Putyin egykori jobbkeze közölte a világgal a Komszomolszkaja Pravda hasábjain, hogy Ukrajna még az idén megszűnik szuverén államnak lenni. Igen, ő az a Nyikolaj Patrusev aki szorgalmazta az ukrajnai “korlátozott hadműveletet”, mert szerinte háromnapos villámháborúval kétvállra fektethetik Ukrajna nyugatbarát rendszerét.
Nyikolaj Patrusev vette át Putyintól a KGB utód szervezetét, az FSZB-t akkor amikor a KGB egykori alezredese Oroszország miniszterelnöke majd elnöke lett. Ennek már több mint negyedszázada, de a kapcsolat sokáig kitartott: Patrusev tábornok a Honvédelmi Tanács titkára lett, ez pedig jelenleg a második legfontosabb tisztség Oroszországban.
A Honvédelmi Tanács döntött az ukrajnai “korlátozott hadműveletről”, ebben szinte kizárólag szilovikok foglalnak helyett vagyis a hadsereg és a titkosszolgálat tábornokai.
Érdemes itt megemlíteni, hogy Geraszimov tábornok, az orosz vezérkar főnök, aki jelenleg közvetlenül irányítja az ukrajnai háborút és Nariskin tábornok, a katonai hírszerzés vezetője, ellenezték Patrusev ötletét, melyet Putyin elfogadott, és végül megindította csapatait 2022 februárjában Kijev ellen. Geraszimov vezérkari főnök és Nariskin, a katonai hírszerzés vezetője a bírálat ellenére a helyén maradt, de tavaly Putyin kirúgta Patrusevet. Helyére a szervilis Sojgu tábornok került, akinek soha nem volt egyetlen önálló gondolata sem. Patrusev megmaradt Putyin tanácsadójának, de hajózási kérdésekben adhat tanácsot, és ez azt jelenti: befolyása lényegesen csökkent. Putyin levonta a következtetést az ukrajnai vállalkozás kudarcaiból, és immár Nariskin tábornok vonalát támogatja, amely valamiféle modus vivendit szeretne kialakítani a Nyugattal. Az orosz katonai hírszerzés vezetője elég gyakran találkozik Törökországban William Burns-szel a CIA igazgatójával.
Putyin – minden ellenkező nyilatkozat ellenére – minden bizonnyal békülni szeretne hiszen az orosz gazdaságban idén beköszönthet a recesszió, és a kínaiak befolyása immár meghatározóvá vált Oroszország gazdasági életében.
Putyin egyenrangú kapcsolatra törekszik, ezért meg kívánja ragadni Trump tárgyalási ajánlatát. Trump pedig épp arra törekszik, hogy gyengítse Moszkva és Peking kapcsolatait.
“Ukrajna és Moldova megszűnhet”
Ezt jósolja Patrusev a Komszomolszkaja Pravdaban. Arra hivatkozik a keményvonalas tábornok, hogy mindkét ország be akar lépni az Európai Unióba és a NATO-ba, ez pedig ellenkezik Oroszország stratégiai érdekeivel. Putyin álláspontja ennél árnyaltabban fogalmazza meg Oroszország érdekeit: az uniós tagság elfogadható Moszkva számára, de a NATO tagság nem!
Sem Biden sem Trump nem támogatja e két állam NATO tagságát már csak azért sem, mert mindkét ország területén állomásoznak orosz csapatok.
A NATO alapokmánya szerint ez kizárja a felvétel lehetőségét hiszen fennállna annak eshetősége, hogy az észak-atlanti szervezet közvetlen katonai konfliktusba keveredik Moszkvával, ezt pedig mindenképp el kívánják kerülni Washingtonban.
Mind a két fővárosban a világ újrafelosztásában gondolkodnak annak mintájára ahogy Jaltában Roosevelt, Churchill és Sztálin felosztotta egymás között Európát. Ez a megosztottság mindaddig fennállt amíg meg nem szűnt a Varsói Szerződés illetve a Szovjetunió. Az orosz csapatok elhagyták az 1945-ben meghódított államok területét, és ezek a kis államok siettek belépni a NATO-ba nehogy úgy járjanak mint Magyarország 1956-ban vagy Csehszlovákia 1968-ban.
Kit fenyeget valójában Putyin?
Öt európai nagyhatalom hadügyminiszterei Varsóban úgy nyilatkoztak, hogy Oroszország egész Európát fenyegeti, ezért erőteljesen fegyverkezni kell és tovább támogatni Ukrajnát. Lengyelország és a másik négy nagyhatalom minden bizonnyal túlértékeli az orosz fenyegetést hiszen Putyin ukrajnai kudarca is azt bizonyítja: sem az orosz hadsereg sem pedig a hírszerzés nem áll a helyzet magaslatán.
Trump épp azért akar megegyezni Putyinnal, mert tisztában van vele: az orosz elnök nem támadná meg a NATO-t, mert ez számára öngyilkos vállalkozás lenne.
Trump persze nem kívánja átengedni Európát Putyinnak, ezért mindenképp meg akarja tartani a NATO-t, csak épp ki akarja terjeszteni azt gazdasági térre is: a katonai szervezetben az USA vezető szerepe vitathatlan, most Washington azt szeretné, hogy a gazdaság terén is ugyanez legyen a helyzet.
Hiába mondta azt Macron elnök, hogy “Európa nem lesz az USA vazallusa”, mert Washington a nemlétező orosz fenyegetésre hivatkozva pontosan ezt valósítja meg. Trump kezdetben 24 óra alatt akart fegyverszünetet létrehozni Ukrajnában, ma már bő félévet jósol erre. A tárgyalások már folynak Putyinnal bár ezt mindkét fél cáfolja. Ha sikerül megállapodni, akkor Putyin megmentheti az arcát és a hatalmát, Trump pedig elkönyvelhet egy olcsó diplomáciai sikert miközben tovább erősíti az USA világhatalmi pozícióit az igazi kihívóval, Kínával szemben.
