Irán új vallási vezetője nemcsak hatalmat, hanem egy 200 milliárd dolláros árnyékimperiumot is örökölt – Donald Trump pedig máris kijelentette, hogy Modzstaba Khameneit nem fogadja el az ország élén. A Forradalmi Gárda támogatását élvező örökös körül pénz, politika és maffiaszerű hálózatok fonódnak össze, miközben Izrael célpontnak tekinti az új ajatollahot, és a térség a káosz szélére sodródik.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze: Ali Khamenei ajatollah mintegy 200 milliárd dollárra becsült vagyont hagyott hátra fiára, Modzstabára, aki most apja tisztségét is örökölte. Donald Trump közölte: nem fogadja el Modzstaba Khameneit Irán vezetőjeként, Izrael pedig egyenesen célpontnak tekinti az új vallási vezetőt.
„Bele akarok szólni Irán vallási vezetőjének kiválasztásába. Modzstaba Khamenei számomra nem elfogadható” – jelentette ki Trump, aki azt is hozzátette: a háború Iránban akár hetekig is elhúzódhat. Eközben Kumban, Irán vallási központjában az iszlám tudósai már döntöttek: az esélyes Modzstaba Khamenei lett az iszlamista rendszer új vezetője. Bár nem rendelkezik a szükséges teológiai képzettséggel, óriási pénzügyi háttér és a Forradalmi Gárda támogatása áll mögötte – írja a spanyol Atalayar.
A 86 éves Ali Khamenei szerény, 60 négyzetméteres lakásban élt, miközben fia és tanácsadói hatalmas pénzügyi birodalmat építettek fel. Volt is rá idejük: Khamenei 1989 óta irányította Irán vallási vezetőjeként az ország stratégiai döntéseit, miközben a megválasztott elnök szerepe formálissá vált.
Az izraeli Ynet szerint a Khamenei-család vagyonának értéke 100–200 milliárd dollár között mozoghat – ezzel a világ tíz leggazdagabb embere közé is bekerülhetnének a Forbes-listán. Összehasonlításképp: ez a vagyon kétszerese Irán tavalyi olajexportjának, amely az iszlamista rezsim fő bevételi forrása. Irán GDP-je mindössze 434 milliárd dollár volt, ami rendkívül alacsony egy 93 milliós ország számára, különösen úgy, hogy hatalmas összegeket költ atomprogramjára és rakétagyártására.
A hivatalos infláció tavaly 40% volt, de a valóságban ennél jóval magasabb lehetett, hiszen a szankciók miatt az ország sok importcikkhez csak drágán jut hozzá. A romló életkörülmények miatt tömegtüntetések robbantak ki, amelyeket a Forradalmi Gárda brutálisan levert – százak halhattak meg.
A Forradalmi Gárda és a kábítószer-monopólium
Bár a Korán tiltja, a kábítószer-fogyasztás elterjedt Iránban, ahol a rendszer képtelen munkát és jövőképet adni a fiataloknak. A Forradalmi Gárda monopóliummal rendelkezik a drogkereskedelemben, és ebből óriási bevételekre tesz szert. A Atalayar szerint a Khamenei-család vagyonának jelentős része ebből a pénzből épült fel, amelyet főként Spanyolországban mostak tisztára.
A család jelentős ingatlanbirodalmat vásárolt Spanyolországban – elsősorban Mallorcán –, de befektetett Venezuelában és Szíriában is. A 2022-es iráni tüntetések után a Khamenei-család felismerte, hogy egy rendszer sem tart örökké, ezért elkezdte külföldre menekíteni vagyonát. A szíriai ingatlanok értéke azonban kérdésessé vált, miután Asszad rendszere összeomlott, és az elnök Moszkvába menekült az ország arany- és devizatartalékával. Venezuelában pedig a Maduro elnök elrablása után zajló rendszerváltás sodorta veszélybe az ottani befektetéseket.
A Setad – az iszlám jótékonysági alap, amelyből birodalom lett
A sah bukása után, 1979-ben létrehozták a Setad nevű vallási alapot, amely a konfiskált vagyonokkal gazdálkodott. Kezdetben Khomeini ajatollah irányította, majd Khamenei kapta meg a teljes ellenőrzést. A Setad működését semmilyen felügyelet nem érintette, így a pénzeket a vallási vezető fia és tanácsadói tetszés szerint mozgathatták.
A rendszer ellenfeleit gyakran teljes vagyonelkobzással sújtották, és ezek az értékek mind a Setadhoz kerültek – ahol soha nem tartottak auditot. A Bahá’í közösség tagjait különösen súlyosan üldözték: ingatlanjaik és vagyonuk a „jótékonysági” alap tulajdonába került.
Működésben a maffiaállam
A Setad cégei rendszeresen túlárazott szerződéseket kaptak az államtól, és senki sem mert ellenkezni, ha valaki Ali Khamenei nevére hivatkozott. A Forradalmi Gárda a drogkereskedelemből származó milliókat is ide csatornázta be, cserébe a tábornokok hatalmas bónuszokat kaptak.
A nagy állami beruházások – útépítések, infrastruktúra – mind a Setad kezébe kerültek. A megbízást az kapta, akire az ajatollah fia rámutatott. Az állami földeket villámgyorsan privatizálták, a kedvezményezettek pedig rendre a Khamenei-családhoz kötődtek.
A vallási vezető neve hivatalosan sosem szerepelhetett, ezért strómanok tucatjait alkalmazták, a pénzt pedig svájci és liechtensteini bankokban rejtették el. A teljes birodalom működéséről egyetlen embernek volt teljes rálátása: Modzstaba Khameneinek, az ajatollah fiának és mostani örökösének.
Nem véletlen, hogy Modzstaba mindenáron Irán vallási vezetője akart lenni: így menthette át a család 200 milliárd dollárra becsült vagyonát. A történet hátborzongató párhuzamot mutat Líbia sorsával, ahol nemrég meggyilkolták Szaif al-Iszlám Kadhafit – ő is hasonló szerepet töltött be diktátor apja mellett, mint most Modzstaba Khamenei Iránban.
