Megint külföldről tudjuk meg, mennyiért vásárol a kormány. Most német forrás árulta el, hogy mintegy 570 milliárdért adnak el nekünk fegyvereket, messze legtöbbért a világon. Ez az összeg jelentősen meghaladja az eddig becsülteket.
Az idei első félévben a német fegyverexport értékének egyharmadát Magyarország vásárolta meg: az 5,3 milliárd euróból 1,76 milliárdért – derült ki a Handesblatt cikkéből, amely a német Szövetségi Gazdasági Minisztérium közlésére támaszkodik. Ebből kiderül az is, hogy brutális a növekmény: a kivitel egy év alatt több, mint duplájára nőtt, és fél év alatt 4,8 milliárddal haladja meg a 2018-as teljes összeget.
Magyarország tolja a német fegyverexportot
A magyarországi fegyvereladás több, mint kétszerese az egyiptomi (801,8 millió) és dél-koreai (277,7 millió euró). A német lap cikke is megjegyzi, hogy az ország 2016-18 között folyamatosan csökkenő kivitelét jelenleg a magyar vásárlások táplálják.
Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy (mint például Paks 2 esetében)
megint a külföldi partnertől érkeznek adatok.
A magyar kormány eddig semmit se közölt arról, hogy a tavaly több ütemben aláírt fegyvervásárlások mennyibe kerülnek. Az aláírt nagy volumenű beszerzésekben
- 44 darab német Leopard 2 A7+ harckocsit
- 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget
- 16 darab Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert
- 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert
rendelt meg a kormány. Ebből az első két tételt érintheti a német minisztérium európai parlamenti képviselői kérdésre adott válaszában olvasható 1,76 milliárd eurós tétele. Bár ez se biztos, a kérdés a fegyverexport összesített tételére vonatkozott, a válasz nem részletezte az egyes ügyleteket, tehát nem zárható ki, hogy az Airbus-konszern német-francia együttműködésű repülőeszközeinek (legalább részarányos) árát is magába foglalja.
Teljes titkolózás
A „mennyi az annyi?” kérdése azért is nehezen válaszolható meg a magyar kormány nyugati mércével teljesen szokatlan titkolózása miatt, mert a decemberi közlések után kiderült, hogy a legújabb Leopard-típus mellé 12 darab régebbi (A4-est) is lízingelnek kiképzési célra addig, amíg, várhatóan 2025 körül, megérkeznek az újak (a német szállító akkori közleményében ez a tétel is megtalálható). Nyilván ezek ára is benne van a német közlésben említett összegben.
Továbbá ugyancsak december végi szűkszavú közlemény tudatta, hogy szintén az Airbus védelmi és űripari üzletágával aláírt szerződés értelmében légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) vesznek a magyar légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén. Az árról ekkor se közöltek semmit.
Csak becslések vannak
A mostani német adatok jelentősen meghaladják a különféle forrásokból kihüvelyezhető összegeket. Ezek alapján az „alap négyes csomag” árát 320 milliárd forint körülire becsültük. Ebből a 44 darab Leopardé mostani árfolyamon 93-112 milliárd forint, a 24 darab önjáró lövegé nagyjából 41 milliárd forint.
Az Airbusok esetleges része mellett további lehetséges magyarázat, hogy a kormány nem verte nagy dobra: a világ egyik legkorszerűbb tankja mellé veszünk a németektől a Leopárd alapjára kifejlesztett két műszaki járműből is több darabot, amit meg is említ a német forrás. Ezek egyike, a Leguan hídvető azért szükséges, mert a honvédség által használt pontonhidak nem bírják el a mintegy 67 tonnás óriásokat. A másik ugyancsak a roppant tömegű tankok műszaki mentésére szolgáló Wisent 2. Ezek számáról semmilyen adat se lelhető fel az elejtett hivatalos magyar közlésekben, de pontonhídvetőből nyilván legalább három darab kell harci feladatok során.
Mi minden lehet még a csomagban?
És akkor arról a lehetőségről még szó se esett, hogy a németek netán olyan megrendelést is számon tartanak, amelyet itthon elhallgattak mindeddig. Január elején a honvédelmi miniszter egy interjúban szinte mellékesen említette meg, hogy „a légierő teljes spektrumában” terveznek fejlesztést. Ennek keretében
a 36 helikopter mellé vesznek nyolc repülőgépet.
Konkrétan három közepes csapatszállítóról és három, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgépről tett említést Benkő Tibor.
A terítéken lévő összes katonai beszerzés lehetséges számláját már akkor 600-650 milliárdra saccoltuk.
És azt se tudjuk, minek? Csak jóindulat-vásárlás?
Arra persze változatlanul nincs magyarázat, hogy kik ellen vásárol ekkora tűzerejű páncélos erőt a kormány, amikor a környéken sincs olyan konfliktus-forrás a láthatáron, amelyben az ország védelmében erre szükség lenne. A kormány hivatalos biztonsági stratégiája se említ ilyet.
Azt tudjuk viszont, hogy ezekre a nagyarányú német fegyverrendelésekre akkoriban került sor, amikor egyre kiélezettebb lett a viszony a magyar kormány és az EU között a jogállami viszonyok romlása miatt, amely a németek uralta Európai Néppártban is kiteljesedett. A németek jóindulatának megvásárlása más téren is zajlik: a vállalati beruházások költségvetési támogatása közt teljes a német túlsúly.
A fegyverek vásárlásának politikai eszköze nem csak a német vonalon, hanem az amerikai kapcsolatok – amolyan EU-ellensúlyt is szolgáló – feljavításában is szerepet kaphat. Az elmúlt hónapok kétoldalú találkozói során körvonalazódó elképzelések további sokszázmilliárdos beszerzéseket jeleznek előre: harci repülők 2026 után a Gripenek helyett, légvédelmi rakéták érkezhetnek.
