Nehezen szokta meg az elkényelmesedett budapesti, hogy hosszú évek után egyszer csak ismét mind gyakrabban várni kell(ett) a taxira, ha egyáltalán bevállalta a rendelést a diszpécser. Ez – aki taxizik, tudja – az utóbbi években (az Uber kiszorítása óta még inkább) már nem csak a szolgáltató számára paradicsomi, a szolgáltatást igénybe vevő számára pedig pokolinak mondható extrém(ebb) időjárási vagy forgalmi helyzetben fordul elő. Ugye ismerős a kép? Nem véletlen: a taxitársaságok száma csökkenőben van, miközben a piac nagysága nem változik.
A szektor összesítve 10 milliárd Ft körüli árbevétel mellett 415 millió Ft adózás előtti eredményt termel. Az eredmény nagy része a nagyobb taxitársaságoknak köszönhető, hiszen a nagyobb cégek mellett rengeteg a veszteséges kisebb méretű személyszállító vállalkozás – olvasható az Opten elemzésében. A 2016-os évet egyébként a 2015-öshöz hasonló összesített árbevétellel zárták a társaságok, az eredményességük továbbra is sokat javult.
Nem csak a társaságok száma csökken, a taxitársaságokhoz bejelentett alkalmazottak száma is: az idén az első 10 hónapban 28 százalékkal, miközben ha nem is ilyen dinamikával, de azért 5 százalékkal nőtt a taxis egyéni vállalkozók száma. Ez azonban trendfordulót jelez a 2012-2016 közötti időszakhoz képest. A taxis világ persze soha sem a magas alkalmazotti állományáról volt híres, az egyéni vállalkozók száma mindig is magas volt.
A 2017-es trendforduló vélhetően erősen köthető az online pénztárgép bevezetéséhez, mely erős átcsoportosulásokat, fluktuációt okozott a taxitársaságoknál – véli az Opten, amelynek a közleménye megjegyzi, hogy a 2017-es év e tekintetben igen érdekes lesz, hiszen ezekben a beszámolókban lehet majd az online kassza hatásait komolyabban lemérni
