December 28 óta folyamatosak a tüntetések Iránban az elképesztően magas infláció ellen, melyet a pénz permanens leértékelése kísér: egy dollár jelenleg 1,5 rialt ér! Az amerikai hírszerzés szerint sok tüntető arra vár, hogy Venezuela után Iránban következik be Amerikabarát fordulat.
“Azért imádkozom, hogy Trump elnök éppúgy bánjon el Khamenei ajatollahhal mint Nicolas Maduro venezuelai elnökkel” – mondta egy tüntető diáklány Teheránban az amerikai hírszerzés egyik emberének, aki Azerbajdzsánból érkezett Iránba, hogy felmérje a helyzetet. Beszámolójából kiderül, hogy a tüntetők az iszlamista rendszert akarják megbuktatni, amely már a hetvenes évek vége óta teljhatalommal uralja Iránt. Ezalatt az idő alatt az ország gazdasága szinte teljesen tönkrement: az infláció galoppozik. Októberben 48, decemberben 42% volt. Emiatt az ország lakosságának nagy része megélhetési válsággal küzd. Ezt éppúgy mint Venezuelában súlyosbítják az amerikai szankciók, amelyeket az USA azért rótt ki Iránra, mert támogatja a terrorizmust és nukleáris fegyvereket fejleszt ki. Az amerikaiak a gázai háborút is Irán számlájára írták: Izrael kérésére lebombázták az ország legnagyobb nukleáris központját, melyet egy hegy mélyében rejtettek el.
A tüntetők most azt követelik Teheránban és másutt az országban, hogy Irán hagyjon fel Izrael és Amerika ellenes politikájával, és térjen vissza a sah diplomáciájához, amely az USA legfőbb szövetségese volt a térségben. A tüntetők szerint az ajatollah rendszer nem felel meg a perzsa nép érdekeinek. Azt állítják, hogy a vallási vezetők többnyire arabok, és emiatt állítják középpontba Izrael megsemmisítésének szándékát.
Bár az amerikai sajtó beszámol a CIA jelentéseiről, de ajánlatos azokat óvatosan kezelni.
“Iránban minden rendben van”
Ezt jelentette a CIA Teheránból egy nappal azelőtt, hogy kirobbant a lázadás, amely elsöpörte a sah Amerikabarát rendszerét. Az iszlamista diákok elfoglalták az Egyesült Államok és Nagy Britannia teheráni nagykövetségét, és csak hosszú megalázó fogság után engedték szabadon a diplomatákat. Azt nem lehet tudni, hogy a CIA valóban nem volt tisztában a helyzettel vagy pedig azt jelentette, amit Washingtonban hallani akartak. Ma is az a helyzet, hogy amerikai hírszerzés “alkalmazkodik” Donald Trumphoz – hívta fel a figyelmet Telkes András, a nemzetbiztonsági hivatal egykori főigazgatóhelyettese, aki előadásában a Pénzügykutató intézetben elmondta, hogy a brit és a kanadai hírszerzés sok kényes adatot nem oszt meg az Egyesült Államokkal, amely az ukrajnai háborúban túlságosan is közel került az oroszokhoz. Korábban jól működött a Five Eyes Only rendszer, amely teljes információ cserét írt elő az USA-nak, Nagy Britanniának, Kanadának, Ausztráliának és Új Zélandnak.
A CIA korábban brilliáns rendszerváltást hajtott végre Azerbajdzsánban
Gejdar Alijev volt szovjet Azerbajdzsán vezetője, aki a KGB vezetésből került a kommunista párt élére, és így Moszkvába, a Politikai bizottságba. Miután ott veszített Mihail Gorbacsovval szemben a pártfőtitkári posztért folyó harcban, Gina Haspel a CIA regionális rezidense felajánlotta neki az átállást az USA oldalára. Gejdar Alijev felvette a Hejdar nevet, amely azeri őseire utalt, és megkezdte az együttműködést az Egyesült Államokkal, amelynek nagy szüksége volt egy támaszpontra Oroszország és Irán szomszédságában. Azerbajdzsán azért is megfelelt e célnak, mert muzulmán ország – Georgiával és Örményországgal szemben, másrészt pedig igen sok azeri éldegél Iránban és Oroszországban. Baku az olaj miatt igen ismert volt az USA-ban is, Rockefellernek villája volt a világ akkori olaj fővárosában a cári Oroszországban. Az idősebb Alijev amerikai katonai kórházban végezte fordulatos életét, az őt beszervező Gina Haspel a CIA első női igazgatója lett. Hejdar Alijev fia jelenleg is Azerbajdzsán “örökös” elnöke. Neki adta el Orbán Viktor a baltás gyilkost.
Donald Trump azzal büszkélkedhet, hogy ő teremtett békét Azerbajdzsán és Örményország között méghozzá oly módon, hogy létrehozott egy nemzetközi folyosót az iráni határ mentén. A békefenntartók ebben a nemzetközi folyosóban amerikai fegyveresek lennének. A keményvonalas forradalmi gárda parancsnoka közölte Iránban: szó sem lehet amerikai katonákról Irán közelében! A forradalmi gárda az ajatollah rendszer támasza, velük szemben a CIA a hadseregben keresi az árulókat. Egyes tábornokok állítólag hajlandóságot mutatnak a váltásra. Az is lehet persze, hogy a mérsékelt elnök, az örmény származású Pezeskian vállalkozik erre. Legutóbb már arra hívta fel a forradalmi gárdát, hogy ne gyilkolja válogatás nélkül a tüntetőket akiknek a többsége csak emberi életet követel az iszlamista Iránban, ahol erre mind csekélyebb a remény.
