Volodimir Zelenszkij szerint a Barátság kőolajvezeték leállása egyértelműen az orosz támadások következménye, és csak tűzszünet után indulhat újra a szállítás. Miközben Kijev a magyar kormányt a kampánylogika foglyának tartja, Budapesten a paksi PR‑fotó botránya és a közel-keleti háború energiapiaci hatásai is tovább élezik a feszültséget.
Zelenszkij elnök szerint a Barátság kőolajvezetéket az oroszok tették működésképtelenné. Ukrajna elnöke kijelentette, hogy a Barátság kőolajvezeték csak a tűzszünet után indulhat újra, noha Magyarország és Szlovákia energiaellátása nagymértékben függ tőle.
„Orbán Viktorral azért nem tárgyalunk erről, mert a magyar miniszterelnök nem akar. Robert Ficóval viszont van kapcsolat, hamarosan tárgyalhatunk” – mondta Zelenszkij.
Szerinte Orbán viselkedését a választási kampány határozza meg. Úgy fogalmazott:
„Bízom benne, hogy Orbán Viktor elveszíti a választást, mert a magyarok nem oroszbarátok. Ha Orbán veszít, a választások után helyreállhat a normális kapcsolat Magyarországgal.”
Zelenszkij szerint Orbán Viktor önmagában nem tényező a nemzetközi politikában:
„Nem tudok mit kezdeni az olyan oroszpárti politikai erőkkel, mint Orbán Viktor. Ő csak akkor válik fontossá, ha erős politikai szereplők támogatják.”
A kijelentés egyértelmű utalás volt Donald Trumpra és Vlagyimir Putyinra.
Ajándék minden külföldi titkosszolgálatnak: PR‑fotó a paksi vezérlőteremből
Orbán Viktor a háborús készültségre hivatkozva katonai védelmet rendelt el a stratégiai energia‑létesítmények körül. Ennek részeként Szalay‑Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter Paksra látogatott, ahol az atomerőmű vezérlőtermében fotóztatta magát – majd a képeket feltöltötték a hivatalos kormányzati felületekre.
A fotókon olyan részletek is láthatók voltak, amelyek szakértők szerint valóságos információs aranybányát jelentenek bármely külföldi titkosszolgálat számára. A képeket később eltávolították, de nagy valószínűséggel már archiválták őket.
Az iráni háború és az orosz energia: Európa újra szorult helyzetben
Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt le akar válni az orosz földgázról és kőolajról, miközben a magyar kormány továbbra is ragaszkodik ezekhez a forrásokhoz. A Hormuzi-szoros lezárása azonban drasztikusan kiélezheti az ellátási kockázatokat, hiszen a világ – és ezen belül Európa – energiaimportjának jelentős része ezen az útvonalon halad át. ezért ha a zárlat elhúzódik az ellátás akadozhat, és tovább emelkedhet az olaj ára, ami az oroszok malmára hajtaná a vizet és az EU-nak újra kell gondolnia az orosz energiafüggőség felszámolását.
Trump négyhetesre tervezi az iráni hadjáratot, de a konfliktus időtartamát senki sem tudja megjósolni. A háború már most jelentős áremelkedést okozott a földgáz és a kőolaj világpiacán.
