Befagyasztja az elkobzott zsidó javak visszaadásáról szóló törvényt Lengyelország, amely az egyetlen olyan állam, mely 73 évvel a második világháború lezárulta után még nem rendezte a holocaust idején elkobzott zsidó javak visszaadásának az ügyét. A II. Világháború előtt az akkori Lengyelország területén élt a világ legnagyobb zsidó közössége, amelynek tagjaiból csak nagyon kevesen maradtak életben.
A zsidó javak visszaadására vonatkozó törvényjavaslat tavaly októberben készült el, s széleskörű nemzetközi bírálatot váltott ki, mert korlátozta azoknak a zsidóknak a körét, akik valamiféle kárpótlásra számíthatnak. Előírta ugyanis, hogy csakis azok számíthatnak erre, akik lengyel állampolgárok voltak, illetve akiknek az utódai ma is Lengyelországban élnek. A holocaustot túlélő lengyel zsidóság döntő többsége azonban kivándorolt. A többi között így került az Egyesült Államokba a Kushner család is: Jared Kushner pedig Donald Trump elnök vejeként jelenleg a Fehér Ház elsőszámú közel-keleti tanácsadója. Így nem csoda, hogy Trump is tiltakozott a törvénytervezet ellen. Azután jött a botrány a holocaust törvény miatt, és így most jegelik a törvényt a zsidók javainak visszaadásáról Lengyelországban.
Ráadásul a kétértelmű holocaust törvény után rögtön jött a kóser vágás tilalma – figelmeztet a Yedioth Ahronoth című lap internetes oldala. Az állatok jólétével foglalkozó új lengyel törvénytervezet egy alpontja kizárja a kóser vágást, mivel az állatkínzásnak minősülhet. Ezért pedig akár négyéves börtönbüntetést indítványoz.
Mindez nemcsak erkölcsi problémákat vet fel Izraelben, de piaci aggodalmakat is. A kóser hús jelentős része ugyanis Lengyelországból érkezik Izraelbe. A kereskedők ilyen módon tudják lenyomni az árakat.
Ha nem jön kóser hús Lengyelországból, akkor elkerülhetetlen az áremelkedése a kóser hús piacán – figyelmeztet az izraeli lap.
Amely arra is rámutat: más államok zsidó közösségei is Lengyelországtól vettek eddig kóser húst.
A törvényjavaslat megtiltja a kóser vágást, ezért Izrael államnak tiltakoznia kell – követeli Menachem Margolin rabbi. Az Európai Zsidó Szövetség (European Jewish Association) vezetője Netanjahu miniszterelnökhöz fordult. Kérdés, hogy Izrael lép-e az ügyben, és ha igen, lesz-e foganatja.
A kétértelmű holocaust törvény esetében Netanjahu felhívta lengyel kollégáját telefonon, de semmilyen változást nem tudott elérni.
A törvényt elfogadták és hatályba is lépett, miután aláírta a köztársasági elnök.
Netanjahu tavaly Budapesten találkozott a négy visegrádi állam vezetőivel, akik szentül megígérték: elszántan küzdenek minden antiszemita megnyilvánulás ellen. Azután jött a Soros kampány erősödése Magyarországon, Lengyelországban a kétértelmű holocaust törvény és most a kóser vágás tilalma.
