A NATO főtitkára, Mark Rutte hétfőn újra kimondta azt, amit Európa már régóta tud, de nem szeret hallani: az öreg kontinens önmagában nem képes megvédeni magát. Az Egyesült Államok nélkül Európa védelme leginkább vágyálom – és ezt most különösen kellemetlen kimondani, amikor Washingtonban olyan elnök ül, akinek Grönlanddal kapcsolatos ötletei hónapok óta diplomáciai fejfájást okoznak.
Rutte figyelmeztetése nem a semmiből érkezett. Trump ugyanis a davosi Világgazdasági Fórumon – ahol rendszerint a világ vezetői próbálnak komoly arcot vágni – kijelentette, hogy mégsem fogja elfoglalni Grönlandot. Elismerte, hogy a sziget autonóm dán terület, és ezzel visszavonta korábbi, sokakat megdöbbentő fenyegetéseit. A bejelentés azonban nem múlt el anélkül, hogy Trump ne szúrjon oda Európának: szerinte a kontinens lényegében az USA nélkül nem is létezne.
A szokásos forgatókönyv sem maradt el. Trump vámokkal fenyegette azokat az európai országokat, amelyek tiltakoztak Grönland amerikai bekebelezése ellen – majd Davosban gyorsan vissza is táncolt. A hullámzó üzenetekből Európa annyit értett meg, hogy Washington szeszélyei továbbra is kiszámíthatatlanok.
Mark Rutte, aki holland miniszterelnökként kifejezetten jó kapcsolatot ápolt Trumppal, most igyekezett úgy tenni, mintha mindez egy nagy stratégiai terv része lenne. Támogatta az amerikai elnök elképzeléseit az Északi-sarkvidék és Grönland fokozott védelméről, miközben azt is hangsúlyozta: ő maga próbálta csillapítani Trump egyre erősödő fenyegetéseit, és kompromisszum felé terelni a sziget ügyében.
Dániában és Grönlandon azonban nem fogadták kitörő lelkesedéssel a gondolatot, hogy Rutte és Trump esetleg a hátuk mögött tárgyalhatott a sziget jövőjéről. A főtitkár gyorsan tisztázta:
„Természetesen nincs mandátumom Dánia nevében tárgyalni, ezért nem is tettem, és nem is fogom.”
A dánok megnyugtatására ez kevés volt, az Európai Parlament pedig azonnal magyarázatot követelt arról, miről is beszélt valójában Trumppal.
Rutte válasza finoman szólva sem volt részletes. Nem árulta el, milyen megállapodásról beszélt Trump a múlt héten, és milyen keretek között tárgyaltak Grönland jövőjéről. A bejelentés ugyan átmeneti megkönnyebbülést hozott a hónapok óta tartó fenyegetések után, de Európa-szerte sokan attól tartanak: Trump bármikor meggondolhatja magát.
A főtitkár mindössze annyit mondott: a jövőben „két munkafolyamat” foglalkozik majd Grönland ügyével. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre senki sem tudja – de Európa most ismét abban a helyzetben találta magát, hogy az amerikai elnök hangulatától függ a saját biztonságérzete.
