Azt állítja az a jelentés, melyet Trump titkosszolgálati főnöke, Tulsi Gabbard tett közzé a kínai vezetők korrupciójáról, hogy a kínai elnök családjának érdekeltségei vannak az Egyesült Államokban.
A kommunista párt által irányított állam minden szintjén jelen van a korrupció – hangsúlyozza a jelentés, amely idézi a kínai tudományos akadémia egyik tanulmányát, mely szerint
“a kínai tisztviselők mintegy a fele a fizetésén felül más jövedelmet is élvez, mely korrupcióra utalhat.”
A kínai tanulmány szerint a korrupció “egy hivatalnok jövedelmét a fizetésének négyszeresére – hatszorosára növelheti.”
Hszi Csin-ping elnök harcot hirdetett a korrupció ellen, és ebben a hadjáratban mintegy 5 millió hivatalnokot vizsgáltak meg köztük a kommunista párt legfőbb vezetőit. Egyiküknél 90 milliárd jüan értékei családi vagyont találtak – ez akkoriban 13 milliárd dollárnak felelt meg.
A kínai vezetés minden családja dollár milliárdos – állította korábban a New York Times és a Washington Post. A tudósítókat kiutasították Kínából.
Megírták például, hogy Ven Csiapao egykori miniszterelnök családi vagyona meghaladta a 2,7 milliárd dollárt 2012-ben amikor hatalomra került Hszi Csin-ping. A pártvezér és államfő harcot hirdetett a korrupció ellen, de családtagjai révén továbbra is jelentős üzleti érdekeltségei vannak az Egyesült Államokban – írja az amerikai titkosszolgálat jelentése, amely ezzel kapcsolatban konkrétumokat nem közöl.
A hadsereget sem kerüli el a korrupció: jelentős tisztogatás folyt az elmúlt években, mert kiderült, hogy meg lehetett vásárolni a tiszti rangokat illetve a fontosabb beosztásokat. 2023-ban Kína két hadügyminiszterét is elveszítette korrupciós vádak miatt.
Az amerikai titkosszolgálat jelentése közli, hogy csak egy részét tették közzé a vizsgálati eredményeknek, mert nem kívánták sérteni az USA nemzetbiztonsági érdekeit.
Mikor találkozik Trump a kínai elnökkel?
Egyedül Hszi Csin-ping elnököt hívta meg beiktatására Donald Trump – ezzel is jelezve, hogy tisztában van Kína növekvő súlyával a világgazdaságban és a világpolitikában. Hszi Csin-ping nem ment el Washingtonba, maga helyett Han Zseng alelnököt küldte. Ugyanakkor a kínai államfő elfogadta Putyin meghívását: részt vesz a Győzelem napi ünnepségeken május kilencedikén Moszkvában. Putyin szívesen látna egy hármas találkozót Donald Trumppal és a kínai elnökkel Moszkvában, de ehhez valamilyen megoldást kellene találni az ukrajnai válságra. Pekingben nem hisznek a három császár felosztja a világot narratívában, melyet Moszkvában és Washingtonban terjesztenek. Jalta ideje végképp elmúlt, a nagyhatalmak már nem intézhetik úgy más népek sorsát mint nyolcvan évvel ezelőtt – hangsúlyozzák Pekingben. A kínaiak G2 globális rendszert javasolnak az Egyesült Államoknak vagyis, hogy Peking és Washington együtt irányítsa a világgazdaságot és a világpolitikát, de anélkül, hogy katonailag fellépne bárhol is a világban.
A szép új világ készülődik, és az amerikai titkosszolgálatok azért fókuszálnak Kínára, mert jelenleg csakis Peking világhatalmi ambíciója mögött sejtik a megfelelő erőt. Oroszország agyaglábú óriási, amely az ukrajnai háborúban bebizonyította, hogy már katonai erővel sem tud érvényt szerezni akaratának, mert gazdasága gyenge, fegyverzete pedig elavult.
