“Nemcsak, hogy többet kell költenünk a védelemre, de jobban is kell a pénzünket elköltenünk” – hangsúlyozta Mark Rutte, a NATO főtitkára. A NATO tagállamok kétharmada már elérte a GDP 2%-át vagyis a kötelező minimumot, de “ez még korántsem elegendő” – jelentette ki Mark Rutte.
A brüsszeli bizottság 800 milliárd eurós katonai fejlesztési programot fogadott el. Németország ezermilliárd eurós fegyverkezési programot jelentett be.
“A fegyverkezés a technológiai haladás egyik legfőbb tényezője volt az USA-ban”- nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Chris Miller professzor, aki nemrég könyvet publikált Chip háború címmel. Hogy támogatta a Pentagon, a washingtoni hadügyminisztérium a technológia fejlesztését? ”A hadügyminisztérium pénzelte az alapkutatásokat, melyek aztán lehetővé tették a privát szférának a konkrét fejlesztéseket” – vázolja fel a helyzetet a Tufts egyetem tanára, aki példákat is hoz: a mikrochipek illetve a GPS. Az USA gazdasági növekedésében mindig is nagy szerep jutott a hadiiparnak a második világháború után, ezért is beszélt Eisenhower tábornok, aki nyolc évig volt az Egyesült Államok elnöke, katonai – gazdasági komplexumról. Trump is ezt a vonalat folytatja: az új költségvetés 1000 milliárd dollárt irányoz elő katonai célokra, a Pentagon az egyetlen minisztérium, melynek a költségvetése nő miközben az oktatási minisztérium például megszűnt. Trump azt követeli minden NATO tagállamtól, hogy a katonai kiadások érjék el a GDP 5%-át bár maga az USA sem éri el ezt.
“Magyarország számára ez tüdőlövés lenne”
– hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Ukrajna 3400%-ra emelte hadiipari termelését
Három év alatt nőtt meg ennyire a szomszédos állam fegyvergyártása vagyis a háború váltotta ki ezt a fordulatot. Korábban a szovjet időkben Ukrajna a hadiipar egyik központja volt, de a Szovjetunió felbomlása után ennek nagy része leépült, és teljesen leállt a technológiai fejlesztés. A Szovjetunió különben is híres volt arról, hogy a hadiipari technológia egyáltalán nem jutott át a civil ágazatba mint az Egyesült Államokba. Ukrajna nem is a szovjet alapokra építette hadiiparát hanem az importra: ma már a drónok szinte 100%-át Ukrajnában gyártják.
Épp a drón háború teszi lehetővé Ukrajna számára az orosz mennyiségi fölény ellensúlyozását.
Az oroszok nyolcszor-tízszer annyi lövedéket lőnek ki a fronton mint az ukránok, akik mégis azért tudják tartani magukat, mert az amerikai műholdak információi alapján a drónokat pontosan célra tudják vezetni. A drónok célba juttatását sokszor nők végzik hiszen ez számítógépes munka nem veszélyes frontszolgálat. Kínai katonai szakértők szerint technológiai tekintetben az ukrán hadsereg fölényben van az oroszokkal szemben, akik több mint egy generációs lemaradást mutatnak a technológiában. A vásárlók a legutóbbi fegyver vásárokon egyáltalán nem tolongtak az orosz pultok körül, mert az orosz hadsereg e tekintetben is leszerepelt az ukrán fronton.
Miből pénzeli Európa a hadiipart?
Ez húsbavágó kérdés, mert a gazdaság nem növekszik vagyis a fegyverkezéshez szükséges pénzeket valahonnan el kell venni.
A Social Europe című baloldali lap szakértője arra mutat rá, hogy
“komoly társadalmi elégedetlenséget válthat ki, ha a hadiipart a szociális juttatások terhére próbálják meg fejleszteni.”
Nagy Britanniában a baloldali kormány 2,2 milliárd fonttal növelte a katonai költségvetést miközben 4,8 milliárd fonttal csökkentette a jóléti kiadásokat. Az elégedetlenség növekszik, a legutóbbi önkormányzati választáson kiváló eredményt produkált a Trump párti szélsőjobboldal Nagy Britanniában.
Más közgazdászok viszont azzal érvelnek, hogy
a hadiipar kiránthatja az európai gazdaságot a bajból hiszen a dinamikus növekedés új munkahelyeket teremt, és ezek a munkabérek beindíthatják a fogyasztás fokozását.
Macron elnök fel is szólította az európai NATO államokat, hogy vásároljanak francia rakétákat az amerikai Patriot helyett, és F 35-ös USA vadászgépek helyett inkább francia Rafale gépeket szerezzenek be. Ezek azonban méregdrága eszközök, melyeket a nemzeti költségvetés mind nehezebben tud finanszírozni.
Közös uniós hitelfelvétel
Mario Draghi, egykori olasz miniszterelnök, és az Európai Központi Bank ex vezérigazgatója azt javasolja, hogy az Európai Unió hozzon létre közös alapokat, melyekből pénzelni lehetne a nagy stratégiai célokat például a hadiipar fejlesztését vagy Ukrajna támogatását.
Az Európai Unió egyszer már vett fel 750 milliárd eurós közös hitel a Covid pandémia után, ez volt Merkel kancellár utolsó bátor akciója és egyben a hattyúdala is. Bár a közös fejlesztési alapok szükségességét mindenki elismeri, de a közös hitelfelvételtől ódzkodik sok tagállam.
Orbán Viktor e tekintetben is kilóg a sorból: még az alkotmányba is beleíratta a közös hitelfelvétel elutasítását. Mitől tart a magyar miniszterelnök? Az úgynevezett Hamilton effektustól. Az első amerikai pénzügyminiszter úgy hozta létre az USA-t, hogy egyesítette a 13 felszabadult gyarmat adósságait. Orbán attól tart – nem alaptalanul -, hogy
a közös hitelfelvétel előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok irányába.
Brüsszel úgy kívánja kivédeni ezt a bírálatot, hogy a közös hitelfelvételt nem tenné kötelezővé a tagállamok számára vagyis mind a 27 tagállam többsége dönthetne a közös hitelfelvétel mellett, míg egy kisebbség kimaradhatna. Aki kimarad, az természetesen nem is kap a hitelből. Magyarország persze így sem kap, mert a brüsszeli bizottság álláspontja szerint az Orbán kormány rokonait, barátait és üzletfeleit gazdagítja az uniós pénz vagyis a miniszterelnök csapata lenyúlja azt. A nagy szuverenitási vita mögött ez van Magyarországon, de ez már egy másik történet …
