Megoldható-e az USA és Kína viszálya egy csúcstalálkozón? Nyilvánvalóan nem, de Donald Trump optimistán nyilatkozott Dél Koreában, ahol hamarosan találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel: ”Nagy találkozót tartunk Hszi kínai elnökkel és sok problémát oldunk majd meg!”
Trump tisztában van Kína világgazdasági jelentőségével: Hszi Csin-ping volt az egyetlen külföldi államfő, akit meghívott beiktatására a Fehér Házba. Hszi Csin-ping többször is találkozott már Trumppal az első elnöki periódus idejében 2016-2020, és nem számított túl sok jóra, maga helyett az alelnököt küldte el. Április másodikán a “felszabadulás napján” aztán Kína kapta a legmagasabb vámokat, és megindult a kereskedelmi háború, amelybe Peking keményen beleállt: kijátszotta az adu ászt is, a ritka földfémexport korlátozását, amely szinte azonnal hiányt jelentett az amerikai informatikai és hadiipar számára.
Scott Bessent pénzügyminiszter hosszas tárgyalásokon készítette elő a csúcstalálkozót, amelytől különösen Washingtonban várnak sokat, de az egész világ lélegzet-visszafojtva figyel: tűzszünet lesz-e a kereskedelmi háborúban vagy valamiféle tartósabb megállapodás, melyhez igazodhat az egész világgazdaság?
“A kínaiak stabilabb, a gyakorlatban jólműködő gazdasági és kereskedelmi együttműködést akarnak” – mondja Pekingben a Center for China and Globalization kommunikációs igazgatója. Vang Zsicseng szerint
“tűzszünet várható vagyis nem lesz több Trump eszkalációs lépés, melyre azután Kína válaszol.”
Csakhogy az új vámok életbe léphetnek november elsején, amely már nagyon is közel van, és ezek között a vámok között 100%-os is megtalálható! Trump, hogy békülékenységét jelezze, közölte az Air Force One fedélzetén, hogy hajlandó a fentanil vámot 100%-ról csökkenteni. A fentanil valóságos járvány az Egyesült Államokban, ahol több mint 50 ezren halnak bele évente a kábítószerbe. Washington ezért a kínai szállítmányokat hibáztatja, de Pekingben arra mutatnak rá: amíg van fogyasztói kereslet addig azt ki is elégíti valaki.
Trump kapkodása mindenütt zavarja az üzletet, de különösen így van ez a kínaiakkal, akik még mindig ötéves tervekben gondolkodnak, és végtelenül sok gondot okoz nekik, hogy Washingtonban szinte percenként változik a helyzet.
“Az üzleti élethez bizonyosság kell, és ez jelenleg hiányzik”
– hangsúlyozza Cameron Johnson, aki Sanghajban a Tidalwave Solutions egyik partnere és kutatója. Rámutatott arra, hogy “mindenekelőtt stabil vámstruktúra kell.”
Kína közben új partnereket keres és talál: az Asean lett az első számú kereskedelmi régió, míg korábban az Európai Unió volt, de Brüsszel – Washington nyomában – nehezíti a kapcsolatokat.
Élet-halál harc a technológiában
Washingtonban azt követően nyilvánították első számú stratégiai ellenfélnek Kínát 2021- ben, hogy Hszi Csin-oing elnök jelezte: a mesterséges intelligenciában meg akarják előzni az Egyesült Államokat 2025-ben! Ez nem sikerült, de a kihívás nagyon komoly, Washington igyekszik a szükséges szuperchipek exportját maximálisan korlátozni. Csakhogy így a kínaiak kifejlesztik a saját szuper chipjeiket – különösen a Huawei jár ebben az élen, melyet az amerikaiak nagy nemzetbiztonsági kockázatnak tartanak. A kínai cég pénzügyi igazgatóját letartóztatták Kanadában az USA kérésére, és csak nagyon nehezen engedték szabadon pedig ő az alapító atya lánya, vagyis része egy kínai technológiai legendának.
Trump végül engedélyezte, hogy a Nvidia szállítson olyan chipeket Kínába, melyek nem veszélyeztetik az amerikai nemzetbiztonságot. Csakhogy akkor Pekingben fogtak gyanút, mert attól tartanak, hogy a Nvidia kém chipeket is exportál, amelyeket, ha beépítenek stratégiai eszközökbe, akkor azokról információkat szolgáltat Washingtonnak.
Ettől függetlenül a kínaiak igényt tartanak a leggyorsabb Nvidia chipekre, és Trump szerdán azt mondta: ”ezt is megtárgyaljuk Hszi Csin-ping elnökkel.”
Mindettől függetlenül a kínaiak az új ötéves tervben megfogalmazták azt a törekvést, hogy “teljesen önálló chip bázist fejlesszünk ki.”
Erős fegyverek a szankciók ellen a ritka földfémek
Pekinget mind jobban aggasztja az, hogy az USA más országokat is arra vesz rá, hogy korlátozzák kereskedelmüket a világ legnagyobb kereskedőjével, Kínával illetve, hogy szankciókkal sújt olyan vásárlókat, akik az Egyesült Államoknak nem elfogadható helyről vesznek árukat.
Ilyenek például Trump orosz olaj szankciói , melyek miatt a kínai állami vállalatok le is állították az olaj importot a Rosznyeft és a Lukoil orosz exportőröktől. Peking az orosz olaj legfőbb vásárlói közé tartozik, és nemrég írt alá stratégiai egyezményt egy újabb orosz földgázvezeték építéséről, mely hosszú távra garantálhatja Kína energiabiztonságát.
A kínaiaknak persze megvan az erős fegyverük: a világ ritka földfém exportjának a 90%-a az ő kezükben van, és marad is egy darabig hiszen a mágnesezési technológia is szinte kínai monopólium.
Trump természetesen erről is tárgyalni kíván Hszi Csin-ping elnökkel bár Scott Bessent pénzügyminiszter jelezte: már megszületett a megállapodás a ritka földfém export ügyében.
G 2
Hszi Csin-ping elnök 2016-ban a G 20 csúcstalálkozón jelentette be Hangcsouban, hogy Kína olyan világot akar, melyet együtt irányíthat az Egyesült Államokkal vagyis meg akarja szüntetni Washington uralkodó szerepét a globális gazdaságban. Ez a szerep a dollár világuralmán keresztül évente a GDP 2-3%-ával dobja meg az Egyesült Államok gazdaságát – mutatott rá Surányi György. Az MNB egykori elnöke szerint ez a plusz akár a GDP 4 %-a is lehet vagyis az USA “ingyenélő haszonélvezője a jelenlegi világgazdasági rendszernek.” Aligha valószínű, hogy erről Donald Trump lemondana Puszan városában, ahol a csúcstalálkozót tartják.
Pekingben sem számítanak áttörésre:
”Nem hiszem, hogy komolyan eredménye lenne a csúcstalálkozónak Hszi Csin-ping elnök és Donald Trump között Dél Koreában”
– nyilatkozta a CNBC amerikai gazdasági portálnak Dong Saopeng, a pekingi Zsenmin egyetem vezető kutatója.
