Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

“Magyarország viszonya Oroszországhoz pragmatikus”

0

A kormány pragmatikusságáról nyilatkozott a brüsszeli Politiconak Bóka János az európai ügyek minisztere, aki hozzátette: ”Semmi sem igazolja azt, hogy közel állnánk Moszkvához.”

A baj az, hogy az Európai Unió többi tagállama pontosan ezt gondolja, és az Egyesült Államok szintúgy. Márpedig Magyarország július elsejétől az Európai Unió elnöke, és a kijelölt prioritások között van az európai katonai erő és a hadiipar fejlesztése.

Magyarország ugyanakkor nem támogatja Ukrajna önvédelmét, Orbán Viktor miniszterelnök attól tette függővé Rutte NATO főtitkári megválasztásának támogatását, hogy garantálják: a NATO nem kér magyar katonákat és fegyvereket Ukrajnának. Ez szimbolikus gesztus hiszen a NATO alapszabálya csak akkor teszi kötelezővé a támogatást, ha egy tagállamot ért támadás, de Ukrajna nem tagja az észak-atlanti szervezetnek.

Magyarország ugyanakkor intenzíven fejleszti fegyveres erejét és hadiiparát: tavaly a GDP 2,11%-át költötte erre a költségvetés. A NATO 2%-ot vár el a tagjaitól.

Magyarország rohamtempóban fegyverkezik részben úgy, hogy importál fegyvereket részben pedig intenzíven fejleszti hadiiparát.

Csak két példa: Magyarország 44 Leopard tankot vásárolt, és több harci helikoptert az Airbustól.

Orbán Viktor megállapodott a svéd miniszterelnökkel négy Grippen vásárlásáról. Az ilyenkor szokásos kenőpénzekről mindenki hallgat, de a hadiszállítások mindenütt a korrupció melegágyát jelentik. Benjamin Netanjahu azért is folytatja elszántan a gázai háborút, mert ellene korrupciós vizsgálat van folyamatban ilyen ügyben. Pekingben most jelentették be, hogy két leváltott hadügyminisztert is kizártak az országot kormányzó kommunista pártból korrupció miatt.

“A fegyverek 85%-át európai cégektől vásároljuk meg” – nyilatkozta a Politiconak Ódor Bálint uniós nagykövet. Lengyelország és Románia – a két NATO tagállam térségünkben, melyeket az USA fontosnak tekint – jórészt amerikai fegyvereket vesz. Egy később kialakítandó közös európai hadsereg, melyet Orbán Viktor támogat, komoly problémákkal kerülhet szembe az eltérő fegyverzet miatt.

Néhány európai cég fegyvergyárat telepít Magyarországra, ezek közül a legjelentősebb a Rheinmetall zalaegerszegi üzeme. A Rheinmetall a Panther tankok új változatát Magyarországon fejleszti majd ki.

“Hiszünk abban, hogy ezzel erősítjük az európai hadiipart, mely az előfeltétele egy európai biztonságpolitikának” – nyilatkozta Bóka János uniós miniszter.

Putyin árnya Magyarország fölött

Orbán Viktor miniszterelnök mindinkább Putyin ügynökének tűnik Washingtonban és Brüsszelben, ezért a bizalom a magyar kormány iránt a mélypontra süllyedt. A biztonságpolitika különösen érzékeny terület, ahol nem számít jó pontnak, hogy Orbán Viktor parolázott Pekingben Putyin orosz elnökkel. Orbán az egyetlen olyan uniós vezető, aki ezt megtette azóta, hogy az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Szijjártó külügyminiszter, aki megkapta a legmagasabb orosz kitüntetést, a Barátságot, rendszeresen találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Oroszországban. Vajon miről beszélgetnek? Annál is inkább érdekli ez a CIA-t és a többi NATO tagállam hírszerzését, mert az orosz hírszerzés hekkerei feltörték a magyar külügy kódjait, és vígan hosszú hónapokat töltöttek el ott mielőtt amerikai figyelmeztetésre végül megszüntették az információ szivárgást.

Az orosz hírszerzést természetesen nem annyira a magyar külügy titkai érdekelték hanem azok a kapcsolatok, melyek a NATO-hoz és az Európai Unióhoz kötik Magyarországot.

Még Trump ex elnök is, akinek a választási sikeréért imádkozik Orbán Viktor, megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem helyesli orosz és kínaibarát külpolitikáját. A magyar miniszterelnök egyelőre kitart Moszkva és Peking barát diplomáciája mellett, de ez problémákat okozhat abban a félévben amikor Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Stoltenberg távozó és Rutte érkező NATO főtitkár Budapesten figyelmeztette Orbán Viktort, hogy komoly kockázatot vállal azzal, hogy együttműködik Oroszországgal és Kínával hiszen mind a két nagyhatalmat az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek tekinti már 2021 óta, és nem valószínű, hogy Trump ezen lényegesen változtatna, ha novemberben megnyerné az elnökválasztást.

Miért vállal mégis ekkora kockázatot Orbán Viktor? Mert a magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Biden elnök csapata le akarja őt váltani. Orbán viszont mindenáron maradni akar, mert

nem kíván úgy járni mint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki 75 éves korában azzal néz szembe, hogy börtönbe kerülhet korrupcióért.

Orbánnak a családja is vastagon érintett a korrupciós ügyekben, ezért számára az orosz és a kínai együttműködés ellensúlyt jelent az Egyesült Államokkal szemben, amely hidegháborús időkben különösen rosszul tűri a renitens magatartást a NATO szövetségesektől.

Joe Biden elnök leváltásáról tárgyalnak

A New York Times rovatvezetője, Thomas Friedman, Joe Biden amerikai elnök közeli munkatársa szerint a hivatalban lévő elnököt le kell váltani. 

„Biden elnök a barátom. Ki kell szállnia a versenyből”

– írja Friedman.

Az első vitára Biden és Trump között péntek este került sor. A CNN meg nem nevezett forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok Demokrata Pártját pánik kerítette hatalmába Biden megszólalásai után. A Demokrata Párt három potenciális elnökjelöltjéhez közel álló stratégák elmondták, hogy a vita alatt elárasztották őket sms-üzenetekkel. Egyikük elmondta, hogy olyan kéréseket kapott, hogy az általa képviselt jelöltet Biden alternatívájaként jelölje. Ennek a jelöltnek a nevét nem hozták nyilvánosságra.
Egy másik lehetséges jelölt tanácsadója megjegyezte, hogy több “katasztrófa” üzenetet kapott kulcsfontosságú adományozóktól. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a demokratáknak valahogyan foglalkozniuk kell a kérdéssel. Ugyanakkor elismerte, hogy nem sokat lehet tenni, hacsak Biden maga nem dönt úgy, hogy kiszáll a versenyből.

A Demokrata Párt konvencióját augusztusban tartják, ahol Bident elnökjelöltnek fogják jelölni. Elméletileg a politikai szövetség megváltoztathatja az irányt, és más személyt jelölhet.

Fizessenek a szupergazdagok! – G20 javaslat

Brazília rendezi az idén a G20 csúcstalálkozót, melyre rendelt egy tanulmányt arról, hogy miképp lehetne pénzt szerezni a klímaváltozás elleni harcra?

2%-os jövedelem adót javasol Gabriel Zucman francia közgazdász, a tanulmány szerzője, aki szerint amennyiben a világ 3000 dollár milliárdosa megfizetné ezt, akkor ily módon több mint 200 milliárd dolláros vagyon keletkezne. Tanulmányában a Paris School of Economics professzora arra mutat rá, hogy a szupergazdagok jelenleg 0,3%-os adót fizetnek vagyis nevetségesen keveset. Ha viszont 2% lenne az adókulcs, akkor az összbevétel 200-250 milliárd dollárra rúgna.

“Jövedelmükhöz képest a szupergazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek” – mondta újságíróknak Rio de Janeiróban a francia professzor. Aki hangsúlyozta:

”A szupergazdagok megadóztatása erősíti a demokráciát, mert csökkenti a társadalmi egyenlőtlenséget. Ha ez megvalósulna, akkor növekedne a bizalom a kormányokban.”

A szupergazdagok jelenleg a világ GDP-jének 13%-át birtokolják, 1987-ben a globalizáció kezdetén ez még csak 3% volt. A neoliberális globalizációt Thatcher asszony illetve Reagan elnök indította el Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban. A chicagói iskola elképzeléseit valósították meg, melyeket a Nobel díjas Milton Friedman fogalmazott meg: a tőke, az áruk és az emberek szabad áramlása, az állam gazdasági szerepének csökkentése vagyis a kapitalizmus határok nélkül. A neoliberális gazdaságpolitikát a chicagói fiúk Chilében próbálták ki Pinochet tábornok katonai diktatúrájának idején 1973-tól kezdve. Jelenleg a szélsőjobboldali Milei elnök alkalmazza a neoliberális elveket Argentínában, a G20 egyik pénzügyi csőd határán imbolygó tagállamában.

Gabriel Zucman professzor elmondta Rio de Janeiróban, hogy nehéz megbecsülni, hogy a dollármilliárdosok mennyi adót fizetnek valójában hiszen majdnem mindnyájan igyekeznek eltitkolni bevételeik egy részét az adóhatóság elől.

Azt a francia professzor valószínűnek tartja, hogy a döntő többség kevesebbet fizet mint 2%.

Brazília pénzügyminisztere, aki megrendelte a tanulmányt, elismerte, hogy nem lesz könnyű elfogadtatni a szupergazdagokkal és a kormányokkal a 2%-os adót. Felipe Antunes de Oliveira brazil pénzügyminiszter elmondta, hogy “hosszú tárgyalási folyamatra számítunk.”

A baloldali brazil kormányzat ebből a pénzből szeretné fedezni a fenntartható fejlődés költségeit.

Az Oxfam kutatóintézet sietett támogatásáról biztosítani az elképzelést, mert az ő kimutatásuk szerint az elmúlt három évben különösen gyorsan nőtt az egyenlőtlenség a világban:

miközben a szupergazdagok megduplázták vagyonukat, a döntő többség életszínvonala stagnált vagy csökkent.

“Ez egy komoly javaslat, melynek a megvalósítása minden kormánynak az érdeke” – jelentette ki az Oxfam ideiglenes igazgatója.

Az USA nem támogatja a szupergazdagok adóját

A Tax Justice Network 4,8 ezer milliárd dollárt veszít a világ a következő tíz évben, mert ilyen hatalmas összegeket menekíteni ki az adóparadicsomokba – jelentős részben épp a szupergazdagok.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a Wall Street Journalben úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a szupergazdagok adóját. Yellen asszony még májusban így vázolta fel az amerikai álláspontot:

az USA híve a progresszív adóztatásnak vagyis, hogy a gazdagok fizessenek többet mint a szegényebb néprétegek, de azt viszont, hogy adóztassuk meg a szupergazdagokat globálisan, majd osszuk valahogy szét ezt a pénzt, ezt nem tartjuk reálisnak , és ezért nem is támogatjuk.”

Az Egyesült Államokban él a legtöbb dollármilliárdos, az ő adójukra a washingtoni kormány is igényt tart már csak azért is, mert az államadósság elérte az éves GDP 100%-át.

A javaslatot egyelőre Brazília és Franciaország támogatja valamint az Afrikai Unió, amely új meghívott a G20 csúcstalálkozón.

Trump ex elnök adócsökkentéssel kampányol az Egyesült Államokban, ezért a Biden kormányzat nem engedheti meg magának a szupergazdagok adójának támogatását. Ha pedig novemberben Trump jönne, akkor érvényesülne az America First elve vagyis az amerikai dollármilliárdosokat nemhogy új globális adó fenyegetné, de még az eddiginél is kedvezőbb az adózási feltételekkel számolhatnának, így a számuk és a vagyonuk minden bizonnyal tovább növekedne.

Miért adott a magyar külügy Csádnak 817 millió forintot?

Humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására ad ennyi pénzt a magyar kormány Csádnak egy olyan időszakban amikor Magyarországon a lakosság többsége számára tartósan csökken vagy stagnál az életszínvonal, és a perspektíva ugyanilyen szomorú képet jelez.

Mi közünk van Csádhoz? Miért kell oda delegálni a miniszterelnök fiát, Orbán Gáspár őrnagyot mint összekötő tisztet? Ugyanolyan érdekes kérdés ez, mint hogy miért ad Magyarország egymilliárd eurós kölcsönt Macedónia “oroszlánjának”, Orbán barátjának a Magyarországon rejtőzködő Gruevszkinek?

Ennyire gazdagok lennénk?

Vagy nem mi vagyunk az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa? Ráadásul a csádi elnök levele tavaly szeptember 23-án érkezett meg miközben a magyar külügy programja már szeptember 15-én beindult – vette észre a Népszava.

A Hungary Helps ügynökség 817 millió forintja Csádnak több mint a nyolcszorosa annak amit Ukrajnára szánnak holott magyarok is élnek ott, és épp háború folyik már több mint két éve – 2022 február 24. Miért olyan fontos Orbánnak Csád?

Kínai-orosz terv Afrika elfoglalására

Putyin állítólag akkor véglegesítette a közös afrikai nyomulás tervét amikor Pekingben járt ahol az Új Selyemút program tizedik évfordulóját ünnepelték. Véletlenül ott járt akkor Orbán Viktor is, aki vígan parolázott Putyin elnökkel, akivel az Ukrajna elleni agresszió óta nemigen állnak szóba Nyugaton. Mit jelent az Új Selyemút program Afrikában, és mi lehet benne Oroszország és Magyarország szerepe?

A Nyugat vígan folytatta Afrika kizsákmányolását a gyarmati idők után is, de Peking alternatívát kínált a koldusszegény államoknak, melyek nagy ásványi kincseken ülnek. Kína már évek óta Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, de katonailag nem akar jelen lenni, mert az kiváltaná az USA ingerültségét. Ezért Peking az orosz Wagner hadsereget használja afrikai érdekeinek védelmében. A Wagner hadsereget ujjászervezték a Prigozsin lázadás után, és Putyin közölte velük: ezekután zsoldos hadsereg lesznek, mert Moszkvának nincsen rájuk pénze az ukrajnai háború miatt. Korábban zsoldos lobogó alatt harcoltak orosz pénzen, most viszont orosz zászló alatt, de más pénzén vitézkednek Afrikában és másutt.

És itt jön a képbe Orbán Viktor, aki a saját egyszülött fiát delegálja Csádba:

a Vsquare értesülései szerint a magyar misszió nem más mint hírszerző központ, amely az oroszoknak dolgozik! Ennyit a szuverén magyar diplomáciáról…

Washingtonból nézve Orbán mindinkább Putyin ügynökének látszik

Orbán Viktor elkötelezettségét Vlagyimir Putyin iránt már régóta vizsgálja a CIA. Tudja ezt a magyar miniszterelnök is, ezért egyik tanácsadóját az Egyesült Államokba menesztette, hogy tudakolja meg: mit gondol minderről Trump ex elnök, akinek győzelméért imádkozik a magyar kormányfő. A válasz kiadós pofon Orbán Viktornak: Trump sem ért egyet a különutas Kína és oroszbarát magyar diplomáciával. Kifejezetten irritálta az ex elnököt Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása, és nem tartja elfogadhatónak az Ukrajnával kapcsolatos magyar diplomáciát, amely Putyin érdekeit szolgálja. Ezt David Pressman amerikai nagykövet többször is elmondta már Orbán Viktornak, de most Donald Trumptól jött hasonló üzenet.

Ha Trump hatalomra kerülne novemberben, akkor valószínűleg tárgyalna Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de ezt elfogadhatatlannak tartja egy olyan törpe számára mint Orbán Viktor.

Washingtoni felfogás szerint a mindenkori magyar miniszterelnöknek nincsen más feladata mint az igazodás a NATO-hoz, a különút dezertálásnak vagy épp árulásnak számít. Az USA ezért meg is kísérelt egy puccsot Erdogan elnök ellen a NATO tagállam Törökországban. Erdogan túlélte a puccsot, de tudja, hogy a célkeresztben van. Orbán Viktor talán ezért is barátkozik vele oly hevesen. Múltkori elnöki beiktatására elvitte a fiát is. Orbán Gáspár őrnagy most Csádban bizonyíthat egy tragikomikus misszióban, mely Rejtő Jenő tollára kívánkozik. A jeles szerző afrikai történeteit paródiának szánta, és valószínűleg sosem gondolt rá, hogy a huszonegyedik században akad egy olyan magyar kormány, amely több mint 800 millió forintért katonai missziót hoz létre Csádban orosz és kínai “barátai” kérésére.

Orbán: “A versenyképesség hanyatlása Európa legnagyobb problémája”

0

Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel tárgyalt Rómában Orbán Viktor, aki a közös sajtóértekezleten a többi között ezt mondta: ”Mind a magyarok, mind pedig az olaszok számára az a cél, hogy a kontinens versenyképes legyen!”

Uniós együttműködés kell – döbbent rá a magyar miniszterelnök, aki a szuverenitásról csak itthon beszél, mert számára is nyilvánvaló: a magyar gazdaság csakis uniós keretek között lehet versenyképes!

“Ha nem kötünk európai versenyképességi paktumot, akkor többszázezer munkahelyet veszíthetünk  el Európában“ – fogalmazta meg Orbán Viktor, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy akkor miért fúrja az Európai Uniót, ha a versenyképességünk tőle függ? Orbán még a magyar alkotmányba is beleíratta: nem veszünk fel közös uniós kölcsönt! Pedig Mario Draghi pontosan ezt javasolja a versenyképességi jelentésben, melyet Brüsszel számára készített. Mario Draghi Itália miniszterelnöke volt Giorgia Meloni előtt, most pedig a gazdasági kérdésekhez nemigen értő kormányfő gazdasági tanácsadója. Ezt Orbán Viktor sem hagyhatja figyelmen kívül annak ellenére sem, hogy Giorgia Meloni becsukta a kaput az orra előtt Brüsszelben: nem veszik fel a Fideszt a szélsőjobboldali pártcsaládba, mert Orbán oroszbarát politikáját sokan nem fogadják el.

“Ha mások se játszanak a szabályok szerint, akkor nekünk sem kell”

– tanácsolja Mario Draghi az Európai Uniónak.

Washingtonban és Pekingben is nagy figyelemmel várják az Európai Központi Bank ex elnökének jelentését az Európai Unió versenyképességéről, mert Mario Draghi egységes európai gazdaságpolitikát javasol annak  érdekében, hogy az Európai Unió ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött.

“Több állami és uniós támogatásra lenne szükség és védővámokra az európai ipar fejlődése érdekében”

– jelentette ki Mario Draghi, aki hamarosan benyújtja versenyképességi jelentését Brüsszelben.

Mit javasol Draghi? Szorosabb gazdasági integrációt az Európai Unióban. Erre nagyon kell figyelnie Washingtonnak is – írja a Politico arra utalva, hogy egy 450 milliós gazdasági közösség komoly vetélytársa lehet a 330 milliós Egyesült Államoknak. Csakhogy az uniós piac egyáltalán nem integrált, nincsenek olyan nagyvállalatok és bankok, amelyek ki tudnák használni a nagyságból adódó előnyöket mint az Egyesült Államokban vagy Kínában – mutat rá Olaszország ex miniszterelnöke, aki ma is tanácsokat ad utódának, Giorgia Meloninak. Draghit az Egyesült Államokban is sokra tartják hiszen egyik diplomáját a MIT- en szerezte meg, és dolgozott a Goldman-Sachsnak is.

Mennyire érdekli az USA-t a Draghi jelentés az európai versenyképességről? – kérdezte a Politico tudósítója a washingtoni pénzügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselőjét.

“Annyira érdekel minket a Draghi jelentés amennyire az európaiakat” – válaszolta szellemesen az amerikai pénzügyi vezető arra célozva, hogy az Európai Unió politikailag igencsak megosztott márpedig a nagyobb gazdasági integrációhoz politikai döntés kell.

“Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy egy olyan súlyú ember mint Mario Draghi elvállalta ennek a jelentésnek az elkészítését.”

A 76 éves olasz pénzügyi szakember azzal indokolta vállalkozását, hogy

az Európai Unió végképp lemarad a globális versenyben, ha nem indul meg gyorsan a gazdasági integráció felé.

Macron francia elnök lelkesen támogatja Mario Draghi elképzeléseit csakhogy Franciaországban a politikai helyzet meglehetősen kaotikus, a francia befolyás nem elég erős Brüsszelben ahhoz, hogy a tagállamok többsége elfogadja Mario Draghi merész javaslatait: ezek közös uniós pénzügyi alapok létrehozását célozzák az ukrajnai háború finanszírozására, a zöld átállásra, Európa digitális lemaradásának csökkentésére stb. Miből finanszíroznák ezeket az uniós pénzügyi alapokat? Közös uniós kölcsönből! Egy ilyen volt már, a 750 milliárd eurós helyreállítási kölcsön a Covid pandémia után, de nagy kérdés, hogy meglesz-e a közös politikai akarat egy következő uniós hitelfelvételre.

“Draghinak érvekkel kell meggyőznie a tagállamok állam és kormányfőit, hogy érdekükben áll ez a reform”

– mondja a Centre for European Reform vezető közgazdásza, aki Draghi elnöksége idején az Európai Központi Bankban dolgozott.

“Azt hiszem éppen azért kérték fel erre a nehéz feladatra épp Mario Draghit, mert ő képes lehet erre” – hangsúlyozza Sander Tordoir.

Milyen hatása lehet ennek az USA-ra? Mario Draghi a versenyképességi jelentésben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy Biden elnök zöld csomagja sok európai céget elcsábít az Egyesült Államokba, épp ennek ellensúlyozására kellene az Európai Unióban hasonló iparfejlesztési csomagot elfogadni még akkor is, ha ez ellenkezik a szabályokkal.

Mind az USA mind Kína túllép a szabályokon, és hatalmas állami támogatást nyújt az exportképes cégeknek. Erre hivatkozva alkalmaz Biden elnök 100%-os védővámot a kínai elektromos autókra. Ezt követte az Európai Unió is, amely ha szerényebb mértékben ugyancsak védővámokkal igyekszik fékezni a kínai elektromos járművek rohamát. Csakhogy Kína, amely ma már a világ legnagyobb autós piaca és legnagyobb autó exportőre, jelezte: 25%-os védővám sújthatja az európai elektromos autókat Kínában.

Az Európai Unió két tűz között van ráadásul a legnagyobb kereskedelmi partnere Kína míg a legfontosabb politikai-katonai szövetségese az Egyesült Államok.

Mario Draghi protekcionizmussal vádolja elsősorban Kínát, de második helyen az Egyesült Államokat is.

“Az európaiak elsősorban nem az amerikai gazdasági nacionalizmus miatt aggódnak bár az is aggasztja őket hanem amiatt, hogy az USA lehagyja őket a globális versenyben, és kiszorítja európai vetélytársait a globális piacról.”

Mi lenne, ha Trump visszakerülne a Fehér Házba?

Ez az egyik fő aggodalma Mario Draghinak és az egész Európai Uniónak, ahol attól tartanak, hogy a felerősödő amerikai gazdasági nacionalizmus az Egyesült Államokban visszavetheti az európai gazdasági növekedést. Jól megmutatta ezt a brexit, melyet Trump nagy hangon támogatott, majd kiderült, hogy a megígért nagy brit-amerikai együttműködésből semmi sem lett: mindmáig nincs kereskedelmi egyezmény sem London és Washington között. Trump a választási kampány során egységesen 10%-os tarifa emelést javasol, melyet Kína esetében azután meg is tetézne. Mindez Európára nézve azt jelenti, hogy Brüsszelnek újra át kellene gondolnia gazdaságpolitikáját. Ez persze nem jelenti a globális gazdaság végét:

”Fragmentáltabb világ jöhet, melyben sok szó esik az ellátási láncok lerövidítéséről, de a globális gazdaság eléggé robusztus marad mégpedig nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a munkaerő és az eszmék áramlása számára is”

– mondja Geoffrey Okamoto, aki Trump idejében a washingtoni pénzügyminisztérium egyik vezetője volt, dolgozott az IMF-nél is, és jelenleg a Goldman Sachs egyik ügyvezető igazgatója. Mit gondol ő a Draghi jelentésről?

“Ha Európa ebben az irányban indul meg, akkor intenzív párbeszéd alakulhat ki az USA és az Európai Unió között azokról az intézkedésekről is, melyeket eddig az amerikai kormány tett ezen a téren.”

Ez célzás Biden elnök Inflation Reduction Actjére, mellyel az USA elcsábítja az európai cégeket kedvezményeket ígérve nekik, ha betartják a zöld átmenet előírásait.

Brüsszelben felfigyeltek arra is, hogy Biden elnök milyen intenzíven támogatja a hazai chip gyártást. Az Európai Unióban jövőre kell dönteni a nagy támogatási programokról, és a chipek ügye mindenképp szóba kerül majd. Már csak azért is, mert Biden elnök rávett egy holland céget arra, hogy ne szállítsa egyedülállóan hatékony chipjeit Kínába.

Szavakban teljes az USA – EU egység, de a gyakorlat erősen kérdéses:

”minden országnak joga van arra, hogy zöld gazdaságot fejlesszen, és támogassa a gazdasági növekedést”

– jelentette ki John Podesta, Biden elnök egyik tanácsadója.

Podesta pontosan tudja, hogy az Európai Unió mennyire megosztott belülről. Nehezen tud például egységesen vámot kivetni vagy emelni, mert minden tagállam egyetértésére szükség van. Az Európai Unió azért is hátrányban van az USA-val és Kínával szemben, mert számára a világkereskedelem sokkal fontosabb mint a hatalmas belső piaccal rendelkező vetélytársak esetében. Draghi joggal mutat rá jelentésében, hogy az Európai Unió nem használja ki azt, hogy egységesen 450 milliós piaca van.

“a zöld átmenettel kapcsolatban realistának kell lennünk : ha nem akarunk teljes mértékben Kínától függeni , akkor új kereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni”- nyilatkozta a Politiconak Trevor Sutton, aki a New Yorki Columbia egyetemen egy tiszta energia és kereskedelem programot vezet.

Békekonferencia Ukrajnáról Oroszország részvételével

Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke nyilatkozott a New York-i Bloombergnek. Andrij Jermak ugyan sikeresnek nevezte a svájci békekonferenciát, amely Ukrajna jövőjéről szólt, de elismerte, hogy Oroszország részvétele nélkül egy ilyen tanácskozás nem lehet sikeres. Ezért azt javasolta, hogy a következő békekonferencián már Oroszország is vegyen részt.

Mind Kijevnek mind pedig Moszkvának van békejavaslata csakhogy a kettő homlokegyenest ellenkezik egymással: az ukránok eddig azon az állásponton voltak, hogy csakis akkor lehet érdemben tárgyalni a fegyverszünetről illetve a békéről, hogyha az orosz csapatok kivonulnak Ukrajna területéről.

Moszkva álláspontja viszont az, hogy a jelenlegi frontvonalon kellene megkötni a fegyverszünetet, és később tisztázni Ukrajna határait.

Oroszország a Krímet és négy másik ukrajnai tartományt már a sajátjának tekint azon az alapon, hogy ott a lakosság többsége orosz. Nemzetközi jogilag ez az álláspont tarthatatlan ugyanakkor Putyin nyilvánvalóvá tette, hogy nem vonul ki Ukrajnából, mert akkor kérdésessé válna a hatalma Oroszországban.

Biden – Zelenszkij

A G7 csúcs idején USA – ukrán stratégiai védelmi egyezményt kötöttek, amely tíz évre szól. Biden és Zelenszkij ebből az alkalomból tárgyalt egymással Olaszországban, és minden bizonnyal ennek az eredménye az, hogy az ukrán elnök kabinetfőnöke jelezte: hajlandók tárgyalni Oroszországgal. Zelenszkij elnök már korábban Washingtonban úgy nyilatkozott az amerikai sajtónak, hogy Biden elnök öt perc alatt fegyverszünetet köthetne a feje fölött Putyinnal. A CIA igazgatója és az orosz hírszerzés feje titokban rendszeresen egyeztette nézeteit Törökországban, és nyilvánvalóan ennek is része van abban, hogy Ukrajna új javaslattal állt elő. Bident sürgeti az idő hiszen Trump azt állítja: napokon belül rendezné az ukrajnai kérdést oly módon, hogy tárgyalna Putyinnal. Trump azt is közölte nemrég, hogy amint bekerülne a Fehér Házba, azonnal leállítaná a támogatást Ukrajnának.

Az USA nemrég 60 milliárd dolláros támogatást szavazott meg Ukrajnának miután erre Trump is áldását adta. Az ex elnökkel közölték: amennyiben Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor beszakadhat a front, és Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv orosz kézre kerülhet.

Az amerikai diplomácia, amely 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, jelenleg két megoldhatatlan válsággal küzd: az egyik az ukrajnai háború, a másik a gázai konfliktus.

Mindkét esetben fennáll a háború eszkalációjának esélye, mert az USA engedélyezte Ukrajnának, hogy orosz célpontokat támadjon a fronttól távolabb is, a Közel Keleten pedig Izrael új front nyitását fontolgatja: elkészült egy támadási terv a Libanonban működő Hezbollah szervezet ellen, mely rendszeresen lövi rakétákkal a zsidó államot.

Az amerikai közvéleményt mindkét konfliktus megosztja, ezért Bidennek érdeke, hogy valamiféle megoldást találjon, mert különben vereséget szenvedhet Donald Trumptól novemberben az elnökválasztáson.

Orbán pofára esett Brüsszelben

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nemet mondott a magyar kormányfőnek arra az ötletére, hogy a frakciókon kívül kóválygó Fidesz tagja lehessen az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportnak, melynek Itália kormányfője a vezetője – jelentette a Corriere della Sera.

Meloni és Orbán ideológiai szövetségesek, de politikailag nem azok, mert az olasz miniszterelnök együtt akar működni Brüsszellel és Washingtonnal, a magyar kormányfő viszont szembeszáll velük. Miért utasította vissza Meloni Orbán Viktort? Az oroszbarát diplomácia miatt. A szélsőjobboldali frakcióban, melynek Meloni a vezetője több olyan nacionalista párt is van, amely elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját: a Finn párt , a belga Új Flamand szövetség, a cseh Polgári Demokrata szövetség – ODS és a Svéd Demokraták is. Finnország és Svédország azt követően lépett be a NATO – ba, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.

A magyar diplomácia megpróbálta megakadályozni Finnország és Svédország NATO tagságát

– nyilvánvalóan Putyin kívánságára. Sem Helsinkiben sem pedig Stockholmban nem felejtették ezt el.

A lengyel PiS, amely ugyanennek a frakciónak a tagja, nem ellenzi ugyan a Fidesz tagságát, de nem is küzd érte noha Orbán Viktort régi politikai szövetség köti Jaroslaw Kaczynskihoz. Csakhogy Lengyelországban egyetlen párt sem fogadja el Orbán Viktor oroszbarát politikáját, mert a lengyeleknek évszázados rossz tapasztalatai vannak Oroszországgal kapcsolatban, és emiatt maximálisan támogatják Ukrajna önvédelmi háborúját.

Orbán Putyin ügynöke

Ez a CIA álláspontja a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, és ez nem sok jót ígér Orbán Viktornak. Annál is inkább gondot jelenthet ez a magyar miniszterelnöknek, mert Donald Trump is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor orosz- és Kína-barát diplomáciáját akkor amikor az Egyesült Államok mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek nyilvánította. Trump tárgyalna Hszi Csin-ping kínai és Putyin orosz elnökkel, de ezt nem tartja elfogadhatónak Orbán Viktor esetében. Az USA hidegháborús időkben fegyelmezett alkalmazkodást vár el európai szövetségeseitől: Macron elnök is a saját kárán tanulta meg ezt. A francia államfő Pekingből visszatérve még azt tudatta a világgal:

”Európa nem lesz az USA vazallusa!”

Aztán Macron nagyon gyorsan beállt a sorba, és az Egyesült Államok vezető európai vazallusaként fenyegetni kezdte Oroszországot, mert így akarta meggyengíteni Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmát Franciaországban. A csel nem jött be: Marine Le Pen mozgalma megnyerte az európai választást, amelyet Macron csúfosan elveszített. Ráadásul Marine Le Pen látványosan elfordult Moszkvától, amely korábban pénzelte őt. Marine Le Pen így akar szalonképessé válni Brüsszelben és Washingtonban. Orbánnak marad a bús politikai magány, mert Putyin manapság olyan mint Piszkos Fred a kapitány, akinek a barátsága öl…

Brüsszel – Peking autóháború: ki nyer és ki veszít?

Az uniós szankciók fékezhetik, de nem állítják le a BYD offenzíváját az elektromos autók piacán, mások viszont rosszul járhatnak.

Az uniós szankciók nemcsak a kínai autógyárakat érintik hanem a Kínában működő külföldieket például a Teslat is, amelynek a legnagyobb gyára Sanghajban van. Peking el akarja kerülni a kereskedelmi háborút az Európai Unióval, amely a második legfontosabb kereskedelmi partnere.

17,4 – 38,1% e két határérték között ingadoznak a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámok, és ez mindenképp csapás az exportőrök számára, akik amúgyis azzal kénytelenek szembenézni, hogy az elektromos autók nem igazán kelendőek állami támogatás nélkül Európában sem.

A BYD, amely a legtöbb elektromos autót állítja elő a világon, nem rendül meg az uniós szankcióktól, tovább nyomul előre – mondják azok a szakértők, akik a CNN gazdasági rovatának nyilatkoztak. Gregor Sebastian, a Rhodium Group vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a BYD autóit csak 17,4%-os vám sújtja vagyis a legalacsonyabb tarifa, és ez lehetővé teszi a BYD-nek, hogy árban továbbra is alákínáljon az európai autógyáraknak pedig épp őket akarja az Európai Unió megvédeni. A szakértő hangsúlyozza:

“A BYD épít egy gyárat az Európai Unióban – ez Szeged, de nem említik Magyarországot – de a Kínából érkező autókat 17,4%-os vám mellett is vígan el tudja adni Európában különösen, hogy a hibridekre nem vonatkozik a vám. A BYD profitja Európában 45%-kal magasabb mint Kínában, így aligha mondanak le az exportról.”

Peking már régóta készülődik az európai elektromos autópiac elfoglalására: már 2021-ben több elektromos autót szállítottak ide mint Ázsiába, és azóta ez a tendencia fokozódott.

Épp az európai piac meghódításával vált Kína a világ első számú autó exportőrévé.

Az USA 100%-os import vámmal védekezik a kínai elektromos autók ellen, Biden elnök a négyszeresére emelte a tarifát. Trump viszont tanácsadóként akarja alkalmazni Elon Muskot, aki mind Washingtonban mind Brüsszelben lobbizik azért, hogy a szankciók csak a kínai autókat érintsék, az ott gyártott külföldieket ne.

Kínának óriási az exportkapacitása:

Az Európai Unió piaca az egyetlen, amely képes a kínai exportot felszívni. Pekingnek hosszútávú céljai vannak az elektromos autók exportjával, mert az Egyesült Államokkal folyó technológiai versenyben ezen a téren már messzire jutottak. Pekingben a párizsi klímavédelmi egyezmény elfogadása után globális zöld offenzívát terveztek, és most ezt valósítják meg: napelemek, szélturbinák, akkumulátorok  elektromos autók stb.

Februárban Pekingben nagy konferenciát rendeztek az elektromos autók globális exportjának támogatására – ezen részt vettek a kereskedelmi minisztérium és a nemzeti bank vezetői is.

Kínának még mindig jelentős bérelőnye van a világ fejlett államaihoz képest.

A kínaiak elsősorban az olcsó elektromos autókra mennek rá, ezért sikeres a BYD, az állami SAIC viszont, amely drágább járműveket állít elő, telibe kapta az uniós vámot, mert rá a legmagasabb tarifa vonatkozik: 38,1%. A kínai cég eladásainak tavaly 15%-át tette ki az európai piac. Ha tartani akarják ezt a részesedést, akkor nekik is gyárat kell építeniük az Európai Unióban.

Mi lesz a Teslaval, amely a Kínában gyártott autóit árusítja Európában?

Elon Musk nem hiába lobbizott Brüsszelben, mert az Európai Unió fővárosában különleges elbánást terveznek a Tesla autókkal szemben. Rá is kivetnek vámot, de kevesebbet mint a kínai elektromos autókra. A Tesla egyelőre annyit közölt, hogy emelkednek a Tesla 3 árak az uniós vámok miatt.

“Ha a Tesla 21%-os vámot kapna mint a hozzá hasonló kínai autók, akkor versenyképtelenné válna az európai piacon” – nyilatkozta a Rhodium Group szakértője a CNN gazdasági rovatának.

Politikai alvilág: pornó és adócsalás, de jó pénzért az adóhivatal semmit sem tesz

Gattyán György pornó milliárdos 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét, melyet az adóhivatal észrevett, a legfelső politikai körökből érkező utasítások alapján nem vádemelésre  javasolták hanem azzal a minősítéssel zárták le, hogy bűncselekmény nem történt.

Miért? A Partizánnak az ügy egykori adóhivatali vizsgálója elmondta, hogy amikor a nagy összegű adócsalásra fény derült, akkor az adóhivatal egész vezérkarát leváltották, és az új vezetés már csak azon igyekezett, hogy elsikálják az adócsalást. A szerencsétlen vizsgáló feketelistára került: még az üzleti szférában is kétszer azzal utasították vissza jelentkezését, hogy nem kellett volna túlbuzgónak lennie Gattyán György pornó milliárdos adócsalási ügyében. Azt is közölték a vizsgálóval, hogy “nemzetbiztonsági kockázatot jelent.”

Mit kapott cserébe Orbán Viktor és csapata? Gattyán György kamu pártot gründolt, amely hogyha minimális mértékben is, de szavazatokat vett el az ellenzéktől.

Nemzetbiztonság mindenek fölött

Orbán Viktor, aki állandóan hosszabbítgatja a vészhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozva, amelyben egyáltalán nem vesz részt, elrendelte, hogy minden fontos állami intézményben újra működjön nemzetbiztonsági szolgálat!

Hol itt a novum? Ezt eredetileg még Rákosi elvtárs rendelte el a teljhatalom átvétele után – 1948 -, de tulajdonképp sohasem szűnt meg igazán.

A rendszerváltás ebben a tekintetben csak formai, de nem tartalmi változást hozott: civilben szolgáltak tovább az állambiztonság főtisztjei a fontos állami intézményekben. Orbán annyira fél, hogy elrendelte egész nemzetbiztonsági részlegek felállítását.

Ki vagy mi fenyegeti a magyar államot? Azt senki, de Orbán Viktort igen. Mind Brüsszelben mind Washingtonban megunták Orbán Viktor trójai faló szerepét.

A NATO-ban nem osztanak meg vele fontos információkat, a CIA pedig egyenesen Putyin ügynökének tekinti a magyar miniszterelnököt. Kiderült, hogy Trump is egyetért Biden elnökkel abban, hogy Kína és Oroszország Washington fő stratégiai ellenfele, és nehezményezi, hogy politikai szövetségese, Orbán Viktor Budapesten látja vendégül Hszi Csin-ping kínai elnököt, és Pekingben parolázik Putyinnal. Maga Trump akar tárgyalni a kínai és az orosz elnökkel, nem tart szükségesnek magyar közvetítést pedig Szijjártó külügyminiszter felajánlotta ezt az ukrajnai békekonferencián.

A CIA igazgatója és az orosz hírszerzés feje rendszeresen találkozik Törökországban, és egyáltalán nem tartanak igényt magyar közvetítésre. Orbán Viktor megfeledkezik arról a régi bölcs mondásról, mely szerint

“az árulást szeretik, de az árulót nem!”

Mit keres Orbán Gazsi Csádban?

Olajat és uránt – legalábbis a miniszterelnök fia ezzel indokolta meg a katonai missziót az afrikai országban. 200 honvéd szolgál majd a csádi misszióban, de egyelőre a jelentkezés nem jelent elsöprő rohamot, ezért kérdés, hogy mikor kezdheti meg munkáját a magyar katonai misszió, melynek összekötő tisztje a csádi hatóságokkal nem más mint Orbán Gáspár őrnagy.

A VSsquare szerint a miniszterelnök fia az új Nemzetbiztonsági Tanácsban a kényes diplomáciai ügyek felelőse. Ennek első fecskéje a csádi misszió. Orbán Gáspár állítólag őszintén hisz abban, hogy ilyen távoli missziók hozzájárulnak ahhoz, hogy növekedjen Magyarország presztízse külföldön, és egyáltalán nem mellesleg “bombaüzlet” is legyen belőle. Ez persze a fedő szöveg,

a lényeget a papa, Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel és Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszélhette meg.

A Nyugat ki, az oroszok és a kínaiak bevonulnak Afrikába

Az elmúlt hetekben a Szahel övezet koldusszegény államaiban egymás után jelentették be, hogy távoznak a francia illetve az amerikai katonák, és érkeznek a Wagner hadsereg orosz zsoldosai. Putyin zsoldos hadserege immár önfenntartó, mert az orosz elnök közölte velük: az ukrajnai háború miatt immár nem tudja finanszírozni őket. A leleményes Wagner zsoldosok szponzorok után néztek Afrikában: megtalálták a helyi diktátorokat, és Kínát, amely immár Afrika elsőszámú gazdasági partnere. Csádban a diktátor nemrég úgy nyerte meg a választásokat, hogy a Wagner hadsereg szakértője irányította a kampányát.

Csádban és a térség más államaiban, elsősorban Nigerben sok az urán, melyet eddig francia cégek termeltek ki, de most megjelentek az oroszok és a kínaiak.

Mit keres a magyar misszió ilyen körülmények között Csádban? A fügefalevelet jelenti a kínai – orosz nyomulásra Afrikában. A tragikomikus az egészben az, hogy Orbán Viktor a NATO főtitkárnak azt magyarázta Budapesten, hogy Magyarország ki akar maradni mindenféle ukrajnai akcióból addig Afrikában az oroszokkal és a kínaiakkal működik együtt.

Ez nemcsak az Európai Uniónak és Biden elnöknek nem tetszik, de Donald Trumpnak sem.

Az ex elnök, aki visszakészül a Fehér Házba, megüzente Orbán Viktornak, hogy nem helyesli sem azt, hogy Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadta Budapesten sem pedig azt, hogy Pekingben parolázott Putyin orosz elnökkel az Új Selyemút konferencián.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK