szavazógépévé vált.

A kormány ellensúlyait fokozatosan kiiktatták.

A köztársasági elnököt 2010 óta Orbán jelöli ki a Fidesz pártkatonái közül és az Országgyűlés engedelmesen megszavazza. Áder János az alkotmányos kontroll jogával mindössze kétszer élt, tehát nem tölti be a törvényhozói hatalom feletti ellenőrző funkcióját.
Az Alkotmánybíróság összes jelenlegi tagját a mostani hatalom jelölte, ezért az a legritkább esetben mer szembe menni a kormányzati akarattal.
Egyedül a bíróságok próbálnak ellenállni a politikai hatalomnak, de a legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztét a Fidesz pártkatonái töltik be demokráciákra nem jellemző, hosszú időtartamra szóló mandátummal. A független bíráskodás elleni legújabb támadás a közigazgatási bírósági rendszer felállítása, amely a hatalom számára kényes ügyek bírósági vizsgálatát végzi, bíráit pedig az igazságügy miniszter nevezi ki.
Az államapparátus vezetőit, egészen középvezetői szintig, valamint az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit a kormány a 2010-es választásokat követő pár hét alatt lecserélte. A központi közigazgatásban a kiválasztási szempontok tekintetében a szakmai felkészültséget már a középvezetői posztok betöltésénél is megelőzi a politikai lojalitás.
A gazdaság területén is megtörtént a demokratikus ellenőrzést gyakorló intézmények hatalmi megszállása: az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Monetáris Tanács tagjai, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és helyettesei, a Közbeszerzési Hatóság elnöke már egytől-egyig pártkáderek.

A választási rendszer a leválthatatlanság érdekében

A szabadságjogok megnyirbálásának egyik eszköze a választási rendszer átalakítása annak érdekében, hogy a kormány leválthatatlan legyen.

Az új választási törvény eltörölte a kétfordulós választást, az ellenzéki pártok nem tudnak a két forduló között szövetséget kötni.
Lehetővé tették, hogy a kormányzó pártszövetség a választók kisebbségének szavazataival is a mandátumok kétharmadát kapja meg.
Diszkriminatív és visszaélésre ad lehetőséget, hogy a külföldön tartózkodó, de Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és a határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező magyarok más módon szavazhatnak.

Hatalmi-baráti cégek megjelenése

A rendszerváltás után kialakult gazdasági előnye odaveszett az országnak. A térségben nálunk a legnagyobb a külföldi tulajdonú cégek részesedése a gazdasági teljesítményből, ám ez nem nemzetgazdaságunk erejét, hanem a hazai tulajdonú vállalkozások fejlettségi gyengeségeit jelzi. A visegrádi országok között az utolsó helyen állunk a nemzeti jövedelmi szintet tekintve. Úgyszintén hátrább csúsztunk a nemzetközi versenyképesség terén, a korrupció is nálunk a legsúlyosabb.

Ami feltűnő és különösen aggasztó: a közpénzek elfolyása. A magyar hatóságok nem lépnek fel erélyesen a közbeszerzések kijátszása vagy a túlszámlázások ellen. A hatalmi körökhöz közel állók hirtelen meggazdagodása, a tisztességes verseny normáinak nyilvánvaló megsértése esetén tétlen marad az ügyészség, a rendőrség.

A kormány-közeli véleményformálók azt terjesztik, hogy az állami eszközökkel is segített vagyonosodás a magyar vállalkozói réteg megerősítését szolgálja.

Korábbi kormányok alatt is láthattunk példákat hatalom-közeli vállalkozók gyors felemelkedésére, ám az adónkból felpumpált cégek a politikai fordulatok nyomán összezsugorodtak, például nemrég hullott szét a Simicska-birodalom.

A szerzők ezért a patrióta gazdaságpolitikára hivatkozókat figyelmeztetik arra, hogy

a politikai kapcsolatokból meggazdagodó vállalkozók a valódi verseny körülményei között nem sikeresek,

sőt, a közpénzzel kitömött cégek gyakran további közpénzt igényelnek a fennmaradásukhoz. A magyar adókból és a felzárkózásunkra szánt uniós pénzből hirtelen meggazdagodók nem innovációval, értékalkotással emelkedtek ki, felemelkedésük mögött mások üzletvesztése, hatékonyabb vállalkozók kiszorítása is megtalálható.

Amikor az EU költségvetését tápláló, nettó befizető tagországok közvéleménye amúgy is egyre kevésbé hajlik az új tagállamok támogatására, a kiáltó visszaélések tényei sokat árthatnak hazánk jövőbeli tárgyalási pozícióinak.

Fenntarthatatlan fejlődési pálya

A magyar gazdaság valóban maga mögött hagyta a tíz évvel ezelőtti válságot, az adatok többsége javulást mutat. A növekedés gyors, noha tudható, hogy ennek forrásai között vannak olyan kedvező külső hajtóerők, amelyekkel nem lehet örökké számolni. Ám a gazdasági teljesítmény már egyáltalán nem annyira rózsás, ha a másik három visegrádi országéhoz mérjük hozzá, márpedig számunkra ennek a hasonlításnak van leginkább értelme.

De még a bármely kedvező makrogazdasági adatok sem seperhetik félre a kialakult gazdasági rezsimmel kapcsolatos súlyos aggályokat, amelyek nemcsak a mostani növekedési számok fenntarthatóságára vonatkoznak.

A magyar gazdaság az állam rossz működése és a közszolgáltatások süllyedő színvonala következtében sodródik az európai periféria felé.

A termékek, a beruházások, a foglalkoztatás igényszintje is sok tekintetben a periféria jegyeit hordozza. A bérszínvonal a szomszédos Ausztriától hatalmas mértékben elmarad.

A magas hozzáadott értéket termelő új beruházások vagy fejlesztések másutt landolnak. Fő iparágunkká lépett elő a gépkocsi összeszerelés, ami többszörös kockázati tényezőt rejt: az ágazat a konjunktúra romlásának egyik legelső áldozata, a gyártósorok leállíthatók vagy áttelepíthetők, a munkabérek nyomottak, a fejlesztés és értékesítés külföldi centrumokból történik, eközben a termék maga is átalakul, jönnek a villanyautók és az önvezető járművek. A legfőbb gond, hogy Magyarország olyan pályára került, amely lényegesen eltér a rendszerváltáskor társadalmi egyetértéssel elfogadott irányoktól, eltávolít az európai társnemzetektől, emellett gazdaságilag sem lesz fenntartható.

Mindent eluraló központosítás

Az Orbán-kormány 2010-től kezdődően szinte mindenre kiterjedő centralizációba kezdett. Ez hozhat rövid távú előnyt, a hátrányok viszont később jelentkeznek.

A közmunkaintézményének kiterjesztése és központosítása segített a munka világából tartósan kiesett rétegek megmozdításában, de egyben a kormányzathoz és közvetve a kormánypárthoz kötötte az érintetteket. A közfoglalkozásból nehéz az átlépés az értékalkotás világába, a tényleges munkaerőpiacra, holott Magyarországon immár égető a munkaerőhiány.
A közoktatásban az egységesítéstől várt hatékonyságnövelés nem következett be, miközben súlyos veszélyek gyűltek fel. A tankötelezettségi korhatár leszállításával a kormány korszerűtlen és megalapozatlan képzési ideológiát követett, ismételten figyelmen kívül hagyva a szakmai körök érveit és a sikeres európai példákat. Nagy az esélye, hogy a közoktatásból túl korán kitett fiatalok közül sokan képtelenek lesznek teljes értékű munkát végezni a gazdaságban.
Az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlagnak csupán a fele, holott hazánk az átlagnál rosszabbul áll a legfontosabb rizikófaktorok tekintetében. A szintén centralizáción átesett jelenlegi egészségügyi ellátórendszer hosszú távon így fenntarthatatlan.

Elvándorlás és leszakadás

A tömeges migrációs emberveszteség Magyarország jövőjének legsúlyosabb kérdőjele. Jövedelmi viszonyok, családi motívumok, lakáskörülmények, karrier-szempontok sokasága formálja az indítékokat, amelyekre állami eszközökkel csak részben lehet hatni. A lakáshoz jutás támogatása az egyetlen, ahol a kormány próbál cselekedni, ettől azonban nem várható fordulat, a lakáspiaci mobilitással ugyanis legalább annyi baj van, mint a lakáshiánnyal.

A hazai bérek több év lefojtottsága után meglódultak ugyan, de még így is a visegrádi térség szintje alattiak. Az áfa, a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítás és egyéb levonások után kevés nettó jövedelem marad. A nemzetközi hátterű cégek a magasabb termelékenység mellett további béremeléseket is elviselnek, a kis-és közepes cégeknél azonban rosszabbak a munkavállalók kilátásai, márpedig ebben a vállalati körben dolgozik ma a magyar munkaerő nagyobb része, és itt látszanak növekvő gondok a termelékenységgel kapcsolatban.

A rengeteg felzárkóztatási célú uniós pénz elköltése ellenére

sok elmaradt térségből lett leszakadt térség.

Egy sor kistérségben már súlyos demográfiai aránytalanságok fejlődtek ki. A társadalom nem csekély hányadának mindennapos élménye a kiszolgáltatottság, a jövőtől való félelem.

Elszigetelve a külvilágban

Az ország mostani stratégiai súlyát jelzi, hogy Orbánt kilenc év kormányzása után a közép-európai vezetők közül utolsónak fogadta az amerikai elnök. Európai szövetségeseinkkel a Fidesz-kormány oktalanul szembefordult és „szabadságharcot” folytat velük szemben. Megvétózza a közös uniós akciókat, kötözködését és szándékos szabályszegéseit pedig úgy állítja be, mintha az EU támadna minket. Ezzel itthon próbál népszerűséget szerezni, miközben keresi a kapcsolatot az európai összefogást bomlasztó, szélsőjobb politikai erőkkel. Paks orosz bővítése, a Budapest-Belgrád-vasút kínai kezdeményezésre és kamatostul visszafizetendő kínai kölcsönből gazdaságtalan és a szuverenitásunkat is csorbítja.

Az országnak ma kevés barátja akad a nagyvilágban, még a „visegrádiak” sem sorakoznak fel egységesen mellette.

A magyar kül- és belpolitikát az EU-ban csupán néhány szélsőséges politikai párt támogatja,

például az olasz Liga, az osztrák FPÖ, a német AfD, a francia Nemzeti Tömörülés, a holland Szabadságpárt.

Csak egy téma: a migráció

A nemzetközi kockázati tényezők közül a Fidesz-kormány egyedül a migrációra koncentrál, és erre építi választási kampányait. A kormánypropaganda Magyarországot a migráció célországaként festi le, holott csak tranzit szerepet töltött be egy rövid ideig 2015-ben, egyébként maga is kibocsátó ország. Magyarország területére senkit nem lehet külső kényszerből „betelepíteni”, ha ezt a kormány nem akarja. Ennek ellenére évek óta tombol a belpolitikai érdekből szított migránsellenesség, amely a hamis és felesleges „nemzeti konzultációkkal” együtt óriási költségeket emésztett fel.

A makacs EU-ellenességnek is szerepe volt abban, hogy a konzervatív polgári pártok családja,

az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát, mivel kormányzása súlyos aggodalmakat vetett fel

a demokrácia és a jogállam normáinak érvényesülésében. Így nincs, aki kellő súllyal képviselné a magyar érdekeket az Európai Parlament legnagyobb politikai családjában, holott sorsfordító változások előtt állunk (Brexit, új Európai Parlament, új Európai Bizottság és befejező szakaszába ér a 2027-ig szóló uniós költségvetés vitája).

Nyugatról keletre

A romló nyugati kapcsolatokat

a kormány „keleti nyitással” próbálta ellensúlyozni, de ez kevés sikerrel járt.

Néhány messzi piac nem képes pótolni elérhető, jól ismert és kevésbé kockázatos partnereinket. Olyan államok lettek hirtelen „barátaink”, amelyek politikája az európai demokrácia mércéje szerint nem vállalható. A magyar kormányfő Putyin orosz elnökkel szoros viszonyt ápol, ott volt diktatórikus hajlamú vezetők – például Erdoǧan török, vagy Bolsonaro brazil elnök – beiktatásán, egyedül az EU-ból, és a közép-ázsiai volt szovjet világot is igen kedveli.

Terjeszkedő hatalmi ambíciói Oroszországot kockázatos partnerré teszik, ezért hagyományos energiafüggésünket nem növelni, hanem csökkenteni kellene és egyéb hosszabb távú üzletekkel, banki kapcsolatokkal is célszerű óvatosan bánni.

A V21 csoport tagjai:

Andor László közgazdász, egyetemi docens, EU-biztos (2010-2014), Balázs Péter társelnök, közgazdász, egyetemi tanár EU-biztos (2004), külügyminiszter (2009-2010), Bárándy Péter ügyvéd, igazságügyi miniszter (2002-2004), Bod Péter Ákos társelnök, közgazdász, egyetemi tanár, ipari és kereskedelmi miniszter (1990-1991), a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1991-1994), Bozóki András politológus, egyetemi tanár, kulturális miniszter (2005-2006), Érsek Ákos közlekedési közgazdász, jogász, MÁV kormányzati kapcsolatok igazgató (2005-2006), Göncz Kinga orvos, pszichiáter, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter (2004-2006), külügyminiszter (2006-2009), európai parlamenti képviselő (2009-2014), Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke (1995-1998), szociális és családügyi helyettes államtitkár (2002-2003), Holoda Attila olajmérnök, közgazdász, energiaügyi helyettes államtitkár (2012), Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, külügyminiszter (1990-1994), Kajdi József jogász, államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője (1990-1994), Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke (1998-2003), országgyűlési képviselő, Nagy Zoltán közgazdász, pénzügyminisztériumi államtitkár (1992-1994), a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (1998-2010), Pusztai Erzsébet orvos, népjóléti államtitkár (1992-1994), egészségügyi államtitkár (1998-2000), Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági államtitkár (1991-1994), agrárvállalkozó, Székely Tamás orvos, egészségügyi miniszter (2008-2010). Koordinátor: Gábor Péter mérnök-közgazdász.

Miért rossz hír az autógyártók satufékezése? – 2019. május

Bak Mihály

-

2020-01-02

0

Miért rossz hír az autógyártók satufékezése? – 2019. május

Az ipar csaknem harmadát a járműgyártás adja nálunk, ezen belül elsöprő a külföldi (és német) cégek súlya. Ebben a szektorban vizsgálják felül itteni működésüket a BMW-nél és a Mercedesnél. Sokan régóta kongatják a vészharangot.

„A magyar ipari szerkezet túl koncentrált és érdemes lenne diverzifikálni, hogy egy esetleges autóipari ’sokk’ esetén a gazdaság nagyobb veszteség nélkül maradjon versenyképes.” Ez csak egy mondat a figyelmeztetések hosszú sorában, amelyek évek óta arról szólnak: túl nagyra nőtt az autógyártás súlya a magyar gazdaságban.

Amint arról reggel írtunk, a Handelsblatt német üzleti lap megszellőztette: nehezedő piaci helyzetük miatt a két nagy német autóipari óriás felülvizsgálja üzletpolitikáját, ahogyan a cikkből kiderül, elsősorban magyarországi terveit.

A Mercedes már döntött, és legalább egy évvel elhalasztja újabb kecskeméti üzemének felépítését, a BMW esetében nem egyértelmű a helyzet. Legrosszabb esetben akár a teljes debreceni gyáralapítás elmaradhat, a cégből származó információk alapján valószínűbb a nagyra törő beruházás összébb szorítása.

Fejnehézzé vált ipar

Néhány adat megmutatja, hogy mekkora súlya van az autógyártásnak, amely egy globális szektorális sokk esetén nagyot üthet a magyar gazdaságon. A bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 5 százaléka származik ebből az ágazatból, a közvetlenül foglalkoztatottak száma nem sokkal több százezernél, a beszállítókkal együtt mintegy 180 ezer.

Az autógyártók részesedése a teljes ipari termelés 27-28 százalékát adja,

ez ma már messze a legnagyobb hányad. Tíz évvel ezelőtt ez 17 százalék körül volt, vagyis mostanra „fejnehézzé” vált az ipari termelés.

A már felhozott idézet szerzői tanulmányukban, A magyar autóipar helyzete nemzetközi tükörben a sokféle megállapítás között kifejtik, hogy a munkatermelékenységben az EU egészében hatékonyabb az autóipar a nemzetgazdaság egészének termelékenységénél, de ennek aránya Magyarország esetében a legmagasabb a megvizsgált országok körében. Számokba foglalva: az EU-ban 125 százalék, a legnagyobb tőkeexportőr németeknél 174 százalék, Csehországban 158, Lengyelországban 138, Szlovákiában 129, hazánkban viszont 218 százalék.

A hazaiak termelékenysége padlón

Ebből következik Magyarország kitüntetett helyzete, amely befektetési és újraberuházási döntéseknél mérlegelési szempont. Ám ez a nagy termelékenységi előny mutat rá az idézett túlzott iparági koncentrációjára, és

erős érzékenységére egy esetleges sokkban.

Mindezek mellett a V4-ek között Magyarországon a legalacsonyabb a belföldi többségi tulajdonú autóipari vállalkozások termelékenysége: a külföldi autóipari cégek munkatermelékenységének mindössze 36 százalékát adják a belföldiek. Ezzel szemben Szlovákiában a külföldi társaságok munkatermelékenységének 67 százalékát érik el a belföldiek.

A hozzáadott érték előállításában szintén meglehetősen nagy a külföldi tulajdonú autós cégek aránya, jellemzően 90 százalék körüli vagy efeletti. Magyarországon azonban ez a hányad 94 százalék.

Ezek a számok mind azt mutatják, hogy

a kiugró autóipari termelékenység a nagy méretű és külföldi tulajdonban álló cégeknek köszönhető.

A hazai kézben lévők és kisebb méretűek – ahogyan mondani szokás – a kanyarban sincsenek.

A szerzők is megállapítják, amit minden elemző említeni szokott. Azt, hogy ezek az autógyártó leányvállalatok jellemzően alacsonyabb hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységeket végeznek, a fejlesztési funkciók pedig az anyavállalat hatáskörében maradnak. Az ide település oka az olcsó munkaerő, valamint a felvevőpiacok közelsége volt, mindemellett pedig a rugalmas munkaerőpiac és munkaerőpiaci szabályozás, az olcsó ipari telephely (ingatlan), továbbá a kedvező adózás. Ezek legfeljebb kisebb mértékben változtak az eltelt években.

A számokból kiolvashatóan a V4-térségben az autóipar termelékenysége mélyen az uniós átlag és főleg a centrum területek (Németország, Ausztria) produktivitása alatt van. Az ebből levont következtetés pedig nem lehet más, mint hogy ezek az országok útelágazáshoz értek.

A rossz utat választottuk

Egyik lehetőségként az ágazat extenzív fejlesztésével az eddig betelepített összeszerelő üzemek száma és termelési volumene bővíthető. Ezek a gyárak azonban továbbra is alacsony hozzáadott értékű funkciók ellátásával és a fejlesztési tevékenységek hiányával járnak együtt, amelyhez a jövőben az alacsony bérszínvonalú munkaerő biztosítása egyre nagyobb kihívások elé állítja a fogadó régiókat. Ennek vagyunk tanúi az elmúlt egy-két évben.

Másik irány az iparág intenzív fejlesztése, amely az összeszerelés helyett a hazai beszállítói bázis megerősítésével, illetve a fejlesztési funkciók integrálásával járna együtt. Az intenzív irány a kvalifikált munkaerő alkalmazása irányába tereli a vállalatokat, illetve fejlesztési tevékenységek ellátására serkenti az ágazati szereplőket. Mindehhez nélkülözhetetlen a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése és a fejlesztésekben résztvevő humán erőforrás képzése.

Vajon a magyar kormány melyik útra lépett? A válasz egyértelmű: nem az intenzív, nagyobb termelékenységet eredményező termelés lehetőségét választotta.

Orbán stop! Kiplakátolják Orbánt Európában? – 2019. március

Bak Mihály

-

2019-12-30

0

Orbán stop! Kiplakátolják Orbánt Európában? – 2019. március

Német, majd más tagpártokkal indít kampányt az MSZP az EP-választásra a magyarok körében Stop, Orbán felszólítással. Az se kizárt, hogy Orbán képével fognak mozgósítani baloldali pártok. Gyűlik a parázs a Fidesz alatt, Weber ultimátumot adott Orbánnak.

Nem kizárt, hogy lesznek olyan pártok – elsősorban Frans Timmermans szocialista európai bizottsági alelnöké -, amelyek élni fognak a kínálkozó lehetőséggel, és Orbán Viktor arcképével indítanak kampányt az európai parlamenti választás előtt – derült ki Ujhelyi István MSZP-képviselő szavaiból a Független Hírügynökség kérdésére.

A szocialista párt EP-képviselője és kampányvezetője elmondta: ők ugyan nem fognak ilyen javaslattal élni, de a kormány döntése – március 15-étől Frans Timmermans európai bizottsági alelnök váltja Jean-Claude Junckert a magyar plakátokon –

választ érdemel a holland szocialista testvérpárt részéről.

Mindenesetre az MSZP kampánya nemzetközi szintre emelkedett azzal, hogy a német SPD-vel kötött megállapodást – és tucatnyi mással készül erre – annak érdekében, hogy két nyelvű kampányban közösen mozgósítsák az ott élő magyarokat: minél többen regisztráljanak az európai parlamenti választásra – jelentette be ma Brüsszelben Ujhelyi István.

Ennek gondolata az „Orbánisztán vagy az Európai Unió”. A bejelentéskor „Stop Orbán” feliratú piros lapot tartottak magasba az MSZP megjelent politikusai. Ebbe a szlogenbe belefér, hogy a közösségi médiában vagy – ahol van erre lehetőség – köztéri plakátokon

„magyar tartalom” is megjelenjen,

ha van olyan tagpárt, amely az Orbán vagy Európa gondolat jegyében fontosnak tartja – mondta Ujhelyi. Elismerte, hogy ez a gondolkodásmód – ahogyan a magyar kormány plakátjainak tartalma – távol áll a nyugati gondolkodástól.

Az viszont tény, hogy Orbánt egyre inkább Európa tönkre tevőjeként tartják nyilván Európában – mondta Ujhelyi.

Közben gyűlik a parázs a Fidesz alatt, a rövid idő alatt összegyűlt aláírások után már 13 európai néppárti (EPP) tag jelentette be, hogy kezdeményezi a Fidesz kizárását. A legnagyobb súlyú szervezetről, az ír kormánypártról van szó. A Fidesz maradni akar az EPP-ben – írta a Reuters.

Az EPP frakcióvezetője és EP-választási csúcsjelöltje, Manfred Weber a Bild című német lapnak nyilatkozva

minden eddiginél keményebb hangot ütött meg.

A tagság megtartását három feltétel teljesüléséhez kötötte:

Orbán azonnal és végérvényesen leállítja kormánya Brüsszel elleni kampányt,
bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól,
biztosítja a Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten.

Weber szerint még ebben a hónapban világossá kell válnia, hogy teljesülnek-e a feltételek, és Orbán lépéseitől függ, hogy sor kerül-e a szakításra a Fidesz és az EPP között. Mint mondta: tesz egy utolsó kísérletet Orbán Viktor és a Fidesz megtartására az EPP-ben, de a kereszténydemokrácia értékei nem képezhetik alku tárgyát.

Támogatásáról biztosította a Manfred Weber által ismertetett feltételeket a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), kilátásba helyezve a kizárási eljárás támogatását.

Sebastian Kurz kancellár, az ÖVP elnöke, Johannes Hahn bővítési biztos, az EPP alelnöke és Ottmar Karas osztrák EP-képviselő közös nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy – mint fogalmaztak –

teljes mértékben támogatják a Manfred Weber nyilatkozatában foglaltakat.

„Ezek a feltételek vitathatatlanok, azokat teljesíteni kell, ellenkező esetben további lépések fenyegetnek” – írta az APA osztrák hírügynökség. Kurz szerint az EPP feltételei ismertek, a labda pedig egyedül Orbán Viktor térfelén pattog.

„Orbán Viktornak végre fel kell hagynia azzal, hogy ellenségképekkel, vádaskodásokkal és antiszemitizmussal politizáljon” – így Ottmar Karas. Ha ez nem történik meg, akkor meg kell indítani az EPP-ből történő kizárási eljárást – fűzte hozzá.

Összhang az orosz fake news és a fideszes média között – 2019. január

Bak Mihály

-

2019-12-28

1

Összhang az orosz fake news és a fideszes média között – 2019. január

A „rabszolgatörvény” kapcsán is teljes mértékben azonosan tálalta a „rabszolgatörvény” miatti eseménysorozatot a fideszes média és a magyar nyelvű Kreml-párti orosz álhírgyár. A Political Capital egy különbséget talált: a Majdan-párhuzamot az oroszok „nyomták”.

A decemberi hazai közéletet uraló „rabszolgatörvény” parlamenti megszavazásában és az ez utáni tüntetések bemutatásában is testet ölt a szinte tökéletes összhang a Kreml által fenntartott – magyar nyelvű – orosz portálok és a Fidesz körüli média működésében – derül ki a Political Capital (CA) politikai álhírfigyelő összegzéséből. Miként már jó ideje megfigyelhető, ezúttal is jól felépített összhang mutatkozik közöttük.

Az orosz propagandaportálok teljes egészében a fideszes értelmezést vették át

az események ismertetésekor. Éppolyan egyoldalúan, csak a kormány álláspontját és magyarázatát közölve a tálalásban. A News Front és a VilágFigyelő nevű portálok vitték a prímet a PA elemzése alapján. Ezek az orosz médiumok pedig az Echo TV, a Pesti Srácok, az Origó híradásai alapján „magyarázták el”, hogy a tiltakozások mögött Soros áll, egyébként sem igazak a törvény állítólagos hátrányai a dolgozókra nézve.

Még olyan „melósokat” is „találtak”,

akik szerint kifejezetten előnyös a túlóra lehetősége,

mert többet lehet keresni ezzel. Éppen, mint a kormány érvelése a törvény mellett. Hasonlóképpen az utcai tüntetéseket és az állami tévében és körülötte történteket is kizárólag a kormányzati orgánumokban megjelentek alapján ismertették és magyarázták: Soros-hálózat, csőcselék, zaklatták az állami tévé munkatársait, és így tovább. Még az állítólagos „valódi” követeléseket is „megszerezték”, amelynek csúcsa az, hogy Gyurcsány Ferencet miniszterelnöknek!

A PA elemzése rámutat arra, hogy volt egy pont, amelyben tapasztalható volt aszimmetria az orosz és a fideszes-kormányzati magyar tálalás között. Az orosz oldalak az „őrjöngő” Soros-hálózati aktivistákat a 2014-es kijevi Majdan-téri felkelőkhöz hasonlították,

egyenesen polgárháború rémét delirálva a kormányellenes tiltakozásokban.

Ebben a párhuzamban visszafogottabb volt a hazai média, egyedül a Pesti Srácok közölt írást elvetélt Majdan-kísérletről az orosz értelmezésnek megfelelően.

Vagyis ma már a hazai belpolitika értelmezésében is szinte teljes az egyetértés és összhang a kormánypárti és az orosz álhírgyártó média között – vonta le a következtetést a PA.

Kocsis Táj. Hiv.

Bak Mihály

-

2019-12-18

0

Részletesen instruálta a Józsefváros újság cikkeit Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, a választási iroda fideszes vezetője pedig arra adott tanácsot, hogyan ne lehessen „fogást találni” egy íráson – mondta el Pikó András polgármester. Megfigyeltették az őt jelölő civil szervezetet. Pikóék feljelentéseket és polgári pert indítanak.

A Józsefváros kerületi lapot kiadó nonprofit cégnél teljes informatikai vizsgálatot tartottak, mert szinte teljes törléssel szembesültek az átvétel után. Ahogyan arról tegnap beszámoltunk, ennek során kerültek elő a „takarítás” ellenére, amelyek azt bizonyítják, hogy teljes kézivezérlés mellett készült a korábbi érában az újság.

A részletekről sajtótájékoztatón beszámoló Pikó azt mondta, hogy

„gyakorlatilag kibelezték a szerkesztőségi rendszert”.

Emiatt nem is tudott megjelenni a lap, egészen december elejéig, mert a szerkesztőség is „eltűnt”.

Amit már megírtunk, az arról szólt, hogy a volt főszerkesztő, Nyerges Zoltán megjelenés előtt elküldte a tartalmakat Kocsis Máté frakcióvezetőnek, Sára Botond polgármesternek, Rimán Edina jegyzőnek, aki az önkormányzati választások idején a helyi választási iroda (hvi) vezetője volt, feladata őrködni a kampány és a választás törvényessége felett.

Kocsis tegnap azzal reagált, hogy csak a vele készült cikket nézte meg. Pikó András most bemutatta azokat a leveleket – amelyeket megtaláltak a szerveren -, amik szerint részletekbe menően véleményezett írást. Például egy választás előtti elemzésben „javasolt” cserét egy grafikonon (úgy lett).

Egy másik alkalommal – miután már jelent meg interjú Kocsissal és Sárával – azt találták ki, hogy készüljön páros anyag velük, „laza” stílusban. Rimán Edina, aki javaslatokat és véleményeket fogalmazott meg a tartalomra, a páros interjúhoz azt a megjegyzést fűzte egy e-mailben:

„Nekem tetszik, főleg mert ezen n találhat fogást a HVB”.

(Azaz a Helyi Választási Bizottság, amely az első fokú jogorvoslati szerv a választási iroda döntésével szemben.)

Tehát a helyi választási iroda vezetője, akinek feladata a választás lebonyolítása és tisztaságának garantálása,

részt vett a kampányban és tippeket adott azzal kapcsolatban, hogy mibe nem köthet bele a HVB

– mondta Pikó András. Ráadásul úgy, hogy erről a folytatólagos törvénysértésről a levelezésben benne lévő Kocsis Máté és Sára Botond (mindkettő jogász) is tudott – tette hozzá a polgármester.

Pikó emlékeztetett arra, hogy miközben Rimán törvénysértően a megbízását megsértve részt vett a fideszes politikusok egyeztetésén, a törvény őreként eljárva rendőrségi feljelentést tett az ellenzéki polgármesterjelölt és csapata ellen egy már akkor is nyilvánvalóan hamis rágalom miatt.

Ezek az újonnan előkerült levelek is azt bizonyítják, hogy teljes pártirányítás zajlott az önkormányzati újság felett – mondta Pikó.

Ezért állásfoglalást fog kérni a fővárosi főjegyzőtől Rimán Edina magatartásának törvényességéről. Emellett a képviselő-testületben kezdeményezi Rimán visszahívását a lapot is kiadó önkormányzati cég felügyelő bizottsági elnökségéből, mert méltatlanná vált erre. Továbbá rendőrségi feljelentést tesz a szerkesztőségeb végzett pusztítás miatt. Végezetül polgári jogi (kártérítési) pert indít polgármesterként a volt főszerkesztő ellen, mert az ő ténykedése idején büntették meg félmillió forintra az önkormányzatot a lapban megjelentek miatt. Ezt a mostani vezetésnek kellene kifizetnie. Eljárást indít amiatt is, hogy az önkormányzat 50 millió forintot költött egy olyan lényegében hivatalos Facebook-oldalra, amely egy magánszemélyé volt, aki aztán hozzáférhetetlenné tette ezt számukra.

Az önkormányzati cégnél pedig átfogó jogi és pénzügyi vizsgálatot rendelt el a törvénysértések és ezek költségeinek feltárására.

Röviden beszélt arról is, hogy találtak olyan leveleket is, amelyek azt bizonyítják, hogy az önkormányzat szervezeteinél megfigyelték az őt polgármesternek jelölő C8 civil szervezet kampányeseményeit, mozgásaikat. Ezek elemzése még tart, egyelőre csak annyit mondott, hogy az ott dolgozók egy része nyilván utasítást hajtott végre.

Kocsis Mátét minősítsék a választók – mondta Pikó. A Fidesz felelőssége, hogy frakcióvezetőnek megtart-e olyan embert, aki „letűnt korok gyakorlatának megfelelően kézivezérléssel irányította a kerületi sajtót”.
A polgármester szerint ha ő maradhat a Fidesz frakcióvezetője, az a Fideszről állít ki bizonyítványt.

Nem lesz ebből baj?

Bak Mihály

-

2019-12-17

0

Politikusok, művészek, irodalmárok: ők a Schmidt Mária válogatta rendszerváltók, akik emlékbélyegre érdemesek. Orbán nincs köztük. Ahogy sok más fontos személyiség se.

Alkalmi bélyeg kisív kibocsátásával csatlakozik a 1989-90-es rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából meghirdetett 30 éve szabadon című emlékév programsorozatához a Magyar Posta. A nyolc bélyegből álló alkalmi kisívvel a rendszerváltásban jelentős szerepet vállaló közéleti szereplőkről emlékeznek meg.

Schmidt Mária történész, a 30 éve szabadon Emlékév kormánybiztosa a hétfői bélyegkibocsátás alkalmával úgy fogalmazott: a most útjára induló bélyeg kisív nyolc olyan magyar hazafinak állít emléket, akik nemcsak hangot adtak nemzetük szabadságvágyának, de friss lelket is leheltek mindannyiunkba.

Bátrak voltak és kérlelhetetlenek Schmidt szerint.

Az Elekes Attila André tervei alapján készült bélyeg kisíven Csengey Dénes író (1990-től haláláig MDF-képviselő), Csoóri Sándor költő, Csurka István író (1990-től MDF-képviselő), Karátson Gábor festő, író, Krassó György közgazdász, újságíró, Sütő András író, Szabad György történész (1990-től MDF-képviselő, az Országgyűlés elnöke) és Beke Kata történelemtanár (1990-től MDF-képviselő, fél évig a kulturális tárca parlamenti államtitkára) látható.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: ahogy a bélyeg egyszerű használati tárgyból emléktárggyá válik, a nemzeti emlékezet része lesz, ezáltal azok is, akik a bélyegeken szerepelnek kitörölhetetlenül a nemzeti emlékezet részévé válnak.

A meglehetősen egyoldalúnak látszó válogatásból sokan hiányoznak, rengeteg olyan ember, aki szintén 1990-ben vagy közvetlenül előtte vált hivatásos politikussá. Mindkét nagy rendszerváltó pártban. Hogy csak mást ne említsünk, a nemrég elhunyt Rajk László, vagy a 22 éve elment Solt Ottília, a 2008-ban elhunyt Halda Aliz (az 56-os hős Gimes Miklós „majdnem” özvegye – menyasszony volt 1958-ban). Ők mind – és még hányan? – legalább annyira „bátrak és kérlelhetetlenek” voltak.

Nincs ott Antall József se.

De hiányzik Orbán Viktor is, aki szerint

ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk

és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk, és a hőseink vérüket is adták érte – mondta a minap a romániai forradalom 30. évfordulóján Temesvárott.

Nem lesz baj ebből a szelekcióból?