54.820 dolláros egy főre jutó GDP-t produkált Lengyelország – vásárlóerő paritáson -, és ezzel megelőzte Japánt, a világ negyedik gazdasági nagyhatalmát – írja az IMF éves összefoglalója, amely azt jósolja, hogy az idén már Spanyolországot is megelőzheti.
Trump elnök meghívta az idei G 20 csúcstalálkozóra a lengyel köztársasági elnököt. Az idei G 20 csúcs az Egyesült Államokban lesz. Az USA már a kelet-európai rendszerváltás idején kijelölte azt a két államot, amely számára stratégiai fontosságú: Lengyelország és Románia. Ezt a két államot ezért kiemelt figyelem kíséri Washingtonban, és meg is kapnak sok támogatást a gyors fejlődéshez – például Lengyelország államadósságának egy részét elengedték -, így fordulhatott elő, hogy bár Lengyelország és Románia is jóval alulmúlta Magyarországot 1990-ben az egy főre jutó GDP-ben, Varsó ma már egyértelműen előz, míg a románok behozták tetemes hátrányukat az elmúlt harmincöt évben.
Brutális sokkterápia 1990-ben
Lengyelország neoliberális sokkterápiát vezetett be 1990 január elsejétől, és ez igen fájdalmas volt a lengyel társadalom számára, de megteremtette az alapokat a gyors gazdasági növekedéshez.
Miért? A nem hatékony állami vállalatokat megszüntették – felvállalva a munkanélküliséget, a 600%-os inflációt és a reálbérek csökkenését. Létrejött az új vállalkozói réteg, és fokozatosan érkezni kezdtek a pénzek az Európai Unióból.
Ahol nem lopták el az uniós eurómilliárdokat
Magyarországon nem Orbán Viktor kezdte el az uniós pénzek lenyúlását, de a nemzeti együttműködés rendszere ezt oly tökélyre fejlesztette, hogy Brüsszel végül megunta a dolgot, és befagyasztotta a Magyarországnak járó eurómilliárdok jelentős részét. A varsói kormányokkal is sok vitája volt Brüsszelnek, de ezek között nem szerepelt kiemelt helyen a korrupció mint Magyarország esetében. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel jobboldal erős embere, ma is lakótelepi lakásban él, és nem gyűjtött vagyont. Orbán Viktor ebben a tekintetben messze felülmúlta puritán lengyel barátját.
Miközben az Orbán kormány gazdasági teljesítménye az elmúlt három évben siralmas volt, a lengyel gazdaság is lelassult, de megőrizte növekedési potenciálját. Csaba László közgazdász akadémikus az Inforádió Aréna című műsorában azt jósolta, hogy
“Magyarország gazdasági növekedése éppúgy 1% közelében lesz a következő három évben mint az elmúlt három során”,
Lengyelországban a szakértők évi 3-4%-os növekedést várnak.
A lengyel – magyar barátság belehalt az ukrajnai háborúba
“Viktor, nem vagy te orosz ügynök?” – kérdezte tapintatlanul Donald Tusk lengyel kormányfő egy uniós csúcstalálkozó szünetében újságírók jelenlétében a magyar miniszterelnöktől, aki persze azt a választ adta: én a magyarokat szolgálom. A mini dráma jól megmutatta azt a szakadékot, amely Lengyelország és Magyarország között kialakult. Míg Orbán Viktor a választási kampányát Ukrajna vezetőinek lejáratására fordítja, addig Varsó igyekszik mindent megtenni Ukrajna támogatása érdekében a Tettrekész szövetség soraiban.
Ma már a lengyeleké a NATO harmadik legerősebb hadserege az amerikai és a török után, és további jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, mert Lengyelországban – a történelmi emlékezet miatt – komolyan veszik az orosz fenyegetést.
Nawrocki lengyel köztársasági elnök lemondta a találkozót legutóbb Orbán Viktorral miután a magyar diplomácia oroszbarát akciói kicsapták a biztosítékot Varsóban éppúgy mint Brüsszelben.
2010-ben a választási győzelem után Orbán Viktor első külföldi útja Varsóba vezetett. 2026-ban erre csekély az esély …
