Kezdőlap Címkék Alkalmazott

Címke: alkalmazott

Alkalmazott

Ahogyan azt Orbán Viktortól tudjuk, Ursula von der Leyen, ahogyan a többi EU tisztviselő is, csak egy alkalmazott, aki ne politizáljon, mert az nem az ő dolga. Ahogy a bölcs meglátásairól híres miniszterelnök úr kifejtette.

„Azért nem támogatta a Fidesz az elnökasszony újraválasztását, mert harmatgyenge volt a Bizottság teljesítménye az elmúlt 5 évben, a zöld átmenetben kudarcot vallottunk, leromboljuk az európai ipart, ha ez így megy tovább. Béke helyett az ukránok melletti háborús részvételre összpontosítunk, a migránsok továbbra is jönnek befele.”

A fentiek szerint az alkalmazott rosszul csinálta a dolgokat, mert a főnökök, azaz a miniszterelnökök tanácsa (ET) „jó irányvonalat szabott meg”, de az eredmény gyenge, sőt harmatgyenge lett. Érdekes módon a miniszterelnök abban reménykedik, hogy az európai kormányfők összetétele is változni fog, mert így majd még jobb utasításokat tudnak kiadni az Európai Bizottságnak. Ezek szerint a korábbi jó irányvonal sem volt elég jó neki. Túl genderes, túl migránsos, túl háborús. Amilyen peches szegény.

Bizony így van ez, írta La Fontaine a meséi végén. A főnök (pl. a ház ura) megszabhatja az irányvonalat (mivelhogy ő fizet!), és közli az alkalmazottal (pl. takarítóné). Ebben az esetben a „Ragyogjon minden!” jó irányvonal, és ha nem ragyog, a főnök úr úgy lecseréli a takarítónét egy másikra, mint a sicc. Lehet, hogy Orbán ehhez szokott hozzá otthon, ám az EU-val az a baj, hogy ott nem egy takarítóné van, hanem a takarítókkal együtt rengeteg. Mint egy vállalat, amely viszont Orbánnak ismeretlen, hiszen olyan helyen sose dolgozott. Ha ez nem volna elég, a vállalat kifejezetten demokratikus irányítású is, amennyiben az EU parlamentben 705, a tagállamokban megválasztott képviselő szól bele a bizottságok által előkészített döntésekbe, azaz a döntések annyira az emberek, mármint az európai tagországok lakosainak akaratát tükrözik, hogy annál jobban már nem is lehet. Ezért rejtélyes a magyar kormányfő állandó siránkozása az emberek akaratát illetően, hacsak nem vesszük figyelembe azt a tényt, hogy itthon ahhoz szokott hozzá, az emberek döntése az, amit ő dönt egy személyben, punktum. Így aztán nem csoda, hogy elégedetlen. Az a von der nevű sohasem úgy dönt, ahogy Orbán akarja, mindig, ahogy az EU Parlament. Megengedhetetlen renitencia!

Rendkívül szomorúnak tartom, hogy a magyar miniszterelnök máig azt hiszi, a demokratikus EU Parlamentjének ugyanúgy kellene működnie, mint a magyar Parlamentnek, azaz Semjén éjjel beadja az Orbán által délután jóváhagyott salátatörvényt, másnap megszavazzák, oszt annyi. Legföljebb nem Semjénnel, hanem Deutsch-csal kéne az EP-nek úgy működnie. A mi miniszterelnökünk nem tudja, mi a különbség a demokrácia és az autokrácia között, ezért durcáskodik állandóan, hogy ezek a szemetek nem azt csinálják, amit ő akar… bár, mintha valami kezdene derengeni a buksi fejében hogy az itthoni, őt diktátornak kinevező kétharmad, meg az EU parlamenti 11 fideszes (1,58 %) kontra 694 egyéb (98,42 %) arány nem ugyanaz. Ezért szervezkedik, hogy valahogy szava legyen a Parlamentben, és  össze is hozott egy frakciót 84 képviselővel (persze Le Pen utasítására, valamint védőszárnyai alatt – másképp a történteket ismerve nem képzelhető el). Ez már több, mint a saját fideszes 1,58 %-a, mégpedig konkrétan 11,91 %, de hiába a sűrűn hangoztatott „harmadik legnagyobb”, akkora nagy erőt nem jelent, hogy a döntéseket komolyan befolyásolhatná.

Következő probléma, hogy a bizottsági elnököt nem az EU tagországok fizetik, hanem csak a nettó befizetők, ebből következően, ha Orbán igazat mond, akkor azok a tagországok, akik többet kapnak az EU-tól támogatás gyanánt, mint amennyit oda befizetnek, nem szavazhatnának az elnökre, hiszen UvdL ezek szerint nem is az ő alkalmazottjuk. Az természetesen igaz, hogy mi most nem kapunk az EU-tól egy vasat sem, viszont ugyanakkor nem is fizetünk egy vasat sem, azaz elvileg Orbánnak továbbra sincs joga beleütni az orrát olyasmibe, amihez semmi köze.

Az EU persze nagyvonalú, úri társaság, és hagyta, hogy a minden lében ellenkanál Orbán is beleszóljon a jelölésbe. A magyar miniszterelnök ellenezte is, mármint von der Leyen jelölését az Európa Tanácsban, mégpedig a szokott nagy sikerrel, amennyiben ő ellenezte, az olasz miniszterelnökasszony tartózkodott, a többiek meg igennel szavaztak. Az EU sztráda már csak ilyen. Mindenki mindig szembejön velünk – sok hülye! Még szerencse, hogy Meloni lerobbant kocsija a leállósávon állt.

Most persze sokan felkaphatják a fejüket, hogy de kérem! Az EU miniszterelnökei nem VELÜNK jönnek szembe mindig, hanem ORBÁNNAL, ám ezek tévedések, hiszen Magyarország adott neki kétharmadot (négyszer), és Magyarország mi mind vagyunk.

Mind a 9,689 millió ember. Orbán szerint ugyan nem, ahogy az „emberek” sem, de ettől a bornírt, a magyarságból sokakat kizáró miniszterelnöki szöveg ellenére mindannyian hozzátartozunk (Vigyázat! Nem összetartozunk, azaz nem egymáshoz, hanem a magyarsághoz). És bizony MI adtunk Orbánnak kétharmadot, azaz a maradék egyharmad is (amely a közömbösökkel együtt tulajdonképpen a nép kétharmada), hiszen ez az egyharmad az, amelyik nem intézte el, hogy a nép leváltsa Őautokrataságát. Ám ezt az egyharmad tagadja. Körömszakadtáig. És mintha mi sem történt volna, ahelyett, hogy a folyamatos kudarc hatására lemondanának (pl. a hősi népfelvilágosító posztról), folytatják munkájukat. Érdekes viszont, hogy másokat állandóan lemondásra szólítanak.

Szóval nem. Nem mi voltuk, tanító bácsi, kérem! Még csak véletlenül se nem! Helyette gyurcsányozunk, amiben végre teljesen egységes a nemzet, még a DK szavazók szerint is ő az akadály. Nem a nép, nem az értelmisége, nem is az írástudók vagy a lángoszlopok, hanem a Gyurcsány intézte el személyesen, hogy Orbán élete végéig uralkodó legyen, mégpedig bármifajta korláttól mentesen. Irtózatos hatalma lehet ennek az embernek, ha egy országot képes lebénítani. És nem két hónapra, hanem másfél évtizeden át! Nyilván ugyanazt csinálta, mint Orbán, a saját oldalán kinyírt minden egyéb pártot, hogy ne lehessen másra szavazni, csak rá, mert MÁSKÉPPEN NEM INTÉZHETŐ EL, hogy ő legyen az akadály. Ha ugyanis lehet szavazni Orbánon meg rajta kívül másra is, akkor ezt az akadályosdizást és az ezt mantrázgatókat inkább nem minősíteném. További érdekesség, hogy a nem fideszes értelmiségtől minden média és internet segítséget megkapó Tisza párt Orbánnal szemben júniusban csúnyán elbukott (közel kétharmaddal), pedig Gyurcsányhoz annyira nem volt köze, hogy tán még Orbánénál is kevesebb. Ebből következően két kérdés feltétlenül fölmerül: az egyik, hogy a választók miért nem rá szavaztak, hiszen így Gyurcsány kikerülhető, a másik, hogy Magyart hogyhogy még véletlenül sem szólította föl senki lemondásra a kudarc miatt?

Az alkalmazotti kérdéshez visszatérve föltételezhető, hogy ha von der Leyen az európai népek alkalmazottja, akkor Orbán a magyar nép alkalmazottja ugyebár (minister = szolga). A választások előtt minden párt megmondja, hogyan irányítaná az országot (az Összefogás például 2022-ben, ha nyer, vágóhídra küldte volna fiainkat), és a nép úgy döntött, mégpedig négyszer, hogy a FIDESZ programja tetszik neki a leginkább. Meg is bízta Orbán Viktort az ország irányításával, azaz alkalmazta miniszterelnökként. Ennek eredménye az eltelt 14(!) év alatt, hogy

  • mára már mindenki előttünk van az EU-ban gazdaságilag,
  • mi kezeltük a legrosszabbul a COVID-ot, meg az inflációt,
  • rettentő nagy szükségünk van az orosz gázra, mert Paks II. rengeteget csúszik, ráadásul az idecsábított akkugyárak nagy mennyiségű energiát igényelnek, így két nagy gázerőművet kell építenünk, ami azzal jár, hogy Putyinnak meg Erdogánnak gazsulálhatunk,
  • ha figyelembe vesszük, hogy a 2010-es kormányváltáskor volt egy 2700 milliárdos MANYUP kassza, amelyet Gyurcsány gyűjtött össze, és hagyott mintegy ajándékként Orbánra, és amellyel a tényleges nettó adósságállományunk csökkenthető, akkor a „nagy eladósítók” kisebb adósságállománnyal adták át 2010-ben az országot Orbánnak (~71 %), mint amennyi a GDP-re vetített adósságunk most (~74 %),
  • az adósbesorolásunk a rengeteg beáramló EU pénz és „Magyarország legjobb tíz éve” ellenére a S&P-nál ugyanaz most, mint 2010-ben volt (BBB-),
  • 2010-ben az MNB devizatartaléka 38 milliárd EUR volt, azzal adták át Bajnaiék, ez jelenleg 46,5 milliárd EUR, ám ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor csak 35,2 milliárd EUR, azaz ez se nőtt. A GDP-re vetítve a helyzet még rosszabb.

A többit inkább nem ragoznám. Szar ügyek azok is. Nagyon.

Tényleg csak ennyi eszünk van nekünk, a komplett magyar népnek, emberek?

Magánvállakozók vagy alkalmazottak a pizzafutárok?

A jövőben legyenek alkalmazottak, és ne magánvállakozók a pizzafutárok! Ilyen törvényt fogadott el a spanyol parlament minden házhozszállításban dolgozó polgár védelmében. Mind a munkaadók mind a szakszervezetek elégedetlenek.

Mit jelent ez a törvény Európa számára? – teszi fel a kérdést a brüsszeli Politico.

A Lovas törvény, ahogy Spanyolországban nevezik hosszú utat járt be. A munkaügyi miniszter, Yolanda Diaz múlt ősszel kezdett hozzá méghozzá azért, mert a Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy egy pizzafutár valójában alkalmazottja volt a cégnek nem pedig szerződéses munkavállalója.

Márciusban hosszas viták után megállapodásra jutottak a munkaadók és a szakszervezetek. Elfogadták, hogy a házhoz szállításban dolgozók éppúgy alkalmazottai a cégnek mint azok, akik a falakon belül dolgoznak.

„Ők most már éppen olyan fizetett alkalmazottak mint mások, és az ennek megfelelő jogok illetik meg őket”

– deklarálta akkor Yolanda Diaz munkaügyi miniszter.

Miért nem elégedettek a szakszervezetek?

Túlságosan puha a törvény – mondja a legnagyobb spanyol szakszervezet, az Union General de Trabajadores és a pizza futárok érdekvédelmi szervezete a Rider X Derechos. Mit kifogásolnak? Azt, hogy a törvény nem azonnal lép életbe hanem három hónap múlva. Ezalatt az idő alatt a cégek vígan leépíthetik a házhoz szállításban dolgozók jórészét.

A Rider X Derechos azt is nehezményezi, hogy a törvény csakis a házhoz szállitásra vonatkozik holott nagyon sokan más szektorokban is szenvednek attól, hogy szerződéssel alkalmazzák őket mint magánvállalkozókat.

Miért nem örülnek a törvénynek a munkaadók?

Arra hivatkoznak, hogy nekik rugalmasan kell alkalmazkodniuk a piachoz, amely a pandémia idején jóval inkább igényli a házhoz szállítást. Az Uber Eats szerint a törvény súlyos csapást jelenthet a pizzafutárok egy csoportjára. Szóvivőjük szerint „többezer olyan pizzafutár van, akik egy digitális alkalmazás keretében dolgoznak, és nem is akarnak alkalmazottak lenni.”

Az éttermek sem örülnek igazán a törvénynek – legalábbis ezt mondja az Uber Eats, mert szerintük egyre több pizzafutárt alkalmaznak, de szerződéses magánvállakozóként, mert csak így éri meg nekik.

A 30 ezer házhoz szállító 75%-a elveszítheti a megélhetését – figyelmeztet egy iparági felmérés. Az éttermek pedig 250 millió eurót veszíthetnek hiszen másképp kell fizetniük az alkalmazottakat mint a magánvállalkozó pizzafutárokat.

Mit jelent mindez az EU számára?

Brüsszelben árgus szemekkel figyelik a spanyol törvényt, mert valami hasonlóra gondolnak az egész unióban. A brüsszeli bizottság ezzel kapcsolatos javaslata még ebben az évben megvitatásra kerülhet.

Az európai szakszervezeti szövetség – European Trade Union Confederation – szerint mindenütt követni kellene a spanyol példát. Ugyanez a véleménye Leila Chaibi francia képviselő asszonynak az Európai Parlamentben, ahol gyakran felszólal a pizzafutárok érdekében.

Az Uber szerint nem a spanyol hanem a brit megoldás a célravezető. Nagy Britanniában worker-nek munkásnak minősítették a pizzafutárokat. Ez olyan munkavállalói kategória, amely nem azonos az alkalmazotti státusszal, de kötelezővé teszi a munkaadók számára, hogy évente szabadságot biztosítson a dolgozóknak és főként, hogy bejelentse őket a nyugdíj alapnak.

Margrethe Venstager, az EU digitális biztosa nem osztja a lelkesedést a brit megoldás iránt:

„a tapasztalataim szerint a viták igen komplexekké válnak akkor, ha egy új kategóriát akarunk bevezetni.”

Yolanda Diaz spanyol és Andrea Orlando olasz munkaügyi miniszter közös cikket írt a brüsszeli Politicoban, melyben támogatják az EU elképzeléseit e téren. Ugyanakkor kifejtették, hogy hiba lenne, „ha a pandémia utáni újrakezdés során a cégek előnyben részesítenék a magánvállakozói szerződéseket, és az ezzel járó rossz munkakörülményeket a pizzafutárok számára.”

A Brexit hulláma minket is elérne

Bár a brit-magyar gazdasági kapcsolat nem a legnagyobbak egyike, legalább 2900 cég és 69 ezer alkalmazott sorsát befolyásolná a kilépés az EU-ból. Az összuniós hatások még erősebbé tehetnék a következményeket.

Nagy-Britannia kilépése vagy bennmaradása jelenleg is a levegőben lóg: az Európai Bizottsággal létrejött megállapodást a brit alsóház mellbevágó arányban utasította el, de a kormány elleni bizalmatlansági indítványt is leszavazta. Theresa May kormánya most napokon belül új javaslatot készít.

Jelenleg még minden lehetőség fennáll: kilépnek valamilyen megállapodással, mennek enélkül, ami gazdasági katasztrófához vezethet, és új népszavazás nyomán akár maradhatnak is.

Különösen a legrosszabb opció érintené a legsúlyosabban a magyarországi brit érdekeltségű vállalkozásokat és a kétoldalú kapcsolatokat. Az Opten által készített gyorselemzés alapján az látszik, hogy az elmúlt években 2300-at meghaladó közvetlen brit tulajdonú cég működött Magyarországon, a közvetett tulajdonúakat beszámítva 2900. Ezek jelenleg 69 ezer embert foglalkoztatnak.

Az Opten felhívja a figyelmet arra, hogy a Brexitről tartott

népszavazás óta megtorpant az itteni közvetlen brit tulajdonú cégek számának növekedése.

2004-ben, a magyar uniós tagság kezdetén 1525, a rá következő évben már 1709 volt, 2010-ben 2062, 2015-ben 2239.

Amikor megtartották a kilépési népszavazást (2016-ban), már 2309 közvetlen tulajdonban lévő brit érdekeltség működött az országban. Akkor viszont megállt az addigi dinamikus növekedés, idén 2304 cég van nálunk. Ebben

a három évben az alkalmazottak száma is csökkent négyezerrel.

A brit gazdaság súlya még ezeknél is magasabb a magyarországiban. A tulajdonosi kötődésen felül az export-import folyamatokon és a közvetett beszállítói láncokon keresztül jóval nagyobb kapcsolódási kör azonosítható a cégek mikrogazdasági szintjén is – írja a céginformációs szolgáltató.

S mindezeken felüli – még kiszámíthatatlanabb – a teljes uniós piacon várható turbulens hullámverés következménye, ha Britannia valóban kilép. S különösen ha megegyezés nélkül.

A Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi termékforgalmi kimutatása szerint (az utolsó összesített évben) 2017-ben 565,2 milliárd forint volt a kétoldalú kapcsolat értéke, ami 2015-höz képest csaknem 90 milliárdos növekedés. Összehasonlításul: a legnagyobb partner Németországgal folytatott külkerforgalom 2017-ben egy nagyságrenddel nagyobb, 7612 milliárd volt. Ezzel együtt láthatóan súlyos tétje van a Brexit megvalósulásának.

Persze a folyamatnak egészen biztosan lehetnek nyertesei is. Például az árfolyamváltozás jótékony hatással is lehet a cégek egy részére. Mindezek mellett a vámok esetleges visszaállítása is erősen szórhatja a piaci mezőnyt.

Természetesen mindezen szempontokon felül az is komolyan befolyásolhatja a hazai gazdaságra és vállalkozásokra gyakorolt hatásokat, hogy – tulajdonosi kapcsolatától függetlenül – egy-egy cég forgalmában mekkora a brit részarány.

Taxis helyzetkép és trendek Budapesten

0

Nehezen szokta meg az elkényelmesedett budapesti, hogy hosszú évek után egyszer csak ismét mind gyakrabban várni kell(ett) a taxira, ha egyáltalán bevállalta a rendelést a diszpécser. Ez – aki taxizik, tudja – az utóbbi években (az Uber kiszorítása óta még inkább) már nem csak a szolgáltató számára paradicsomi, a szolgáltatást igénybe vevő számára pedig pokolinak mondható extrém(ebb) időjárási vagy forgalmi helyzetben fordul elő. Ugye ismerős a kép? Nem véletlen: a taxitársaságok száma csökkenőben van, miközben a piac nagysága nem változik.

 

A szektor összesítve 10 milliárd Ft körüli árbevétel mellett 415 millió Ft adózás előtti eredményt termel. Az eredmény nagy része a nagyobb taxitársaságoknak köszönhető, hiszen a nagyobb cégek mellett rengeteg a veszteséges kisebb méretű személyszállító vállalkozás – olvasható az Opten elemzésében. A 2016-os évet egyébként a 2015-öshöz hasonló összesített árbevétellel zárták a társaságok, az eredményességük továbbra is sokat javult.

Forrás: Opten

Nem csak  a társaságok száma csökken, a taxitársaságokhoz bejelentett alkalmazottak száma is: az idén az első 10 hónapban 28 százalékkal, miközben ha nem is ilyen dinamikával, de azért 5 százalékkal nőtt a taxis egyéni vállalkozók száma. Ez azonban trendfordulót jelez a 2012-2016 közötti időszakhoz képest. A taxis világ persze soha sem a magas alkalmazotti állományáról volt híres, az egyéni vállalkozók száma mindig is magas volt.

Forrás: Opten

A 2017-es trendforduló vélhetően erősen köthető az online pénztárgép bevezetéséhez, mely erős átcsoportosulásokat, fluktuációt okozott a taxitársaságoknál – véli az Opten, amelynek a közleménye megjegyzi, hogy a 2017-es év e tekintetben igen érdekes lesz, hiszen ezekben a beszámolókban lehet majd az online kassza hatásait komolyabban lemérni

A KSH szerint nőtt a foglalkoztatás

0

A június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a dolgozók átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Eszerint ugyanannyian dolgoznak külföldön, mint egy éve.

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az előző három hónapos periódus átlagához viszonyítva is 10 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,6 százalékra emelkedett. A belföldi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 99 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel csökkent,

a külföldi telephelyen dolgozóké pedig lényegében évek óta változatlan, most 113 ezer.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) korosztályba tartozók foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 84,0 százalékra emelkedett. A fiatal (15-24 éves) alkalmazottak foglalkoztatási aránya 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,6 százalékos volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,8 százalékponttal, 52,3 százalékosra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában – a magyarországi foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal 73,7 százalékra nőtt. Ebben a korcsoportban a férfiak foglalkoztatási indexe 81,6, a nőké 66,1 százalékos.

A 15-64 éves dolgozó férfiak létszáma 2,1 százalékkal 2 millió 404 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal 75,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma lényegében nem változott, 1 millió 993 ezer volt, míg foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 61,6 százalékra javult.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK