Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt, már miniszterelnökként azt mondta: „azt, hogy milyen lelkülete van egy országnak, az mutatja meg, hogy mennyire törődik, milyen színvonalon törődik, mennyire tartja fontosnak polgárai sorsát.” A jelenlegi kormányzat ehhez képest deklaráltan harmadrangú területként kezeli az egészségügyet és vele a magyar polgárok egészségét, sorsát.
Egy valóban nemzeti kormánytól elvárható lenne, hogy az egészségügyet nemzeti ügyként kezelje és ne csak szavakban, de tettekben is tegyen érte. Miközben Orbán Viktor arról szónokol az állami médiában, hogy a magyar egészségügyi rendszer „Európában a legjobban teljesítők közé tartozik”, a magyar valóság közben több mint riasztó.
Az Eurostat és az OECD adatai alapján Magyarország az EU halállistájának egyik vezetője. Kimondani is hátborzongató, de egy magyarországi kisváros lakosságával megegyező, sokezer ember életét lehetett volna megmenteni az elmúlt években, ha jobb lenne a magyar egészségügy. Hazánk nemcsak a kezelhető/gyógyítható halálozás kapcsán teljesít tragikusan (az EU-tagországok utolsói között végeztünk, csak Románia, Lettország, Bulgária és Litvánia produkált rosszabb adatokat), de
a megelőzhető halálesetek számában már egyenesen mi vagyunk a legrosszabbak.
Nálunk regisztrálták a legtöbb ilyen halálesetet, az EU átlag kétszeresét. Ezek azok a halálozások, amelyek megelőző- és szűrőprogramokkal, életmódváltással elkerülhetőek lennének. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy ha az egészségügyi rendszerünk olyan színvonalú lenne, mint Ausztriában, akkor az ottani hasonló adatok arányait figyelembe véve Magyarországon tízezerrel kevesebb ember halt volna meg. Ennyit számít, hogy az ember a határ melyik oldalán él.
Ki kell jelentenünk, hogy a magyar egészségügy helyzete nemzetbiztonsági kockázat lett!
Azonnali és radikális lépések kellenek az egészségügyben, hogy megfordítsuk a romló statisztikát és mind több emberéletet tudjunk megmenteni az értelmetlen és megelőzhető haláltól. A mai napon ezért levélben kértem tájékoztatást Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkártól a kormány stratégiai elképzeléseiről, ahogyan arról is: mire és milyen formában akarják elkölteni a következő hétéves európai költségvetés egészségügyre szánt forrásait.
Ugyancsak választ várok a kormány képviselőjétől arra: mikor kívánják végrehajtani azt az ágazati stressz-tesztet, amely megmutatná az egészségügyi rendszer hibáit, fekete foltjait és alapot biztosítana az alapvető és átfogó minőségi kritériumok megteremtéséhez.
Emlékezetes, hogy az Európai Parlament még július elején fogadta el azt a stratégiai koncepciót, amely az uniós közegészségügy javítását és megerősítését szolgálja. Ennek egyik fontos pillére volt annak az „Európai Egészségügyi Uniónak” a koncepciója – benne a stressz-teszt szorgalmazásával -, amelynek kidolgozásában aktív szerepet vállaltam.
Rendkívül meglepne, ha a kormányzat nem akarná végigcsinálni ezt a minden szempontból hasznos stressz-tesztet, hiszen a javaslatot a Fidesz EP-képviselői is – igaz, csak az előzetes aknamunkájuk csődje után – megszavazták és támogatták, vagyis elvben tükrözi a kormányzat álláspontját is. Számomra az egészségügy helyzete nemzeti ügy, amely elsődleges prioritást kell, hogy élvezzen. A magát nemzetinek mondó kormány is lassan bizonyíthatná, hogy neki Magyarország nem csak plakátokon az első.
Ujhelyi István
