Egy vállalkozó 1 millió eurós támogatást ígért a kormánypártnak a választások előtt Észtországban. Cserébe 40 millió eurós kedvezményes kölcsönt kapott egy állami pénzintézettől.
Amikor az ügylet napvilágra került, és a miniszterelnök lemondott noha az nem bizonyosodott be, hogy ő is jóváhagyta a nyilvánvaló korrupciót.
Észtországban azonban igyekeznek a skandináv normákat utánozni, melyek jóval szigorúbban ítélik meg a korrupciót mint Európa keleti felében, ahol a közvélemény általában tudomásul veszi, hogy a pártok épp azért akarnak hatalomra kerülni, hogy mielőbb pénzhez jussanak.
Jüri Ratas észt miniszterelnök 2016 óta állt a kormány élén.
Már megvan az utód is: minden valószínűség szerint Kaja Kallas lesz az új miniszterelnök Észtországban.
A kis balti állam politikájában nagy fordulat nem várható, mert az elitben konszenzus uralkodik a legfőbb témákban.
Minden fontosabb párt kitart az uniós és NATO tagság mellett. Elkötelezett hívei a jó amerikai kapcsolatoknak, melyekre márcsak azért is nagy szüksége van Észtországnak, mert Oroszország nagyon közel van. Az észtek évszázadokon át éltek az orosz birodalomban és a Szovjetunióban. Épp idén ünneplik a Szovjetunió bukását és a függetlenség 30-ik évfordulóját.
Tallinban mindenki jól tudja, hogy a függetlenség legfőbb garanciája az uniós és NATO tagság, ezért a miniszterelnök váltás nem okoz különösebb izgalmakat Észtország szövetségeseinek körében.
