Miközben Donald Trump Irán elleni háborúja megrázta a globális olajpiacot és veszélybe sodorta a Hormuzi-szoros biztonságát, Kína már hónapokkal korábban felkészült a konfliktusra. Peking rekordmennyiségű olajat halmozott fel, továbbra is zavartalanul vásárolja az iráni nyersanyagot, és a Financial Times szerint stratégiai előnybe került az amerikai elnökkel szemben.
Kína előre készült a háborúra – és telepakolta a tartályait
A kínai vezetés már jóval a háború kitörése előtt megkezdte stratégiai olajtartalékainak feltöltését. Az Atlantic Council elemzése szerint Peking 1,2 milliárd hordónyi készletet halmozott fel, ami három-négy hónapnyi teljes importot fedez. Ez a világ legnagyobb stratégiai olajtartaléka, és különösen értékesnek bizonyul egy olyan időszakban, amikor a Hormuzi-szoros körüli harcok miatt az olajszállítások folyamatos veszélyben vannak.
A kínai import az év első két hónapjában 15,8 százalékkal nőtt, és februárban rekordmennyiségű iráni olaj érkezett az országba. A TankerTrackers és a Kpler adatai szerint 11,7–12 millió hordó iráni olaj jutott át a szoroson a háború kezdete óta, jellemzően olyan tankereken, amelyek kikapcsolták nyomkövető rendszerüket, hogy elkerüljék a műholdas megfigyelést. A szállítmányok szinte kivétel nélkül Kína felé tartottak.
A Hormuzi-szoros lángokban, Trump pedig bátorságot kér
A Hormuzi-szoros békeidőben a világ tengeri olajkereskedelmének 30 százalékát bonyolítja, most azonban az iráni Forradalmi Gárda ellenőrzése alatt áll, és több tankhajót is támadás ért. Egyes hajók lángba borultak, legalább hét matróz életét vesztette. Az iráni vezetés azzal fenyeget, hogy a Brent olaj ára akár 200 dollárig is emelkedhet, míg Putyin tanácsadója, Kirill Dmitrijev 150 dolláros szintet tart reálisnak.
Donald Trump ezzel szemben a Fox Newsnak adott interjúban azt állította, hogy az amerikai hadsereg „megsemmisítette az iráni flottát”, és szerinte „csak egy kis bátorság kell” az áthaladáshoz. A valóságban azonban a szoros továbbra is rendkívül veszélyes, és a biztosítók rekorddíjakat számítanak fel az ott közlekedő hajókra.
Irán eközben alternatív útvonalakat próbál használni: újraindította a régi Jask kikötőt az Ománi-öbölben, ám ennek kapacitása töredéke a modern Kharg terminálénak, és a feltöltés is sokkal lassabb. A kikötőt ráadásul egyre gyakrabban érik izraeli légicsapások.
Moszkva előre figyelmeztette Pekinget és Teheránt
A Financial Times szerint az orosz hírszerzés már decemberben jelezte Kínának és Iránnak, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonai műveletekre készül. Ennek hatására Peking felgyorsította az olajimportot, és rekordkészleteket halmozott fel. A lap úgy fogalmaz: „Trump iráni háborúja Hszi Csin-ping kezére játszik.”
Oroszország eközben saját szerepét is erősíti a térségben: decemberben 500 millió dolláros fegyverszállítási szerződést kötött Iránnal, amelynek köszönhetően az iráni rakéták pontosabbá váltak. A légvédelmi rendszerek azonban nem tudták megakadályozni az amerikai–izraeli légicsapásokat.
Az amerikai stratégiai tartalék üres, Kínáé tele
A Financial Times rámutat: miközben Kína rekordkészleteket halmozott fel, Trump nem töltötte fel az amerikai stratégiai olajtartalékot, amely történelmi mélypontra süllyedt. Ez különösen súlyos helyzetet teremt egy olyan konfliktusban, ahol az olajárak könnyen elszabadulhatnak.
Bár Irán csak a kínai olajimport 2 százalékát adja, Peking számára fontos stratégiai partner. Emellett Kína továbbra is számít az orosz olajra, és masszívan építi a szénerőműveket, amelyek az új ötéves tervben is kiemelt szerepet kaptak.
Kína gazdasága rekordokat dönt, miközben Amerika függ a kínai ritkaföldfémektől
A kínai gazdaság a háború ellenére is rekordokat dönt: januárban és februárban 21,8 százalékkal nőtt a külkereskedelmi forgalom, a többlet pedig 25,3 százalékkal emelkedett, elsősorban a mesterséges intelligenciával támogatott technológiai export miatt.
A Financial Times arra is felhívja a figyelmet, hogy az amerikai haditechnika — köztük az F–35-ös vadászgépek — jelentős mennyiségű kínai ritkaföldfémet használ. Egyetlen gépben 400 kilogrammnyi ilyen anyag található, és a drónok, rakéták gyártása is nagymértékben függ a kínai ellátástól. Washington szeretné csökkenteni ezt a függést, de a háború ismét megmutatta, milyen nehéz ez.
Peking készült, Washington nem
A jelenlegi helyzetben Kína stratégiai előnyben van: tele olajtartályokkal, diverzifikált energiaforrásokkal, előre jelzett hírszerzési információkkal és stabil importútvonalakkal. Ezzel szemben az Egyesült Államok kimerült stratégiai készletekkel és növekvő ellátási kockázatokkal néz szembe.
A Financial Times szerint mindez azt eredményezi, hogy Trump háborúja inkább Kínát erősíti, mintsem az Egyesült Államokat.
