A kérdésnek látszólag nincs értelme, hiszen nemcsak az épület áll ott a Duna partján, de rendszeresen tartanak benne plenáris és bizottsági üléseket, törvényjavaslatokról szavaznak, az ellenzék interpellációkban faggatja a kormányt – hogyne lenne parlament.
Erre hivatkozva állítják, vitatva az ellenzéki kritikákat, hogy Magyarországon változatlanul működik a demokrácia. Most éppen maguk cáfolják önmagukat.
A magát „demokrata ellenzéki szövetségnek”nevező hat párt bejelentette: három parlamenti vizsgáló bizottság felállítását kezdeményezi (nyilvánvalóan a parlamentben jelenlevő öt párt képviselői és a Momentumhoz kötődő függetlenek aláírásával) „a gazdasági válság kezelésére, a járvány elleni védekezésre és a vakcinabeszerzésekre vonatkozó kormányzati döntések vizsgálatára”. Jól teszik, igazuk van.
A modern parlamentarizmusnak ugyanolyan nélkülözhetetlen eleme a kisebbség által kezdeményezett, a kormány tevékenységét vizsgáló, a kezdeményezők által vezetett és nyilvánosan működő vizsgáló bizottság, mint a parlamenti vita és a többségi döntés.
yugat-Európa és Észak-Amerika parlamentjeiben rendszeresen él ezzel a lehetőséggel a kisebbség, és a többségnek eszébe sem jutna ezt akadályozni.
A magyar Országgyűlésben a kétharmados MSZP–SZDSZ többség kezdeményezésére, az akkori ellenzék egyetértésével 1994 végén jött létre a kisebbség által kezdeményezett és kötelezően megalakítandó vizsgáló bizottság intézménye. Ellenzékben a Fidesz annak idején buzgón használta is ezt a lehetőséget, és le is aratta a politikai hasznokat – emlékezzünk csak a magyar–szovjet olajszállítások, a tb-önkormányzatok működése vagy a Tocsik-ügy vizsgálatára akkoriban létrejött bizottságokra.
Amikor azután a Fidesz volt kormányon, szemrebbenés nélkül megakadályozta minden ellenzéki kezdeményezésű vizsgáló bizottság létrejöttét.
A Fidesz most is nyomban válaszolt: az ellenzék ne vizsgálóbizottságosdit játsszon, hanem, mint Kocsis Máté frakcióvezető sajtótájékoztatóján előadta, „hívják vissza a ’kamuvideós’, szocialista Korózs Lajost az egészségüggyel foglalkozó bizottság éléről, és fejezzék be az egészségügyi dolgozók, a járványügyi hatóságok elleni támadásokat, a védekezésben részt vevők lejáratását, feljelentgetését, sértegetését. Végül, Brüsszelben kezdeményezzenek vizsgálóbizottságot a vakcinabeszerzést érintően”. Csakhogy
a parlamenti többségnek egyszerűen nincs joga bármilyen feltételhez kötni a vizsgáló bizottság felállítását, erről a kisebbség dönt.
Mellesleg az is ellentétes a parlamenti szabályokkal, hogy a fideszes képviselők rendszeresen távolmaradásukkal hiúsítják meg az állandó bizottságok szabályszerűen összehívott üléseinek megtartását, ahogy az tegnap a költségvetési bizottság, más alkalommal a népjóléti bizottság esetében történt. Mindez együttvéve azt mutatja: Magyarországon a parlament csak látszólag működik, valójában nem.
A kérdés csak az: mit tesznek az ellenzéki pártok, ha a fideszes többség megakadályozza a vizsgáló bizottságok felállítását. Mi 2001-ben, az első Orbán-kormány ellenzékében MSZP-s és SZDSZ-es képviselők részvételével, Keller László és az én vezetésemmel rész-vizsgálóbizottságokat hoztunk létre, képviselői jogunkkal élve sokakat meghallgattunk, és jelentést is készítettünk.
A fideszes többség mostani eljárása legalább ilyen súlyú választ kíván.
