Trump kereskedelmi háborúja Kína ellen többről szól mint a vámokról, melyek kétélű fegyverek – ezt fejtegette a Project Syndicate oldalon Nancy Qian, a Northwestern Egyetem közgazdász professzora, aki azt vizsgálta, hogy Trump azzal, hogy 10%-os vámot vet ki a kínai importra, milyen hatást gyakorol az USA gazdaságára?
Ha egy amerikai kereskedő vásárol egy pár cipőt Kínából 100 dollárért, akkor a 10%-os vám azt jelenti, hogy tíz dollárt fizet be az amerikai államkasszába. Első elnökségének idején Trump vámjait általában lenyelték a kereskedők, mert nem találtak olcsó alternatívát a kínai cipőkhöz képest, így az inflációs hatás viszonylag gyenge volt. Ez csak rövid távon van így, mert hosszabb távon az amerikai kereskedő csődbe mehet vagy áthárítja a vámot a vevőkre, akiknek ezért többet kell fizetniük.
Mit tesz Kína? Hasonló vámokkal válaszol, de hogyha ketten csinálják ugyanazt, az nem biztos, hogy ugyanarra az eredményre vezet.
Az első amerikai – kínai vámháborúra inkább az USA exportőrök fizettek rá mint a kínai importőrök. Miért? Mert a kínai kereskedők gyorsan megtalálták az alternatív lehetőségeket. Olaj és élelmiszer – ez a két fő amerikai exportcikk Kínába, de ebből bőven van kínálat másutt is a világon: például Oroszországban. Eközben pedig az amerikai importőrök szenvedtek, mert nehezen találtak alternatívát a kínai importtal szemben.
Mindez nem kerülte el a döntéshozók figyelmét Washingtonban, ahol arra ösztönzik az amerikai cégeket, hogy gyártsák maguk a kínai importot, és csökkentsék függőségüket a kínai szállítási láncoktól. Egyelőre nehéz felbecsülni, hogy ennek az eredményessége mekkora. Az USA piaca óriási, ezért a kínai exportőröknek nehéz alternatívát találni.
Az USA GDP-je az idén várhatóan 30 ezer milliárd dollár lesz. Ehhez képest Oroszország, India, Afrika és Latin Amerika GDP-je összesen 13 ezer milliárd dollár vagyis alig több mint egyharmada az amerikainak.
Ráadásul az USA meggyőzheti az OECD-t, hogy kövesse a vámháborút Kína ellen, ez pedig azt jelentené, hogy a világgazdaság 46%-a Kína ellen fordul. Trump az Egyesült Államok erejére számít, és szimbolikus győzelmeket már el is ért Kanadával és Mexikóval szemben.
Kétélű fegyver a vámháború
Az USA megnyerheti a kereskedelmi háborút Kína ellen, de ezért az amerikai fogyasztóknak nagy árat kellene fizetnie.
Az amerikai cégek versenyképessége fokozódhat, de a kieső kínai import miatt növekedhetnek a termelési költségek és a fogyasztóknak többet kellene fizetniük hiszen megszűnik a kínai konkurencia a piacon.
Trump mindenképp igyekszik elkerülni az inflációt, ezért tárgyalásokra törekszik Pekinggel: az egyetlen külföldi vendég, akit meghívott az elnöki beiktatásra Hszi Csin-ping kínai elnök volt, aki maga helyett Han Zseng alelnököt küldte. Trump hangsúlyozza, hogy első külföldi útja Kínába vezet majd…
Trumpnak politikai céljai is vannak a kereskedelmi háborúval
A londoni Economist szerint Trump azt várja Kínától, hogy nyomást gyakorol Putyin orosz elnökre annak érdekében, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak. Az Economist szerint Trump azt szeretné, ha kínai katonák ellenőriznék a fegyverszünetet Ukrajnában. Trump ki akarja szorítani a kínaiakat a Panama csatorna környékéről, és mérsékelni Kína befolyását az ázsiai – csendes-óceáni régióban.
Ebből növekvő geopolitikai feszültség keletkezhet. Közben pedig a fogyasztóknak és a termelőknek mind az USA-ban mind Kínában – sőt azon túl is az árak emelkedésére kell felkészülnie – hangsúlyozza Nancy Qian a Project Syndicate oldalon. A Northwestern egyetem közgazdaság profeszora hozzáfűzi, hogy Trumpnak két éve van a kereskedelmi háborúra, mert 2026-ban választások lesznek az Egyesült Államokban, és a republikánusok elveszíthetik többségüket a Kongresszus mindkét házában, és ezzel Trump lehetőségei jelentős mértékben korlátozódhatnak a világpolitika és a világkereskedelem alakítására.
