Magyarország történetének legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol egy kínai cég akkumulátor gyárat épít. 3000 milliárd forint a beruházás értéke – mondta el Magyar Levente külgazdasági és külügyi államtitkár.
Két és féléves tárgyalás sorozat után került sor a megállapodásra, amely a gyár felépülése után 9000 új munkahelyet teremt. Ez is alátámasztja azt, hogy a kormány helyes döntést hozott amikor meghirdette a kínai nyitás stratégiáját – hangsúlyozta Magyar Levente államtitkár.
Észtország és Lettország kilép a kelet-európai Kína klubból
17+1 ez volt az Új Selyemút kelet-európai kezdetén. Litvánia már tavaly kilépett, így lett 16, amely immár 14-re csökkent, mert Észtország és Lettország is közölte: Peking Moszkvabarát politikája miatt távozik.
“Észtország úgy döntött, hogy a jövőben nem vesz részt a kelet-európai – kínai együttműködési platform munkájában. Észtország a jövőben is konstruktívan kíván együttműködni Kínával” – áll a hivatalos elbocsátó szép üzenetben. Amelyben az észtek azt is siettek hangsúlyozni, hogy csúcstalálkozón “utoljára múlt februárban vettek részt”. Azóta alacsonyabb szinten képviseltették magukat.
Lettország hasonlóképp nyilatkozott: “átvizsgálva jelenlegi külügyi és külkereskedelmi prioritásainkat úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük az együttműködést a kelet-európai – kínai platformmal”.
Korábban Litvánia nyíltan konfrontálódott Pekinggel, mert magasabb szintre emelte tajvani képviseletét. Kína kereskedelmi embargóval válaszolt.
Mindez megmutatta, hogy nem veszélytelen az Új Selyemút diplomáciája , amely a kínai befolyás növelésére törekszik mindenütt a világon.
Miért most?
Kína moszkvai nagykövete – most először – megvádolta az Egyesült Államokat azzal, hogy az Ukrajna elleni orosz támadást “kierőszakolta” azzal, hogy nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit. Ez Putyin álláspontja, de eddig Peking óvakodott ennek nyílt támogatásától. Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnökének tajvani látogatása viszont befagyasztotta a kínai-amerikai viszonyt, és felmelegítette a kínai-orosz barátságot. Pedig nem is oly rég Hszi Csinping elnök kirúgta külügyi államtitkárát, aki többször is azt hangsúlyozta: Kína és Oroszország barátságának határa a csillagos ég. Hszi Csinping elnök és Joe Biden hosszas telefonbeszélgetést folytatott nemrég, mert Pekingnek százszor fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, de a szimbolikus gesztusok épp elegendőek ahhoz, hogy felháborítsák azokat a kelet-európai államokat, melyek különösen tartanak Moszkvától hiszen a Baltikum sokáig az orosz birodalom része volt, a két világháború között rövid ideig, véglegesen pedig csak 1991-ben a Szovjetunió bukása után élvezhette a függetlenséget.
Peking érzékelte a veszélyt, ezért tapasztalt diplomatáját, Huo Juzsent küldte a térségbe áprilisban amikor már javában zajlott Putyin agressziója Ukrajnában.
Azt nem lehet tudni, hogy a kínai diplomata milyen eredményre jutott, de az tény, hogy idén nem hirdettek meg új csúcstalálkozót a kelet-európai – kínai platformon, melyen hagyományosan Hszi Csinping elnök vagy Li Kocsiang miniszterelnök szokta képviselni a világ második számú gazdasági nagyhatalmát – írja brüsszeli Politico.
