Válság jön, de szórják a pénzt

0
85

A nemzetközi adatok is a gazdaság lassulását jövendölik, ahogyan arról a kormányban is beszélnek. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy nyolc éve most költötték a legtöbb pénzt a rendkívüli helyzetre félretett tartalékból – hívja fel a figyelmet a Policy Agenda.

Meg-megújuló kijelentések hangzanak el a kormány tagjai részéről arról, hogy az országnak fel kell készülnie gazdasági válságra, amire akcióterveket készítenek, s ez elő-válságkommunikációnak nevezhető – derül ki a Policy Agenda (PA) elemzéséből. Mint írják, a válságnak már olyan jelei lehetnek, hogy valóban rosszabb gazdasági adatok érkeznek például a német gazdaságból, emellett folyik az USA-Kína kereskedelmi háború, valamint még nem ismertek pontosan a Brexit hatásai sem. Az említett veszélyekre és a további esetleg bekövetkezőkre történő felkészülés érdekében mindenképpen szükséges feladat gazdaságpolitikai forgatókönyvek készítése.

Mindez alatt a költekezés zavartalan

A PA megfogalmazásában az elő-válságkommunikáció politikai értelemben arra szolgál, hogy előállítsa a „mi megmondtuk” hangulatot. Ugyanakkor

a kormány és az MNB érdemi lépéseket egyelőre csak ígérnek,

de még a versenyképességi programról sem sikerült döntést hozni.

Az elemzők arra az általuk talált ellentmondásra hívják fel a figyelmet, hogy ebben a közegben a költségvetés általános tartalékából az országgyűlési választási évekhez képest is több pénzt költöttek el az idei év első negyedében, mint 2011 óta bármikor. Például 2011-2012-ben még csak 2,8-5,1 milliárd forint közötti összeget vettek ki a váratlan helyzetekre szolgáló tartalékból. Ezzel szemben 2019-ben eddig már 47,3 milliárd forintról született döntés. Ez pedig az általános tartalék 29 százaléka.

Forrás: Policy Agenda

A költségvetés tartalékát („rendkívüli kormányzati intézkedések” című sor) a kormány lényegében szabadon használhatja fel, ehhez elegendő kormányhatározat. Az összeg súlyát pedig jól mutatja, hogy az első három hónap döntéseivel ebből a tartalékból (a parlament politikai értelemben vett megkerülésével) több pénzt költöttek el, mint az önkormányzatok kulturális feladatainak támogatására egész évre szánt összeg, illetve éppen annyit, mint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a foglalkoztatási, képzési, szakképzési és felnőttképzési programokra szánt összeg szintén éves támogatása.

Természetesen egy esetleges gazdasági válság elleni fellépést főként nem az határozza meg, hogy a 160 milliárd forintos tartalékból mennyit költenek el az év elején. Ettől ugyanis még lehet sikeres egy kormányzati akcióterv.

A PA szerint a probléma inkább az, hogy nem tűnik összehangoltnak a gazdaságpolitikai irányítás. Egy elő-válságkommunikációval semmikképpen sem fér össze az, hogy 2011-óta idén költötték el a legtöbb pénzt a tartalékból. Az EU-választási kampány pedig várhatóan újra kinyitja a kormányzati pénztárcát.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..