Vonatváró Kötvény

A Babakötvény, azaz valójában „babaváró kötvény” a Magyar Államkincstárnál vezetett, gyermekeknek szánt olyan állampapír, amely a gyermek 18. életévének betöltése után adó- és illetékmentesen vehető fel. Úgy működik, hogy az ember pénzt fizet be Kincstárhoz a gyermek javára (de ne tévedjünk: ezzel hitelez az államnak), amit a gyermeke a 18. életéve betöltése után állami sarc nélkül vehet fel.

Nem tudom, mi ebben a nagyszerű, mert ezt egészen más, államtól jó messze lévő befektetési formában is biztosítani lehet, de lehet, valakiket még megnyugtat és nem elrettent az, ha valamilyen vagyona az állam kezelésében van.

Lázár János a Megafon rendezvényén a következőt mondta:

„Évek kellenek a lerobbant, lerombolt, szétlopott, szétbarmolt MÁV-csoport infrastrukturális felújításához. Ez egy ilyen munka. Úgyhogy nem egy választást kell nyerni a MÁV szempontjából, hanem legalább kettőt ahhoz, hogy én ott valamit tudjak csinálni.”

Fordítsuk le magyarra, mit sikerült a propaganda gyár munkásülésén a politikai „párttitkárnak” közölnie:

A 15 év megszakítás nélküli, EU támogatással ájulásig tömött übermesch-kormányzást követően a MÁV lerobbant, lerombolt, szétlopott, szétbarmolt állapotban van.

Vajon ki tette ilyenné ezt a gigantikus szervezetet? Ki az, aki nem tett meg eleget, hogy ne így legyen? A lerobbantságot még örökölhették, na de a lopást, szétbarmolást és lerombolást azért saját teljesítményüknek köszönhetik, nem?

A felújításhoz is sok év szükséges – mondta. Micsoda meglepetés ez! Ám ezt mintha már hallottuk volna, pontosabban csak ezt halljuk: nem történik lényegében semmi a tűzoltáson kívül! Súlyosító körülmény, hogy csak az infrastrukturális felújításról beszél, azaz a fejlődésről itt szót sem ejt. Márpedig, ha folyamatosan felújítunk valami technikai alapú dolgot, az soha nem éri el a kívánt napi szintet, hanem a legjobb esetben is egy „generációs különbséggel” kullog az innovatív és korszerű megoldások mögött.

Ezután azt mondta, hogy nem egy, hanem két választást kell nyerni a feladat elvégzéséhez. Ha volna füle a mozdonyoknak, ma mind kisiklana a röhögéstől vagy a rémülettől. Hiszen a másfél évtizede uralkodó parancsolójuk szerint újabb minimum nyolc év kellene ahhoz, hogy megoldás születhessen a ma reggeli problémára. Ennyit képes mondani a főnök, amikor két napra előre nem lehet tervezni semmit? Egy ilyen miniszteri kijelentés abnormális, de mivel Lázár okos politikus, ezt elsősorban provokálás miatt, és a felelőssége minimalizálása céljából mondhatta. Gondolom a Megafonban viszont hatalmas sikert aratott, hiszen megjelent a propaganda-munkások fejében, hogy ez újabb nyolc év hasznos és minőségi munka nélküli kiemelt jövedelmet jelenthet a számukra a fészekben.

Az is kihallható a szövegből, hogy ez az ő személyes ajánlata. Úgy beszélt, ahogyan Orbán szokott. Ez azért lényeges, mert ma a NER-ben valóban Lázár az egyetlen, aki a személyiségének jó és rossz tulajdonsági miatt kézben tudja tartani a MÁV-Szörnyeteget. Azaz, (jön a szövegből a sugallat) ha jót akarnak maguknak a közlekedők (márpedig azok elég sokan vannak), jól gondolják meg, melyik „vagonra” teszik rá az ikszet.

Végül felhívnám a figyelmet arra, hogy jelentés szempontjából a gondolat elejétől nagyon távolra került a vége. Az elején ugyanis fasza rendcsinálást lebegtet be, viszont úgy fejezi be, hogy „valamit” csinálna. Na, pontosan ezt teszi a NER: „valamit”, ami neki jó, s amit „mindenként” ad el nekünk, hűség-kézcsókot várva. Lázár tehát egy tökéletes nyilatkozatot tett, a Magyar Bálint-féle híres felvetés szerint.

Tulajdonképp az történt, hogy a miniszter belengette a Vonatváró Kötvényt. Ez azt jelenti, hogyha politikai tőkét adunk nekik, akkor lehet, hogy valamit „vonat” képében visszakapunk, legkorábban 8-10 év múlva.

Ennyire azért talán már nem késik a szavazók többségének gondolkodása. Remélem, hogy nem 2026 áprilisa után fognak rájönni arra, hogy a célirányról elterelt, vakvágányon álló lerobbant, lerombolt, szétlopott, szétbarmolt vonatszerelvényen várakoznak a szenvedéseinek végső elmúlására.