Amerikai támogatással épült újjá a zsinagóga

0
1953
wikipedia

Boeing Dreamliner gép hozta a népes haszid zsidó küldöttséget New Yorkból Erdélybe, ahol újjáépítették a régi zsinagógát, melyet a nácik 1944-ben romboltak le.

A New York-i haszid közösség rabbija, Aaron Teitelbaum határozta el a zsinagóga újjáépítését. Ősei híres rabbik voltak Máramarosszigeten is a környéken. A haszid zsidóknak ezt a közösségét ezért Szatmár névvel tartják nyilván, a közeli város Szatmárnémeti miatt.

A Nobel díjas Elie Wiesel is innen származott

A haszid közösség tömeges deportálását Auschwitzba a magyar hatóságok szervezték meg 1944-ben.

Elie Wiesel – Kertész Imréhez hasonlóan – ahhoz az elenyésző kisebbséghez tartozott, akik túlélték a holokausztot. Műveiben felrótta a szolidaritás hiányát a magyar társadalomban. Ritka kivételnek számított Erdélyben Márton Áron püspök, aki Kolozsváron szót emelt a zsidók deportálása ellen. A magyar hatóságok a püspököt elfogták, és megbilincselve áttették Dél Erdélybe, ahol a román hatóságok nem szerveztek tömeges deportálását a nácik kívánságára.

A Vatikán emiatt Márton Áron püspököt jelölte bíboros érseknek a katolikus egyház élére, de Rákosi Mátyás a magyar állam nevében ezt megfúrta. Helyette Mindszenty József megválasztását támogatta, mert a német származású érseket „könnyebben kezelhetőnek” tartotta.

Elie Wiesel Nobel békedíjat kapott azért, mert dokumentálta a haszid közösség megsemmisítését 1944-45-ben.

Aaron Teitelbaum, a New York-i Szatmár közösség főrabbija, az új zsinagóga felavatása alkalmából elmondta, hogy nagyapja emlékére döntött úgy, hogy a régi helyen helyreállítja a múltat.

Ceausescu eladta a zsidókat

A romániai zsidóság nagyrésze túlélte a holocaustot, mert a román hatóságok megtagadták Hitler kérését a tömeges deportálása. Nicolae Ceausescu román diktátor (1965-1989) kezdetben javítani akarta kapcsolatait a Nyugattal, és ezért – ellentétben a Szovjetunióval – pártolta a zsidók kivándorlását Izraelbe. Ezzel több célt kívánt elérni: egyrészt kemény valutához jutott, amelyre Romániának égető szüksége volt, másrészt el akarta nyerni a nyugati nagyhatalmak támogatását. A harmadik célja pedig az volt, hogy a magyar zsidóság „exportjával” meggyengítse az Erdélyben élő magyar közösséget. A magyar értelmiség jelentős része zsidó volt, és távozásuk következtében űr támadt sok területen.

Most, 77 évvel a zsidók tömeges deportálása után Máramarosszigeten a helyi alpolgármester kijelentette, hogy a New York-i haszid zsidó közösség példát mutatott arra, hogy a gyökerek megőrzését milyen fontosnak tartja.

A második világháború előtt Romániában a zsidó közösség létszáma meghaladta a félmilliót (akkor Romániához tartozott Besszarábia is, ahol sok zsidó élt), mára már nagyon kevesen maradtak, hogy látogassák azt zsinagógát, melyet újjáépítettek Máramarosszigeten.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .