2007. december 9-én a Független hírügynökség beszámolt arról, hogy véget ért a Magyar Gárda rendezvénye a Pest megyei Tatárszentgyörgyön. Atrocitás nem történt.
300 gárdista, fekete egyenruhában, árpádsávos zászlókkal, dobszó kíséretében vonult át a falun, a templomtól a rendezvény helyszínére. Őket néhány száz szimpatizáns és helybéli kísérte. A felszólalók a „cigánybűnözés” ellen tiltakoztak, amelyet az országot terrorban tartó járványnak neveztek.
A felvonulást eredetileg azon az utcán át tervezték, ahol a helybeli romák élnek, de a rendőrség figyelmeztette a szervezőket, hogy ebben az esetben nem tudják garantálni a település biztonságát. Ezért a főúton vonultak végig egy, a templomtól körülbelül egy kilométerre lévő területre. A felszólalók egy kis emelvényről beszéltek.
Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta és egy hatékony „cigányprogram” kidolgozását sürgette. Meg kell szüntetni a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt – mondta a Bíber József Tibor. Szerinte szükség van a romák elkülönítésére az iskolákban. A Jobbik alelnöke azt is mondta, hogy nem a cigányellenesek, de elítélik a „cigánybűnözést”.
Szegedi Csanád, a Magyar Gárda alapítója arról beszélt, hogy a „cigánybűnözés egy járvány”, amely terrorban tartja az országot. Mindenki retteg tőle, de senki sem mer beszélni róla – tette hozzá. Szerinte a kormány az adófizetők pénzén finanszírozza a „cigányság demográfiai robbanását”. Át kell alakítani a segélyezés rendszerét, hogy az „élősködők ne boldogulhassanak”. A Magyar Gárda alapítója a rendezvény után közölte: demonstráció- sorozatot kezdenek, elmennek Borsod, Szabolcs-Szatmár és Nógrád megye egy-egy településére a közeljövőben, hogy ott is felszólaljanak a „cigánybűnözés” ellen.
A demonstrációt körülbelül 50 rendőr biztosította.
