Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

“A NATO 70 éves és agyhalott!”

A címben szereplő kijelentéssel kommentálta ünnepelte a NATO születésnapját öt évvel ezelőtt a magabiztos Macron elnök, aki most lekéste a megnyitót a francia belpolitikai válság miatt. Igaz, hogy sikerült elkerülnie azt, hogy a szélsőjobboldallal együtt kormányozzon Franciaországban, de a belpolitikai helyzet továbbra is zavaros hiszen senki sincsen többsége a parlamentben.

Ennek ellenére Emmanuel Macron megállapítása a NATO-ról ma sem teljesen alaptalan amikor az észak-atlanti szervezet a 75-ik születésnapját ünnepli stílszerűen az Egyesült Államokban. Az elmúlt öt évben a NATO látszólag életre kelt: az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben, Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – sikeresen támogatta a megtámadott országot a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben. Macron elnök mégsem tévedett nagyot amikor a NATO agyhaláláról értekezett ugyanis arra akart célozni, hogy

Európa és Amerika érdekei immár nem vágnak egybe!

Míg a Szovjetunióval szemben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei nagyjából hasonló érdekek mentén szervezhették meg a stratégiájukat, ez immár a mai globalizált világban nem igaz!

Ahogy Macron elnök Pekingből hazatérve erre hangsúlyosan rá is mutatott: “Európa nem lesz az USA vazallusa!” Csakhogy a NATO az Egyesült Államok lenyűgöző katonai és gazdasági túlsúlyára épül, abban Európának csak a másodhegedűs szerep jut. De vajon érdeke-e Európának a szembenállás Kínával és Oroszországgal, ahogy azt az USA deklarálta? Kissinger egykori külügyminiszter még százéves korában is elrepült Kínába, hogy megpróbálja megmenteni a kapcsolatot, melyet ő segített összehozni 1972-ben. Sem Franciaország sem pedig Németország nem akar szakítani Kínával, az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerével. Nemcsak azért nem, mert ez nem felel meg az érdekeinek, de azért sem, mert nem kíván teljesen alárendelődni az Egyesült Államoknak.

Az USA-nak van stratégiája, Európának nincsen

Azzal, hogy Washington meghirdette az új hidegháborút 2021-ben világos programot vázolt fel mindenki számára. Macron elnök hiába veti el ezt a programot, mert nem tud semmit sem szembeállítani vele. Nemcsak azért, mert Európa gyenge hanem azértis, mert megosztott: Lengyelország és a balti államok élnek halnak az amerikai szövetségért. Ha Ukrajna egyszer bekerül az Európai Unióba, akkor ezt a szövetséget erősíti majd.

A francia – német tandem, mely az Európai Unió vezető ereje volt és maradt, jelenleg romokban. Mindkét ország belpolitikai gondokkal küzd, maga sem tudja: merre van előre. Ahogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke megfogalmazta:

Európának jelenleg sem térképe sem GPS-e sincs!

Orbán Viktor mint az Európai Unió soros elnöke körbe turnézta a világot, hogy látvány diplomáciával fedje el a kudarcot: a nemzeti együttműködés rendszere tizennégy év alatt Magyarországot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává züllesztette le. Az Európai Parlamentben pedig létrehozta az idióta patrióták klubját, akik vissza akarnak menekülni a múltba amikor még Európa fontos volt. Washingtonban és Pekingben sőt már Delhiben is jéghideg realizmussal állapítják meg: Európa immár nem fontos! Hiába fontoskodik Orbán Viktor , egy periferikus ország miniszterelnöke , akinek hazája az Európai Unió szegényházából intéz tragikomikus szózatokat a világhoz , a gyenge és megosztott Európai Unió nem világpolitikai tényező többé!

Ez válik nyilvánvalóvá a NATO közgyűlésen az Egyesült Államokban, ahol minden úgy történik ahogy Washington azt akarja. De mit akar Washington? Ha ránézünk Bidenre vagy Donald Trumpra, akkor eszünkbe juthat Macron figyelmeztetése a NATO agyhaláláról. A 75 éves szervezet éppúgy mint Washington maga sem tudja, hogy merre van előre…

Orbán, a meztelen diplomata

A magyar miniszterelnök a világ minden fontos emberével találkozik júliusban hiszen jelenleg Kijev, Moszkva és Azerbajdzsán után Kínában tárgyal, majd a NATO közgyűlésen találkozhat “szövetségeseivel.”

Kérdés, hogy meglátogatja – e Donald Trumpot, akinek a barátságát 10 millió dollárért vásárolta meg? Most már csak azt kellene megtudni, hogy mi értelme van mindennek. A mai digitalizált világban a miniszterelnök közvetítési lehetőség nulla, mindenki közvetlen kapcsolatban áll egymással valamilyen formában.

Orbánnak ez PR sikert hoz, de a választások után ez inkább csak kompenzáció hiszen először bukkant fel számára is komoly ellenfél a nemzeti együttműködés rendszerében. Magyar Péter azzal, hogy hatalmas szavazó tábort gyűjtött össze azzal az egyszerű mondattal, hogy “Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett” komoly kihívóvá vált. Főként mert Orbán Viktornak elfogyott a pénze: hiányoznak az Európai Unió eurómilliárdjai, és az európai választások nem hoztak olyan fordulatot, mely a pénzcsap megnyitását eredményezné. Putyin és Hszi Csin-ping csak Orbán rokonait, barátait és üzletfeleit finanszírozza, a rendszert nem. Biden elnök le akarja venni a sakktábláról Orbán Viktort, aki ezért lelkesedik igazán Donald Trumpért. Aki politikai védelmet talán ad, de egyetlen centet sem az ő “magyar barátjának”. Akkor miért szavazzunk rád Viktor? – kérdi a magyar választó, akinek a szíve ott, ahol a pénztárcája. Éppúgy mint mindenütt másutt a huszonegyedik században, ahol a nagy eszmék politikai hatása kimúlt. Maradt a prózai való: nézzük, miből élünk?

Háború ellenes akciótervet hirdetett a magyar kormány

A nevetségesség ha ölne, akkor már régen eltűnt volna a nemzeti együttműködés rendszere, melynek nevében most Gulyás Gergely bejelentette, hogy további adókat vetnek ki a bankokra és a multinacionális cégekre.

Mégis miért? Mert nincs egy vasunk sem – válaszolhatná őszintén Gulyás Gergely kancellária miniszter, akinek egykori jóbarátja Orbán Viktor legfőbb kihívója. Mi köze a bankoknak és a multiknak az ukrajnai háborúhoz, melyhez Magyarország egy fillérrel sem járul hozzá? Talán ők vagy a magyar lakosság a felelős azért, hogy a magyar gazdaság alig fejlődik, a költségvetési hiány viszont óriási, és senki sem tudja: miképp csökkentse azt.

A gazdasági logika megszorító csomagot követelne, de Orbán Viktor úgy fél ettől mint a tűztől hiszen ez romba dönthetné politikai életművét: a nemzeti együttműködés rendszerét.

Orbán számára a megszorító csomag politikai tabu. Neki pénzt kell szereznie mindenáron, de honnan? Brüsszellel elrontotta a viszonyt, ott senki sem ég a vágytól, hogy kiutalja a befagyasztott euró milliárdokat. Ha a piacon vesz fel kölcsönt, akkor az méregdrága, és emiatt egyre többet kell költenie a hitelek törlesztésére. Mi lesz így a 2026-os választáson?

Orbán, a meztelen diplomata tovább lohol, de pénzt sehol sem kap, sőt ígéretet sem. Marad Münchausen báró mint megoldás…

Macaristan büszke ura Kijev és Moszkva után Azerbajdzsánba megy

0

A magyar miniszterelnök a száguldó diplomata pózában tetszeleg amióta Magyarország július elsején megkapta a soros elnökséget. Brüsszel siet elhatárolódni hiszen a soros elnökség egyáltalán nem jelentheti azt, hogy a szóban forgó ország vezetője külföldön az Európai Unió nevében tárgyaljon.

Kétszínűség jellemzi Orbán magatartását ezúttal is, értékén is kezelik a magyar miniszterelnököt mindenütt. Mind Putyin mind Zelenszkij tudja, hogy Orbánnak nulla befolyása van az Európai Unióban, a NATO-ban még ennyi sem, mert ott minden az Egyesült Államoktól függ.

Susaban, Azerbajdzsánban rendezik meg a Türk Tanács csúcstalálkozóját, és Orbán, a Türk személyesen vesz ezen részt. A vendéglátó  állam, Azerbajdzsán nemrég kiüldözte a keresztény örményeket Hegyi Karabahból. Orbán Viktor, a kereszténység őre ezt nyugodtan tűrte hiszen neki a muzulmán Azerbajdzsán a szövetségese. Ilhan Alijev azeri elnöknek adta ki Orbán Viktor a baltás gyilkost, aki egy NATO tanfolyamon baltával agyonverte keresztény örmény bajtársát. Alijev elnök szeret Budapesten vendégeskedni.

A família azért is imponál Orbán Viktornak, mert az árulás magasiskoláját mutatta be: az idősebb Alijev tagja volt a Szovjetuniót kormányzó kommunista párt politikai bizottságának, de oly sikeresen állt át az Egyesült Államok oldalára, hogy az életét egy amerikai katonai kórházban fejezte be a kommunista veterán.

Nicusor kalandjai

Amikor Romániában már csak közelharcban korrupcióval  lehetett élelmiszerhez jutni és a lakásokat nemigen fűtötték, akkor a román televízióban szinte kizárólag Nicusor kalandjai voltak láthatók: a nép így nevezte a diktátort, aki lázas diplomáciával kívánta elterelni a figyelmet a gyászos hazai állapotokról és a növekvő nemzetközi elszigeteltségről.

Orbán Viktor hasonló helyzetbe jutott hiszen a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető finanszírozási gondjai támadtak azt követően, hogy Brüsszel leállította sok milliárd euró kiutalását. Miért? Mert nem akarja, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják azt. Csakhogy az eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon működésképtelen. Orbán Viktor sem gondolhatja komolyan, hogy Putyin, Hszi Csin-ping vagy épp Trump pénzt ad neki. Putyin pénzelheti magát Orbán Viktort, de a rendszerét nem! Ehhez a háborúban álló Oroszországnak nincsen elég pénze. Mit profitál így Orbán az oroszbarát diplomáciából?

Semmit! Aprópénzért járatja le magát. Ráadásul Orbánnak tudnia kell, hogy Ceausescut az amerikaiak és az oroszok közös akcióval szedték le a sakktábláról. Orbán a száguldó diplomata tragikomikus figura, aki maga tudja a legjobban, hogy az utazásainak semmilyen értelmük sincsen. Akkor miért csinálja? Pótcselekvés. Az ország problémáinak megoldására nem képes, a NATO-ban és az Európai Unióban senki sem kíváncsi a véleményére. A nemzeti együttműködés rendszerét nem tudja finanszírozni nemcsak az európai pénzek hiánya miatt azért is, mert egyre drágábbak a kamatok a nemzetközi pénz piacon. Repülünk, repülünk, de hová érkezünk? – dalolhatja Orbán Viktor, aki még mindig csak 61 éves, és egyáltalán nem kíván az emlékirataiba belefogni mint Napóleon Szent Ilona szigetén.

A vagyoni piramis és az ellene lázadók

Margaret Thatcher konzervatív pártja kezdte el a globalizációt több mint 40 éve a liberális Hayek eszméire támaszkodva, a héten a konzervatívok tizennégyéves uralom után megsemmisítő vereséget szenvedtek el Nagy Britanniában.

Franciaországban a liberális Macront szorongatják a jobb és baloldali szélsőségesek, akik csak egy dologban értenek egyet: le Macronnal, akit Franciaország és Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault támogat, akinek vagyona meghaladja a 200 milliárd eurót. A globalizáció ezekben az országokban csillagászati vagyonokat eredményezett a legfelső egy százalék kezén miközben a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnált.

Thomas Piketty francia közgazdász Capital című könyve számokkal bizonyította a vagyoni piramis kialakulását: az alsó kétharmad joggal érezhette úgy, hogy átverték miközben az elit adóparadicsomokba mentette vagyonát. A dollármilliárdos Donald Trump azzal dicsekedett a választási kampány során, hogy 16 éve nem fizet adót! Amint megválasztották 2016-ban az első dolga volt az adókat csökkenteni. Most is ezt tervezi, noha az USA már most is csillagászati összeget, 892 milliárd dollárt fordít a korábbi kölcsönök törlesztésére, jövőre ez az összeg meghaladja az 1000 milliárd dollárt! Nagy Britanniában Liz Truss miniszterelnök rekordot állított föl: oly rövid ideig állt Őfelsége kormányának élén. Az ok: olyan költségvetést terjesztett elő, melynek a deficitje meghaladta a 40 milliárd fontot!

És nálunk?

Orbán Viktor államkapitalista rendszere illiberális retorikával küzd a globalizáció ellen – szavakban. A valóságban éppen olyan vagyoni piramist épít mint a globalizáció élharcosai.

A felső egy százalék nagyon is pénzénél van míg az alsó kétharmad államfüggő: nem azért szavaz a rendszerre, mert boldog benne és elégedett hanem azért, mert különben nem tudna megélni.

A nemzeti együttműködés rendszerének fiktív piacán csakis a kapcsolati tőke számít, a teljesítmény nem. Kik lázadnak ez ellen? Nálunk nem az alsó kétharmad, mely fenntartja Orbán Viktor tragikomikus rendszerét hanem a középosztály, amely úgy érzi: a globális versenyben is megállná a helyét. Mit üzen számukra Orbán Viktor? Ugyanazt mint Gyurcsány Ferenc: el is lehet innen menni…

Ennek a középosztálynak a felfutó csillaga Magyar Péter, aki észrevette, hogy a nemzeti együttműködés rendszere szétrohadt a sok képmutató hazugságtól. Saját fegyverével akarja legyőzni Orbán Viktort: a jól hangzó demagóg hazugsággal, amely elsősorban a bírálatban jeleskedik a teljesítményben nem: Magyarország a nemzeti együttműködés tizennégy évének eredményeképp az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett! Ez nem anomália, ez volt a rendszer célja, mert csakis az államfüggő alsó kétharmad szavaz meg olyan szisztémát, mely örökkévalóvá teszi a kiszolgáltatottságot. Közben pedig tovább épül a vagyoni piramis: Mészáros Lőrinc vagyona egyetlen évben 50%-kal nőtt, és megközelíti az 1000 milliárd forintot.

Szegény országban szupergazdagnak lenni – ez az igazi úri passzió hiszen itt minden ember sokkal olcsóbban megvásárolható mint Amerikában, ahol Orbán Viktornak 10 millió dollárt kellett „leperkálnia” Donald Trump “barátságáért.”

Németország fegyverexportja a gyengélkedő gazdaság motorja

Rekordokat dönt a német fegyverexport elsősorban az ukrajnai háború miatt. Az első félévben minden eddiginél több német fegyver került a világpiacra: elsősorban Ukrajnába, de Szingapúr, India és Szaúd Arábia is sokat vásárolt.

30%-kal nőtt Németország fegyverkivitele az első félévben, és ez megdobta az egész exportot is. 7,48 milliárd eurós külföldi fegyverszállítást hagyott jóvá az első félévben a hadügyminisztérium Berlinben. Már tavaly is rekordot produkált a német fegyverek külföldi eladása: 12,2 milliárd eurót. Ez mindenekelőtt azzal volt magyarázható, hogy a kezdeti óvatosság után Németország teljes mellszélességgel kiállt az agresszió áldozatává vált Ukrajna mellett, és a fegyverszállítás szinte teljes skáláját engedélyezte. Ennek a jelentős értékű exportnak csak egy része valóban fegyver: 6,44 milliárd euró, a másik rész 5,76 milliárd euró olyan eszköz, amely kettős célra is használható: mind háborúban mind békében.

2021-ben a Scholz kormány még azzal kezdte, hogy korlátozni kívánja a fegyverexportot NATO és uniós államokra, és azonkívül csak kivételesen szállít fegyvereket.  Csakhogy az orosz tankok Putyin parancsára megindultak Ukrajna ellen, és ez mindent megváltoztatott.

A német fegyver export kétharmadát Ukrajna kapja

Az orosz agresszió első évében a Scholz kormány még igen óvatos volt: az Ukrajnába irányuló fegyverexport értéke “csak” 2,24 milliárd euró volt 2022-ban. Ehhez képest idén már az első félévben elérte a 4,88 milliárd eurót. A tavalyi egész éves érték 4,4 milliárd euró volt, ebben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy Ukrajna megkapta a Leopard 2-es tankokat.

Az USA mögött Németország szállítja a legtöbb fegyvert Ukrajnának

Az ukrajnai háború kezdete – 2022 február 24-óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt nyújtott Ukrajnának – közölte a kieli Világgazdasági Kutatóintézet. Ebből a statisztikából kitűnik, hogy

Ukrajna ugyan messze az első a német fegyverexport listán, de sok más állam is jelentős összegért vásárolt be a német hadiipar termékei közül: Szingapúr – 1,21 milliárd euró, India – 153 millió euró, Szaúd Arábia – 132 millió euró  és Katar – 100 millió euró.

Szaúd Arábia a nagy visszatérő a német fegyver exportban, mert Berlin leállította azt miután egy szaúdi újságírót brutálisan meggyilkoltak hazája isztambuli főkonzulátusán. A gyilkosságra maga Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki az utasítást, akivel emiatt megromlott a Nyugat kapcsolata. Trump elnök azután kijelentette, hogy “nekünk fontosabb Szaúd Arábia mint a média”, és a Nyugat fokozatosan megenyhült Szaúd Arábia iránt főként azt követően, hogy az olaj monarchia lepaktált Putyinnal. Németország tavaly júliusban oldotta csak fel a fegyverexport tilalmat, gyorsan be is indult az üzlet. A német hadügyminisztérium sietett tudatni a világgal, hogy a tilalom megszüntetését gondosan egyeztette NATO szövetségeseivel mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.

Németországban bírálják a kormányt a fegyver export miatt

A népszerűtlen Scholz kormány, amelyet gyakran megosztanak a koalíciós viták is, azzal kénytelen szembenézni, hogy a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht szövetség rendszeresen bírálja a fegyverexportot a válság övezetekbe márpedig a német fegyver kivitel jórésze ide irányul: Ukrajna és a Közel Kelet. A januárban megalakult szélsőbaloldali szövetség választási ígéreteivel szembesíti a Scholz kormányzatot, amely azzal vág vissza, hogy megváltozott a helyzet: Putyin agressziót követ el Ukrajnában, a Hamász pedig terrortámadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben.

Sahra Wagenknecht mindebben háborús veszélyt lát:

”a fegyverek exportja a válság övezetekbe lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vihetnek bele bennünket”

– mondta a Bundestagban.

A hadügyminisztérium nemigen szokta publikálni a fegyverexport adatait, de a Sahra Wagenknecht szövetség bírói úton kiperelte azokat – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Címkérdés

Amikor az ember az írást befejezi, elgondolkodik azon, hogy milyen címet adjon neki, ha nincs még, vagy változtasson-e rajta, ha már van neki.

Sokan mondták, meg mondják is hogy hülye vagyok, mert az én címeim nemhogy nem bombasztikusak, de még csak nem is informatívak, általában megelégszem két-három szóval vagy akár még annál is kevesebbel.

Ebből következően nyilván kevesen olvassák az olyan műveket, amelyeknek például az a címük, hogy Passz, vagy Másfél, esetleg Horizont, és az én címeim hasonlítanak ezekhez.

Ez most azért jutott eszembe, mert olvasom a Mandineren, hogy „Úgy kiosztotta a magyar kormány Vera Jourovát, hogy még Brüsszelben is visszhangzik”, sőt ez a visszhangzás nem is elég a biztosan derék, de sajnos ismeretlen nevű újságírónak, mivel alcím is van hozzá: „Orbán Balázs jól rátapintott a lényegre.” Ilyen esetben én tovább szoktam lépni, hiszen a címből plusz alcímből már mindent tudok, szereplők, történések, megint megvédtük, hurrá, rohadék Brüsszel, éljenek az Orbánok, satöbbi, satöbbi, az pedig nem érdekel, hogy Jourová mifajta és mekkora bűnt követett el, amiért ilyen óriási, Brüsszelig ható és onnan visszhangzó kiosztást érdemel. Minél bombasztikusabb a delikvens kiosztása, annál kevésbé izgat.

A bűnöket tekintve az emberek nagy része naponta vétkezik, így az utóbbi időben már én sem figyelek arra, hogy minden idős hölgyet átkísérjek az út túloldalára, még ha ezen szarvashiba ellentételezéseképpen Orbán Balázs rátapintana is a lényegre, akkor sem, Jourovának meg nyilván még annyira sincs se ideje, se energiája az ilyen átkísérgetésekre, mint nekem, mert sokkal fontosabb dolga van. Ezért hagyjuk ott szegény öregasszonyt, és reménykedünk benne, hátha nem is akar átmenni.

Szóval általában nem érdekel. Mégsem lapoztam tovább. Újból elolvasva a címet meg az alcímet maga a művelet ragadott meg, mert lényegre tapintással kiosztani azért az már valami. Lássuk tehát a győztes hadműveletet. A dolog úgy kezdődött, hogy:

Jourová az Általános Ügyek Tanácsának ülése előtt nyilatkozott, ahol téma volt Budapest uniós értékekkel való állítólagos szembenállása. Elmondta, hogy a Bizottságnak észrevételei vannak a sajtószabadságról és a jogállamiságról Magyarországon. Magyarország évek óta vitában áll Brüsszellel, a hónap elején az Európai Bíróság 200 millió eurós bírságot szabott ki Budapestre az EU menekültügyi törvényeinek megsértése miatt. Jourová hozzátette, hogy a Tanács elnöksége lehetőség kellene legyen a magyar kormány számára, hogy bebizonyítsa, képesek ezt a feladatot becsületes közvetítőként ellátni, és most várja, hogy történjen valami, ami a professzionalizmust mutatja.

Ez eddig még csak a szokott rosszindulat („észrevételek”, ugye, meg „bírság”! Hát más nem kéne, Brüsszelkém?), viszont az alelnök asszony ezt a rosszindulatot fokozva volt olyan pofátlan, hogy az Európai tanács magyar elnökségének szlogenjével (Make Europe Great Again = MEGA) viccelődött, ugyanis azt mondta, „Nos, nem túl eredeti, igaz?” Nyilván arra gondolt ez a majd megmondtam miféle nőszemély, hogy Trump programja a „Make America Great Again”, azaz a MAGA kissé hasonlít a miénkre, holott mindenki láthatja, hogy ez vadiúj szlogen, hiszen nem America van benne, hanem Europe, ugyebár! Orbán Balázs ki is osztotta őket, ahogy kell, és mint az az x.com-on olvasható:

Věra Jourová és az Európai Bizottság szerint a MEGA szlogenből hiányzik az eredetiség. Nem vagyok biztos benne, hogy az olyan korábbi szlogenekben, mint a „Közelebbi Európa”, „Európa, mint feladat” és „Együtt. Rugalmas Európa.” tele voltak kreativitással és innovációval… Ez egy újabb pont, ahol Brüsszel ismét megragadja a lehetőséget, hogy igazságtalanul kritizálja Magyarországot.

Itt az ideje a cselekvésnek, ezt jelenti a magyar mottó! Célunk egy gazdaságilag versenyképes, biztonságos és virágzó EU, amely egy új versenyképességi megállapodást, egy megerősített európai védelmi politikát, egy következetes és érdemeken alapuló bővítési politikát, valamint egy gazdálkodó-orientált agrárpolitikát hirdet. Dolgozzunk együtt, és tegyük újra naggyá Európát!”

Napersze, lehetnek akadékoskodók, akik a kákán is csomót keresve azt ragozzák, hogy:

  • Nem az Európai Bizottság szerint, hanem csak Jourová szerint nem valami eredeti.
  • A Trump féle szlogent ismerve tényleg nem az.
  • Az Orbán Balázs által felsorolt korábbi szlogenek lehet, hogy nem elég kreatívak és nem elég innovatívak, de ilyesmiről Jourová nem is beszélt, ő csak az eredetiséget kérdőjelezte meg, amiben igaza is van. Ezért Orbán Balázs „lényegre tapintós” érve értelmetlen, tisztára olyan, mintha őt valaki hülyének nevezné, és ő azzal vágna vissza, hogy „Na, maga se valami szép!
  • Brüsszel”, azaz Jourová kritikája tehát nem igazságtalan, sőt csak egy vidám megjegyzés, melyet ha valaki sértődős-komolyan vesz, nyilván kiröhögik. Kivéve a Mandinert, mert az ottaniak kötelező feladata a nemkiröhögés. Minden baráti szöveg olvasását meg kell állniuk kiröhögés nélkül. Egyébként tudjuk, mi következik!
  • A szlogenünket nem Magyarország találta ki, azaz a kritika (ha ugyan ez az) nem Magyarországnak szól. Orbánék persze nagyon szeretnek az egész ország nevében beszélni, így ha a mi Viktorunk odaégetné a reggeli rántottát, és ezt például Manfred (Weber) megtudva elmosolyodna, a mi Balázsunk egy egész ország sztentori hangján dörögné, hogy: „Coki! Ne bántsd a magyart!”, holott Weber nem a magyart bántja, hanem Viktoron mosolyog, ugyanis a lakosság nagy része nem égette oda a rántottát. De még ha oda is égette volna, az elnökkel együtt maga is mosolyogna, ahelyett hogy sértődötten hülyeségeket írogat.
  • Az, hogy a mottó szerint itt az ideje a cselekvésnek, a „ki hitte volna” kategóriába tartozik. Az orbáni állítás szerint az eddigi mottók a passzivitást sugallták, ám velünk a „na de majd mi” korszak következik. Sajnos ez a szép elképzelés már most hamvába holt, fél év semmire sem elég, az új témák érdemi felvetésére sem, azaz a tényleges munkát majd, ahogy az szokás, az EP végzi. Orbán néha összehívja a Tanácsot, hogy rábólinthassanak a kidolgozott témákra.
  • Két dolgot remélünk az elkövetkezendő félévtől: kevesebb lesz a Tanács elnökének kiküldése a folyosóra, mert ott kell lennie a szavazásnál.
  • Az, hogy „Dolgozzunk együtt” stimmel, és az EU tagok szándékával egybevág (végre valami), valamint remélhetőleg azt is jelenti hogy nem vétózgatunk. Zsarolási célból pláne nem.

A fentiek alapján látható, hogy Jourovát Orbán Balázsnak olyan nagyon nem sikerült kiosztani, és még a lényegre való rátapintás sem jött össze, de azért felemelő látni, ahogy az általunk választott észkombájnok a mi nevünkben védelmezik a saját produktumaikat.

Hogy hülyeségekkel? Hát akkor úgy. Az is valami.

“Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”

Washingtonban Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke közölte, aki Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a hamarosan megkezdődő NATO csúcskonferencia előtt és közölte: “Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”. Blinken külügyminiszter megerősítette az amerikai álláspontot: ”Ukrajna a NATO tagja lesz!”, de dátumot természetesen továbbra sem említett.

“Nem állunk készen kompromisszumra” – hangsúlyozta Andrij Jermak, aki nemrég még arról beszélt, hogy a következő ukrajnai békekonferenciára Oroszországot is meg kellene hívni. Putyin meg akarja tartani nemcsak a Krím félszigetet hanem azt a másik négy ukrán tartományt is, melyet az oroszok többé- kevésbé megszállva tartanak. Ezekben a tartományokban a lakosság többsége orosz volt a háború előtt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Putyin Oroszországában kívánnának élni.

Ukrajna lakosságának kívánsága persze senkit sem érdekel sem Moszkvában sem pedig Washingtonban.

Trump ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, villámgyorsan rendezni szeretné az ukrajnai háborút, amely elvonja az USA figyelmét a sokkal fontosabb helyszínről: a Távol Keletről, Kínáról.

Miről tárgyalt Orbán Kijevben?

“Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg: nem lehetne-e a sorrendet megfordítani, és egy gyors tűzszünettel felgyorsítani a béketárgyalásokat”

–  közölte a tárgyalásokat követően a magyar miniszterelnök, aki az Unió soros elnökének minőségében folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij elnökkel.

Orbán a kijevi látogatás előtt Brüsszelben elmondta, hogy “az Európai Uniónak fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy az amerikaiak és az oroszok előbb vagy utóbb tárgyalni fognak egymással. Hol lesz Európa helye? Ki fogja képviselni Európa érdekeit, és ki határozza meg, hogy melyek ezek az érdekek?”

Zelenszkij elnök elutasította Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát, de hangsúlyozta, hogy

“miként vehet részt Magyarország egy második békecsúcs megszervezésében. Hálásak leszünk Magyarországnak, ha támogat bennünket ebben.”

Pressman, az USA budapesti nagykövete “előrelépésnek” nevezte Orbán Viktor kijevi útját. Szijjártó Péter külügyminiszter egyidejűleg felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy megnyugtassa: az oroszbarát magyar diplomácia nem változik.

Nesze semmi, fogd meg jól…

A NATO és az Európai Unió teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna álláspontját, mely szerint a tárgyalások megkezdésének feltétele az, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajnából. Mind Washingtonban mind Brüsszelben pontosan tudják, hogy minimális esélye van annak, hogy Putyin kivonul Ukrajnából vagy hogy az ukrán csapatok erre késztethetik az oroszokat.

Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának, sőt életének kockáztatása nélkül.

1905-ben amikor Japán legyőzte Oroszországot, forradalom tört ki az országban, és II. Miklós csak úgy kerülhette el a bukást, hogy engedélyezte a Duma összehívását, melyben a forradalmárok – köztük a bolsevikok is – szerepet játszhattak. Az első világháborúban megroppant Oroszországban II. Miklóst előbb megbuktatták, majd 1918-ban családjával együtt meggyilkolták a bolsevikok Jekatyerinburgban.

Oroszország katonai ereje jóval nagyobb mint Ukrajnáé, amely a NATO támogatásával is csak arra képes, hogy megakadályozza az oroszok katonai győzelmét.

A háború 2022 februárjában kezdődött, azóta Ukrajna lakossága jelentős mértékben csökkent a kivándorlás miatt, az ország infrastruktúráját szisztematikusan rombolja az orosz hadsereg. Ukrajna GDP-je kisebb mint Magyarországé míg Oroszországé tízszer nagyobb. Augusztus elsején lejár az a kétéves moratórium, melyet a külföldi hitelezők adtak Ukrajnának. Kijevnek már most is likviditási gondjai vannak – írja a londoni Economist.

Mindennek ellenére Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy jövőre Ukrajna hadserege annyira megerősödik a NATO támogatásával, hogy komoly ellencsapást mérhet Oroszországra. A NATO csúcs előtt kellenek az ilyen nyilatkozatok, melynek realitását katonai szakértők nem támasztják alá. A baj az, hogy mindez része az amerikai választási kampánynak, ahol Biden elnök gyenge szereplése nem erősíti Ukrajna pozícióit. Putyin és Orbán Trumpra vár, aki fogadkozik: ha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt rendezni ígéri az ukrajnai háború ügyét. Az amerikai választást novemberben tartják addig a háború is elhúzódik, mert a NATO annyira megerősíti Ukrajnát, hogy kitartson. A kérdés csak az, hogy miért is halnak meg oly sokan a fronton?

Orbán Kijevben

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a  valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

Pénzügyi csődbe jut-e Ukrajna?

Augusztus elsején jár le a moratórium, melyet a privát hitelezők vállaltak két évvel ezelőtt szolidaritásból az oroszok által megtámadott Ukrajnával. A londoni Economist szerint Ukrajnának már most is likviditási problémái vannak pedig még nem járt le a határidő.

A szorongatott helyzetben levő Ukrajna ugyan hatalmas támogatást kap az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól valamint néhány más országtól: Nagy Britannia, Japán, Norvégia stb., de ennek az óriási összegnek a nagy része nem pénz hanem fegyver illetve csakis fegyvervásárlásra felhasználható támogatás. Zelenszkij elnöknek viszont működtetnie kell a kivérzett országot, melynek létesítményeit naponta támadják az orosz csapatok. A háború hatalmas összegeket emészt fel: évente legkevesebb 60-80 milliárd dollárt. Csakhogy Oroszország legkevesebb 120-140 milliárd dollárnak megfelelő rubelt fordít a “korlátozott hadműveletre”, amely 2022 februárjában kezdődött, és még senki sem látja a végét.

Putyin Trumpot várja, és örül Marine Le Pen győzelmének

A Biden kormányzat igyekszik minden támogatást megadni Ukrajnának, de Trump – épp ellenkezőleg – úgy akarja rákényszeríteni a tárgyalásokra Oroszországgal Ukrajnát, hogy megvonná tőlük a támogatást. Mindez nemigen nyugtatja meg a magánbefektetőket, akik jelentős összegeket kockáztatnak Ukrajnában abban a reményben, hogy hamarosan véget érnek a harcok, és megkezdődhet az újjáépítés, amely nagy gazdasági lehetőségeket hordozna.

Még inkább aggasztja a magán befektetőket, hogy Macron elnök meggyengült a francia választásokon, és ellenfele, az oroszbarát Marine Le Pen diadalmaskodott az első fordulóban. Ha a szélsőjobb alakítana kormányt Párizsban, akkor meggyengülne Ukrajna támogatottsága Brüsszelben. Bár a külpolitika az elnök területe, de a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje máris jelezte: visszafogná Franciaország elkötelezettségét Ukrajna mellett.

Putyin régebben nyíltan pénzelte Marine Le Pen mozgalmát, de azután törvényt hoztak Franciaországban ennek megakadályozására. Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki átvette a staféta botot Vlagyimir Putyintól, és egy hűséges bank révén 10 millió eurós hitelt nyújtott Marine Le Pen kampányához. A szélsőjobb vezére azt a kampányt is elbukta, éppúgy mint az előzőt, de most fogadkozik: harmadszorra sikerül. A következő elnökválasztást 2027- ben rendezik meg Franciaországban.

Make Hungarians proud again!

Egyszerre rendkívül kiemelt és egyszerre rendkívül súlytalan időszakban kerül sor az uniós magyar elnökségre, amely hivatalosan épp holnap kezdődik és tart majd egészen az év végéig.

Egyszerre rendkívül kiemelt, hiszen épp egy európai választások után vagyunk, új időszak kezdődik az Unió életében, most alakul meg az új Európai Parlament és áll össze az új Európai Bizottság. De éppen ez utóbbiak miatt rendkívül súlytalan is lesz, illetve lehet a magyar elnökség, hiszen épp egy átmeneti időszak kellős közepén vesszük át a staféta botot: bár az új EP alakuló ülése hamarosan meglesz, de mire kialakulnak az érdemi erőviszonyok, a számtalan új képviselő pedig megtalálja az irodáit, addig szépen peregnek majd a hónapok. Hasonlóképp átmeneti lesz ez az időszak az Európai Bizottság lassú talpra állása miatt is, logikusan nem várható, hogy november előtt meglegyen az új uniós testület. Vagyis, egyszerre óriás figyelem lesz a következő hónapokban az európai politikán, illetve annak vezetőin és – szándékaitól függetlenül – egyszerre halkul majd el akaratlanul is a nagy zajban a magyar elnökség hangja.

 

Még mielőtt a felületes olvasók és a kormánypárti influenszer trollok arra hegyeznék ki a mondataimat, hogy nem drukkolok a magyar elnökség sikerének, gyorsan szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy én voltam az egyetlen ellenzéki EP-képviselő, aki néhány hónapja elmentem a Novák Katalin akkori államfő által az uniós elnökségre való felkészülés jegyében szervezett brüsszeli kerekasztalra. Nem mondom, hogy baráti és nyitott volt a hangulat az állami eseményen az engem rendszerint lehazaárulózó fideszes politikusok között, de akkor is kötelességemnek éreztem, hogy ott legyek és elmondjam a saját, valamint választóim véleményét, illetve elvárásait a magyar elnökséggel kapcsolatban. Most is és akkor is azt mondtam, hogy a soros magyar elnökség féléve egy tökéletes alkalom arra, hogy Magyarország megmutassa a szebbik arcát is az európai közösségnek, hogy olyan témákat és ügyeket tegyünk a közös asztalra, ami számunkra nemzeti minimumot jelent. Nem voltak nagy reményeim annak idején sem azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz, illetve az állami gépezet bármennyire is nyitott lesz ellenzéki javaslatokra és témafelvetésekre (például az Európai Egészségügyi Unió és az egészségügyi minimum-szolgáltatás kapcsán), ahogyan végül be is bizonyosodott, hogy Orbánék ezt a hat hónapot sem elsősorban a nemzet és az európai közösség javára akarják felhasználni, hanem pusztán saját politikai céljaikra. Azt hagyjuk is, hogy nem volt semmilyen átfogó civil konzultáció vagy széleskörű egyeztetés a politikai oldalak között azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a magyar elnökség prioritásai között – mert ezt már megszoktuk. Az sem okozott meglepetést, hogy a legutóbbi EU-csúcson a Fidesz miniszterelnöke ismét csak különutas volt a tagállami vezetők által kialkudott kompromisszumos csomag kapcsán. Orbán továbbra is Európa ellenzékében akar maradni, ami a nagyobb baj, hogy ott akarja túszként tartani egész Magyarországot is. Azzal egyébként, hogy az elmúlt időszakban fokozatosan emelte a tétet és egyre jobban felkorbácsolta az indulatokat az Európai Unió ellen, valójában saját uniós elnökségét is túszul ejtette, hiszen épp az EU-ellenes „szabadságharc” miatt kerül majd így vagy úgy, de kényszerpályára a magyar elnökség is. Pedig nem feltétlenül kellett volna, hogy ez így legyen.

 

Nyilván kevesen olvassák el az uniós elnökségek munkaprogramját (nem is várok el ilyen fajta politikai perverziót mindenkitől), én ahogy korábban, most is megtettem a magyar dokumentum esetében. Azt kell, hogy mondjam Önöknek, a közéletben a Fidesztől megtapasztalt abszurd EU-ellenes hőzöngés helyett ez az anyag legalább megpróbál tényleg szakmai alapon viszonyulni a feladathoz és egyes pontokon még az is érződik, hogy a szakmaiság bizony felülírta a rogáni propagandagyárból kiömlő, uszító baromságfolyamot. Etekintetben hasonlít egyébként az általam sokat idézett, 2009-es, fideszes EP-választási programhoz, amely egy aranybánya, ha az ember vállalható és progresszív, EU-párti mondatokat keres. (Nem véletlen, hogy a fideszesek egy ideje igyekeznek ez utóbbi programot letagadni és kitörölni, ahonnan csak lehet.) Azonban mindez persze nem egyenlíti ki azt az adottságot, hogy az előttünk lévő belga elnökség ideje alatt több mint negyven érdemi dossziét zártak le – nem is függetlenül az érkező magyar elnökség miatt még gyorsütemben -, így például a menekültügyi stratégiát, az uniós költségvetés felülvizsgálatát, vagy az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdését. Nem állítom, hogy nem maradt fontos és érdemi csomag a magyar elnökség asztalán, de a mi félévünkben alapvetően két típusú dossziéval fogunk tudni foglalkozni: egyfelől a megállapodás hiányában évek óta álló, úgynevezett „beragadt” anyagokkal, amelyek esetében nem ígérkezik könnyűnek az áttörés, és a kompromisszum kialakítása, másrészt pedig a spanyol, illetve a belga elnökség számára prioritást nem jelentő, az elnökségi időszakok alatt le nem zárt, és így megörökölt dossziékkal. Politikai szemtanúként azt is hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy épp a vaskos szakpolitikai anyagok hiánya teszi lehetővé a magyar elnökség számára, hogy szakpolitika helyett tisztán politikai kérdéseket tegyen az asztalra. Hogy ez utóbbiakat viszont épp Európa magányos ellenzékében miként lehet sikerre vinni, az Önök fantáziájára bízom.

 

A magyar kormány által megjelölt prioritások között van olyan, amely valóban égetően aktuális és van olyan, amely viszont egyértelműen Orbánék kapcsolódó, olcsó politikai haszonszerzése miatt kaphat gellert. Az „Új Európai Versenyképességi Megállapodás” tető alá hozása szerepel első helyen, ami valóban fontos lépés lenne az EU életében, azonban az persze kérdés, hogy épp az EU-ellenes, ál-szuverenista, ál-forradalmár magyar kormány tud-e a leghatékonyabban hozzájárulni a technológia-semleges ipari stratégia megalkotásához, az európai termelékenységet növelő keretek kialakításához, a nyitott gazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködések elősegítéséhez, emellett a növekedés és a versenyképesség szempontjából döntő tényezőnek számító, a biztos európai munkahelyeket teremtő, növekvő munkabéreket nyújtó rugalmas munkaerőpiac biztosításához. Azt pedig tényleg csak halkan teszem hozzá, hogy az Európai Bizottság már hónapok óta dolgozik ezen a csomagon (European Competitiveness Deal), vagyis a Fidesz-kormány leginkább csak okosan meglovagolja az amúgy is biztosan érkező és jó magas hullámot. Tutira mennek, mert ebből biztos eredmény várható a végén. Orbánéknak tehát ezesetben a spanyolviaszt sikerül feltalálniuk; de rutinos politikai szemtanú vagyok, az vesse rájuk az első követ, aki politikai vezetőként még nem „szörfözött”. Hasonlóképp kiemelten fontos az európai védelempolitika megerősítésének kérdése, amelyet szintén prioritásként jelölt meg a hazai kormányzat. Abszolút támogatandó cél, hogy a védelempolitikai szövetségek és együttműködés mellett az Európai Uniónak nagyobb szerepet kelljen vállalnia saját biztonságának garantálásában, megerősítve ellenálló- és cselekvőképességét. Ez viszont ismét csak felveti a közös európai hadsereg kérdését, amely Orbán Viktortól korábban olyannyira nem állt távol, hogy egykoron – egy bálványosi beszédében – maga is a mielőbbi felállítását támogatta, (és bár ezügyben a Fidesz álláspontja úgy tűnik, érdemben nem változott, de) mostanában mindenből ál-szuverenitási kérdést csinálnak, hogy a NATO-bővítés folyamatos gáncsolásáról már ne is beszéljek. És nyilván erre az európai partnerek is emlékeznek, sőt, jobban, mint mi. Az elnökségi programban szerepel az illegális migráció megfékezésének kérdése is, amelyet – bár valóban fontos és szintén aktuális kérdés – nyilvánvalóan pártpolitikai célokra fog használni a Fidesz és nem például arra, hogy az illegális migrációt szervező embercsempészek botrányos szabadon engedésének (egyébként uniós szabályokkal ellenes) gyakorlatát tárgyalják ki. Az egyik nagy patron a magyar elnökség tárában a bővítéspolitika kérdésének napirenden tartása, azonban itt is vannak gubancok. Annak ellenére, hogy az elmúlt években ezt a portfóliót a magyar kormány által delegált uniós biztos vitte, vagyis naprakész és eredményes tárgyalópartnerek ebben a témában, azonban minimum sajátos lesz, ahogy az EU csődjéről, szétbomlásáról, esetleges felszántásáról elmélkedő Fidesz fogja sürgetni például a balkáni országok csatlakozásának felgyorsítását, ráadásul úgy, hogy amikor legutóbb Ukrajna ügye volt napirenden, a magyar kormányfő inkább kiment kávézni.

 

Arra mindig és mindenképpen büszkének kell legyünk, hogy ránk került a sor és mi adjuk az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Fontos feladat, szép feladat, a figyelem most félévig Magyarországon lesz. Sajnálatos, hogy Orbánék egyelőre úgy tűnik, ezt a lehetőséget is elszalasztják és piti politikai játékokra használják majd. A magyar elnökség szlogenje például („Make Europe Great Again! – Tegyük Európát újra naggyá!”) önmagában, alapüzenetében még nem lenne problémás, ha nem direkt és tudatosan a korábbi amerikai elnök, Donald Trump ortodox-protekcionista politikájának szlogenjét („Make America Great Again!”) venné alapul és provokálná ezzel a teljes európai közösséget. Ez nettó provokáció, ami ráadásul teljesen felesleges, mivel egy jó (?) poén elsütésén túl semmi, de semmi hasznot nem hajt Magyarországnak. Orbán kap esetleg majd egy buksi-simit Trumptól, de ennyit azért nekünk nem ér. Mennyivel jobb lenne, ha őszintén és magabiztosan mondhatnánk jóelőre, hogy a magyar elnökségre minden magyar büszke lehet majd. Meglátjuk.

Ujhelyi István
politikai szemtanú

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK