Szemerkényi Réka mégis kulcsszerepben?

0
3440

Nem valószínű, hogy Szemerkényi az új munkahelyéről bármilyen hatást tudna gyakorolni mérvadó washingtoni körökre. A mérvadó esetünkben annyit jelent, hogy aki meg tudná győzni a Trump-adminisztrációt: viseltessen kegyesebben Orbán Viktor és az ő kormánya iránt.

Szijjártó Péter és Szemerkényi Réka
MTI Fotó: KKM

Tavasszal váltott ki meglepetést, hogy az Orbán kormány a kívül állók számára váratlanul visszahívta washingtoni nagykövetét. Az Index akkor külügyminisztériumi forrásaira hivatkozva azt írta: szimplán hülyeségnek minősítették (mármint ezek a források), hogy a lex CEU megfelelő amerikai kommunikációjának hiánya okozta volna Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet vesztét, de az is legfeljebb ürügy lehetett, hogy csak nem jön össze az áhított Trump–Orbán-találkozó: valójában egy nagyon régi történet előre látható és logikus kifutásáról van szó.

A régi történet alapja pedig az, hogy

„Szijjártó Péter és Szemerkényi Réka csendesen, de nyíltan gyűlölik egymást.”

Kifúrták hát az utolsó atlantistát is a hepciáskodó „diplomáciát” gyakorló külügyből. Jóval előbb már a másikat, Németh Zsoltot is mellékszereplővé degradálták. Jöhetett a még keletibb nyitás, a diktátorokkal ékesített birodalmak majmolása és a Soros-bomba bevetése a Nyugat ellen. Orbán a már megszokott úriemberi modorában „nőügynek” minősítette egykori közvetlen munkatársának a menesztését.

Aztán ismét váratlanul felbukkant Szemerkényi. Méghozzá nem akármilyen ügy szereplőjeként. Carter Page-et, Donald Trump amerikai elnök Oroszország-ügyi külpolitikai szakértőjét ugyanis még a múlt héten hallgatta meg a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett bizottság, amely azt vizsgálja, hogy Moszkva miképp avatkozott be a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

Hivatalosan Carter Page 2016 augusztusában (vigyázat: még javában dúl az amerikai elnökválasztási kampány) azért utazott Budapestre, hogy ott találkozzon Szemerkényi Réka egykori washingtoni nagykövettel (!) és más magyar kormányzati képviselőkkel. Az FBI azonban azt hiszi, hogy

ez csak egy félrevezető „fedősztori” és Page igenis találkozott legalább egy orosz „diplomatával”.

Az amerikai orosz szakértőre azért álltak rá az FBI emberei, mert a kampány alatt kétszer is járt Moszkvában. Budapesti útjáról egyébként a vizsgálóbizottság előtt elég kitérő, helyenként ellentmondásos válaszokat adott.

Valószínűleg nem Mueller vizsgálati körébe tartozik az a kérdés, hogy Szemerkényi Réka milyen közvetítő szerepet vállalt a budapesti melóban. Az viszont érdekes, hogy a leváltott washingtoni nagykövet nemrégen a CEPA, a washingtoni Európai Politikai Elemzések Központja nevű intézet ügyvezető alelnöke lett. A Központról azt írják, hogy pártsemleges think-tank. Egyik alapítója és sokáig első számú embere éppen az a Wess Mitchell, aki a State Department európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárságának új vezetője lett. Azt is mondhatnánk róla, hogy

ő a legrangosabb amerikai tisztségviselő, aki még tudja, hol van Magyarország.

Mitchell azt a Victoria Nulandot váltotta fel, akivel az Orbán-kormány viszonya az idők során a hűvösből kifejezetten ellenségesbe fordult át.

Dobozi István, a Világbank volt vezető közgazdásza a Klubrádiónak nyilatkozva azt mondta, nem hiszi, hogy Szemerkényi az új munkahelyéről bármilyen hatást tudna gyakorolni mérvadó washingtoni körökre. A mérvadó az esetünkben annyit jelent, hogy aki meg tudná győzni a Trump-adminisztrációt: viseltessen kegyesebben Orbán Viktor és az ő kormánya iránt.

Sőt, más washingtoni források szerint,

amennyiben Szemerkényinek tényleg volt közvetítő szerepe Page és az oroszok között, akkor ez akár a munkahelyébe is kerülhet.

Budapesti kémtörténetek ide vagy oda, jelen pillanatban úgy tűnik, Washington inkább bekeményít Orbánékkal szemben. Kirívó példa erre a budapesti ügyvivő nemrégi beszéde a MUOSZ-ban, amelyben sokkal nyíltabban, mint egyik elődje, a Szabadság-téri sétájáról elhíresült Andre Goodfriend, az elemi sajtószabadságot kérte számon. És ami teljesen példátlan: pályázatot hirdetett az amerikai külügyminisztérium a vidéki magyar sajtónak. Ilyen amerikai lépés aligha történt még meg egy szövetséges állam irányában.

Legalábbis mindig ezt a választ kaptuk amerikai illetékesektől, amikor felvetettük a Szabad Európa Rádió magyar adásának újraindítását.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .