A téli szezon ugyancsak próbára teheti ezt a szolidaritást, ezért Brüsszelben takarékossági tervet készítettek: ez 5-20% között csökkentené a földgáz felhasználást a kritikus időszakban.
A hamburgi Der Spiegel értesülései szerint 8%-ban állapodhatnak meg a tagállamok vezetői. A spórolás nem érintené a lakosságot, a kórházakat és az iskolákat hanem az ipart és a kereskedelmet. Legalábbis ezt ajánlja az Európai Unió.
A magyar kormány természetesen nyíltan ellenzi az elképzelést. Miért? Mert viszonylag nagy az ország gáztároló kapacitása vagyis, ha azok feltöltése sikerül, akkor biztonságos lehet a téli szezon. A magyar miniszterelnök ezenkívül abban is bizakodhat, hogy jó kapcsolatokat ápol Putyinnal vagyis Magyarországgal az oroszok kivételt tehetnek. Ez annál is inkább valószínű, mert közös vezetéken vagyunk Szerbiával, melynek támogatása Putyin szívügye.
Orbán Viktor tehát megvétózná az uniós gáztakarékossági tervet, ha tehetné. Scholz német kancellár nemrég hosszú nyilatkozatban fejtegette, hogy véget kellene vetni a vétózásnak a jelenlegi formájában, mert ez akadályozza a döntéshozatalt, amely krízis esetén nem tűr halasztást. Az Európai Unió javaslata minősített többséghez kötné a spórolási tervet vagyis egy állam nem vétózhatna, mert a döntéshez elég kétharmad akkor, ha az érintett államok reprezentálják az unió lakosságának 60%-át.
A brüsszeli bizottság azt szeretné, ha az energetikai miniszterek ezt a javaslatot már jövő kedden megszavaznák rendkívüli tanácsülésen.
Brüsszel jóakarata
Ha a magyar kormány szembemegy az uniós javaslattal, akkor ezzel aligha növeli a bizalmat Brüsszelben, ahol Navracsics Tibor miniszter küzd a magyar költségvetésből nagyonis hiányzó eurómilliárdokért.
“Ma már a politikai akaratban látom a legnagyobb problémát. A magyar kormányban ez megvan. A Bizottság részéről ezt nem tudom kitapogatni, de igyekszem meggyőzni őket.”
– mondta Navracsics Tibor a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt. Navracsics , aki uniós biztosként jól megismerte Brüsszelt , őszintén elmondta, hogy “nekünk magyaroknak is meg kell tanulnunk az európai játékszabályokat.”
Elég itt arra visszaemlékezni, hogy Magyarország uniós képviselője lemondott azt követően, hogy Kirill pátriárka ügyében kénytelen volt felrúgni az uniós diplomáciai szabályokat, mert erre kapott utasítást Budapestről.
Navracsics bírálta a magyar diplomáciát mondván: “lehet itt kurucosan ajtót csapkodni, és azt mondani, hogy akár a torkát is átdöfnénk a másiknak, de ez nem fog működni.”
A kormányzati propagandát is óvatosan bár, de kritikával illette Navracsics Tibor, aki elmondta:
“Odajött hozzám a Dohány utcában egy enyhén kapatos fiatalember, aki azt kérdezte tőlem: Főnök, lesz pénz ?!”
14 ezer milliárd forintról van szó.
Navracsics Tibor a magyar sajtónak derűlátóan nyilatkozik, de a New York-i Bloombergnek elismerte, hogy ősz előtt aligha lesz megállapodás. Most a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt ugyanezt mondta. Ha nem lesz idén megállapodás, akkor a pénz jelentős része örökre elveszhet. Minél később érkezik pénz Brüsszelből annál tovább húzódik Magyarország pénzügyi krízise hiszen a nemzetközi piacon sasszemmel figyelik a tárgyalásokat. Az uniós eurómilliárdok nélkül nem működhet a nemzeti együttműködés rendszere. Ezért vált engedékenyebbé Orbán Viktor. Brüsszel viszont komoly engedményeket vár tőle. Ursula von der Leyen asszony ellen bizalmatlansági indítványt fontolgatott az Európai Parlament, mert Lengyelország uniós pénzeinek kiutalását engedélyezte. A brüsszeli bizottság vezetője nem akar így járni Magyarország esetében. Ráadásul Orbán Viktor eléggé nyersen utasította el Ursula von der Leyen kérését Budapesten az olajembargó támogatásáról.
Így a brüsszeli jóakarat az eurómilliárdok kifizetésére még várat magára.
