A grúziai választások példája intő jel lehet Magyarország számára is: a közvélemény-kutatások által jósolt ellenzéki előny ellenére a kormányzó Grúz Álom fölényes győzelmet aratott, amit az ellenzék és több nemzetközi szervezet választási csalással magyaráz. A kaukázusi országban az orosz befolyás évek óta erősödik, és a kritikusok szerint a politikai rendszer egyre inkább Moszkva érdekeit szolgálja. A magyar belpolitikai vitákban mindez azért kap különös hangsúlyt, mert a választás tétjét sokan úgy fogalmazzák meg: Brüsszel vagy Moszkva.
A Grúz álom – a magyar jövő?
Hann Endre, a magyar közvélemény-kutatás egyik legelismertebb alakja szerint a választás után olyan parlament is felállhat, amelyben 141 Tisza-párti képviselő ülne szemben 52 fideszessel. Ez minden korábbinál nagyobb arányú kétharmad lenne, meghaladva Orbán Viktor legnagyobb frakcióját, ami 135 főt számlált.
Az elmúlt 16 év megmutatta, hogy kétharmados többséggel a parlamenti rendszer szinte korlátlanul alakítható. Orbán Viktor az illiberális modell egyik legismertebb képviselőjévé vált, ezért is látogatott Budapestre az amerikai alelnök, J. D. Vance, aki Donald Trump nevében támogatásáról biztosította a magyar miniszterelnököt. A sajtóértesülések szerint Benjamin Netanjahu és Vlagyimir Putyin is fontos szövetségesének tekinti Orbánt; utóbbi titkosszolgálati csatornákon keresztül jelezte, hogy Moszkva számára nem közömbös a magyar választás kimenetele.
Orosz befolyási kísérletek a térségben
A cikk több példát is felidéz arra, hogy Oroszország különböző országokban próbált befolyást szerezni:
- Romániában az esélytelennek tartott Georgescu váratlan előretörése után az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az eredményt, őt pedig később államellenes összeesküvéssel vádolták.
- Putyin támogatását élvezte George Simion is, aki Moldovában és Romániában is kampányolt, de végül mindkét helyen vereséget szenvedett.
- Grúziában (Georgia) viszont 2024-ben a kormányzó Grúz Álom győzött, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások 20 pontos ellenzéki előnyt mutattak.
53–38%: a Grúz Álom győzelme
A Grúz Álom 2012 óta kormányozza az országot. A 2024-es választáson a hivatalos eredmények szerint 53–38%-os arányban győzött, ám az ellenzék és több nemzetközi szervezet szerint a választást szabálytalanságok kísérték. A leköszönő államfő, Szalome Zurabisvili – korábbi francia diplomata – szintén kétségeit fejezte ki a választás tisztaságával kapcsolatban.
Grúzia történelmi okokból is érzékeny az orosz befolyásra elsősorban mert Sztálin grúz származású volt, és diktatúrája több millió áldozatot követelt. Nem felejtették el, hogy 2008-ban Oroszország háborúval szakított el két tartományt Grúziától. Mindennek tetejébe a Nyugat szankciói után sok orosz költözött Grúziába.
A Grúz Álom mögött álló oligarcha és a párt Moszkvához fűződő kapcsolatai miatt a kritikusok szerint az ország politikai rendszere egyre inkább az orosz modell felé tolódik.
Orbán Viktor tbiliszi látogatása
Miután az Európai Unió nem fogadta el a grúz választás eredményét, Orbán Viktor váratlanul Tbiliszibe utazott, hogy támogatásáról biztosítsa a kormányt. A grúz vezetés később viszonozta a gesztust: a CPAC és a Patrióták rendezvényein a grúz elnök is megjelent Budapesten.
A kritikusok szerint Grúzia ma gyakorlatilag Oroszország protektorátusa. A magyar belpolitikai vitákban ezért jelenik meg párhuzamként: mi történne Magyarországgal, ha tovább erősödne az orosz befolyás?
Brüsszel vagy Moszkva? – a választás tétje
Magyar Péter kampányának egyik központi üzenete, hogy a választás nem csupán belpolitikai kérdés, hanem geopolitikai irányválasztás is. Előtérbe kerül az Európai integráció, nyugati szövetségi rendszer, jogállamisági normák, vagy marad az orosz befolyás, amely több posztszovjet államban autoriter rendszerekhez vezetett.
A kérdés így hangzik:
Ki akar Magyarországon úgy élni, mint Putyin alattvalói Oroszországban, Fehéroroszországban vagy Grúziában?
