Évente minimum 29 milliárd eurót mosnak tisztára Európában, s a piszkos pénzek 99%-a célba is jut a bankok átutalási rendszerében, pedig a bankok évente 20 milliárdot költenek az ellenőrzésre! A kontinensen 400 profi pénzmosó működik.
Minderről Rob Wainwright az Europol távozó főigazatója beszélt a brüsszeli Politico tudósítójának. A szervezet hágai központjában adott interjújában szerint ennek pofon egyszerű az oka: minden tagállam nemzeti hatáskörben ellenőrzi a bankokat, miközben a nagy pénzmosó maffiák globális távlatokban gondolkodnak és cselekszenek. Jellemzőnek mondta a brit MI 5 egykori ásza, hogy a nagy pénzmosási ügyek két államra koncentrálódnak az Európai Unióban:
a brit és holland bankok kétharmados arányt hasítanak ki ebből az igen jövedelmező piacból.
Az Europol májusban távozó főigazgatója szerint a terrorizmus rádöbbentette a tagállamokat az egységes információs rendszer szükségességére. Ezért a nagy párizsi merényletsorozat után felgyorsult az információcsere, mert
a szolgálatok felismerték, hogy ha nem működnek együtt, akkor a terroristák játszva legyőzik őket.
Rob Wainwright szerint ezen a téren az Europol sokat lépett előre az ő irányítása alatt. Ő mégsem ezen a területen folytatja hanem a pénzmozgást figyeli majd a Deloitte informatikai csalások elleni harccal megbízott főnökeként.
Szlovákiában Ján Kuciak fiatal oknyomozó újságíró az olasz maffia pénzek nyomába eredt, és a pozsonyi kormányra lelt. Robert Fico le is mondott, de az újságírót meggyilkolták.
Líbiában Kadhafi maffia-állama óvakodott a bankoktól: készpénzzel fizetett.
Franciaországban, Nicolas Sarkozy ex-elnöknek azokra a kínos vizsgálóbírói kérdésekre kell válaszolnia, hogy kapott-e 5 millió eurót készpénzben Líbia akkori elnökétől?
Görögországban a jelenlegi kormányzat azzal gyanúsít korábbi miniszterelnököket, minisztereket és jegybank-vezetőket, hogy óriási uniós pénzeket nyúltak le, és juttattak saját bankszámlára, többnyire Anglián keresztül.
London közismerten az orosz maffiapénzek átutalási központja, de minthogy nehéz különbséget tenni a titkosszolgálatok által mozgatott pénzek és a maffia átutalásai között, ezért erre kísérletet sem tesznek. Rob Wainwright a brit belső elhárítástól jött, és nem véletlenül hallgat. A londoni City ugyanis nagymértékben profitál abból, hogy a piszkos pénzek rajta keresztül jutnak el „jogos tulajdonosukhoz”. Most a Brexit miatt nagy az aggodalom: mi lesz ezután? Az Europol távozó főnöke felvázol egy-két lehetőséget, de diplomatikusan nem foglal állást, a britek ugyanis szeretnének továbbra is profitálni a közös adatbankból, de egyáltalán nem ragaszkodnak a külső ellenőrzéshez.
Lényegében persze a többi tagállamban is ez a helyzet: senki sem kívánja a hazai elit olykor meglehetősen kétes pénzügyeit avatatlan szemek elé tárni.
Aki pedig mégiscsak erre tesz kísérletet, az könnyen úgy járhat, mint a fiatal szlovák újságíró, aki az olasz maffia és a pozsonyi kormány közötti pénzügyi kapcsolatokat vizsgálta, és akit menyasszonyával együtt nemrég temettek el.
