Talán sohasem volt annyira megosztott az amerikai politika, benne a két nagy párt (demokrata vs. republikánus), és a köztük feszülő mély ellentét (és ellenségeskedés), mint az Trump elnök megválasztása óta tapasztalható.
A mindig liberálisabbnak, megértőbbnek, szociálisan érzékenyebbnek mutatkozó és annak elkönyvelt demokraták mintha megváltoztak volna, és mást sem akarnának, mint ellehetetleníteni az elnököt. Erre pedig szinte mindennap találnak valami okot, alkalmat, ellentétben az elmúlt évtizedekkel, amikor csak az elnökválasztás évében (négyévenként) lendültek bele maguk fényezésébe, no meg az ellenfél szapulásába.
A telekommunikáció is megváltozott
A demokraták kisajátították a CNN-t, amit a magyar média csak nem akar észrevenni, hiszen állandóan erre a magán-tv-társaságra hivatkoznak, onnan veszik a Trumpot „bíráló” amerikai híreket. Emlékeztetőül. A CNN nemzetközi változatát, a CNN International-t 1985-ben alapította Ted Turner (Jane Fonda későbbi férje 1991-2001), abból a megfontolásból, hogy a hazáján (USA) kívül élő, utazó, nyaraló, stb. amerikaiakhoz anyanyelvükön naponta jussanak el elsősorban a hazai hírek, sportesemények. Erre a jó minőségű szállodai kábeltévék bizonyultak a legmegfelelőbbnek. Ezért is lett a neve „Kábeltévé Hír Hálózat” (Cable News Network = CNN).
1991-ben az Öböl-háború idején vált világszerte ismertté ez a tévé-csatorna, mely helyszíni adásaival vált valóban népszerűvé. Aztán a világeseményekről elsőként és egyenes adásban jelentkező hírcsatorna lassan elveszítette vonzerejét: a helyszínről jelentkezésben rejlő hitelességet és gyorsaságot. Például napjainkban egyáltalán nem számol be a kelet-ukrajnai állapotokról, az ott folyó harcokról. Helyette Trump elnök megnyilatkozásaira reagál igen behemót módon naponta akár többször is. Egy belpolitikai hír televízió lett, ráadásul a demokrata párt szócsöve.
A konzervatívok (republikánusok) pedig – a szinte csak Amerikában fogható, legnézettebb hírcsatorna, a Fox News Channel mellett tették le a voksot. A tv-állomás a jelszavakra koncentrált, amivel nézőit próbálta magához csábítani. Ilyen volt a „Fair and Balanced” (Fair és kiegyensúlyozott), majd a „Most Watched. Most Trusted” (A legtöbbet nézett és legmegbízhatóbb), ill. a „We report. You decide.” (Mi tudósítunk, Ön dönt) szlogen.
Az iraki háború idején, ill. az azt követő elnökválasztások idején a csatorna meglehetősen kritikus volt Bill Clinton-nal és Obama-val szemben, ugyanakkor George W. Bush-t pozitívan állította be. Ma is hasonló a helyzet Donald Trump megítélésével.
Trump elnök egyik legelszántabb politikai bírálója a magyar származású milliárdos, George Soros
A közismert filantróp (= emberbarát, aki jótékonykodással segít embertársain) a nemes célok mellett rengeteget költ, és költött a demokrata párti jelöltek támogatására. 2012-ben egymillió dollárt adott a „Super PAC” nevű lobby-csoportnak Obama elnök újraválasztására. 2013-ban 25 ezer dollárral támogatta Hillary Clintont, majd 2015-ben még egymilliót adott a női elnökjelöltnek. A választási hajrában pedig még 8,5 millió dollárral segítette Hillary elnökké választását.
Természetes, hogy ezzel nem lopta be magát az ugyancsak milliárdos jelenlegi amerikai elnök szívébe. Viszont, mindketten amerikaiak, és az amerikai értékeket (a demokrácia alapját, az alkotmányt, a fékek és egyensúlyok elvét, stb.) szem előtt tartva, azt mindketten betartják. Például egy amerikai egyetem elűzése Soros szülőföldjéről, érthetetlen (és megdöbbentő) a tengerentúlról nézve. Mike Pompeo külügyminiszter mostani (kelet-)európai útja új alapokra akarja helyezni azt, amit a demokraták „elrontottak”. Például Obama alatt semmibe vették a szélsőjobboldali, nacionalista magyar miniszterelnököt. Miközben a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője nevetségessé tette azokat a magyar hivatalnokokat, akik megpróbálták eltussolni a már akkor meglévő korrupciós ügyeket, amikről a Magyarországon működő amerikai cégek jelentettek hazájuk nagykövetségének.
Tavaly aztán Trump elnök egy régi barátját, a 80 éves ékszermágnás David Cornstein-t, jelölte ki budapesti nagykövetnek azzal a feladattal, hogy új kapcsolatot építsen ki Orbán Viktorral. Cornstein már bemutatkozásakor közölte, hogy nyilvánosan nem fogja kritizálni a magyar miniszterelnököt.
A kötelezettségek betartása azonban prioritás
A Trump kormány azt is jelezte, hogy új megközelítést kíván alkalmazni: az eddigi (demokrata) bírálatok és a helyi politikai vezetés figyelmen kívül hagyása helyett, a kötelezettségek betartásának akar prioritást adni. Különben a budapesti kormánnyal ugyanez, a „kötelezettségek be-nem-tartása” a fő problémája az EU-nak is.
Orbán tettei és szavai migráns ügyben, a „keresztény kultúra” elleni fenyegetettség hangoztatása, valamint a kerítés építés az országhatáron, Donald Trump-hoz hasonló retorikát képvisel, amihez az amerikai külügy hozzáteszi (és kiemeli): a kötelezettségek betartása a legfontosabb a térségben növekvő orosz és kínai befolyással szemben.
Nem véletlenül mondta az amerikai külügyminiszter a Szíjjártóval közösen tartott budapesti sajtóértekezletén, hogy „ha nem vagyunk itt, akkor mások fognak megjelenni”
Az USA-t és kormányát, no meg az amerikai külügyet továbbra is Moszkva európai befolyása aggasztja, annak ellenére, hogy Trump elnök állandóan dicséri Putyint. Az EU-tagállam és NATO-tag Magyarország miniszterelnökének baráti kapcsolata az orosz elnökhöz sokak szerint Budapestet kiszolgáltathatja és Moszkva kémkedésre használhatja fel, ami aztán sok minden másban befolyásolhatja Európát.
Nem értik, a magyar kormány miért akarja befolyásolni a médiát és ügyészséget
Washingtonból a Trump kormány ugyancsak értetlenül szemléli, hogy Budapest miért akarja befolyásolni a médiát és ügyészséget, miért akar rá nyomást gyakorolni. Hogyan lehet azért börtönre ítélni bárkit, mert máson pl. egy (illegális) menekülten, akar segíteni? Pont most, amikor Mike Pompeo külügyminiszter kelet-európai látogatása a Vasfüggöny lebontásának 30. évfordulójával esik egybe. Arra kellene emlékezni, ami a szabadság és a szuverenitás jelképe, amikor a rab népek a nyugati demokráciát választották, amitől 40 éven keresztül aknazárral és szögesdróttal voltak elzárva, és idén 30 éve hirdették meg, hogy csatlakoznak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Mindezt annak az amerikai külügyminiszternek a villámlátogatása teszi emlékezetessé, aki a legrégebbi és leghíresebb amerikai katonai akadémián, a West Point-on végzett, és mint az US Army tisztje Nyugat-Németországban szolgált a Vasfüggöny idején.
