Nem mosta el az eső az ünnepélyes zászlófelvonást, a tisztavatást, s a Köztársasági elnök ünnepi beszédét Budapesten, a Kossuth téren. Áder János a múlttal példálózott, de egyértelműen a mának beszélt.
Áder János köztársasági elnök beszédében benne volt szinte minden, a mai kormányzati politikai kommunikációban folyamatosan hangoztatott kifejezés: kereszténység, egyenrangúság, tisztelet, jogainkat csorbítani akarók, törvény, erő, hit, erős kéz – de szerencsére Európa is, mégpedig úgy, mint amihez Magyarország tartozni akart és tartozik. Hiányzott belőle ugyanakkor a kormány által erőltetett sorosozás, háttérhatalomra mutogatás, migránsozás, igaz, némi „ismét meg kell védeni a határainkat” azért elhangzott.
Szent László példáján keresztül igyekezett bemutatni hogy röpke pár évtized alatt mennyire képes romlani egy ország helyzete, a Szent István által örökölt hagyott erős ország helyett zűrzavar, bizonytalanság, hódító ellenség és európai hatalmi harcok hatásai változtatták meg a nem is annyival régebben még erős országot. De Szent László – egyebek között erős kézzel, erős törvényekkel, hittel, a belső béke megteremtésével, a széthúzáson felülemelkedve – ismét a keresztény Európa mellett kitartó, a nyugati kultúrához tartozó, büszke, egyenrangú, szabad és független állammá tette Magyarországot, olyanná, amely együttműködik a bennünket tisztelőkkel, de ellenáll a jogainkat csorbítani szándékozóknak – szögezte le Áder.
A történelem ismét tanít bennünket,
mondta Áder, hozzátéve: újra látnunk kell, hogy csak az lehet a mienk, amit újra és újra képesek leszünk megvédeni. Példaként említette, hogy mennyire megváltozott a „védelem, biztonság” fogalma az alatt a pár év alatt, ami a most avatott tisztek tanulmányainak a megkezdése óta eltelt.
Ma ismét védenünk kell a határainkat
– hangsúlyozta (intonációjával is), meg kell védenünk független, szabad és európai országunkat.
