A börtönnel fenyegető törvénynek már a címében nem létező jogintézmény van, más fogalmak meghatározása annyira elnagyolt, hogy azok alkalmazhatósága erősen kétséges. Ráadásul a büntetés már azelőtt fenyeget, hogy tudható lenne annak megalapozottsága.
A Stop Soros-törvénycsomag keretében elzárással vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik azokat, akik „szervező tevékenységgel” segítik a „jogellenes bevándorlást” a parlamentnek benyújtott javaslat szerint. (A lényeg előtt megjegyezzük, hogy a kormány konzekvensen a Stop Soros szerkezetet használja, holott a magyar nyelvtan szabályai alapján a Stop, Soros! lenne a helyes.)
A csomag több törvény módosítását kezdeményezi, ennek legsúlyosabb része a büntető törvénykönyvi (btk) szabályokba illesztett új paragrafus.
A beterjesztett módosításokban a hangsúly eltolódott a korábbi (az elfogadáshoz szükséges kétharmad hiányában meghiúsult), januári változat legkritizáltabb pontjaitól. Kikerült belőle a menekülteket segítő civil szervezetek munkáját lehetetlenné tevő szigorítás: a külföldről kapott anyagi támogatás negyedrésznyi megadóztatása, és a tevékenység belügyminiszteri engedélyhez kötése. Ezzel szemben most a „szervező” segítőket fenyegetik szabadságvesztéssel, amelyek persze a gyakorlatban leginkább a korábban célba vett civil szervezetek munkatársai. De akadhatnak jó szándékú egyszerű emberek is, továbbá magánpraxist vivő ügyvédek (erről később).
A saláta-törvény címében is olvasható „jogellenes bevándorlás” kulcskifejezésről Nagy Boldizsár nemzetközi jogász azt írja Facebook-bejegyzésében, hogy már nincs ilyen jogintézmény: „A menedék-kérés (és a menekült státusz) nem bevándorlás.
A bevándorlás fogalmát a magyar jog már nem ismeri, csak a letelepedését. Ha nincs jogszerű bevándorlás, akkor jogellenes sincs.
A tervezett hetedik Alkotmánymódosítás sem hozza be. (Bután „betelepítés”-ről ír).
Az új btk-paragrafusban azokat fenyegetik szabadságelvonással, akik „szervező tevékenységet folytatnak”
annak érdekében, hogy ez aztán arra jogosulatlan személy számára menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé, illetve a jogellenesen az országba lépő vagy itt tartózkodó személy tartózkodási jogcímet szerezzen.
Súlyosan jogsértő állapotot idézhet elő, ha úgy indítanak büntetőeljárást valakivel szemben, hogy még az se tudható, a menekült igénye az itt tartózkodásra, vagy menedékjog iránti szándéka megalapozatlan-e – vonható le a következtetés Nagy Boldizsár véleményéből.
Ezt erősíti az indoklás azon kitétele, hogy ez nem úgynevezett eredmény-bűncselekmény, azaz akkor is megtörténtnek számít, ha a menekült még nem is kezdeményezte a menedékjogi eljárást, illetve nem szerezte meg az itt tartózkodáshoz szükséges jogcímet.
S hogy még egy csavar legyen benne, szintén az indoklás szögezi le, hogy ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni (vagyis gondatlanságból, a kellő tájékozódást elmulasztva nem).
Tehát: célzatosan, szándékosan segít a „szervező” valakit törvénytelenül úgy, hogy nem is tudhatja, megalapozatlan-e az illető menedékjogi igénye vagy jogszerűtlen-e az itt tartózkodása, mert ezt esetleg még el se bírálta az illetékes hatóság (netán bíróság).
A javaslat nem fejti ki részletesen, mit kell érteni „szervező tevékenységen”, példálózva sorol fel néhány lehetséges „elkövetést”: a határvonalon, illetve határjelénél határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, hálózatot épít vagy működtet.
Nagy Boldizsár kérdései erről: határmegfigyelés-e a bámészkodás, honnan tudjuk, hogy a vonalán állunk, öt méterrel odébb szabad-e, milyen információs anyag tiltott, a büntetőjogi tényállások megismertetése „információs anyag”-e, jogaikról tilos-e őket tájékoztatni, a nyomdászok lesznek-e a cenzorok („készít”), mi a hálózatépítés és mi a hálózat működtetése, lehet egy szervezet maga hálózat?
„A ‘különösen’ jelző megengedi más tevékenységek idesorolását.
A jogállam pillérét rúgja ki az, aki börtönnel fenyeget előre meg nem nevezett cselekedeteket
– írja a nemzetközi jogász. Nullum crimen sine lege (nincs bűncselekmény törvény nélkül – a szerző), tanítjuk” – teszi hozzá.
A leendő paragrafus egyik fordulata, a tiltott magatartás, a „menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé”. Az egyetemi tanár szerint azonban a menedékjogi eljárás kezdeményezését (megindítását, azaz a kérelem benyújtását) a menedékjogi törvény, a genfi egyezmény és a szokásjog teszi lehetővé, az eljáráshoz hozzáférést pedig kötelezővé. Ügyvéd igénybevételéhez minden menedékkérőnek joga van a magyar jog és az EU eljárási irányelve, valamint az általános emberi jogi szabályok szerint.
Ezeken kívül még más kifogásai is vannak a nemzetközi jogásznak, aki írása végén azt írja: „értem én, hogy bármit törvénybe lehet iktatni és a jelentés nélküli fogalmak alapján is lehet büntetni (’kiutazása sértené a szocialista államrendet’, hogy fájóbb történelmi példákat ne hozzak), de azért igazán szégyellem magam, hogy egykori tanítványaim az egykori szocialista főrendőrökkel (Pintér Sándor) szövetkezve ilyennel álltak elő”.
Fentebb Nagy Boldizsár is szót ejtett az ügyvéd igénybe vételéről. Egy évre lenne lecsukandó az, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzésből vagy több személynek segítséget nyújtva követi el. Ügyvédek mindjárt „magukra vették”, például az ATV szerda esti Egyenes beszédében Kende Péter és Gatter László (utóbbi ráadásul korábban bírósági elnök volt) egyértelműen igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy őket is érintené-e a szigor.
Vannak még más „ínyencségek” is a salátatörvényben. A rendőrségre vonatkozóan alkotnák meg a határbiztosítási távoltartást, amelyben megismétlik a korábban már ismertté vált intézkedés tervét. Eszerint a külső határtól számított nyolc kilométeres sávból kitilthatják azt a személyt, illetve az ott tartózkodót onnan kiutasíthatják, aki ellen (mások mellett) a most megfogalmazandó bűncselekmény miatt büntetőeljárás zajlik.
Az indoklásból aztán kiderül, hogy ez a jogkorlátozás akkor is alkalmazandó,
ha a büntetőeljárásban már kiderült, hogy a megalapozott gyanú nem állapítható meg,
s a panasz nyomán az ügyész határozatban megszünteti a gyanúsítotti minősítést. A törvényjavaslat készítői szerint bűncselekmény alapos gyanúja hiányában is teljesen rendben van a büntetőeljárásra hivatkozva kiróni a határtól való kitiltást. Annak ellenére, hogy az ártatlanság vélelme ilyen esetekben is alkalmazandó jogelv – írják.
A leporolt februári szövegről is kimutattuk, hogy ez a határtól való távolságtartás meglehetősen problematikus, mert az ország területén belül legalább 29 helyen található közúti, vízi és vasúti schengeni határátlépő (még Budapesten is), nem beszélve a repülőterekről. Az új szövegben sincs válasz arra, mi történik azokkal az eljárás alá vont emberekkel („szervezőkkel”), akik például a Vígadó téri nemzetközi kikötő vagy a ferihegyi reptér nyolc kilométeren belüli sávjában lakik.
