Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Orbán konferenciája nem szívesen látott vendég Brüsszelben

0

A Nemzeti Konzervatív Konferencia (NATCON) konferencián Orbán Viktor európai konzervatív és szélsőjobboldali politikus társai vesznek részt, a tanácskozást az MCC szervezi nyilván a magyar kormány pénzén Brüsszelben.

Az európai központban levő Concert Noble közölte a szervezőkkel: nem áll módjában fogadni a konferenciát, melyet kedden és szerdán rendeznek Brüsszelben.

Frank Füredi, az MCC brüsszeli irodájának vezetője, dühösen reagált: ”ez az esemény is azt mutatja, hogy veszélybe került a szólásszabadság egész Európában. Most háború zajlik a szólásszabadságért, és minden jószándékú embernek készen kell állnia arra, hogy ezért harcoljon” – hangsúlyozta Frank Füredi, aki érthető módon nem tért ki a magyar helyzetre hiszen a nemzeti együttműködés rendszere 14 éves minden lehetséges eszközzel korlátozza a szólásszabadságot a saját hatalmának megerősítése érdekében.

Miért mondta le Orbán Viktor tanácskozását Brüsszelben a népszerű rendezvényszervező központ? A Brussels Times szerint antifasiszta szervezetek hívták fel az intézmény vezetőinek figyelmét arra, hogy milyen politikát folytat valójában Orbán Viktor, aki börtönben tart egy antifasiszta tüntetőt mint terroristát.

Mi az a NATCON konferencia, melyet az MCC szervez Brüsszelben? Olyan radikális konzervatív tanácskozás, amely a Trumppal szimpatizáló politikusokat gyűjti egybe az Atlanti óceán mindkét oldalán.

A mostani konferencia sztár vendégei Orbán Viktoron kívül: Suella Bravermann egykori brit belügyminiszter és Eric Zemmour, francia szélsőjobboldali politikus, aki Budapesten Orbán Viktor vendége volt.

A NATCON következő rendezvénye az Egyesült Államokban lesz. A korábbi rendezvényein részt vett Ron de Santis, floridai kormányzó, aki elindult Trump ellen, de megbukott, és Josh Hawley washingtoni szenátor.

Orbán Viktor azok közé a kisszámú európai vezető közé tartozik, aki nyíltan támogatja Donald Trumpot, és reménykedik a megválasztásában.

Orbán lelkesedését persze az is táplálja, hogy Biden elnök megbízásából a jelenlegi amerikai nagykövet mindent elkövet az ő megbuktatása érdekében.

Orbán kontra Meloni

A magyar miniszterelnök legfontosabb politikai szövetségese az Európai Unióban Giorgia Meloni olasz kormányfő lehetne, hogyha nem állítaná őket szembe két kardinális politikai probléma eltérő megítélése. Az egyik Ukrajna ügye: míg Orbán Viktor nyíltan paktál Putyinnal addig Giorgia Meloni többször is járt a háború sújtotta Kijevben, és minden fórumon kiáll Ukrajna mellett.

A másik probléma a migráns kérdés, melyben nemrég az Európai Parlament a korábbinál szigorúbb szabályozást szavazott meg – épp Giorgia Meloni nyomására. Olaszország viseli ugyanis a migráció legnagyobb terhét az Európai Unióban, ezért ennek korlátozása Giorgia Meloni létérdeke.

Csakhogy míg az európai határok szigorú védelmében egyetért az olasz és a magyar miniszterelnök addig a már itt levő migránsok ügyében nem.

Őket ugyanis az Európai Unió tovább akarja osztani a tagállamok között, hogy ily módon csökkentse a frontállamokra nehezedő nyomást. Orbán Viktor viszont a zéró migráns elvet vallja vagyis egyetlenegy illegális bevándorlót sem venne át Olaszországtól vagy más uniós tagállamtól.

Orbán Viktor keményvonalas politikája ezen a téren is megbukott míg Giorgia Meloni vígan hozzáláthat ahhoz, hogy megvalósítsa Orbán Viktor álmát: a jobboldal és a szélsőjobboldal összeboronálását Ursula von der Leyen asszony, aki újra indul a brüsszeli bizottság elnöki posztjáért, már jelezte is: együttműködne olyan szélsőjobb politikusokkal, akik nem Európa ellenesek, és nem Oroszországot támogatják Ukrajnával szemben. Vagyis az európai főáramlat hajlandó paktálni Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, de Orbán Viktorral nem. Meloni nemcsak Brüsszellel, de Donald Trumppal is jó kapcsolatot épített ki. Vagyis, ha Orbán imája meghallgatásra talál, és Donald Trump visszamasírozhat a Fehér Házba, akkor Giorgia Meloni sokkal inkább számíthat az európai kedvenc szövetséges címére mint Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök hiába blamálja magát: a hátrányok világosak, az előnyök a ködbe vesznek. Közben pedig mindjobban hiányoznak az euromilliárdok a nemzeti együttműködés rendszerének, mely az uniós szegényházban civakodik azon, hogy ki a legutolsó állam ma az Európai Unióban?!…

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Dmitrij Peszkov szerint “jó alap lenne az orosz – ukrán béketárgyalásokra a 2022-es tárgyalás, mely majdnem sikerrel járt.” Oroszország agresszióját követően tárgyalások folytak semleges területen, és végül megszületett a tűzszüneti megállapodás, melyből máig tisztázatlan okok miatt nem lett semmi.

Schröder, ex német kancellár, aki Putyin pénzen él amióta nyugdíjba ment, és fontos szerepet játszott a német – orosz kapcsolatok alakításában, azt nyilatkozta, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök ultimátuma akadályozta meg a fegyverszünetet. Az egykori német szociáldemokrata kancellár szerint a Nyugat közölte Zelenszkij elnökkel: amennyiben elfogadja a fegyverszünetet, akkor a jövőben nem számíthat pénzügyi és katonai támogatásra. Ukrajna már akkor is lélegeztető gépen élt hiszen az orosz háromnapos villámháborút is csak az USA segítségével tudta megállítani, kapitulált. Zelenszkij elnök közölte: a béke tárgyalások előfeltétele az, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről – beleértve a Krím félszigetet is, melyet Oroszország 2014-ben foglalt el.

A Krím félszigetet Hruscsov 60 évvel korábban adta Ukrajnának, mert a párt harcokban Ukrajna Kommunista Pártja őt támogatta vetélytársaival szemben.

A Krímben az ukránok mindig kisebbségben voltak, a kezdeti tatár többséget, később a betelepítések orosz többséggé változtatták. Oroszország ünnepélyesen bekebelezte a Krímet. Ennek feladását a tárgyalások előfeltételének megtenni nyilvánvalóan azt jelenti: Ukrajna és a mögötte álló Nyugat nem hajlandó tárgyalni. Most is ezt mondta Dmitrij Peszkov: Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra.

Zelenszkij elnök válaszul kijelentette:

”ha akkor megállapodást kötöttünk volna, azzal nem lett volna vége a háborúnak”

– vagyis 2022 áprilisában egyáltalán nem bíztak abban, hogy Putyin betartja ígéreteit. A bizalmatlanság egyáltalán nem alaptalan hiszen Putyin az agresszió kezdete előtt hónapokig azt állította: Washington hazudik amikor azt állítja, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát! Majd 2022 február 24-én az oroszok mégiscsak megtámadták Ukrajnát. Azóta tart a háború, amelyik megnyerhetetlen hiszen az ukrán hadseregnek nincsen meg az ereje ahhoz, hogy kiszorítsa az oroszokat az ország területéről.

Stoltenberg NATO főtitkár le is vonta a tanulságot: 5 éves finanszírozási tervet dolgozott ki Ukrajna támogatására. Ezalatt az idő alatt a NATO tagállamok 100 milliárd dollárt fizetnének be egy közös kasszába, melyből Ukrajnát támogatnák.

Trump mint békeangyal?

Ferenc pápa látva a háborús helyzet reménytelenségét felszólította Ukrajnát, hogy mutassa fel a fehér zászlót, és kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.

Ezt Zelenszkij elnök és a NATO elutasította, de alternatívát képtelenek felmutatni. A háború támogatottsága egyre csökken Ukrajnában és Oroszországban. A NATO megosztott: Lengyelország és a három balti állam támogatja Macron elnöknek azt a javaslatát, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába a gyengélkedő ukrán hadsereg támogatására. Az USA, Nagy Britannia és Németország ezt elutasítja. Magyarország és Törökország a béke pártján áll. Erdogan elnök többször is felajánlotta közvetítő szerepét annál is inkább, mert 2022 áprilisában ott folytak az orosz- ukrán tárgyalások.

Putyin egyik kezével békejobbot nyújt, a másikkal fenyegetőzik: közzétett egy videót az új orosz csodafegyverről.

A náci Németországban Goebbels propagandája terjesztette a csodafegyver mítoszt akkor amikor már az angolszász hatalmak és a Szovjetunió harapófogóba fogta a náci Németországot. Werner von Braun ki is fejlesztette a V1 és V2 rakétákat, de ezek már nem tudtak változtatni a háború menetén: Hitler öngyilkos lett amikor a szovjet csapatok már közel jártak bunkeréhez.

Putyin orosz elnök most Donald Trumpban bízik, aki fogadkozik: napok alatt rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Ezt senki sem tudja, talán maga Donald Trump sem.

Azt viszont tudja az ex elnök, aki vissza akar kerülni a Fehér Házba: az amerikai közvéleményt nemigen érdekli a külvilág, de semmiképp sem akar háborút. Trump ezért békeangyalként akar bevonulni újra a Fehér Házba, ha megnyeri a választásokat. Trump támogatói azt hangsúlyozzák: hiba volt, hogy Biden stratégiai ellenfélnek jelölte Kínát és Oroszországot. Trump tárgyalna mind Hszi Csin-ping kínai mind pedig Putyin orosz elnökkel. Persze novemberig még sok idő van, Biden elnök is ráveheti Zelenszkij ukrán államfőt a tárgyalásokra. Ezzel tisztában van Ukrajna elnöke is, aki legutóbb úgy nyilatkozott Washingtonban:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, csakhogy mi ezt nem fogadnánk el.”

Titkosszolgálati eszközökkel figyelik Magyar Péter tüntetéseit

Lukács Csaba, aki többször járt frontokon is, de most a Magyar Hang munkatársa az amerikai LiveU méregdrága streamelő lehallgató berendezést Magyar Péter tüntetésén vette észre. A villámgyorsan előtérbe került kormányt bíráló politikus a korábbinál jóval több tüntetőt vonzott, és ez indokolhatta a LiveU bevetését.

Ha ugyanis sok tüntető van, akkor olyan információ mennyiség sűrűsödik össze viszonylag kis területen, melyet hétköznapi berendezések nem tudnak megfelelően kezelni. Erre jó ez az amerikai hadsereg által kifejlesztett szerkezet, amely akkor is tökéletes képet és hangot produkál amikor a hangzavar ezt még a helyszínen is nehézzé teheti. Ki alkalmazta ezt a titkosszolgálati technikát Magyar Péter tüntetésein? Az MTVA, a magyar közmédia, amely “természetesen” nem tudósított a helyszínről, de munkatársai ott szorgoskodtak. Jelenleg mind a titkosszolgálat mind a média Rogán Antal felügyelete alatt áll a nemzeti együttműködés rendszerében vagyis testvér intézményekről van szó annál is inkább, mert az MTVA vezérkara tele van titkosszolgálati tisztekkel. Nem véletlenül: a katonás fegyelmet csakis így lehet elérni és tartósan garantálni.

Amióta Orbán Viktor 2011-ben átvette a hatalmat a közmédiában, ott egy pisszenés sem hallatszik. Minden és mindenki a hatalom szolgálatában áll vagy repül.

Újságírók és titkosszolgálatok

A CIA tömegesen szervez be újságírókat – aggódik a Magyar Nemzetben Horváth József tábornok, aki ismerteti John Stockwell interjúját. Kicsoda John Stockwell? 13 évet szolgált a CIA-ban, még a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársai közé is bejutott.

Mit mondott John Stockwell?

“A CIA egyik legfőbb feladata az emberek elméjének befolyásolása, propaganda terjesztése. ”Ha ennek alapján esetleg ráismernénk a magyar kormányzati média néhány hősére, az nem véletlen. Horváth József tábornok, akit még a kommunista rendszer képezett ki, természetesen nem ebben az irányban tájékozódik hanem az ellenzéki médiát veszi célba: “a múltban a CIA többszáz könyv megjelenését támogatta. Ilyenkor megadták az íróknak, hogy miről is írjanak. A vietnami háború idején például azt, hogy “a kommunisták gyerekeket esznek reggelire.”

A szuverenitásvédelmi hivatal épp erre alakult: az ellenzéki média megrendszabályozására.

Csakhogy az már jórészt megtörtént: a Népszava és az ATV már élvezi Rogán Antal atyai gondoskodását.

Mégsem véletlenül írogat erről a témáról Horváth József tábornok, mert a Magyar Péter jelenség mögött a hatalom az amerikai nagykövetséget gyanítja. Az Egyesült Államok kétszer küldött profi nagykövetet Budapestre: a rendszer váltáskor és most. Orbán attól tart, hogy Pressman nagykövetnek megbízása van arra: vegye le őt a sakktábláról. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök Donald Trump sikeréért az elnökválasztáson. Csakhogy az novemberben lesz, addig még Biden nagykövete képviseli Budapesten az Egyesült Államokat. Washingtont egyáltalán nem érdekli az Orbán rendszer korrupciója, de felhasználhatja azt a miniszterelnök meggyengítésére vagy megbuktatására. Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Magyar Péter ügyvédje nem más mint Bárándy Péter, aki már volt igazságügyi miniszter, és az egyik legtapasztaltabb büntetőjogásznak számít Magyarországon.

Az USA-t elsősorban Orbán és Putyin kapcsolata zavarja. A magyar miniszterelnök elvben visszatáncolhatna, de lehet, hogy ehhez az atyai jóbarát, Vlagyimir Putyin túlságosan is sokat tud róla.

45 millió eurót költött Orbán Viktor a Euronews megvásárlására

Most nyomozta ki a Le Monde és a Direkt 36, de 2021-ben történt amikor egy portugál üzletember cége felvásárolta a Euronews európai média vállalatot, mely eredetileg az Európai Unió céljait volt hivatva megvalósítani a tájékoztatásban, hogy a tévécsatorna megvásárlásának jelentős részét magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozták.

Milyen magyar érdek fűződött ehhez? Semmilyen! Orbán Viktor viszont saját bevallása szerint “el akarja foglalni Brüsszelt.” Ez is a nagy terv része lehet hiszen a magyar kormány nagy pénzeket költ arra, hogy a hangját hallassa külföldön. Brüsszel érthetően fontos cél Orbán Viktor számára, aki a jelenlegi fő iránnyal évek óta végképp összeveszett, így most azt szeretné elérni, hogy az legyen a fő irány, melyet ő képvisel. Mi ez? Egy nagy szélsőjobboldali mozgalom, amely visszaállítja a nemzetek Európáját, és lassítja az előrelépést a közös cselekvés, az Európai Egyesült Államok felé.

Kik képviselik a fő irányt Brüsszelben? Az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek.

Mi Orbán Viktor álma? A jobboldal összefogása a szélsőjobboldallal az Európai Unió irányítása érdekében. 2019-ben pofára esett ezzel az elképzeléssel, de 2024-ben más a helyzet.

Giorgia Meloni valósíthatja meg Orbán Viktor álmát

Az Európai Unió a napokban erőteljesen szigorította migráns politikáját elsősorban az olasz kormányfő kérésére. Giorgia Meloni megőrizte szélsőjobboldali választói bizalmát miközben – Orbán Viktorral ellentétben – jó kapcsolatot alakított ki a brüsszeli bizottsággal és Biden elnökkel. Meloni is Trump sikerét kívánja, de realista: Macchiavelli hazájában pontosan tudják, hogy a hatalmon lévőkkel kell mindig jóba lenni, ha valaki eredményt akar elérni. Meloni rendszeresen paktál Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével, aki már régen összeveszett Orbán Viktorral. Ursula von der Leyennel is kiváló kapcsolatot ápol Giorgia Meloni. Cserébe a brüsszeli bizottság elnökasszonya közölte: hajlandó az együttműködésre a szélsőjobboldallal két feltétellel. Az egyik az, hogy a párt nem lehet Európa ellenes – ennek a kritériumnak Giorgia Meloni tökéletesen megfelel míg Orbán Viktor kampányainak jelentős része Brüsszel ellen irányul – olykor Ursula von der Leyennel a címlapon. A másik kritérium az ukrajnai háború: Ursula von der Leyen nem akar együttműködni olyan politikai erőkkel, melyek Putyinnal paktálnak. Giorgia Meloni ennek a kritériumnak is pompásan megfelel miközben Orbán Viktor mint trójai faló van elkönyvelve Brüsszelben.

Az ukrajnai háború egyetlen haszna: előrelépés az Európai Egyesült Államok felé

A több mint két éve tartó ukrajnai háború megnyerhetetlen, a túlerőben levő orosz hadsereggel szemben az ukránok csakis nyugati segítséggel tartják magukat. Az USA-ban jelenleg Trump barátai blokkolják az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros segélyt. Az Európai Unió megszavazott 50 milliárd eurót, és ehhez végülis fogcsikorgatva Orbán Viktor is hozzájárult persze nem titkolva véleményét, hogy egy megnyerhetetlen háborút kár finanszírozni. Csakhogy feladni sem lehet, de az uniós tagállamoknak nincsen pénze arra, hogy az ukrajnai háborút tartósan finanszírozzák. Mi a megoldás? A közös kötvény kibocsátás – ahogy azt Paolo Gentiloni pénzügyi biztos javasolja. Ez pedig felidézi a Hamilton hatást: az USA első pénzügyminisztere így hozta létre a tizenhárom felszabadult brit gyarmat egységét hiszen, ha az adósság közös, akkor előbb vagy utóbb minden fontos döntés közös cselekvést igényel. Az Orbán Viktor féle vétó politikának bealkonyul.

Akkor viszont mit propagáljon a méregdrágán megvett külföldi média? A Euronews szerkesztőségi politikáján egyelőre nem érződik az Orbán hatás, de talán azért sem, mert a magyar miniszterelnök jelen pillanatban a mondanivaló hiányában szenved. A migráns ügyben Meloni elérte azt, ami Orbán Viktornak nem sikerült. Az Európa ellenesség nem pótolja az Európa politikát. Globalizált világban a szuverenitást középpontba állítani egy nem egészen tíz milliós országban tragikomikus. Marad az ordító egér mint szerep. Ezt el lehet játszani a partvonalról, de Orbán Viktor már tizennégy éve Magyarország miniszterelnöke. A nemzeti együttműködés rendszerének sírfeliratát pedig frappánsan megfogalmazta Magyar Péter:

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lettünk!”

Ki akar ide eljutni?

Miből támogatja az Európai Unió Ukrajnát?

Brüsszel 50 milliárd eurót ígér az orosz agresszió ellen küzdő államnak, amely külső segítség nélkül nem tudná magát tartani a túlerővel szemben. Washingtonban Trump republikánus barátai egyelőre eredményesen akadályozzák a 60 milliárd dolláros csomagot Ukrajnának, ezért felértékelődik az uniós támogatás.

Egyelőre elegendő forrás az nincsen. Közben az Európai Unió visszaállította a maastrichti kritériumokat, ezért a tagállamoknak újra alkalmazkodniuk kell a költségvetési hiány felső, 3%-os határához illetve az államadósság 60%-os mércéjéhez. A legtöbb tagállam ezt csak nehezen vagy sehogy sem tudja teljesíteni, ezért nemzeti forrásból nemigen növelheti Ukrajna támogatását. Mi lehet a megoldás?

Folyamatos uniós kötvénykibocsátás

Ezt javasolja Paolo Gentiloni, a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosa. A Bloomberg szerint Brüsszelben nagyon komolyan vizsgálják a közös kötvény kibocsátás lehetőségét. Eredetileg ezt Macron, francia elnök javasolta, mert Franciaország sem teljesíti a maastrichti kritériumokat. Eddig egyszer volt közös kötvény kibocsátás az Európai Unióban: így jött össze 750 milliárd euró a helyreállítási alapra. Ezt minden uniós tagállam meg is kapta kivéve Magyarországot, ahova a jogállami normák be nem tartása miatt egyelőre nem érkeznek az eurómilliárdok. Brüsszel a jogállami normák be nem tartásáról beszél, de valójában nem akarnak finanszírozni egy rendszert, melynek elitje lenyúlja az uniós támogatásokat. Merkel német kancellár utolsó uniós sikere volt a helyreállítási alap létrehozása, de meg kellett ígérnie, hogy csak egyedi esetről van szó. Most viszont Paolo Gentiloni pénzügyi biztos folyamatos kötvény kibocsátásról beszél.

Lépés az Európai Egyesült Államok felé

Fura módon Orbán Viktor miniszterelnök és Mark Rutte, holland kormányfő, aki talán a legfőbb ellenfele az Európai Unióban, egyaránt ellenzi a közös kötvény kibocsátást. Orbán Viktor két okból ellenzi ezt: egyrészt, mert nem akarja pénzelni Ukrajnát. Trumphoz hasonlóan úgy véli, hogy az ukrajnai háború megnyerhetetlen, ezért azt pénzelni fölösleges pénzkidobás. Másrészt a magyar miniszterelnök elveti az Európai Egyesült Államok ötletét, és tart a Hamilton hatástól. Mark Rutte, holland miniszterelnök támogatni akarja Ukrajnát, de szintén fél a Hamilton hatástól. Miért? Hamilton volt az USA első pénzügyminisztere, aki a 13 felszabadult gyarmat adósságát közös kötvény kibocsátásával egyesítette. Ezzel megteremtette az Egyesült Államok pénzügyi alapját a XVIII-ik század végén. Orbán Viktor azért ellenzi az Európai Egyesült Államokat, mert az csökkentené az ő “szuverenitását”. Mark Rutte, holland miniszterelnök viszont nem akar finanszírozni olyan kétes tagállamokat mint az Orbán Viktor által vezetett Magyarország.

Paolo Gentiloni uniós pénzügyi biztos viszont arra utalt, hogy a közös kötvény kibocsátásnak nemigen van alternatívája. Az Európai Unió előnyös kamat feltételekkel kaphatna kölcsönt olcsóbban mint a tagállamok zöme.

A közös uniós kötvény kibocsátásáról a Tanácsnak kell döntenie, ahol Orbán Viktor vétózhatna. Korábban ezt többször meg is tette, de február elsején a rendkívüli uniós csúcstalálkozón pillanatok alatt megadta magát. Ma sem tudjuk, hogy mivel fenyegette meg Orbán Viktort Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Meloni olasz miniszterelnök, de nem kétséges: ha ők eldöntik, hogy a közös uniós kötvény kibocsátásra szükség van Ukrajna támogatása érdekében, akkor nem tűrik el Orbán Viktor vétóját. A magyar miniszterelnök nincsen könnyű helyzetben, mert még mindig nem kapta meg Magyarország az uniós eurómilliárdok jelentős részét, és egyre drágábban jut csak pénzhez a globális piacon. Az adósságtörlesztés már elviszi az éves GDP 4,2%-át vagyis többet kell rá költeni mint az egészségügyre. A magyar gazdaság növekedési kilátásai gyengék annak ellenére, hogy tavaly 0,9%-kal csökkent a GDP vagyis idén a mínuszból startolt.

A pénzügyi csőd még messze, de a pénzhiány permanens, ez pedig politikai instabilitást jelent ahogy ezt láthattuk is Törökországban, ahol Orbán Viktor barátja, Erdogan elveszítette a helyi választásokat.

Proxy háborúban a Wagnerrel

Ukrajna katona hiánnyal küszködik, ezért meglepő a hír, hogy a titkosszolgálat fegyveres alakulata szabályos háborút folytat az orosz Wagner hadsereggel Szudánban. Mit keresnek ott az ukránok? Milyen ukrán érdekeket védelmeznek?

Szudánban a hadsereg két része hadakozik: a polgárháborúban a Nyugat az egyik felet támogatja, a Kelet a másikat. Vagyis proxy háborúról van szó amikor a felek másokért hadakoznak, és halnak hősi halált. Mi a tét? Szudán ásványi kincsei mindenekelőtt az aranybányák, melyek többsége jelenleg kínai kézen van. A Wagner zsoldosok küzdenek a kínai érdekekért. A Wagner hadsereg fellázadt Putyin ellen, és akkor szóba került, hogy fel is oszlatják a zsoldos sereget, melynek főnökét az FSZB felrobbantotta. A Wagner hadsereget ujjászervezték, a parancsnok ma már az FSZB egyik altábornagya. Putyin ma már nyíltan felvállalja a Wagner hadsereget, amely nem is nagyon titkolja, hogy csodálja a nácikat. Eredetileg Hitler lett volna a nevük, de Putyin még a békeidőkben úgy döntött, hogy a náci vezér túlzás. Így aztán a náci érzelmű zsoldosok Hitler kedvenc zeneszerzőjét, Richard Wagnert választották névadónak.

Miért harcolnak az ukránok Szudánban? Mert óriási szükségük van az USA pénzügyi támogatására és fegyverszállításaira.

“Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást”

Kínos igazságról beszélt vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki azt fejtegette, hogy a több mint két éve harcoló Ukrajna vereséget szenvedhet a nála sokkal erősebb Oroszországtól amennyiben hamarosan nem kapja meg azt a 60 milliárd dolláros amerikai támogatást, melyet Biden elnök szívesen átutalna a kijevi kormánynak, de Trump republikánus barátai ezt megakadályozzák.

Mire hivatkoznak a republikánusok?

Arra, hogy a háború megnyerhetetlen Ukrajnában.

“Miért finanszírozzunk egy megnyerhetetlen háborút?”

– kérdi Donald Trump, aki rámutat arra, hogy a demokraták már jóval Putyin ukrajnai agressziója előtt – 2022 február 24 – az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Oroszországot Kínával együtt. Felrúgták ezzel a republikánusok kedvenc külpolitikai gondolatát: ne kerüljünk szembe egyszerre Oroszországgal és Kínával! A republikánus Kissinger ezért hozta össze Nixon elnököt Mao Ce-tunggal 1972-ben Pekingben. A 100 éves Kissinger még tavaly is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyreállítani a mélypontra jutott amerikai-kínai kapcsolatot.

Jelenleg Pekingben tárgyal Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy valamiféle modus vivendit teremtsen a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.

Lavrov orosz külügyminiszter is Pekingbe készül miután többször is úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alkalmas kezdet lehet az ukrajnai helyzet rendezésére.

Miért nem lehet Putyinnal tárgyalni?

Donald Trump azt ígéri, hogy vígan megállapodna Putyin elnökkel Ukrajna feje fölött hogyha újra a Fehér Ház lakója lenne. Zelenszkij elnök épp Washingtonban jelentette ki, hogy “Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna Putyinnal a fejünk felett, de ezzel mi nem értenénk egyet.”

A NATO főtitkára 100 milliárd eurós ukrajnai támogatási alapot szeretne létrehozni, de kevés tagállam szeretne ebbe befizetni. A tartózkodást látva Stoltenberg NATO főtitkár úgy fogalmazott, hogy

“Ukrajnát erős tárgyalási pozícióba kell hozni Oroszországgal szemben. Azután az ukrán kormányzaton múlik, hogy a tárgyalások során mit fogad el és mit nem.”

Ez finom figyelmeztetés arra, hogy nem lehet fenntartani azt az elvet, melyet Zelenszkij elnök és a NATO jelenleg hangsúlyoz:

”Csakis akkor tárgyalunk, ha minden orosz katona elhagyta Ukrajna 1991-es határait!”

Az ukrán hadsereg ugyanis nem képes az oroszok teljes kiszorítására még akkor sem, ha megkapja a nyugati támogatásokat. Ha pedig nem kapja meg, akkor el is veszítheti a háborút – ahogy erre Zelenszkij elnök vasárnap rámutatott.

Magyar jövő: Érjük utol Romániát!

A címben elhangzott kissé ironikus mondattal összegezte a magyar gazdaság helyzetét Katona Tamás, a KSH egykori elnöke, aki a Pénzügykutató Intézet Hetényi Körében tartott vitaindító előadást.

Az elmúlt év statisztikái közül felfigyelt arra, hogy míg a GDP mínusz 0,9%-os negatív teljesítményt nyújtott addig a mezőgazdaság rekordot döntött: 68%-os növekedést produkált!

A kettő között ellentmondás van, de ezen nemigen csodálkozott Katona Tamás, aki elmondta azt is, hogy utóda, Mellár Tamás idején is voltak hasonló anomáliák.

Saját elnöki tevékenységéről nem beszélt bár nyilvánvalóan akkor is az aktuális hatalom elvárásai domináltak a kínos realitás fölött.

A nemzeti együttműködés rendszerét Görögországban a Pasok – szocialista párt találta ki, és működtette igen eredményesen a két Papandreu idején.

Mindenki tudta, hogy a görög elit lop, csal, hazudik, de senki sem mozgatta a füle botját sem mindaddig amíg a 2008-as nagy pénzügyi válság idején Görögország nem sodródott a pénzügyi csőd szélére.

Akkor a trojka: az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank csak azzal a feltétellel  adott pénzt Görögországnak, hogy Athénban megígérték: ezentúl valós statisztikát közölnek! A  valós számok mindenkit megdöbbentettek Görögországban: a szerencsétlen statisztikusokat bíróság elé állították hazaárulás vádjával.

Brüsszel alig tudta kimenteni őket. Görögország pedig a valós adatok alapján bekerült az uniós szegényházba, ahol olyan szomszédokkal osztozkodik a szálláson mint Magyarország, Románia vagy Bulgária. Akik az utóbbi években megelőzték Magyarországot, amely így megszerezte az utolsó, a huszonhetedik helyet az Európai Unióban. Innen már nehéz visszaesni! – mosolygott ironikusan Katona Tamás, aki elmondta, hogy Magyarország azért lassan felzárkózik az uniós átlaghoz: 76%-ot értünk el.

A reáljövedelem is nőtt 2010-hez képest méghozzá jelentősen, 53%-kal, és ez biztosította Orbán Viktor szavazótáborát. Kis szépséghibája a dolognak, hogy csak forintban szép az emelkedés, euróban vagy dollárban nem annyira. Orbán Viktor ugyanis a forint folyamatos leértékelésével tudja elérni, hogy miközben a hazai fizetések nőnek, a külföldi beruházók bér költségei alig hiszen ők dollárban vagy euróban számolnak.

Katona Tamás megjegyezte, hogy a bérek mostanában is túlságosan gyorsan nőnek miközben a termékenység alig. A hazai közgazdászok még mindig abban a tévhitben élnek, hogy a bérek a munka termelékenységétől függenek holott globalizált rendszerben egyáltalán nem erről van szó: a Tesla sanghaji gyára semmivel sem kevésbé hatékony mint Elon Musk kaliforniai üzeme, de a kínai munkások és mérnökök mégiscsak az amerikai bérek töredékét keresik. Ezzel is magyarázható, hogy Elon Musk újabb Tesla gyárat tervez Sanghajban. Yellen amerikai pénzügyminiszter egy héten keresztül tárgyal Kínában, hogy a világ két legnagyobb gazdasága elkerülje a kereskedelmi háborút.

Surányi: nincs válság!

A Magyar Nemzeti Bank ex elnöke hangsúlyozta, hogy nincsen pénzügyi válság Magyarországon, és a közeli jövőben nem is számíthat ilyesmire az Orbán kormány:

egy – másfél évig még eldöcög a szekér, igaz, hogy lefelé tart a gyenge gazdaságpolitika miatt

– hangsúlyozta Surányi György.

Jelenleg háromféle gazdaságpolitikája is van a hatalomnak:

1- az egyiket Nagy Márton gazdasági miniszter képviseli. Ez a magas nyomású gazdaság  elmélete, amely arra irányul, hogy mindenáron felgyorsítsa a gazdasági növekedést. Surányi György szerint ez biztos út a kudarc felé. Ugyanakkor elmondta: amikor ők Bokros Lajossal átvették a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank irányítását, akkor 9% fölött járt a GDP arányos adósságtörlesztés míg ma “csak” 4,2%. Ez is magasabb mint az egészségügyi kiadások összege.

László Csaba ex pénzügyminiszter megjegyezte, hogy amennyiben bevezettük volna az eurót, akkor könnyebb lenne az adósságtörlesztés. Surányi György ezt kapásból cáfolta mondván: a csehek igen előnyös feltételek mellett kapnak hitelt a világpiacon annak ellenére, hogy ragaszkodnak a koronához.

Az euró jelentősége Surányi szerint nem gazdasági hanem politikai jellegű:

”ha Magyarország belépne az euró zónába, akkor nehéz lenne az országot kivezetni az Európai Unióból.”

2- középutas gazdaságpolitikát hirdet Varga Mihály pénzügyminiszter, aki egyaránt vitatkozik Nagy Márton gazdasági miniszterrel és Matolcsy Györggyel.

3- a Nemzeti Bank elnöke kis késéssel, de megvilágosodott, és felfedezte az Orbán kormány felelősségét az inflációban, amely 26%-os rekordot produkált az Európai Unióban.

Miért nem váltott ki politikai földrengést a 26%-os infláció?

Valószínűleg azért nem, mert az infláció igazi áldozatai, a legszegényebb rétegek nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék az érdekeiket. Katona Tamás elmondta, hogy Magyarországon a legfelső 10% több szociális juttatást kap mint a legszegényebb 10%! A legszegényebb rétegek Orbán leghűbb szavazói, mert annyira ki vannak szolgáltatva pártunknak és kormányunknak, hogy pontosan tudják: ha megmukkannak, akkor még azt a szánalmas juttatást is elbukhatják, mely nélkül az életben maradásuk is kétségessé válik. Katona Tamás szerint Észak Magyarország lakóinak egyharmada, az Észak Alföld régió egy negyede mindmáig mélyszegénységben vegetál.

Országosan 22%-ról 11%-ra csökkent a mélyszegénységben tengődők aránya, de a kiszolgáltatottság megmaradt. Ez pedig Orbán nemzeti együttműködési rendszerének sziklaszilárd politikai alapja. Főként, mert

az ellenzék semmilyen életképes alternatívát sem tud felkínálni ennek a mélyszegénységben és annak határán vegetáló rétegnek.

Mi lesz a lopott pénzzel?

A jogos kérdést Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója tette fel, aki elmondta: sokan az Egyesült Államokban reménykednek. Az USA-ban ugyanis érvényes a Magnyickij törvény, mely lehetővé teszi külföldi korrupciós ügyek vizsgálatát is amennyiben olyan kormányokról illetve oligarchákról van szó, akik problematikusnak bizonyultak Washington számára az utóbbi időben. Ez David Pressman nagykövet Damoklész kardja Orbán Viktor feje fölött. A magyar miniszterelnök ezért imádkozik azért, hogy Donald Trump visszatérjen a Fehér Házba.

Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek hatalmas birodalma épült ki az elmúlt 14 év során, és a hatalom tovább terjeszkedik. Csillag István egykori gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországban nincsen tulajdon biztonság: a versenyhivatal bármikor belenyúlhat egy cég tulajdonosi rendszerébe. Máskor az is elég, ha néhány mindenre elszánt fiatalember belép a vállalkozó irodájába, és “visszautasíthatatlan ajánlattal” áll elő.

Orbán Viktor valószínűleg többször is megnézte a Keresztapa című három részes film eposzt, és annak főbb tanulságát felhasználta a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítésében.

Csakhogy a maffiában is tudják: Money makes the World go round vagyis a világot a pénz mozgatja. Amíg jöttek az euró milliárdok Brüsszelből és olcsó volt a hitel a világpiacon, a nemzeti együttműködés rendszere is eldöcögött  noha nem a gazdasági hanem a politikai hatékonyság alapján működött. Most viszont beköszöntött a hét szűk esztendő. Orbánnak fogytán a pénze. A maffiában sokat elnéznek a nagyfőnöknek, de ezt nem. Valamiféle erjedés meg is indult a hatalom köreiben: jól mutatja ezt a Magyar Péter jelenség.

A hatalom feketelistáján előkelő helyet elfoglaló Pénzügykutató Intézet is profitál ebből: nemrég Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója, a nemzeti együttműködés rendszerének e két oszlopa volt a liberális kutató intézet vendége, hamarosan pedig Navracsics Tibor miniszter érkezik, aki oroszlánként küzdött Brüsszelben az eurómilliárdokért – nem is sikertelenül. Persze a magyar oroszlán leginkább Rejtő Jenő hőséhez, Wendriner Aladárhoz hasonlít, aki már a bécsi állatkertben született, és esze ágában sincsen kockára tenni életét a nagy semmiért: különösen, hogy már a vak is látja, hogy a király meztelen.

Macron az első európai vazallus szerepében

A francia elnök annak idején szenzációt keltett azzal a bejelentésével, hogy “Európa nem lesz az USA vazallusa”. Pekingből visszatérve jelentette ezt ki Macron elnök, aki időközben rájött: túl sokat akart túlságosan is kis erőforrásokkal.

Az USA túl erős, Európa pedig túlságosan gyenge a világpolitika színpadán. Ezért Emmanuel Macron váltott: célja immár az, hogy az Egyesült Államok első vazallusa legyen Európában. Saját honfitársaival kissé furcsa módon tudatta ezt: afrikai példát hozott fel, és a finom célzást csak szakértők értették meg igazán Párizsban is.

Macron : Franciaország megakadályozhatta volna a népirtást Ruandában

Egymillió embert irtottak ki a polgárháborúban az afrikai országban harminc évvel ezelőtt – méghozzá úgy, hogy a francia elnök tudott arról, hogy mire készül ruandai szövetségese, de mégsem akadályozta azt meg. Mi tartotta vissza a cselekvéstől Francois Mitterrand elnököt? Az, hogy pontosan tudta: szövetségesének, a hutu többség vezetőjének fő ellenfelét, Paul Kagame tábornokot az USA támogatja. Miközben a hutu többség a hadsereg irányításával lemészárolta a tutszi kisebbséget, Paul Kagame tábornok az USA segítségével készítette elő a nagy hazatérést Ugandában. Franciaországról ország – világ előtt kiderült, hogy egy népirtó rezsimet támogatott – erről gondoskodott az amerikai sajtó, amely egyúttal beharangozta Afrika új hősét is Paul Kagame tábornokot. Aki visszatérése óta kőkemény diktatúrát alkalmaz, de mégiscsak az USA első számú kedvence Afrikában. Kagame nem is lehet demokrata hiszen egy kisebbség nevében gyakorolja a hatalmat.

30 év késéssel Macron levonta a tanulságot: ne szálljunk szembe az USA-val, mert akkor alaposan pofára eshetünk, inkább működjünk együtt vele.

Közös amerikai-francia-lengyel nyilatkozat az ukrajnai háborúról

A három külügyminiszter megerősíti a NATO álláspontját: nem tárgyalunk Putyinnal! Macron elnök beállt a sorba: míg az ukrajnai háború korábbi korszakában vígan tárgyalt az orosz elnökkel telefonon, most egyszer csak csatlakozott a NATO állásponthoz, sőt túl is dobja azt: csapatok küldését indítványozta a gyengélkedő ukrán front támogatására.

Miért változott meg Macron elnök politikája? Mert hét éve van hatalmon, és semmilyen elképzelését sem tudta megvalósítani miközben fő hazai ellenfele, Marine Le Pen asszony folyamatosan erősödik. Ezért

Emmanuel Macron felkínálja  Washingtonnak azt, hogy első számú vazallus lesz az Európai Unióban, ahol eddig az európai függetlenség zászlóvivője volt.

Az Európai Uniónak sem gazdasági ereje sem pedig hadserege nincs meg ahhoz, hogy világhatalommá váljon. Ha két táborra szakad a világ mint a hidegháború idején, akkor a Nyugat egyértelműen az USA mögé áll. Itt akar kedvező pozíciót elfoglalni Emmanuel Macron kihasználva Németország gyengélkedését, és sarokba szorítva Marine Le Pen asszonyt mondván ő Putyin embere. A francia szélsőjobb vezérét Putyin nyíltan támogatta a 2017-es választáson Macronnal szemben. Ezért törvényt hoztak Franciaországban arról, hogy elnökjelölt csakis uniós tagállamban szerezhet pénzügyi támogatót. Így került a képbe Putyin nagy barátja, Orbán Viktor, akinek egy intésére egy hatalomhű bank 10 millió eurót kölcsönzött Marine Le Pen asszonynak. Ezzel együtt a szélsőjobb elnökasszonya ezt a választást is elveszítette, de megszorította Emmanuel Macront, aki búcsút inthetett parlamenti többségének. A következő elnökválasztáson Emmanuel Macron már nem indulhat, de liberális utódát nagyon megszorongathatja Marine Le Pen asszony vagy az utóda. Macron va banque-ot játszik egész Európa bőrére. Putyin legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “Macron elnök fenyegetései miatt át kell gondolnunk a stratégiánkat.” Macron elnök semmiképp sem akar háborút a NATO és Oroszország között, mert tudja, hogy a francia közvélemény azt nem fogadná kitörő lelkesedéssel.

A fenyegetőzés viszont a nyugati értékrend védelmének európai bajnokává teheti őt, ezért vígan felvállalja az amerikai vazallus szerepet, melyet korábban elszántan bírált.

Mi lesz, ha jön Trump? Macron szívesen idézi Napóleont, aki ilyenkor azt szokta mondani:

”majd, ha odaérünk a hídhoz, akkor meglátjuk, hogy mit tegyünk.”

Stratégiának ez kissé kevés, de taktikának beválhat hiszen senki sem sejtheti, hogy mi lesz az amerikai választás eredménye novemberben. Azt pedig még kevésbé, hogy mihez kezdene Donald Trump, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne Washingtonban.

Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást

Kínos igazságról beszélt vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki azt fejtegette, hogy a több mint két éve harcoló Ukrajna vereséget szenvedhet a nála sokkal erősebb Oroszországtól amennyiben hamarosan nem kapja meg azt a 60 milliárd dolláros amerikai támogatást, melyet Biden elnök szívesen átutalna a kijevi kormánynak, de Trump republikánus barátai ezt megakadályozzák. Mire hivatkoznak a republikánusok?

A háború megnyerhetetlen Ukrajnában. “Miért finanszírozzunk egy megnyerhetetlen háborút?” – kérdi Donald Trump, aki rámutat arra, hogy a demokraták már jóval Putyin ukrajnai agressziója előtt – 2022 február 24 – az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Oroszországot Kínával együtt. Felrúgták ezzel a republikánusok kedvenc külpolitikai gondolatát: ne kerüljünk szembe egyszerre Oroszországgal és Kínával! A republikánus Kissinger ezért hozta össze Nixon elnököt Mao Ce-tunggal 1972-ben Pekingben. A 100 éves Kissinger még tavaly is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyreállítani a mélypontra jutott amerikai-kínai kapcsolatot.

Jelenleg Pekingben tárgyal Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy valamiféle modus vivendit teremtsen a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.

Lavrov orosz külügyminiszter is Pekingbe készül miután többször is úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alkalmas kezdet lehet az ukrajnai helyzet rendezésére.

Miért nem lehet Putyinnal tárgyalni?

Donald Trump azt ígéri, hogy vígan megállapodna Putyin elnökkel Ukrajna feje fölött hogyha újra a Fehér Ház lakója lenne. Zelenszkij elnök épp Washingtonban jelentette ki, hogy “Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna Putyinnal a fejünk felett, de ezzel mi nem értenénk egyet.”

A NATO főtitkára 100 milliárd eurós ukrajnai támogatási alapot szeretne létrehozni, de kevés tagállam szeretne ebbe befizetni. A tartózkodást látva Stoltenberg NATO főtitkár úgy fogalmazott, hogy

“Ukrajnát erős tárgyalási pozícióba kell hozni Oroszországgal szemben. Azután az ukrán kormányzaton múlik , hogy a tárgyalások során mit fogad el és mit nem.”

Ez finom figyelmeztetés arra, hogy nem lehet fenntartani azt az elvet, melyet Zelenszkij elnök és a NATO jelenleg hangsúlyoz:

”Csakis akkor tárgyalunk, ha minden orosz katona elhagyta Ukrajna 1991-es határait!”

Az ukrán hadsereg ugyanis nem képes az oroszok teljes kiszorítására még akkor sem, ha megkapja a nyugati támogatásokat. Ha pedig nem kapja meg, akkor el is veszítheti a háborút – ahogy erre Zelenszkij elnök vasárnap rámutatott.

Putyin nagy ugrása avagy álmodik a nyomor

Az orosz elnök utasította a gazdasági vezetőket: érjék el, hogy Oroszország a világ negyedik legerősebb gazdasága legyen! Az ukrajnai háború kellős közepén egy ilyen nagy ugrás fantasztikus teljesítmény lenne, de a TASZSZ hírügynökség szerint a gazdasági vezetőknek jelentést kell tenniük 2025. március 31-ig az elért eredményről.

GDP tekintetében Oroszország jelenleg a 12-ik a világon, innen egy éven belül elérni a negyedik helyre, ahol jelenleg Japán tanyázik – az első az USA, a második Kína, a harmadik pedig Németország – józan ésszel elképzelhetetlen. Putyin nem így számol hanem vásárlóerő paritáson, és ebben a tekintetben Oroszország jobban áll: a CIA factbook szerint a hatodik. Előtte India áll, amely jelenleg a világ legdinamikusabban növekvő nagyhatalma: tavaly több mint 7%-kal nőtt a GDP.

Nem is őket akarja megelőzni Putyin hanem Németországot és Japánt. Németország gazdasága stagnál, az ukrajnai háborúnak ők is a vesztesei közé tartoznak, mert az olcsó orosz energiára és nyersanyagokra alapozták az üzleti modelljüket, mely immár részben versenyképtelenné vált a globális piacon. Japán is minimális növekedést produkál, az orosz gazdaság viszont dinamikusan nő – legalábbis a Putyin hű statisztikai hivatal szerint. Oroszországban a statisztika mindig is hatalomfüggő volt, de az ukrajnai háború megszüntethette az orosz állam apparátus minden gátlását. Még nagyobb baj, hogy Putyin sikerszámai a hadigazdasághoz kötődnek.

Az orosz gazdaság immár teljesen visszaállt a régi szovjet modellre, melyben a háborús készülődés abszolút prioritást élvezett, a lakosság pedig kenyérért állt sorba még Gorbacsov idejében is. Putyin kezdetben lényegesen emelte az életszínvonalat, és ezzel megalapozta népszerűségét uralkodása első időszakában. Ezen fellelkesülve Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: dolgozzanak ki tervet a hatalmas ország modernizálására! Legyen Oroszország modern gazdaság, ne csak energiát és nyersanyagokat exportáljon! – kérte Putyin az amerikai tervezőket. Elő is álltak a tervvel, melyet az orosz elnök sajnálkozva elutasított. Meg is mondta, hogy miért:

”Az én támogatóim  a szilovikok: a fegyveres erők és a titkosszolgálat tábornokai. Ma mi diktálunk. Ha az önök terve megvalósul, akkor az üzletemberek döntenének, nekünk meg maradna az állam működtetése.”

A nagy reformból nem lett semmi, Putyin belekezdett a nagy ország növelő hadműveletbe: először jött Georgia, azután a Krím végül pedig Ukrajna 2022 februárjában.

Minimális területi nyereség – maximális anyagi veszteség

Oroszország több száz milliárd dollárt veszített a szankciók miatt, és ezek egyre hatékonyabban akadályozzák az orosz gazdaság működését. Nagy Péter cár nem véletlenül építette új fővárosát a nyugati határ szélére: Európát akarta importálni. Putyin szülővárosa immár egy zsákutca vége. Fejlődés helyett marad a stagnálás, Oroszország eltékozolja a jövőjét. Ráadásul Putyinnak előbb vagy utóbb hozzá kell nyúlnia az életszínvonalhoz, amely uralmának alapját jelenti. Moszkvában sem hihetik, hogy az idő nekik dolgozik, legfeljebb abban bízhatnak, hogy az ukránok még rosszabban állnak mint ők.

Lavrov: “patthelyzet van”

Az orosz külügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elismerte, hogy “patthelyzet van, de ezt nem mi alakítottuk ki”. Hát akkor kicsoda? – kérdezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy Lavrov külügyminiszter nem helyeselte az ukrajnai “különleges hadműveletet”. Putyin a biztonság kedvéért őt meg sem kérdezte a döntéshozatal előtt, mert az “a szilovikok” ügye volt.

Lavrov persze beállt a sorba, de újra elmesélte, hogy “elhittük Zelenszkijnek azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség, de 2022 áprilisában meghiúsultak ezek a tárgyalások. Isztambulba az ukránok elhozták a megállapodás fő téziseit, ezekbe mi beleegyeztünk. Ezt a megállapodást alá is írtuk. David Arahamija, az ukrán küldöttség vezetője később egy interjúban elismerte, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök “megtiltotta” Ukrajnának a megállapodás elfogadását” – mondta Szergej Lavrov.

Az ukránok ezt cáfolták, Schröder német ex kancellár, aki Putyintól csinos fizetést húz, megerősítette az orosz verziót.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Biden elnök “véletlenül” elszólta magát:

”célunk Putyin megbuktatása”.

Később ezt visszavonta, de tárgyalni az USA nem hajlandó az ukrajnai háború lezárásáról. Moszkva Trumpra vár, aki nem is nagyon titkolja: megegyezne Putyinnal Ukrajna feje fölött.

Ha mégsem jön Trump, akkor Putyin nagy bajba kerülhet hiszen kénytelen lenne hozzányúlni az életszínvonalhoz. Ezt pedig Oroszország népe sohasem bocsátaná meg neki. Könnyen végezhetné úgy mint Nicolae Ceausescu.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK