Egy hónapon belül ez már a második magánbank, melyet az állam ment meg Oroszországban. De vajon miért államosítják Oroszország magánbankjait, melyekre nem vonatkoznak az USA és az EU szankciók?
A B&N bank a tizenkettedik legnagyobb hitelezője volt az orosz gazdaságnak. A bank, mely egy oligarcha, Mihail Gucserjev birodalmához tartozott, fúziót hajtott végre az MDM bankkal, amelyik az egyik legnagyobb hitelezője volt az orosz piacnak. A fúzió 2016-ban ment végbe és mint hamarosan kiderült: alaposan alábecsülték a rosszul teljesítő hitelek számát. Az ügyfeleknek nincs miért aggódniuk- hangsúlyozta a bankigazgató tanácsának elnöke, Jevgenyij Davidovics.
Egy hónapon belül ez már a második magánbank, melyet az állam ment meg Oroszországban.
De vajon miért államosítják Oroszország magánbankjait, melyekre nem vonatkoznak az USA és az EU szankciók ?
Oroszország négy legnagyobb bankja ugyanis állami kézben van, és emiatt külföldi szankciók sújtják őket.
Ugyanígy külföldi szankciók jelezték az energia óriásoknak, hogy a finanszírozásuk már távolról sem problémamentes. Itt jött a képbe az agresszíven nyomuló Otkritie bank csoport, melyet egy hónapja államosították és amelynek Vagyim Beljajev egy minden hájjal megkent ravasz oligarcha volt a fő mozgatója. Bajban a Rosznyeft, melyet Igor Szecsin, Putyin elnök jó cimborája irányít? Semmi gond! A Rosznyeft kibocsátott egy óriási kötvény csomagot 625 milliárd rubel értékben / ez az akkori árfolyamon 10,8 milliárd dollárt jelentett/. Az Otkritie, melyet az állami bankokkal ellentétben nem sújtottak külföldi szankciók, megvásárolta az egészet! Miből? Abból, hogy óriási dollár hitelt vett fel az Orosz Nemzeti Bankból vagyis az orosz devizakészlet terhére. Így mindenki jól járt: a Rosznyeft pénzügyi problémái megoldódtak, és Oroszország hatalmas deviza készlete fedezte a kissé kockázatos ügyletet. Hasonló módon oldották meg Oroszország államadósságának visszafizetését. Ezzel az egész Putyin rendszer eldicsekedett, de azt nem hangsúlyozták túl, hogy mindebben egy magánbank volt a segítségükre.
Csakhogy az agresszíven terjeszkedő Otkritie maga is pénzügyi válságba került: 9 milliárd dollárt veszített az elmúlt két hónapban!
Putyin döntött, és ez a bank is állami kézbe került.
Meghagyták azért a kisebbségi részvényeseknek, így Vagyim Beljajevnek, a 25%-ot, talán eddigi bokros érdemeik elismeréseképpen. De ezentúl az Otkritie is állami banknak számít, és így aligha kerülheti el a szankciókat. Az állami mentőcsomag pedig végül is 6,9 milliárd dollárba kerülhet – ez pedig rekord az ország gazdasági történetében. Oroszországban tavaly az év elején még 733 bank működött, jelenleg már csak 537 maradt talpon. Az állam nyomul előre a bank szektorban is. Pedig önmagában a pénzügyi helyzet ezt nem indokolja – írja a Bloomberg hírügynökség tudósítója. A Világbank szerint a rossz hitelek aránya 10% az bank szférában. Ennél rosszabb a helyzet Itáliában, Portugáliában vagy Írországban. A magánszférának nagy szerepe volt abban, hogy Oroszország talpon maradt a nagy pénzügyi válság és az olajárcsökkenés valamint a szankciók után. Akkor miért az államosítás? Putyin környezetében valószínűleg úgy döntöttek, hogy az a biztos, ami a mi kezünkben van. Az orosz állam részesedése a GDP- ben 35% 2005-ben amikor Putyin még liberális gazdasági elveket vallott. Most 70% körül van ez az arány. Ez veszélyesen sok. Ezzel Putyin környezetében is tisztában vannak. Ezért is bízták meg a fiatal gazdasági minisztert egy reform program megtervezésével. Ennek a lényege az, hogy ne az állami bürokraták hanem a magáncégek menedzserei döntsenek arról, hogy mibe fektetik be a nagy pénzeket Oroszországban. De hát ezek csak tervek, a tények azt mutatják: az állami bürokratáknak egyre nagyobb szerep jut hiszen most már Oroszország legnagyobb magánbankja után egy második magánbank is az ő kezükbe került. Miután a négy legnagyobb bank már eddig is az államé volt, így Putyin elnök immár elmondhatja: a pénzügyi szféra is csaknem teljesen állami ellenőrzés alá került Oroszországban.
