Balázs Péter volt külügyminiszter szerint véget ért az a korszak, amikor a magyar kormányfő és külügyminiszter rendszeresen tájékoztatta Moszkvát az Európai Unió és a NATO belső ügyeiről. A 16 évig tartó oroszbarát külpolitika összeomlott, és Magyarország új vezetése most azon dolgozik, hogy felszámolja azokat a csatornákat, amelyeken keresztül Oroszország befolyást gyakorolt a magyar politikára.
Orbán és Szijjártó éveken át informálták Moszkvát – állítják több forrás szerint. Ennek alapján Balázs Péter emlékeztetett rá, hogy az előző kormány idején Orbán Viktor és Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatta Putyint és Lavrovot az EU-s és NATO-s folyamatokról. A magyar diplomácia több alkalommal lobbizott is Moszkva érdekében: ilyen volt például Kirill pátriárka levétele az uniós szankciós listáról, amelyet például Szijjártó akadályozott meg.
Kirill pátriárka – egykori KGB-tiszt – jelentős nyugati vagyonát veszítette volna el, ha a szankciók hatálya alá kerül. A magyar külügyminiszter közben a Barátság érdemrendet is átvehette Lavrovtól, amelyet eredetileg Orbán Viktornak szántak, de a volt miniszterelnök – feltehetően a nyugati reakcióktól tartva – visszautasította.
Nyugati titkosszolgálatok figyelmeztetése: „Tudjuk, mit csináltok”
A választási kampány idején nyugati titkosszolgálatok nyilvánosságra hoztak több, Orbán–Putyin és Szijjártó–Lavrov közötti beszélgetést. Bár ezek tartalma ártalmatlan volt, a gesztus egyértelmű üzenetet hordozott: a szövetségeseknek ennél sokkal kompromittálóbb információik is vannak.
Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Orbán Viktor – sokak várakozásával ellentétben – nem próbált meg az utolsó pillanatig harcolni, hanem „európai módon” visszavonult.
Pressman szerepe: Washington eldöntötte, hogy Orbánnak mennie kell
A beszámolók szerint Orbán Viktor azzal lépte át a „vörös vonalat”, hogy az orosz agresszió után is szoros kapcsolatot ápolt Putyinnal, és továbbra is információkat adott át a NATO és az EU üléseiről. Ezután – állítják több forrásban – Washingtonban megszületett a döntés: Orbánnak távoznia kell.
David Pressman amerikai nagykövet – akit Orbán soha nem fogadott – kulcsszerepet játszott abban, hogy Magyar Péter csapata lendületet kapjon. A mostani kormányban Ruff Bálint és Tóth Péter különösen fontos feladatot kapott:
- az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát,
- a Vagyonvisszaszerzési Hivatal működtetését,
- és a titkosszolgálatok összehangolását.
Céljuk kettős: megakadályozni Orbán Viktor visszatérését, és minimalizálni Oroszország befolyását a magyar belpolitikában.
„2010 és 2014 között kisöpörtük az oroszokat” – majd minden megváltozott
Frész Ferenc, a magyar kiberbiztonság korábbi vezetője szerint 2010 és 2014 között a magyar titkosszolgálatok sikeresen kiszorították az orosz befolyást. A NATO annyira elégedett volt a magyar munkával, hogy a magyar szakértőket kérte fel az orosz kibertámadások elleni közös védelem koordinálására.
2014-ben azonban – Frész szerint – minden megváltozott: őt kirúgták, és az oroszok „minden fontos helyen bent voltak”. Nem a magyar ügyek érdekelték őket, hanem a NATO és az EU.
Putyin 2009-ben állította maga mellé Orbánt – állítja egy volt főtiszt
Buda Péter egykori nemzetbiztonsági főtiszt szerint Putyin már 2009-ben „megszerezte” Orbánt Szentpéterváron, de csak 2014-ben aktivizálta, miután elveszítette Ukrajnát. Ekkor Magyarország felértékelődött Moszkva szemében.
Buda szerint Orbán ezt követően
„úgy viselkedett, mint egy orosz befolyásoló ügynök”.
Új korszak: Magyarország visszatér a nyugati szövetségi rendszerhez
A mostani kormányváltással Magyarország külpolitikája látványosan irányt váltott. A cél világos: megszüntetni az orosz befolyást, és helyreállítani a NATO- és EU-szövetségi lojalitást, valamint megakadályozni, hogy a korábbi rendszer visszatérjen.
A következő hónapok döntik el, mennyire sikerül felszámolni a 2014 után kiépült orosz kapcsolati hálót – és hogy Magyarország végleg lezárja-e az oroszbarát korszakot.
