Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Német szélsőjobb: indítsák be az Északi Áramlat gázvezetéket!

Két éve robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetékeket, melyek Oroszországból közvetlenül hozták a földgázt a Balti tenger alatt Németországba. A Der Spiegel szerint az ukrán titkosszolgálat hajtotta végre a robbantást, korábban Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró azt állította, hogy a CIA technikai tudása nélkül nem lett volna lehetséges ilyen akció.

Az Egyesült Államok és Lengyelország már régóta bírálta az Északi Áramlatot, melyet Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlított. Németország egész gazdasági modellje az olcsó orosz energiára épült, ezért annak kiesése komoly károkat okoz ma is a német gazdaságnak, amely stagnál miközben a kormány népszerűsége a mélyponton. Előretör viszont a szélsőjobb és a szélsőbal, mindkettő az orosz kapcsolat felújításának híve. Tino Krupalla, az Alternative für Deutschland társelnöke, az X-en követelte a tengeralatti földgázvezetékek megnyitását: ”a német ipar egyik ütőerét vágták el. Frakciónk a Bundestagban vizsgálatot és büntetést követel minden felelősnek. Az Északi Áramlatot meg kell javítani, be kell indítani és annak működését biztosítani kell!” – követeli az Alternative für Deutschland társelnöke, aki mintha nem értesült volna arról, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt megszakadtak az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolatai.

Orbán is a merkeli múlt árvája

A magyar miniszterelnök keleti nyitása valójában Angela Merkel koncepcióját követte, mely arra épült, hogy Németországnak és az egész Európai Uniónak Oroszországgal és Kínával együttműködve kell megteremtenie a világ új gazdasági centrumát, mely egyenrangú az Egyesült Államokkal. Washingtonban ezt a kihívást nem tolerálják, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánították Oroszországot és Kínát. Merkel kancellár azért is vonult sietve nyugdíjba, mert látta, hogy koncepciója elbukott az amerikai ellenálláson. Orbán Viktor így magára maradt a keleti nyitással, ezért találta ki a semleges gazdaságpolitikát. Vajon tolerálja-e ezt az Egyesült Államok?

Magyarország gazdasági súlya jelentéktelen tehát a magyar miniszterelnök politikája nem oszt és nem szoroz a világban viszont Orbán Viktor szimbolikus figurává vált, akire Donald Trump hivatkozott az elnökjelöltek vitájában. Ezért bírálta David Pressman nagykövet a korábbinál is határozottabban a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, és nevezte Orbán Viktort diktátornak a demokraták alelnök jelöltje. David Pressman beszéde felért egy hadüzenettel

“ha a demokraták maradnak Washingtonban, akkor Orbán nem maradhat Magyarország élén!”

– ezt üzente kódoltan az USA nagykövete.

Orbánnak az a peche, hogy Trump sem fogadja el az orosz és Kínabarát politikát. Ha Trump nyer a választáson, akkor az USA nem tesz lépéseket Orbán megbuktatására, de pénzt nem ad a düledező nemzeti együttműködési rendszer támogatására, és elvárja az orosz és a kínai kapcsolatok lazítását. Akárhogy is alakul az amerikai elnökválasztás Orbán Viktor magányos hős marad, aki mindinkább Don Quijite lovaghoz hasonlít: a múltba menekül a jelen kihívásai elől.

Megvonhatják az uniós agrártámogatást is Magyarországtól

Azt javasolja közösen Finnország és Svédország kormánya arra hivatkozva, hogy a nemzeti együttműködés rendszere nem tartja be a jogállami normákat Magyarországon ezért vonják meg az országtól az uniós agrártámogatásokat is.

Jelenleg a helyreállítási alap eurómilliárdjai be vannak fagyasztva Brüsszelben, de miután a magyar kormány nem tesz eleget az Európai Bíróság ítéletének, ezért újabb elvonások várhatóak ezúttal már a kohéziós vagy az agrár alapból. Ez utóbbi különösen kínosan érintené a Fidesz vidéki szavazó táborát hiszen a földalapú támogatás nagyon sok földtulajdonos gazda számára megélhetési forrás.

A NATO miatt dühösek a finnek és a svédek

A magyar diplomácia – minden bizonnyal Putyin biztatására – hónapokig késleltette Finnország és Svédország NATO tagságát. A mindaddig semleges skandináv államok azért akartak belépni az észak-atlanti egyezménybe, mert abban az USA is tag, és ez elrettentő hatást gyakorol Oroszországra. Sem Sztálin sem Brezsnyev nem támadta meg a NATO-t, és ettől minden bizonnyal Putyin is óvakodna hiszen az amerikai haderő jóval felülmúlja az oroszt. Sem Helsinkiben sem pedig Stockholmban nem feledkeztek meg a magyar diplomácia szánalmas akciójáról, amely végülis azért zárult le, mert Washingtonból Orbán Viktort figyelmeztették: eddig és ne tovább!

Zsákutcában a magyar diplomácia

Szijjártó Péter, aki a legrégebben áll a külügyi tárca élén az Európai Unióban Orbán Viktor elképzeléseit valósítja meg, melyek zsákutcába manőverezték a magyar diplomáciát. Magára maradt Magyarország az Európai Unióban és általában a nyugati világban anélkül, hogy ebből bármennyire is profitált volna másutt. Putyin nem adja olcsóbban a földgázt Magyarországnak: szakértői vélemények szerint a holland gáztőzsdén kialakult árat fizetjük mi is éppúgy mint mások. Kína kormányokat nem támogat, csakis üzleti alapon tárgyal vagyis elvárja Orbán Viktortól a kínai beruházások támogatását, de cserében nem ad semmit sem.

Piaci kamattal kapott egymilliárd eurós hitelt Magyarország ráadásul rövid távra, mindössze három évre.

Pekingben józanul felmérték: Orbánt az USA előbb vagy utóbb leveheti a sakktábláról. David Pressman nagykövet ezt majdnem nyíltan meg is üzente a magyar miniszterelnöknek: ha marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor megpróbálják

“helyreállítani a demokráciát” Magyarországon.

Ezért imádkozik Donald Trump győzelméért Orbán Viktor. Csakhogy mit üzent az ex elnök a magyar miniszterelnöknek, akit az amerikai választási kampány során többször is megdicsért? A belpolitikájával egyetért, a keleti nyitással viszont nem. Trump is elvárja az orosz és a kínai kapcsolatok lazítását miközben a maga részéről egy centtel sem hajlandó hozzájárulni Orbán Viktor problémáinak megoldásához.

Fejjel megy a falnak a magyar miniszterelnök vagy…? Figyelemreméltó, hogy Orbán szövetségese Vidics szerb elnök vígan lepaktált Brüsszellel miközben továbbra is jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel. Csakhogy az Európai Uniónak szüksége van lítiumra az akkumulátorokhoz. Svédországban van a legnagyobb készlet Európában, de ott környezetvédelmi okból nem kezdődött meg a bányászat. A szerb elnök viszont bevállalta ezt, és cserébe Brüsszel felhagyott az ellenzék nyílt támogatásával.

Orbán viszont tovább kellemetlenkedik, játssza a trójai faló szerepet. Talán abban reménykedik, hogy Putyin és Hszi Csin-ping után Donald Trump trójai falova is lehet Brüsszelben.

Szánalmas szerep, de Orbán túléléséhez egy ideig elég lehet.

Ha viszont az Európai Unió elkezdi megvonni az agrár pénzeket is, akkor összedőlhet a nemzeti együttműködés rendszere hiszen vidéken is feltehetik a kérdést: megér nekünk Orbán ennyit?

Világ autokratái egyesüljetek!

A diktátorokat és az autokratákat tökéletesen hidegen hagyják az ideológiák, mert kizárólag a hatalom megtartására koncentrálnak – ez a véleménye a Pulitzer díjas amerikai újságírónőnek, Anne Applebaumnak, aki a Budapest Fórumon tartott előadást, ott ahol David Pressman amerikai nagykövet nyíltan feltette a kérdést: demokrácia-e még Magyarország?

Anne Applebaum nemrég könyvet tett közzé ezzel a címmel: Autocracy Inc. vagyis Autokrácia tröszt. Mi tartja össze ezt az ideológiailag igencsak heterogén csapatot: kommunista Kínát, a poszt kommunista nacionalista Oroszországot, az iszlamista Iránt vagy Venezuelát, esetleg Orbán Viktor Magyarországát?

“A közös ellenség: a liberális demokrácia”

– hangsúlyozza Anne Applebaum, aki a 444- nek nyilatkozott.

“Látványos a hadiipari együttműködés : Vlagyimir Putyin a többi között észak-koreai lövedékekkel és iráni drónokkal vívja háborúját Ukrajnában. Ezek a vezetők készek összefogni, hogy egy gyengébb lábakon álló vezetést megsegítsenek például Venezuelában.”

10 éve épül a hálózat az autokraták között Anne Applebaum szerint: “2014-ben az ukrán nép elűzte a korrupt oroszbarát kormányt. Ez ijesztő lehetett Putyin számára, mert pontosan az történt amitől ő mindig is tartott Oroszországban. “Kínában Hszi Csin-ping saját kezében összpontosította a hatalmat mondván

“a legnagyobb veszély a kommunista pártra nézve a liberális demokrácia terjedése.”

Money makes the world go round – a pénz mozgatja a világot

A diktátorok és autokraták dollár milliárdosok – hangsúlyozza Anne Applebaum, aki megírta: ”az illegálisan felhalmozott vagyonokat adóparadicsomokban rejtegetik a diktátorok és autokraták. Ez talán a leginkább leleplező momentum a működésükben: mivel a saját országukban nincsen jogállam, ezért olyan helyen bújtatják a vagyonukat, ahol azt a törvény védi. A pénz az egyik, ha nem legfontosabb ambíciójuk, amikor a hatalomról beszélünk. Sok veszítenivalójuk  van.”

Hogy dőlnek meg a demokratikus rendszerek?

“A demokratikusan megválasztott vezetők maguk látnak ehhez hozzá: a törvények újraírásával bontják le a demokráciát mint Orbán Viktor Magyarországon. A baloldali Hugo Chavez volt ebben az úttörő Venezuelában vagyis az ideológia nem játszott különösebb szerepet. Grúziában az inoagent törvényt megálmodó Bidzina Ivanisvili dollármilliárdokról nehéz lenne megmondani, hogy jobboldali-e vagy baloldali, leginkább a kleptokráciában hisz” – mondja Anne Applebaum.

Két táborra szakadt a világ?

A nyílt társadalomról és ellenfeleiről a jeles bécsi filozófus, Karl Popper elmélkedett először, akinek Soros György a tanítványa volt Londonban. Csakhogy Sztálin rémes rendszere a szövetségese volt a Nyugatnak – nélküle nem győzhetett volna a náci Németország és szövetségesei ellen. A Nyugat később diktatúrákat támogatott, hogy megakadályozza a szovjet befolyás terjedését: a leghíresebb példa Chile és az 1973-as puccs amikor meggyilkolták a törvényesen megválasztott elnököt, és Kissinger amerikai külügyminiszter hatalomra segítette Pinochet véres diktatúráját.

Szaúd Arábiával, Egyiptommal vagy Izraellel nemigen törődik Anne Applebaum pedig ott is sok kérdés merülhet fel a demokrácia és a jogállamiság ügyében, de ezek az országok az USA szövetségesei.

Washington 2021-ben deklarálta stratégiai ellenfélként- Kissinger bírálatát kiváltva – Kínát és Oroszországot. Addig kiválóan együttműködtek Putyinnal és a mindenkori kínai vezetéssel. Mint ahogy Iránban is remek kapcsolatot ápolt az USA a sah rendszerével, amely egyáltalán nem volt demokratikusabb az iszlamista rendszernél.

A demokrácia fedőszöveg

David Pressman amerikai nagykövet ugyanazon a tanácskozáson, ahol Anne Applebaum is felszólalt, nyíltan megkérdőjelezte az Orbán rendszer demokráciáját. Valójában azonban az Egyesült Államokat hidegen hagyja a magyar demokrácia állapota, de az viszont nagyonis izgatja, hogy két stratégiai ellenfelével, Kínával és Oroszországgal milyen kapcsolatban áll Orbán Viktor? Nyíltan megüzente a magyar miniszterelnöknek az amerikai nagykövet: ha mi maradunk Washingtonban hatalmon, akkor Orbán nem marad Budapesten az ország élén.

A demokraták alelnökjelöltje diktátornak nevezte Orbán Viktort, akit viszont Donald Trump többször is pozitívan említett választási kampánya során. Orbánnak nincsen B terve arra az esetre, ha az Egyesült Államokban nem Trumpot választják elnöknek, de Donald Trump sem nézné el a jó orosz és kínai kapcsolatot. Maduro venezuelai elnöknek azt javasolta az USA, hogy pereputtyával együtt távozzon Venezuelából – viheti a lopott vagyont is. Orbán is kaphat hasonló ajánlatot…

Nem áll titkosszolgálati védelem alatt a csipogók ügyében érintett magyar nő

Legalábbis ezt nyilatkozta az Alkotmányvédelmi Hivatal. Korábban Cristiana Bársony-Arcidiacono édesanyja azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek, hogy lánya a magyar titkosszolgálat védelme alatt áll, és azt tanácsolták neki: ne álljon szóba a médiával!

Az Alkotmányvédelmi hivatal nem védi, de kihallgatja Cristiana Bársony-Arcidiaconot – ez derül ki a titkosszolgálat közleményéből, mely arra is rámutat: a csipogók, melyek felrobbantak Libanonban, ahol több mint 3 ezer ember megsebesült és 30-nál is többen meghaltak a Hezbollah hálózat tagjai közül, nem Magyarországon készültek. Cristiana Bársony-Arcidiacono ezt nem is állította soha pusztán arra utalt, hogy cége közvetítő szerepet játszott az ügyben, mely minden bizonnyal a Moszad akciója volt a libanoni Hezbollah ellen. Gyurcsány Ferenc ex miniszterelnök a Facebookon azt állította, hogy a magyar titkosszolgálatoknak tudniuk kellett az ügyről. Tekintettel Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor kapcsolatára ez minden bizonnyal igaz lehet.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő csütörtökön tárgyal az ügyről

Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke már egyeztetett azzal az államtitkárral, aki Rogán Antal minisztériumában a titkosszolgálatokat felügyeli. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke arra kérte Farkas Örsöt, hogy számoljon be a csipogók ügyéről is.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt írta a Facebookon, hogy “nemzetbiztonsági ügyben inkább nem kérünk tanácsot Gyurcsány Ferenctől.”

Kocsis Máté hozzátette:

”meggyőződtünk arról, hogy az eset nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.”

A Soros ellenesség kapcsolja össze Orbánt és Netanjahut

A magyar miniszterelnök Benjamin Netanjahu támogatásával jutott be először Trump elnökhöz: mindhárman szemben állnak Soros Györggyel, aki a demokraták fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. Soros György szembeszáll a nacionalizmussal Magyarországon éppúgy mint Izraelben, és elutasítja Trump America First politikáját. Ehelyett olyan Egyesült Államokat akar, amely együttműködik Európával, és a világ más demokratikus nemzeteivel. Washingtonban a demokrata adminisztráció szembenáll mind Benjamin Netanjahu mind pedig Orbán Viktor politikájával. A gázai övezetben Biden elnök fegyverszünetet szeretne elérni, de Benjamin Netanjahu ehelyett tovább folytatja a háborút, melyet kiterjeszt Ciszjordániára és a libanoni Hezbollahra is. Netanjahu háborús politikáját az Európai Unióban egyedül Orbán Viktor támogatja.

A két állam kiváló kapcsolatait a Pegazus szoftver megvásárlása mutatta meg: Czukor Józsefet, Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját ebből az alkalomból fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök is. Elvben a Pegazus szoftvert csakis az országon kívül illetve terroristák ellen szabad felhasználni, Rogán Antal titkosszolgálata azonban vígan alkalmazza azt az ellenzékkel illetve a független médiával szemben is.

Ezt is kifogásolta David Pressman, az USA budapesti nagykövete, aki feltette a kérdést: demokrácia-e még Magyarország? Ez egyáltalán nem elméleti kérdés: ha Washingtonban úgy ítélik meg, hogy a nemzeti együttműködés rendszere már nem demokrácia, akkor fontolóra vehetik Orbán Viktor eltávolítását.

Egyelőre nincs EU – Kína megegyezés az elektromos autókról

Brüsszelben tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszter, aki nem ért el eredményt, de új ajánlatra kapott lehetőséget. A különadó mértéke elsősorban a óriási kínai piac további nyitottságától függ az európai gyártók előtt.

Az Európai Unió Kína prémium piaca, ezért az elektromos autókra kivetett külön vámok megnehezítik az értékesítést annál is inkább, mert ezek az autók különben is drágák a benzines vagy dízel járművekhez képest. Vang Ventao kínai kereskedelmi miniszter hosszasan tárgyalt az uniós kereskedelmi biztossal, Valdis Dombrovskis-szal. Az Európai Unió azzal vádolja Kínát, hogy kormánya jelentős összegekkel támogatja az elektromos járművek exportját, és ezért olcsóbbak a kínai elektromos autók Európában mint amelyeket a hazai ipar állít elő. A kínaiak arra hivatkoznak, hogy náluk jobb a technológia és alacsonyabb a munkabér, ezért olcsóbbak az autók. Az Európai Unió autós piaca fontos Kínának, de Pekingben azt hangsúlyozzák, hogy a kínai autós piac már nagyobb mint az európai. Ráadásul sok európai autógyár kedvező feltételek mellett működhet Kínában, ahol például a Volkswagen már az ötvenes évek vége óta gyárt autókat. Ezért mindkét fél kompromisszumra törekszik:

”Mindkét fél fokozza erőfeszítéseit, hogy megoldást találjon a problémára, méghozzá olyat, amely megfelel a világkereskedelmi szervezet előírásainak is”

– írja a közös közlemény.

Németország ellenzi a leginkább a különadót a kínai elektromos járművekre, mert érdekeltsége túlságosan is nagy a kínai kereskedelemben. Az uniós döntéshez többség kell: 15 tagállam szavazata, méghozzá olyan tagállamoké, melyek összlakossága meghaladja az uniós népesség 65%-át.

Az Európai Unió mindenképp el akarja kerülni a kereskedelmi háborút Kínával. Teresa Ribera asszony, aki az új brüsszeli bizottság második legfontosabb személyisége lesz Ursula von der Leyen után erről így beszélt a londoni Financial Times tudósítójának:

”fontos, hogy elkerüljük az összecsapást Kínával, és hogy ebből ne alakuljon ki kereskedelmi háború.”

China Daily: Európa Kínára támaszkodva őrizhetné meg autonómiáját az USA-val szemben

A pekingi lap arra mutat rá, hogy az Egyesült Államok olyan gazdasági együttműködést akar Európával, melyben a gyengébb partner csak alárendelt szerepet játszhat. Jelenleg Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak, és Pekingben azt szeretnék, ha ez így is maradna. Közben azonban az Egyesült Államok arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy lazítson kapcsolatain Kínával, amely Oroszországot támogatja az ukrajnai háborúban. Pekingben hangsúlyozzák, hogy csakis a polgári kereskedelmet növelik Oroszországba, a fegyverszállításokat nem, de ebben Washingtonban kételkednek. Az mindenesetre tény, hogy az Oroszországból kivonuló nyugati cégek helyét jórészt a kínaiak foglalják el. A jüan mind nagyobb szerepet játszik a két állam kereskedelmében. Pekingben elsősorban Washingtonra figyelnek, mert az Egyesült Államokkal együtt szeretnék irányítani a világgazdaságot. Ezt Washingtonban mind a demokraták mind a republikánusok elutasítják, ezért Pekingben most arra törekszenek, hogy megakadályozzák a két világhatalom gazdaságának szétválasztását – decoupling, amely pedig mind Trump mind Kamala Harris programjában szerepel.

Lesz-e újra uniós biztos Várhelyi Olivér?

Orbán Viktor uniós biztosa idiótáknak nevezte az Európai Parlament képviselőit. Erre még sokan emlékeznek annak ellenére, hogy a választások után az Európai Parlement megújult, és a korábban társtalan Fidesz immár a Patrióták frakció tagja.

A többséget továbbra is a néppárti – baloldali – liberális frakciók alkotják vagyis Orbán jelöltjének a támogatottsága távolról sincsen biztosítva. Várhelyi Olivér is úgy lett biztos, hogy az elődjét kigolyózták, mert az Európai Parlamentben már akkor sem kedvelték különösebben Orbán Viktort. De akkor még Angela Merkel kancellár irányította Európa ügyeit, ő hozta Ursula von der Leyent, akit végülis Orbán Viktor is támogatott. Azóta Ursula von der Leyen már a Brüsszelt támadó plakátokon szerepel Magyarországon, ahova nem látogatott el a brüsszeli bizottság elnökasszonya egy csinos pénzes borítékkal. Mind a 26 másik tagállam megkapta a nagy pénzeket a helyreállítási alapból mínusz Magyarország. Az euromilliárdok be vannak fagyasztva, és sem a brüsszeli bizottság sem az Európai Parlement nem ég a vágytól, hogy ezen változtasson. Brüsszel üzenete világos: amíg Orbán a miniszterelnök, aki lenyúlja az uniós pénzek nagy részét addig Magyarország nem számíthat az uniós euró milliárdokra , melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésből.

Mennyire fontos a magyar uniós biztos új portfóliója?

Gúnyos kacaj fogadta a bejelentést, hogy a magyar biztos az egészségügy és az állati jólét ügyeivel foglalkozhat. Miért e gúny? Mert az egészségügy nemzeti hatáskör, abban az Európai Uniónak csak annyi szerepe van, hogy támogatja a szegényebb tagállamokat e téren, de erről nem ez a biztos dönt hanem azok, akikhez a pénzügyi alapok tartoznak. A magyar egészségügyre nagyon is ráférne az uniós támogatás, de Brüsszelben joggal tartanak attól, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ezt is lenyúlnák. A magyar kormánypárti sajtó felveti, hogy idetartozik a gyógyszeripar is, mely stratégiai ágazat Magyarországon, de erről is másutt döntenek Brüsszelben. Marad a disznóvágás ellenőrzése, amely nem épp döntő fontosságú feladat az Európai Unióban.

Orbán elképzelése nem jött be

A magyar miniszterelnök jól ismeri az Európai Unió brüsszeli központját hiszen már a kilencvenes években a magyar parlament uniós bizottságának feje volt. Orbán Viktor Macron francia elnökkel és Meloni olasz miniszterelnökkel paktált, hogy ellensúlyozza Ursula von der Leyen hatalmát. Csakhogy Orbán ellenfele időközben megszerezte az Egyesült Államok kulcsfontosságú támogatását is. Miután az Európai Unió teljes mértékben az Egyesült Államok irányvonalát követi az ukrajnai háborúban, ezért Ursula von der Leyen pozíciója rendkívüli mértékben megerősödött. A brüsszeli bizottság elnökasszonya immár nyolcadszor utazott Kijevbe a háború kirobbanása óta, és 35 milliárd eurós hitelt ígért Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonokból.

Minthogy Brüsszelben egyértelműen az amerikai vonal győzött, az uniós autonómia hívei: Macron és Meloni meggyengültek, és velük együtt Orbán Viktor is. Thierry Breton a francia jelölt a második számú vezető posztjára pályázott, és főként a hadiiparra. Egyiket sem kapta meg, és nagy dérrel-dúrral lemondott. Utóda jelentéktelen biztosi portfóliót kapott éppúgy mint Meloni embere. Ursula von der Leyen kisakkozta az európai autonómia híveit: Macron francia elnököt, Meloni olasz kormányfőt és Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök kereszteshadjárata Washington és Brüsszel ellen kudarcba fulladt. Orbán egyetlen reménye Trump maradt: ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor a magyar kormányfő az ő ügynökeként tevékenykedhet Brüsszelben. A szuverenitására oly büszke magyar kormányfőnek ez nem okozhat gondot hiszen eddig Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök érdekeit képviselte  Brüsszelben. Trump is bomlasztani akarja az Európai Uniót, így Orbánban készséges ügynökre találhat. A kérdés csak az, hogy mi haszna van ebből Magyarországnak, amely a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett?

Nem áll titkosszolgálati védelem alatt a csipogók ügyében érintett magyar nő

0

Azt nyilatkozta az Alkotmányvédelmi Hivatal. Korábban Cristiana Bársony-Arcidiacono édesanyja azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek, hogy lánya a magyar titkosszolgálat védelme alatt áll, és azt tanácsolták neki: ne álljon szóba a médiával!

Az Alkotmányvédelmi Hivatal nem védi, de kihallgatja Cristiana Bársony-Arcidiaconot – ez derül ki a titkosszolgálat közleményéből, mely arra is rámutat: a csipogók, melyek felrobbantak Libanonban, ahol több mint 3 ezer ember megsebesült és 30-nál is többen meghaltak a Hezbollah hálózat tagjai közül, nem Magyarországon készültek. Cristiana Bársony-Arcidiacono ezt nem is állította soha pusztán arra utalt, hogy cége közvetítő szerepet játszott az ügyben, mely minden bizonnyal a Moszad akciója volt a libanoni Hezbollah ellen. Gyurcsány Ferenc ex miniszterelnök a Facebookon azt állította, hogy a magyar titkosszolgálatoknak tudniuk kellett az ügyről. Tekintettel Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor kapcsolatára ez minden bizonnyal igaz lehet.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő csütörtökön tárgyal az ügyről

Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke már egyeztetett azzal az államtitkárral, aki Rogán Antal minisztériumában a titkosszolgálatokat felügyeli. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke arra kérte Farkas Örsöt, hogy számoljon be a csipogók ügyéről is.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt írta a Facebookon, hogy

“nemzetbiztonsági ügyben inkább nem kérünk tanácsot Gyurcsány Ferenctől.”

Kocsis Máté hozzátette: ”meggyőződtünk arról, hogy az eset nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.”

A Soros ellenesség kapcsolja össze Orbánt és Netanjahut

A magyar miniszterelnök Benjamin Netanjahu támogatásával jutott be először Trump elnökhöz: mindhárman szemben állnak Soros Györggyel, aki a demokraták fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. Soros György szembeszáll a nacionalizmussal Magyarországon éppúgy mint Izraelben, és elutasítja Trump America First politikáját. Ehelyett olyan Egyesült Államokat akar, amely együttműködik Európával, és a világ más demokratikus nemzeteivel. Washingtonban a demokrata adminisztráció szemben áll mind Benjamin Netanjahu mind pedig Orbán Viktor politikájával. A gázai övezetben Biden elnök fegyverszünetet szeretne elérni, de Benjamin Netanjahu ehelyett tovább folytatja a háborút, melyet kiterjeszt Ciszjordániára és a libanoni Hezbollahra is, mivel Libanon felől folyamatos támadás éri az országot.

A két állam kiváló kapcsolatait a Pegazus szoftver megvásárlása mutatta meg: Czukor Józsefet, Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját ebből az alkalomból fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök is. Elvben a Pegazus szoftvert csakis az országon kívül illetve terroristák ellen szabad felhasználni, Rogán Antal titkosszolgálata azonban vígan alkalmazza azt az ellenzékkel illetve a független médiával szemben is.

Ezt is kifogásolta David Pressman, az USA budapesti nagykövete, aki feltette a kérdést: demokrácia-e még Magyarország? Ez egyáltalán nem elméleti kérdés: ha Washingtonban úgy ítélik meg, hogy a nemzeti együttműködés rendszere már nem demokrácia, akkor fontolóra vehetik Orbán Viktor eltávolítását.

USA nagykövet: demokrácia-e Magyarország?

David Pressman az USA magyarországi nagykövete a Budapest Fórumon szólalt fel, ahol visszaemlékezett arra, hogy amikor Budapestre készült, akkor azt a tanácsot kapta: “ne azt figyeljem, amit a kormány mond hanem azt, amit tesz!” De mit is tesz Orbán Viktor kormánya? “Az 1956-os forradalom országa összeborul Oroszországgal, és bár uniós tagállam, a kormány szerint háborúban áll Brüsszellel.”

Mit gondol erről ma az Egyesült Államok?

“Mostanra eljutottunk oda, hogy megkérdőjelezzük: valóban demokrácia-e Magyarország?”

David Pressman bírálta a Szuverenitásvédelmi hivatal felállítását, és főként azt, hogy máris vizsgálatot indítottak a Transparency International és az Átlátszó ellen, melyek azt írták, hogy “Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa.”

David Pressman szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal kizárólag Orbán Viktor hatalmát védelmezi:

“ez a hivatal határozottan próbál valamit megvédeni, de az nem a magyar szuverenitás!”

Washingtont az orosz és Kína barátság zavarja a leginkább

David Pressman erőteljesen kritizálta Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét, melyben

“a magyar miniszterelnök érthetőnek és racionálisnak nevezte Oroszország tetteit miközben irracionálisnak nyilvánította a Nyugat értékalapú politikáját.”

Orbán Viktor nem hagy kétséget afelől, hogy Trump győzelmét kívánja az elnökválasztáson. David Pressman nagykövet felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy “a szövetségi rendszerek nem a politikusok személyén állnak vagy buknak, azok államok között köttetnek. Ehhez képest a Fidesz egy választásra teszi fel a szövetséget, nyilvánvalóvá tették, hogy kit szeretnének az Egyesült Államok következő elnökének, és bevallottan nincs B tervük arra az esetre, ha ez nem következik be.”

Pressman nagykövet szerint elfogyott a türelem, és határozott válaszokat kell adni a magyar kormánynak.

“Ez meg fogja változtatni a két ország viszonyát, de remélem, hogy egy közelebbi és őszintébb kapcsolatot eredményez majd hiszen mindkét ország polgárainak ez az érdeke”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok budapesti nagykövete.

Ez már ultimátum?

A demokraták alelnökjelöltje diktátornak nevezte Orbán Viktort, és ez arra utalt, hogy amennyiben marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor megpróbálják Orbán Viktort levenni a sakktábláról. David Pressman üzenete elsősorban a Fidesz potenciális árulóinak szól: kövessék Magyar Péter útját! Ne akarjanak megbukni Orbán Viktorral együtt!

Így érthető, hogy a magyar miniszterelnök Trumpért imádkozik. Csakhogy Trump is megüzente Orbánnak: nem helyesli a barátkozását Putyinnal és Hszi Csin-pinggel. Orbán Washington és Brüsszel ellenes politikája zsákutca. Miért folytatja mégis a magyar miniszterelnök? Mert abban bízik, hogy Trump elnézi neki a Moszkva és Peking barátságot cserébe azért, hogy kap egy mindenre elszánt ügynököt a NATO-ban és az Európai Unióban, ahol senki sem lelkesedik igazán Donald Trumpért, aki nem is titkolja, hogy kizárólag az USA érdekei érdeklik és természetesen a sajátjai: fütyül a szövetségeseire és fütyül Európára.

Orbán semmi jóra sem számíthat, ha Kamala Harris lesz az USA elnöke

Az derült ki abból az interjúból, melyet Kamala Harris közeli barátnője, az Egyesült Államok egykori budapesti nagykövete (2010-2013) adott a Népszavának, hogy Orbán nem számíthat kíméletre, ha Harris legyőzi az őszi választáson Donald Trumpot. Nem véletlenül imádkozik a magyar miniszterelnök Trump választási győzelméért.

“Az amerikai nagykövetség mindent megtett annak érdekében, hogy szembeszálljon Orbán Viktor törekvésével, mely az illiberális demokrácia megvalósítására irányult. A miniszterelnök lerombolta a független és demokratikus intézményeket így a sajtót, a bíróságokat és az egyetemeket.

Megfélemlítéssel a kormány beavatkozott a piacgazdaságba is annak érdekében, hogy gazdaggá tegye a miniszterelnök családját, barátait és belső hatalmi körét. A homofóbia, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus sötét eszközeit használta fel arra, hogy megfélemlítse, megalázza és akarata alá gyűrje az embereket”

– mondta Eleni Kounalakis egykori budapesti USA nagykövet, aki jelenleg Kalifornia alkormányzója. Kamala Harris Kalifornia főügyésze volt mielőtt az USA alelnökévé vált volna. A két politikus asszony hosszú évek óta jóbarátságban áll egymással.

Merkel-Orbán paktum

Obama elnök, és alelnöke Joe Biden el volt szánva arra, hogy megrendszabályozza Orbán Viktort 2010 után, de Merkel német kancellár lebeszélte őket erről. A kancellár asszony paktumot kötött Orbán Viktorral, mely szerint a magyar diplomácia mindenben követi a német vonalat az Európai Unióban, és cserében Berlin elnézi a “nem ortodox megoldásokat.”

Miért kötött paktumot Angela Merkel kancellár Orbán Viktor miniszterelnökkel?

Egyrészt azért, mert a nagyhatalmak elosztották egymás között az unióba frissen bekerülő országokat, és Magyarország – Csehországhoz, Szlovákiához, Horvátországhoz és Szlovéniához hasonlóan – német érdekkörbe került. A német beruházások domináns szerepet játszottak Magyarországon, ahol a kormány mindenben kiszolgálta a befektetőket.

Másrészt Merkel igen rossz tapasztalatokat szerzett Gyurcsány Ferenccel, aki neki is hazudott méghozzá döntő fontosságú kérdésekben.

“Ezt az embert nem akarom többet látni!” – fogalmazta meg a véleményét Gyurcsányról Angela Merkel kancellár. Orbán letette a nagyesküt: nem hamisítják meg szisztematikusan a statisztikát mint Gyurcsány Ferenc idejében.

A migráns ügyben szakadt meg az együttműködés Berlin és Budapest között. Ezt követően Orbán azt javasolta Merkelnek, hogy Berlusconi mintájára paktáljon le a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland mozgalommal. Orbán kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Merkel kancellár közölte vele: a neonácikkal nem lehet alkut kötni nemcsak erkölcsi okból hanem mert az USA nem tolerálja ezt.

Washington stratégiája: gazdasági szövetség a NATO mintájára

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Európát igyekszik minél inkább eltávolítani Pekingtől és Moszkvától, mert így létrehozhatja a világ legerősebb tömbjét: Észak Amerika és Európa szövetségét mintegy 1 milliárd lakossal. Ebben a rendszerben Magyarország marginális szerepet játszana, amely megfelel méreteinek és gazdasági teljesítményének. Orbán Viktor diplomáciája ezért eleve kudarcra van ítélve. Erre hívta fel Budapesten a magyar miniszterelnök figyelmét Trump kormányzatának egykori külügyi államtitkárhelyettese, aki a közép kelet-európai térséggel foglalkozó hivatásos diplomata volt. Trump stratégiája csak a módszereiben tér el a demokrata adminisztrációtól nem céljaiban.

Mire számít Orbán Viktor? Arra, hogy az USA nem lesz eléggé erős stratégiai elképzelésének végrehajtására, és a hidegháborús vonal helyett megpróbál modus vivendit találni Kínával. Ez nem teljesen megalapozatlan remény: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég arról győzködte a kínaiakat, hogyha marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor lehetséges valamiféle kompromisszum a két világhatalom között. Peking mindenképp el akarja kerülni a katonai szembenállást a Nyugattal, és szeretné megőrizni export lehetőségét a premium észak-amerikai és európai piacokon. Orbán Viktor ennek az irányzatnak az ügynökéül szegődött, ezt jelzik a nálunk épülő kínai gyárak is. A paradoxon az, hogy a mérsékeltebb Kína politikát folytató demokraták akarják megbuktatni Orbán Viktort miközben a Kínával szemben kemény diplomáciát javasoló Trump a magyar miniszterelnök politikai “szövetségese.”

Mindebből a magyar diplomácia aligha jöhet ki jól, de ez nem zavarja különösebben Orbánt hiszen egy sikertelen ország kiszolgáltatott népe az, amely hatalmon tartja őt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában.

Nádas Péter: “Ha nincs különbség a legális és illegális pénz között, akkor nagy a baj!”

A jeles magyar író Zürichben fejtette ki véleményét a világról és benne Magyarországról: ”Hazám sorsáról semmi, nulla, semmi. Harminc éven át mondtam, írtam, nem mondom, hogy hiába, de azóta sem tudok többet”

A 82 éves író visszautalt a múltra, a 80 éves jaltai egyezményre: ”Churchill és Roosevelt a közös hadviselés érdekében Jaltában odalökte koncként Sztálinnak az egész földrajzi régiót. Vigye. Egyetlen cetlin. Olykor így alakul egy ember teljes biográfiája.”

Míg korábban a túlélés volt a tét ebben a régióban, ma éppúgy mint másutt a nyugati világban a siker:

“sikerét mindenki mérheti rögtön személyes nyereségén. A siker kényszerével együtt választja a kényszeres és tartós disszimulációt. Saját akaratát akár a teremtésen is átveri.”

A valóságban nincs siker: ”a világ legfelvilágosultabb közgazdászai és populista kormányai legfeljebb arról a sikerükről tudnának beszámolni, hogy nem tudnak Hayek és Keynes között választani miközben az átlagos hőmérséklet emelkedése már átlépett a kritikus határon.”

A globális realitás:

“A nemzetállami keretek között halmozódó államadósság  és az egyéni eladósodás együttese biztosítja, hogy a globális pénzpiacok növekedésének ne legyen belátható és ellenőrizhető határa. A siker biztosítéka a magasan fejlett felvilágosult társadalmakban ugyanaz mint az ígéretük.”

Következmény: ”csupán a korlátlanul fűtött pénzgazdasági növekedés ütemében tudod a reálgazdaságodat fenntartani” – hangsúlyozta a jeles magyar író Svájcban, ahol már évszázadok óta a bankok jelentik a gazdaság alapját. Kálvint azért hívták Párizsból Genfbe, hogy a Biblia alapján igazolja: a pénz működteti a világot.

A pénz mindenkit ellenőriz, de a pénzt nem ellenőrzi senki

Van-e különbség a lokális és globális, legális és illegális között?

“Ha a privát és az állami, a nemzeti keretben és a globálisan működő, a legális és az illegális között nincs többé különbség, de felismerhető összefüggés sincsen, mert elfedi a siker és az élvezet kényszere, és így nem is lehet átlátható, és ellenőrizhető, akkor nagy a baj!”

Csak emlékeztetőül: Donald Trump a 2016-os választási kampányban nyíltan dicsekedett azzal, hogy bár dollármilliárdos, de évek óta nem fizet adót!

Nádas Péter Zürichben heroikus pesszimizmussal zárta beszédét: “közügyekről szívem szerint akkor beszélnék, ha tudnám: mi a köz és mi a nem köz. Mi vagyok én? Ha vagyok egyáltalán, és nem mi vagyok-e többnyire? “ Majd a zárógondolat:

”Szókratésszel szólva, minderről annyi mondható, hogy

vélekedés és tudás, vélemény és igazság két külön dolog.

Vannak azonban felismerések, melyek a természeti törvényekkel egyenrangúak. Észleléssel vannak megalapozva, és így a tudás forrásai a legnagyobb szerencsénkre nem apadnak el. A fölösleges dolgok tudásának forrásai pedig egyenesen kimeríthetetlenek” – hangsúlyozta Nádas Péter Zürichben a Literaturhausban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK