Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Trump mellett kampányol Netanjahu Európában

0

Az iráni atomalkuról tárgyal Európában az izraeli miniszterelnök.

Benjamin Netanjahu gyakorlatilag az egyetlen a nemzetközi színtéren, aki támogatta Trump kilépését az iráni atomalkuból. Sőt, ezt ő maga korábban is erősen forszírozta. Az európai vezetők viszont meg akarják tartani az alkut – csakhogy, bár a napokban épp velük tárgyal, Netanjahut az ő véleményük kevéssé érdekli a Háárec szerint.

Az izraeli miniszterelnök ugyan aggódik, hogy Irán egyre nagyobb katonai szerephez jut Szíriában, de tisztában van vele, hogy

az európaiak keveset tehetnek ebben az ügyben:

Amerika és Oroszország fontos ebből a szempontból.

Netanjahu pedig elsősorban Amerikára figyel: maximálisan Trump követőjének mutatja magát. Emellett szinte nyíltan törekszik az EU megosztására is – ahogyan az amerikai diplomaták egy része is.

Például az új német nagykövet, aki bejelentette, hogy támogatni fogja az európai „konzervatívokat” – vele Netanjahu most személyesen is találkozott. Az új nagykövet megfogalmazta az amerikai vezetés valódi célját is: elitcserét az Európai Unióban és annak vezető államaiban.

Netanjahu közben Emmanuel Macron francia elnökkel is találkozott, aki az iráni atomprogramban érintett mindent felet óva intett a feszültség fokozásától. Netanjahu azt mondta: „Nem kértem Macron elnöktől, hogy lépjen ki a megállapodásból. Úgy vélem, hogy a gazdasági realitások fogják ezt a kérdést rendezni.”

Trump: amerikaiak készítik elő a csúcstalálkozót

0

Az amerikai elnök Twitteren erősítette meg ezt a hírt alig három nappal azután, hogy lemondta a csúcstalálkozót Kim Dzsong Unnal. Egy napon Észak-Korea nagy nemzet lesz, ebben egyetértünk Kim Dzsong Un elnökkel – közölte Trump, aki még nemrég Dél-Koreába rendelte azt a gyilkos kommandót, mely 2011-ben megölte Oszama bin Ladent Pakisztánban. Változnak az idők …

Először a Washington Post közölte, hogy az USA manilai nagykövetének vezetésével amerikai küldöttség tárgyal Phenjanban. A Korea-szakértőkből álló küldöttséget Csoe Szonhuj külügyi államtitkár fogadta. Valószínűleg rá hivatkozva mondhatta le korábban Trump a csúcstalálkozót. Csoe Szonhuj külügyi államtitkár ugyanis kikérte magának, hogy Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton Líbiához és Irakhoz hasonlítsa Észak Koreát. Mindkét állam diktátora furcsán végezte be életét: Kadhafi elnököt széttépte a dühös tömeg, Szaddám Huszeint pedig felakasztották Irakban, melyet az amerikaiak elfoglaltak. Kim Dzsong Un számára nyilvánvalóan egyik megoldás sem különösebben vonzó…

Eredetileg június 12-re tűzték ki az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót, melyet Szingapúrban tartanának meg. Egy amerikai előkészítő csapat ott is munkálkodik vagyis Trump komolyan veszi a csúcstalálkozót. De vajon fel van-e rá készülve? Aligha…

„Kim Dzsong Un betéve ismeri az amerikai álláspontot és nyilvánvalóan pontosan tudja, hogy mit akar elérni. Trump viszont nem végezte el a házi feladatot.”- hangsúlyozta Michael Hayden ex CIA főnök, aki az ABC televíziónak nyilatkozott.

Még Szlovákiát is megütné Trump vámterve

Mexikót és Kanadát sújtaná leginkább az amerikai elnök legújabb terve: védővámok kivetése az importautókra. De még Szlovákia kétmilliárd dolláros kivitele is megsínylené Trump ötletének valóra váltása.

Donald Trump utasította a kereskedelmi minisztert, vizsgálják meg, nem jelentenek-e biztonsági problémát az országra a külföldről importált személyautók és kishaszon-gépjárművek, kilátásba helyezve, hogy különvámot vetnek ki rájuk. Hasonlóan az acélra és alumíniumra elrendelt vámokhoz.

Lényegében most is arról van szó, hogy jelentős az importtöblete az Egyesült Államoknak ebben az árukategóriában: tavaly csaknem 192 milliárd dollár értékben szállítottak autókat az USA-ba, amelynek exportja csak 57 milliárd volt – derül ki a statista.com infografikájából.

A protekcionista intézkedések mellett Trump azzal érvel, hogy

a vámok segítenek megvédeni az amerikai munkahelyeket,

sok szakértő azonban úgy véli, hogy a jövőbeli kereskedelmi tárgyalások során megpróbálhatja őket felhasználni, ahogyan megtette az acél- és alumíniumvámokkal. (Trump Twitter-oldala a bejelentésről és a kommentek. Nem mindenki ért egyet.)

Amint azt a következő ábra szemlélteti, Mexikó és Kanada különösen sérülékeny lenne a pótvámmal szemben (tavaly az amerikai gépjárműimport 24, illetve 22 százaléka e két országból származott).

Forrás: statista.com

De még Szlovákiában előállított kocsikból is kétmilliárd dollárnyi érkezett Amerikába. Ezzel szemben az USA talán legnagyobb riválisának tekinthető (de a protekcionista intézkedések első számú célpontjának mindenképpen elmondható) Kína legkevésbé érezné meg a pótvám kivetését. Az is kiderül, hogy a világ más országaiból összesen 7,8 milliárd dollár értékben importáltak autókat és kis-áruszállítókat.

Trump váratlanul lemondta a Kim Dzsongunnal tervezett csúcstalálkozót

0

Az amerikai elnök levélben mondta le a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozóját az észak-koreai vezetővel. Ez nem sokkal azután derült ki, hogy Észak-Koreában külföldi megfigyelők jelenlétében leromboltak egy atomlétesítményt. 

 

Donald Trump levelet nyilvánosságra hozta a Fehér Ház, és az áll benne, hogy habár az amerikai elnök „türelmetlenül várta” a találkozót, Kim Dzsongun legutóbbi „fenyegtő” nyilatkozata miatt inkább lemondja azt. „Sajnos a legutóbbi nyilatkozatában megnyilvánuló óriási düh és nyílt ellenségességre miatt

jelenleg nem érzem megfelelőnek a régóta tervezett találkozó megtartását”

– írta.

Az elnök szerint jelenleg mindkét fél érdeke az, hogy ne tartsák meg a találkozót, még ha ez a világ egészére nézve sérelemnek tűnik is.

Hangsúlyozta, hogy egyébként nagyszerű párbeszéd alakult ki a két ország között, és ez az, ami igazán számít.

„Nagyon várom, hogy egy napon találkozzam Önnel”

– írta, illetve azt is megköszönte, hogy hazaengedték Észak-Koreából az amerikai túszokat.

A sajnálkozó hangvételű levél végéről Trump azért azt sem hagyta ki, hogy országa nukleáris erejére utaljon, amely olyan erős, hogy – ahogy fogalmazott – „Istenhez imádkozom, hogy ne kelljen soha használnunk”.

A levelet azzal zárta, hogy amennyiben Kim Dzsongun megváltoztatja véleményét erre a fontos találkozóra vonatkozóan, akkor ne habozzon telefonálni vagy írni neki. „A világ, és különösen Észak-Korea nagyszerű lehetőséget veszített el a tartós békére, a nagyszerű felvirágzásra és a jólétre.

Ez az elszalasztott lehetőség igazán szomorú pillanat a történelemben”

– zárta levelét az amerikai elnök.

A váratlan és hirtellennek tűnő döntés az észak- és a dél-koreaiakat is meglepte. A lemondás két nappal az után történt, hogy a dél-koreai elnök, Mun Dzsein még bizakodóan beszélt a találkozóról a Fehér Házban – írja a Guardian. A bejelentés után válságtanácskozást hívott össze a dél-koreai elnök, majd úgy fogalmazott, hogy próbálják kitalálni, mi volt Trump pontos szándéka ezzel.

A levél nyilvánosságra hozása után Trump sajtótájékoztatót is tartott, ahol arról beszélt, hogy Washington folytatja a maximális nyomásgyakorlást Észak-Koreára, az amerikai haderő pedig készenlétben van arra az esetre, ha vakmerő és felelőtlen lépésre szánná el magát az ország.

Korábban egyébként Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is az észak-koreai retorikát okolta a találkozó lemondása miatt. Elmondta, hogy az elmúlt napokban többször is megpróbáltak kapcsolatba lépni Phenjannal a szingapúri csúcs előkészítése miatt, de egyszer sem kaptak választ.

Az eddig szépen haladó tárgyalások után az elmúlt napokban valóban szóváltásba keveredett a két ország, és előfordulhat, hogy amerikai részről megkérdőjeleződött Észak-Korea elköteleződése a nukleáris leszerelés mellett.

Viszont a bejelentést külön érdekessé teszi, hogy

Észak-Korea csütörtökön külföldi újságírók jelenlétében rombolta le nukleáris kísérleti telepét Punggje-riben.

Az észak-koreai állami hírügynökség szerint ennek célja az volt, hogy Phenjan mindenki számára bizonyítsa, hogy felhagyott a kísérleti atomrobbantásokkal.

António Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki a találkozó elmaradása miatt, és sürgette a feleket, hogy folytassák a megkezdett tárgyalásokat.

A szingapúri csúcs lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik az észak-koreai vezetővel.

A Politico Trump veszélyes telefonjairól

0

Donald Trump amerikai elnök két mobiltelefont használ, de egyiket sem látták el biztonsági berendezéssel, illetve szoftverrel, írja a Politico. Az elnököt sem a munkatársainak, sem a Fehér Ház számítógépes biztonsággal foglalkozó szakembereinek nem sikerült meggyőzniük a nem biztonságos telefonok használatának veszélyeiről.

Donald Trump két okostelefonjának egyikéről csakis hívásokat lehet indítani, a másikon pedig csak Twitter-applikáció és néhány előre telepített hírportál található. A két okostelefont a Fehér Ház informatikai, valamint kommunikációs hivatalai bocsátották Trump rendelkezésére. A kommunikációs hivatal ellenőrzi a Fehér Ház teljes hírforgalmát.

Munkatársai többször is nógatták az elnököt, hogy legalább a twitterezésre használt készülékét cserélje le havonta, de Trump hajthatatlan. A Politico által idézett tisztségviselők szerint azt válaszolja nekik, hogy „túlságosan is kényelmetlennek” találja a cserélgetést.

A lap azt nem tudta kideríteni, hogy az okostelefonokat a Fehér Ház hivatalai időről időre lecserélik-e.

Elnöksége elején Trump öt hónapon keresztül olyan telefont használt, amelyet nem ellenőriztek biztonsági szakemberek. Elődje, Barack Obama havonta átadta a telefonjait ellenőrzésre.

A Fehér Ház nem kommentálta a Politico összeállítását, de egyik – szintén névtelenséget kérő – munkatársa közölte a lappal: tudomása szerint a csakis hívásindításra használt okostelefont havonta lecserélik. Ezen kamera és mikrofon is található, emiatt a szakemberek szerint különösen könnyű prédája lehet a hackereknek, akik akár követhetik az elnök mozgását is.

A Politicónak Nate Jones, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi terror-elhárítási igazgatója azt mondta: az ország külföldi ellenségei fáradhatatlanul vizsgálják az amerikai kormányzati kommunikáció gyengeségeit, hogy ezeket kihasználva gyűjtsenek információkat, és e tekintetben nincs „keresettebb” információforrás, mint maga az elnök. Jones leszögezte: az elnöknek joga van ugyan nem tudomást venni munkatársai és a szakemberek figyelmeztetéseiről, de tudnia kell, hogy „ha így tesz, komoly veszélybe sodorhatja az országot”.

A 2016-os elnökválasztási kampányban egyébként Donald Trump vetélytársa, Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt szemére hányta, hogy külügyminiszterként a hivatalos elektronikus levelezését részben magánszerveren bonyolította, és így titkosított információk is kikerülhettek a külügyminisztériumból.

Ha Trump Amerika érdekeit nézi, Európa a sajátját

0

Egyre élesedik a konfliktus az USA és Németország között az Északi Áramlat 2 gázvezeték miatt.

Az Egyesült Államok megfenyegette Oroszországot és Németországot: szankciókra számíthatnak, ha megépül a gázvezeték. Válaszul Peter Altmaier német gazdasági miniszter az Ard televíziónak elmondta: ha Amerika a maga gazdasági érdekeit állítja az első helyre, akkor ne csodálkozzon, ha Európa is ugyanezt teszi.

Az Egyesült Államok azonban a saját cseppfolyósított földgázát akarja eladni, és ezért bírálja a vezetéket, amely a Balti tenger alatt kötné össze Oroszországot és Németországot.

Ugyanerről a témáról tárgyalt pénteken Angela Merkel kancellár Szocsiban Vlagyimir Putyin elnökkel. Egyetértettek abban, hogy az ukrajnai gázranzit az Északi Áramlat 2 megépülése után is fennmarad majd.

Putyin arról beszélt, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz 25-30 százalékkal kerülne többe Európának, mint a csővezetéken érkező orosz gáz. Az amerikai nyomásgyakorlással kapcsolatban kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök azzal az Egyesült Államok érdekeit képviseli, de Putyin is úgy gondolja, hogy az új gázvezeték nemcsak Németországnak, hanem más európai országoknak is az érdeke a csökkenő brit és norvég kitermelés miatt.

Az ősszel egy Beitar Trump Jeruzsálem nevű csapat is szerepel az Európa Ligában

0

 „Trump elnök bátor volt, és elismerte Jeruzsálemet Izrael örök fővárosaként, ezzel is kifejezte szeretetét népünk iránt” – utalt az elnök decemberi bejelentésére a klub közleménye.

Az Egyesült Államok elnöke iránti tisztelet jeléül Beitar Trump Jeruzsálem néven folytatja szereplését Izrael egyik legsikeresebb labdarúgócsapata.

A hatszoros bajnok és hétszeres kupagyőztes klub abból az alkalomból módosította a nevét, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége Tel-Avivból Jeruzsálembe költözött.

„Trump elnök bátor volt, és elismerte Jeruzsálemet Izrael örök fővárosaként, ezzel is kifejezte szeretetét népünk iránt” – utalt az elnök decemberi bejelentésére a klub közleménye.

A Beitar két fordulóval az idény vége előtt a tabella második helyén áll, és már biztos, hogy a következő szezonban indulhat az Európa Ligában.

 

Trump Merkel-Putyin együttműködést váltott ki

0

Lázas diplomáciai aktivitást váltott ki Donald Trump amerikai elnök döntése az iráni nukleáris egyezmény egyoldalú felmondásáról. Talán ez is volt a bejelentés egyik célja. Az iráni nukleáris egyezmény ugyanakkor féléves türelmi időt hagy a feleknek vagyis novemberig még nagyon sok minden történhet. Akár még Donald Trump is meggondolhatja magát.

 

Hosszú telefonbeszélgetésben egyeztetett  az Iránnal kötött, s Donald Trump által felmondott nukleáris egyezmény sorsáról Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az amerikai elnök láthatóan véresen komolyan gondolta, hogy az USA-t kiviszi az egyezményből: új berlini nagykövete arra figyelmeztette a német vállalatokat, hogy ha novemberig nem hagyják el Iránt, akkor szankciókra kell számítaniuk az amerikai piacon.

Ez a nyugati együttműködés vége – állítják sokan Európában, de a német kancellár nem így gondolja.

Angela Merkel megpróbálja megmenteni az iráni nukleáris egyezményt oly módon, hogy Oroszországot és Kínát bevonva rádöbbenti Donald Trumpot arra, ezúttal túlságosan messzire ment.

A német, a brit és a francia külügyminiszter kedden találkozik az iráni diplomácia vezetőjével Brüsszelben. Merkel május 18-án Szocsiba repül, és ott Vlagyimir Putyinnal tárgyal. Mindenekelőtt arra akarja rábeszélni az orosz elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Teheránra annak érdekben, hogy Trump döntése ellenére ne mondja fel az atomalkut.

Irán gazdaságilag nehéz helyzetbe kerül, ha az USA újra szankciókat alkalmaz vele és a vele kereskedő cégekkel szemben.

Ebben a tekintetben a hatodik aláíró fél, Kína – amely az iráni kőolaj legnagyobb vásárlója –kulcsszerepet játszik. Nemrég egy 600 milliárd dolláros, tíz évre szóló gazdasági együttműködési egyezményt írt alá Iránnal. Peking döntésétől tehát nagyon sok függ. Kína – amely számára prioritás az amerikai kapcsolat – Washingtonnal közvetlenül is tárgyal a kereskedelmi háború elhárításáról, Liu Ho, gazdaságért felelős kínai miniszterelnök-helyettes révén. Nyilván ezektől a tárgyalásoktól is függ, hogy Kína milyen álláspontot foglal el az iráni atomalku ügyében.

Pekingben ugyan bírálták Trump döntését, de kérdés, hogy hajlandóak-e a kínaiak egységfrontot alakítani az EU-val és Oroszországgal az Egyesült Államokkal szemben.

Mindenesetre – mint elemzésünkben megírtuk – az Egyesült Államok kihátrálása súlyos, de (egyelőre) nem végzetes csapást mért az iráni atomalkura. Az európai országok ugyanis jelezték, hogy semmi áron sem fogják veszni hagyni a megállapodást, még abban az esetben sem, ha emiatt nyíltan szembe kell menniük Washingtonnal.

Trump ellenére épül a Nord Stream 2

0

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország ugyan még szállít földgázt Ukrajnán keresztül is, de a fő kapcsolat Európával a Balti tenger alatti vezetékeken keresztül zajlik majd. Heiko Maas német külügyminiszter is a közös érdekeket emelte ki a moszkvai találkozón hiszen ily módon Németország válik az EU legfőbb gázelosztó központjává. Miközben Trump szerint ez túlságosan nagy orosz függést jelent.

Az orosz földgáz érdekellentéteket okoz az EU-ban is, de az igazi vita Brüsszel és Washington között bontakozik ki a stratégiai energia bizniszben.

Közben Lubminban a Balti tenger mellett megkezdődött a Nord Stream 2 építkezése – számol be a Deutsche Welle közszolgálati portál a Nord Stream 2 gázvezeték jövőjéről, mely mélységesen megosztja a német kormányt, az európai közvéleményt és próbára teszi az USA kapcsolatát az Európai Unióval. Életemben nem láttam még olyan gazdasági projektet, amely politikailag ennyire megosztaná a világot – jelentette ki Maroš Šefčovič, az EU alelnöke és energia ügyekben illetékes biztosa. A gazdasági képlet viszonylag egyszerű:

a Nord Stream 2 úgy hoz földgázt Európába, hogy nem érinti Ukrajnát és Lengyelországot.

Ha elkészül, akkor 55 milliárd köbméter földgáz érkezik majd Oroszországból Németországba a Balti tenger alatti vezetéken. Ez az EU földgáz igényének körülbelül a 60%-át fedezi. Minthogy Hollandiában kimerülőben vannak a gázmezők Groningen környékén, ezért az orosz földgáz importja teljesen érthetőnek tűnik. Gazdaságilag az is, de a politikai számítások felülírhatják a gazdasági tényeket.

Itt van mindjárt Amerika, mely óva inti Európát az orosz gáztól való függéstől. Erre már Donald Trump is felhívta a figyelmet amikor tavaly Varsóban találkozott 16 közép- és kelet-európai állam vezetőivel. Mindjárt ajánlotta is az orosz földgáz helyett a cseppfolyósított amerikait. A lengyelek, akiknek ellenszenve Oroszország iránt évszázados, le is csaptak erre az ajánlatra noha a cseppfolyósított földgáz különleges kikötő kell – méregdrága berendezésekkel. De hát Varsóban az Egyesült Államokat stratégiai szövetségesnek tekintik, így ilyenkor a pénz nem számít…

Időközben a washingtoni kongresszus mindkét pártjának szenátorai és képviselői felszólították a német kormányt: mondjon nemet az oroszoknak! Berlin megmakacsolta magát és igent mondott a Nord Stream 2 gázvezetékre.

Kik lobbiztak ezért Berlinben ?

Mindenekelőtt a szociáldemokraták – írja a Deutsche Welle. Sigmar Gabriel ex külügyminiszter különösen aktív volt és nem feledkezhetünk meg Putyin kedvenc német lobbistájáról, Gerhard Schröder ex kancellárról. Aki előbb üdvözölhette a Kremlben beiktatásakor Putyint mint Medvegyev orosz miniszterelnök. Schröder jelenleg a Rosznyeft orosz olajtársaság elnöke és dollárban is milliárdos. Még egy német nagyság felbukkant Putyin beiktatásán a Kremlben: Matthias Warnig. Az ő cége építi a Nord Stream 2-őt. Ki ő?

A keletnémet titkosszolgálat egykori főtisztje, aki a német-orosz kapcsolatok egyik kulcsembere.

Vlagyimir Putyinnal állítólag még Drezdából ismerik egymást. Oroszország jelenlegi elnöke az egykori NDK-ban a KGB drezdai irodáját vezette alezredesi rangban. Nemcsak hívei, de ellenzői is vannak Németországban a Nord Stream 2-nek méghozzá a kancellár asszony pártjában, a CDU-ban. Angela Merkel hosszas habozás után döntött a Nord Stream mellett hiszen tisztában volt vele: mind Németországban mind az EU-ban sokan bírálják majd ezért. Sőt az EU-n kívülről érkezhet a leghevesebb bírálat: Porosenko ukrán elnök kerek-perec megmondta áprilisban Berlinben, hogy itt nem gazdasági hanem politikai döntésről van szó, és a döntés ellentétes Ukrajna érdekeivel. Amerika ugyanígy nem tágít, és az orosz fenyegetésre utal. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Németország szemére vetette a NATO miniszteri értekezletén, hogy a pénzét az oroszoknak előnyös gázvezeték építésére fordítja ahelyett, hogy teljesítené az észak atlanti szervezet előírását, és a GDP 2%-át költené katonai célokra.

A politikai fenyegetés nem használt, a németek megadták az engedélyt az orosz gázvezeték építésére, de

pénzügyileg még mindig meg lehet torpedózni a Nord Stream 2-őt!

Hogyan? Úgy, hogy a Gazprom értéke – a földgáz árának csökkenése miatt – 350 milliárd dollárról 50 milliárdra csökkent! Vagyis a bankok számára nem épp vonzó partnerré változott. Ezenkívül ott vannak a szankciók Oroszország ellen. Trump bármikor újra lecsaphat. Úgyhogy valószínűleg nem túlzott az EU energiaügyi biztosa amikor kijelentette a Deutsche Welle portálnak, hogy életében nem látott még olyan gazdasági elképzelést, mely oly nagy vihart kavart volna mint a Nord Stream 2, az orosz földgáz vezeték, mely Németországba úgy visz hatalmas mennyiségű földgázt, hogy elkerüli Ukrajnát…

Orosz oligarchától kaphatott pénzt Trump ügyvédje

0

Ezt állítja annak a pornószínésznőnek az ügyvédje, aki beperelte Trumpot. Stormy Danielsnek Trump ügyvédje, Michael Cohen állítólag 130 ezer dollárt fizetett, hogy hallgasson.

Stormy Daniels ügyvédje, Michael Avenatti a CNN-en arról beszélt, hogy Cohen Trump több egykori kapcsolatának fizethetett, hogy hallgasson. Azt mondja: ő kinyomozta, honnan érkezhetett a pénz:

Viktor Vekszelberg orosz milliárdos 500 ezer dollárt fizetett Cohennek

egy amerikai vállalaton keresztül a 2016-os elnökválasztás előtt.

Avenatti szerint Vekszelberg és unokatestvére, Andrew Intrater 2017 januárja és augusztusa között több részletben utalta át az összeget az oligarcha vállalatbirodalmának egyik amerikai beruházási cégén keresztül.

Az oroszok beavatkozását vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság már meg is hallgatta Vekszelberget, aki közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az oligarchát az FBI emberei tartóztatták fel, amikor magángépével leszállt New Yorkban.

Az amerikai kormány még áprilisban a szankciókkal sújtott oroszok listájára tette Vekszelberget,

mondván, azok egyike volt, akik beavatkoztak a választásba. A CNN úgy tudja, Muellerék azt is vizsgálják, hogy Vekszelberg amerikai leányvállalatának vezetője hogyan és mennyivel járult hozzá Donald Trump választási kampányalapjához és beiktatási ünnepségének költségeihez. És továbbra is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK