Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, de a Fidesznek is szüksége van a Néppártra. Törésvonalak nem csak a bevándorlás kérdése miatt vannak.
„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges,
nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson.
De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek” – ezt mondta Orbán Viktor néhány napja a Helmut Kohl emlékére rendezett konferencián.
Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: ez a kijelentés egy üzenet volt az Európai Néppártnak (EPP), méghozzá arról, hogy Orbán Viktornak is van fegyvere, ha az EPP bele akarna szólni abba, hogy ő mit csinál és feltételeket támasztana. Szerinte
ez viszonylag hatékony fegyver lehet,
hiszen ugyan jól látszik, hogy ismét az EPP lehet a legerősebb párt a jövő évi európai parlamenti választáson, de a többsége várhatóan csak relatív és elég kicsi lesz. Vagyis az EPP-nek szüksége van a Fideszre, hiszen ha kilépnek, akkor ez a többség akár el is tűnhet.
Ugyanakkor ez a függés kölcsönös: a néppárti tagság fontos a Fidesznek, legalábbis addig, amíg az EPP ennyire erős az európai döntéshozatalban. Így ugyanis egyfajta védelmet tud nyújtani: a magyar kormányt a lengyeleknél jóval kevésbé fenyegeti a veszély, hogy elveszik a szavazati jogát. A lengyel kormánypárt ugyanis nem tagja a Néppártnak.
Tehát az elemző szerint
kölcsönös sakkban tartásról van szó.
Ugyanakkor van egy kölcsönös félelem is: Orbán Viktor attól fél, hogy az EPP valóban fellép a Fidesz ellen, a Néppárt pedig attól, hogy a Fidesz (vagy más pártok) kilépnek a szövetségből.
Boros Tamás szerint, ha összeállna az összes bevándorlásellenes párt, akkor várhatóan a második legerősebb frakciót alkothatnák az Európai Parlamentben. Ugyanakkor fontos, hogy
nem csak a bevándorlás ügyében vannak törésvonalak.
Mint mondta, nem csak a Néppártban, az egész EU-n belül megfigyelhető egy eltolódás a migráció ügyében, de a fő kérdés a demokratikus intézményrendszer állapota lehet. Példaként az Osztrák Néppártot hozta fel, amely most a Fideszhez hasonló nézeteket vall a bevándorlásról, ugyanakkor a médiaszabadságnak és a bíróságok függetlenségének a kérdésében Európa semmit nem változott – ahogy erre egyébként Sebastian Kurz kancellár is utalt egy hétvégi interjúban.
