Brüsszelben átnyújtották a Caruana díjat a Follow the Money – kövesd a pénzt! sorozatnak, mely azt mutatta be, hogy az orosz árnyékflottát, mely a szankciós orosz olajat szállítja a tengereken, hogy finanszírozza Putyin, akinek ez az export létfontosságú, mert az orosz költségvetés bevételeinek legnagyobb részét a kőolaj és a földgáz exportja teszi ki.
Ki volt Caruana Galizia, akiről a díjat elnevezték?
Az oknyomozó újságírónő autóját 2017 októberében felrobbantották Máltán, ahol azt vizsgálta, hogy a kaviár diplomácia keretében Aliev azeri elnök, hogy próbálja meg bevásárolni magát az Európai Unióba. Orbán jóbarátja, akinek eladta a baltás gyilkost, még bankot is alapított Máltán, ahol a politikai osztály jelentős részét megvette. Ebben Putyint utánozta, aki Itáliában vásárolta meg a politikai osztály jelentős részét: Silvio Berlusconi egykori miniszterelnöktől Matteo Salvini jelenlegi miniszterig, Orbán Viktor szövetségeséig.
Putyin 5000 milliárd forinttal támogatta meg Orbán düledező rendszerét
Ezt állította Palotás János vállalkozó, aki a Népszavában publikálta figyelemreméltó írását az orosz elnök és a magyar kormányfő “barátságáról.”
Szemjon Mogiljevics, az orosz maffia és a titkosszolgálat egykori budapesti képviselője pénzelte korábban Orbán Viktort és a magyar politikai osztály több tagját. A videót, mely a pénzt átvevő Orbán Viktort mutatja, Mogiljevics átadta régi KGB-s kollégájának Putyinnak. Így kezdődött Orbán és az orosz elnök “barátsága” 2009-ben Szentpéterváron. A következő évben Simicska Lajos és Nyerges Zsolt egyeztetett az orosz titkosszolgálat központjában Moszkvában: az orosz energia szállítások feltételeiről. Ezek a szerződések mindmáig titkosak, Szijjártó Péter azért is jár oly gyakran Moszkvában, hogy “karbantartsa” ezeket hiszen az árak igencsak mozgékonyak a földgáz és a kőolaj piacán. Szijjártó Péter meg is kapta a legmagasabb orosz érdemrendet a Barátságot, melyet eredetileg Putyin Orbánnak szánt, de a magyar miniszterelnök átengedte a kétes dicsőséget “első janicsárjának”, Szijjártó Péternek.
A Biden adminisztráció idején az USA nagykövetség figyelte ezt a szoros orosz – magyar együttműködést: David Pressman miután leköszönt, elmondta a CNN hírtelevíziónak, hogy Putyin 2,2-2,3 milliárd dollárral támogatta meg a nemzeti együttműködés düledező rendszerét az energia szállításokon keresztül azóta, hogy Putyin csapatai megindították támadásukat Ukrajna ellen 2022-ben.
Orbán ezenkívül is szépen pénzel az orosz földgázból a MET-en keresztül, melynek minden valószínűség szerint az egyik fő részvényese. Lantos Csaba, a MET igazgatóságának elnöke addig cáfolta Orbán részvényeinek tényét amíg egyszer csak a magyar kormány energiaminisztere lett.
Putyin a Gazprombankon keresztül is pénzeli külföldi “barátait”
Azért esett ki a kórházablakon – az orosz Windows program keretében – a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, mert eljuttatott egy listát a kedvezményezett külföldi politikusokról az MI 6 brit hírszerzésnek, mely sietett azt megosztani a CIA-vel. A washingtoni magyar nagykövetség izgatottan érdeklődött is a lista iránt, de az amerikaiak vigyorogva közölték, hogy “magyar nevet nem találtak a listán.”
Orbán, az utolsó mohikán, aki még hisz egy Trump – Putyin paktumban
Follow the Money! – Jó lenne, ha a negyven európai oknyomozó újságíró kinyomozná a Putyin – Orbán kapcsolat pénzügyi vonatkozásait hiszen tudjuk, hogy Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Persze tudakozódni Putyin pénzügyei után nem épp életbiztosítás. Különösen most nem amikor a magyar miniszterelnök mindent egy lapra tett fel: bízik egy Trump – Putyin alkuban Budapesten, ahol egyre kevesebben osztják optimizmusát azután, hogy elhalasztották a Rubio – Lavrov találkozót, amely előkészítette volna a csúcstalálkozót az USA és Oroszország elnöke között.
Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek azt mondta, hogy “a budapesti csúcstalálkozónak nem is volt hivatalos időpontja, tehát azt nem is halaszthatták el.”
Savanyú a szőlő: az USA és Oroszország ellentétes szövetségi rendszer tagja, mert Putyin Hszi Csin-ping kínai elnökkel paktál. Trumpnak is kizárólag Kína a fontos. Peking pedig mosolyogva várakozik: neki nem sürgős, mert nem háborúzik és választási határidők sem korlátozzák miközben egyetlen cél lebeg a szeme előtt: újra világhatalommá akarja tenni a Középső birodalmat, mely a XIX. században a perifériára került, de Washingtonban már Obama elnök bejelentette: a huszonegyedik század Ázsiáé lesz, ha az USA nem figyel.
