Oszip Mandelstam írta ezt Sztálinról, és meg is bűnhődött érte: megfagyott miközben a láger felé menetelt Szibériában. Putyin ma hasonló rendszert valósít meg Oroszországban – nyilatkozta Ludmilla Ulickaja orosz írónő, aki az ukrajnai háború kitörése után Berlinbe menekült. Putyin külföldi ügynöknek nevezte épp Navalnij temetésének napján.
“Könyveimet eltávolították a kirakatokból. A könyvtárakból már nem lehet kölcsönözni a műveimet” – nyilatkozta az orosz írónő a Népszavának. Azon gondolkodik: arról ír majd, hogy az orosz értelmiség ezerszámra hagyta el hazáját 1917-ben Lenin forradalma után, és most Putyin ukrajnai háborúja miatt hasonló helyzet alakult ki.
Ulickaja úgy véli Putyin személyes döntése volt az Ukrajna elleni agresszió, erről már aláírt egy kiáltványt, mely az orosz és az ukrán értelmiség nevében elítélte a katonai akciót:
”egyetlen ember és hűséges cinkosainak őrülete irányítja Oroszország sorsát.”
Fájdalom, rettegés és szégyen – ezek a mai nap érzései – írták jeles orosz és ukrán értelmiségiek 2022 február 24-én amikor orosz csapatok átlépték a határt.
Ulickaja emlékeztet arra, hogy az orosz értelmiség mennyit adott a világnak, az első helyen említi Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, akinek művei a világirodalom részei mindenütt. Csakhogy Dosztojevszkij élete utolsó szakaszában aktív kapcsolatban állt Pobedonoszcevvel, a szlavofil ortodoxia akkori vezérével. Manapság pedig ez a szlavofil ideológia a Putyin rendszer eszmei alapja.
Kirill pátriárka, aki Putyinhoz hasonlóan a KGB-ben kezdte karrierjét, a rendszer hűséges támasza, ahogy azt Ulickaja nyilatkozta Putyin cinkosairól. Vagyis Oroszországban sokan azért követik Putyint, mert egyetértenek azzal, hogy Kijev, az orosz városok anyja, újra Moszkva alá tartozzon ahogy ez évszázadokon keresztül fennállt a cári időkben éppúgy mint a kommunista rendszer idejében. Eszerint a felfogás szerint Putyin agressziója egyfajta reconquista – “visszavesszük ami a miénk!”
“Ukrajna óriási történelmi feladat előtt áll”
“Ukrajnának meg kell szabadulnia Oroszország gazdasági és kulturális befolyásától, amely évszázadokon át rátelepedett. Csak sok szerencsét lehet kívánni Ukrajnának ezen az úton. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy Ukrajna keleti részén több millió olyan ember él, akik orosznak vallják magukat, és akiknek orosz az anyanyelvük. Ezért remélem, hogy ez a folyamat kíméletesen zajlik majd le” – mondta a 81 éves írónő Berlinben.
Ulickaja a balti utat javasolja Ukrajnának, és nem kétséges, hogy az ország lakóinak többsége is ezt szeretné beleértve az orosz kisebbség jórészét is.
Az európai út ugyanis, melyet a három kis balti állam választott európai életszínvonalat jelenthet hosszú távon, és részvételt a nyugati világ gazdasági és kulturális életében vagyis mindazt, melyet Oroszországtól megtagadnak az Ukrajna elleni agresszió miatt.
Putyint az orosz kisebbség vajmi kevéssé érdekli, a saját hatalma annál inkább. Ha már belefogott ebbe a megnyerhetetlen háborúba, akkor nem vonulhat ki a már elfoglalt orosz többségű területekről Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is. II. Miklós cár 1914-ben elsőként mozgósított az első világháború kezdetén, és óriási véráldozattal támogatta nyugati szövetségeseit: a brit és a francia birodalmat. A népszerűtlen háborúba belebukott 1917 tavaszán, majd pedig Lenin parancsára a bolsevikok meggyilkolták egész családjával együtt 1918-ban Jekatyerinburgban.
