“Ma 40%-kal kisebb lenne az ország GDP-je, ha húsz évvel ezelőtt nem csatlakozunk az Európai Unióhoz” – mondja a varsói gazdaságkutató intézet szakértője, aki a párizsi közszolgálati RFI-nek nyilatkozott.
Az egy főre jutó GDP mindössze 49%-a volt az uniós átlagnak 2004-ben, ma viszont ez már 82%. Ha az inflációt nem vesszük figyelembe, akkor a GDP megkétszereződött Lengyelországban ebben a húsz évben, ilyen jó eredményt csak Litvánia tud felmutatni a csatlakozó egykori szocialista országok közül. Tegyük hozzá, hogy a felzárkózást az is elősegítette, hogy a szóban forgó időszakban az Európai Unió többi tagállama általában csak szerény növekedést produkált. Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke, aki jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az uniós versenyképességről, megállapította, hogy a 450 milliós közösség teret veszített az Egyesült Államokhoz és főként Kínához képest az elmúlt időszakban.
Ezt Lengyelországban is felfedezték, ezért erősítik az ázsiai kapcsolatokat: jelenleg már ebben az országban állítják elő a legtöbb akkumulátort elektromos autók számára Európában, és a világon is csak Kína előzi meg őket. A lengyelek legfontosabb partnere ezen a téren Dél Korea, és mindenekelőtt az LG Energies Solution.
Lengyelország vonza a külföldi tőkét: tavaly a direkt tőkebefektetés összege 133 milliárd zloty volt, ez 30,9 milliárd eurónak felel meg.
Ez a pozitív oldala az elmúlt húsz évnek amikor Lengyelország az Európai Unióban megtalálta a számítását, de a szakértők több negatívumra is felhívják a figyelmet. Például arra, hogy a fejlődés elsősorban Varsóra és környékére illetve Alsó Sziléziára koncentrálódott. Ott a változás ugrásszerű volt, de az ország keleti felén az eredmények jóval szerényebbek. Ott is pozitív az elmúlt húsz év mérlege, de a regionális különbségek növekedtek, mert a nagyvárosok elsősorban Varsó, Wroclaw, Krakkó, Poznan felzárkóztak Európához míg az agrár körzetek továbbra is csak szerény megélhetést biztosítanak.
Még nagyobb gond, hogy Lengyelország lemaradt a digitális forradalomban vagyis a növekedés sokkal inkább mennyiségi mint minőségi volt az elmúlt húsz évben.
“Lengyelország lemarad a technológiában pedig az export igazán magas hozzáadott értéket csak akkor jelent, ha a digitális forradalom eredményeit felhasználja”
– hangsúlyozza Marek Wasinski, a varsói gazdaságkutató intézet szakértője. Aki rámutat arra is, hogy a zöld átállás még eléggé az elején tart Lengyelországban, ahol a szén évszázadokon át alapvető energiaforrás volt. Még ma is ez adja a villamosenergia előállítás 80%-át!
A csatlakozó tagállamok adut jelenthetnek az EU-nak a globális versenyben
Az a nyolc ország, amely húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, jelenleg még csak az uniós GDP 8,5%-át állítja elő, de gyorsabban növekednek mint az uniós átlag. A versenyképességük is gyorsabban javul a globális piacon. Igaz, hogy ezt általában nem a saját cégeik érik el hanem a hozzájuk betelepült multik, amelyek egyre gyakrabban érkeznek Ázsiából. Minthogy ezekben az egykori szocialista országokban alacsonyabbak a munkabérek, olcsóbb az energia és kevésbé veszik komolyan a környezetvédelmi előírásokat, ezért vonzók a külföldi befektetők számára, akik jelentős adókedvezményekre is számíthatnak.
“Hála az újonnan csatlakozott országoknak az Európai Unió versenyképesebb lehet az Egyesült Államokkal és Kínával szemben”
– nyilatkozta az RFI-nek a varsói közgazdász.
Prodi: “csak Magyarországgal van probléma”
Romano Prodi volt a brüsszeli bizottság elnöke amikor húsz éve felvették a nyolc egykori szocialista országot az Európai Unióba. Az RFI arról kérdezte, hogy jó ötlet volt-e egyszerre ilyen sok új államot felvenni?
“Fantasztikus ötlet volt. Most csak Magyarországgal van probléma. Mindent összevéve úgy gondolom, hogy az egykori szocialista államok felvétele sikertörténet. Még Magyarországon is fantasztikusan jó eredményeket értek el. Mi abban hittünk, hogy ezek az államok felzárkóznak a demokráciában és a gazdaságban. 100%-os a siker a gazdasági felzárkózásban, 95%-os a demokráciában. Ebben a játszmában mindenki csak nyert.”
Magyarország példája nem azt mutatja, hogy nem építettek be a rendszerbe elég védelmet a túlkapások ellen?
“A kibővítés idejében még egészen más volt a helyzet, de nyilvánvaló, hogy minden új demokráciában fennáll a veszélye a visszafordulásnak. A kibővítés folyamatát hosszú távra terveztük, ezért mondtam azt, hogy csak 95%-os a siker a demokrácia terén.”
Az Európai Unió most újabb nagy bővítésre készülődik: Ukrajna, Georgia, Nyugat Balkán. Mi erről a véleménye Romano Prodinak?
“Azt gondolom, hogy be kell fejezni az európai tervet. Többször is javasoltam, hogy az Európai Parlament vitassa meg a további bővítést, de sohasem sikerült ezt elérnem. Meg kell valósítani az európai tervet, de a jelenlegi szabályok erre nem alkalmasak. Ezek a szabályok már a mai helyzetben sem működnek jól, a jövő Európájának pedig még kevésbé felelnek meg” – hangsúlyozta Romano Prodi, aki akkor állt a brüsszeli bizottság élén amikor nyolc egykori szocialista országot – köztük Magyarországot és Lengyelországot felvették az Európai Unióba húsz évvel ezelőtt.
