Az USA változatlanul azt akarja, hogy az EU mondjon le az orosz gáz újabb vezetékéről. Az EU megosztott, a németek nem, a lengyelek viszont támogatják Washingtont. Az USA leginkább cseppfolyós gázt akar eladni.
Három amerikai nagykövet közös levélben fejtette ki álláspontját a Deutsche Welle közszolgálati portálon. Az USA németországi, dániai és európai uniós nagykövete arra akarja rávenni az európai országokat – mindenekelőtt Németországot -, hogy fújják le a Balti tenger alatt épülő Északi Áramlat 2 gázvezeték tervét.
Az amerikai álláspont az, hogy
az Európai Unió már így is túlságosan nagy mértékben függ az orosz gáztól,
az új vezeték ezt csak tovább növelné, ami pedig fokozza Oroszország zsarolási potenciálját. Ezenkívül Putyin pénzhez jut: több milliárd euróhoz. Ebből fejlesztheti a hadseregét, mely az Európai Uniót fenyegeti. Ezért Donald Trump nagykövetei szerint Németországnak, Dániának és az egész Európai Uniónak le kellene mondania a földgázvezeték megépítéséről.
Trump nyomásának ez az egyik legfőbb célja. Csakhogy az alternatívaként szóba jöhető cseppfolyósított földgáz (LNG) drága. Nemcsak azért, mert az ára 20 százalékkal magasabb, mint az orosz földgázé, hanem azért is, mert különleges kikötőket igényel, amelyeken a hajókról kikerülhet a cseppfolyósított földgáz a partra. Trump elnök nyíltan lobbizik az orosz földgáz ellen és az amerikai export mellett.
Németország nem kívánja felrúgni az oroszokkal megkötött szerződést
az Egyesült Államok kedvéért. Lengyelország viszont maximálisan eleget tesz az amerikai elvárásoknak és igyekszik magát függetleníteni az orosz földgáztól. Cseppfolyósított amerikai földgázt vásárol (már évek óta), és azt kéri Trumptól: küldjön még több amerikai katonát Lengyelországba. Trump Európa megosztottságára is épít, amikor ezerrel fúrja az Északi Áramlat 2-t, melyen át az orosz földgáz érkezik Németországba a Balti tenger alatt.
Nem ez az első, hogy amerikai nagykövetek fúrják az orosz gázvezetéket. Tavaly szeptemberben az akkor új budapesti képviseletvezető, David B. Cronstein beszélt arról, hogy úgy tudja, a magyar kormány is szeretné szétteríteni a gázbeszerzést. A nagykövet szavaiból azonban kiderült, hogy akkor is az amerikai LNG dél-európai fogadását reklámozta elsősorban. A horvát Krk-szigeti lefejtőről van szó, amelynek terve évek óta húzódik a nem elégséges lekötött megrendelői kapacitás miatt. (A horvát kormány most ennek ellenére pénzt akar adni a kiépítésre.)
A helyzet ugyanis az, hogy bár valóban túlsúlyos az orosz gáz aránya a kontinens fogyasztásában, a sokfelé összekötött hálózatok nyomán
az ellátás belső diverzifikációja megoldható.
Vagyis a zsarolási potenciál legfeljebb az EU egészével szemben értékelhető, nem pedig országonként, amivel (vissza-)élni Oroszországnak se érdeke, mert a gázt el kell adnia.
Szijjártó Péter is a diverzifikációról tárgyalt Washingtonban szerdán az amerikai energiaügyi miniszterrel, de ezen nem esett szó a horvát LNG-terminálban való esetleges magyar részvételről. Az MTI szerint a külügyminiszter azt kérte Rick Perrytől, hogy az amerikai kormány járjon el annak érdekében, hogy az Exxon-Mobil kezdje el az osztrák OMV-vel birtokolt romániai fekete-tengeri gázmező kitermelését. Magyarország szeretne gázt vásárolni innen.
