Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Tehervonat Kína közepéből Magyarországon át Münchenbe

0

15-16 napig tart az út Csengcsouból Bajorország fővárosába. Az első szállítmány elsősorban elektromos berendezéseket visz az európai piacra.

A megoldás már ki van próbálva: 2013 óta működik a Csengcsou – Hamburg vonal, mely a kínai árukat Honan tartomány fővárosából Németországba viszi. Mindez része az Új Selyemút programnak, melyet a kínai államfő hirdetett meg idén tavasszal Pekingben. A kínai fővárosban Putyin elnök mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is meghallgathatta Hszi Csinping elnök 164 milliárd dolláros elképzelését. Marco Polo annak idején a selyemúton érkezett a Mennyei Birodalomba, ahol a császár tanácsadója lett.

Az Új Selyemút program a feltörekvő Kína gigászi nyitása a világra.

Ennek kulcs kérdése az infrastruktúra, melynek fejlesztését a kínaiak gőzerővel folytatják mind hazájukban mind pedig külföldön. Kína gyorsvasút hálózata már ma is a legnagyobb a világon pedig csak jóval Európa után láttak hozzá ehhez. Kína legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió. Annak legfontosabb állama Németország, ahol a kínaiak az első helyre kerültek a külkereskedelemben megelőzve Franciaországot! A kínaiak hosszú távon gondolkodnak. Nemcsak árukkal akarják elárasztani az Európai Uniót, de stratégiai szövetségre is törekszenek vele kihasználva azt, hogy Trump Amerikája végképp önző módon viselkedik. Hszi Csinping elnök idén először részt vett Davosban a világgazdasági fórumon, és ott állást foglalt a szabad kereskedelem mellett. A kínaiak mindig a kölcsönös előnyöket hangsúlyozzák.

Most, hogy megindult a teherforgalom Kína kellős közepéből Magyarországon át Münchenbe, máris arra utalnak, hogy a németek milyen árukat szállíthatnak hozzájuk. A China Daily kiemeli, hogy Bajorország Németországon belül az autóipar egyik legfőbb bázisa: BMW, Porsche stb. Szeptember ötödikén indul az ellenvonat Münchenből Csengcsouba- valószínűleg főként autókkal a fedélzetén. A China Daily nemrég arról is beszámolt, hogy végre

megindul az építkezés a Budapest-Belgrád vonalon is.

Ez is része az Új Selyemút programnak. Ha elkészül, akkor jelentősen lerövidíti a Budapest-Belgrád vasúti vonalat, és talán akkor nem kell majd 15-16 nap amíg elér egy teher szállítmány Kína kellős közepéből Münchenbe.

Schulz hazaküldené az amerikai rakétákat

Atomfegyver-mentessé tenné Németországot Martin Schulz. Az SPD kancellárjelöltje ezért választási győzelme esetén hazaküldené az amerikai nukleáris fegyvereket. Németországban 10-20 darab B-61-es nukleáris gravitációs bomba található.

Választási győzelme esetén eltávolítaná Németországból az amerikai atomfegyvereket  Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, aki erről egy kedd esti kampányrendezvényen beszélt. A politikus a délnyugat-németországi Trierben tartott rendezvényen azt hangoztatta:

„a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjaként törekednék (…) a Németországban felhalmozott atomfegyverek eltávolítására”.

Egyes jelentések szerint az Egyesült Államok évtizedek óta mintegy húsz nukleáris robbanófejet tárol a Kölntől délre fekvő Büchelben lévő katonai támaszpontján, de az értesülést hivatalosan soha senki nem erősítette meg – írta az MTI.

Európában a 21. század elsõ éveire mindösszesen 200 amerikai nukleáris fegyver (B-61-es gravitációs bomba) maradt. Ezek Belgiumban (Kleine Broegel légi bázis: 10–20), Németországban (Büchel légi bázis: 10–20), Olaszországban (Aviano és Ghedi Torre légi bázisok: 60–70), Hollandiában (Volkel légi bázis: 10–20) és Törökországban (Incirlik légi bázis: 60–70) találhatók – írta a Hadtudomány című szaklap 2014. 3-4. számában Kiss Petra (A NATO hadszíntéri nukleáris fegyverei és azok hatása az európai biztonságra). A B-61-es legújabb, 12-es verziójának fejlesztését idén tavasszal fejezték be az Egyesült Államokban több, mint 8 milliárd dollárért, s a tervek szerint ezekből telepítenének Európába is.

Schulz azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy hozzájárul

„a fegyverkezési verseny újabb szakaszának”

kialakulásához, az Észak-Koreával kapcsolatos konfliktus pedig azt mutatja, milyen nagy szükség van az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a leszerelés elősegítésére.

A SPD miniszterelnök-jelöltje azt is mondta, hogy vetélytársa, Angela Merkel kancellár 30 milliárd eurót tervez költeni a német hadsereg, a Bundeswehr korszerűsítésére, hogy megfeleljen a NATO által a tagországoktól megkövetelt, a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát kitevő védelmi kiadásnak. Trump rendszeresen felrója az észak-atlanti szövetség tagjainak, hogy nem veszik ki részüket megfelelően a költségekből.

A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU kereszténydemokrata pártszövetség a szavazatok 38 százalékát gyűjtené össze, előnyük 14 százalékpont szemben az SPD-vel, amely az utóbbi időben kisebb mértékben javított helyzetén, és 24 százalékos támogatottságot ért el.

Abramovics válik, pácban az orosz művészvilág

0

Roman Abramovics és harmadik neje, Dasa Zsukova nem olyan oligarcha pár mint a többi. Őket a művészet támogatása érdekelte elsősorban.

Oroszországban most pácban a művészvilág hiszen, ha a pár válik, akkor kérdés, hogy ki finanszírozza majd őket a gazdasági gondokkal küzdő országban?

Roman Abramovics vagyonát a Forbes 9 milliárd dollárra becsüli.

Neje, aki 14 évvel fiatalabb nála, szintén nem koldusszegény. Édesapja az orosz olaj biznisz egyik koronázatlan királya. Közös szenvedélyük a művészetek támogatása volt Oroszországban.

Roman Abramovics Londonban először azzal keltett feltűnést, hogy megvette a Chelsea futball csapatát. Azóta is a VIP lelátón fogadja fontos üzleti partnereinek egy részét. Másodszor akkor esett le a londoniak álla amikor Abramovics és harmadik neje megvette Lucian Freud festményét a Christie’s- nél. 33,6 millió dollárt fizettek Sigmund Freud unokájának festményéért. Ilyen sok pénzt élő festő képéért még senki sem adott! Ráadásul mindezt 2008-ban a világméretű pénzügyi válság kellős közepén.

De az Abramovics-Zsukova páros ezután sem állt le: 86,3 millió dollárt fizettek Francis Bacon egy három részes képéért. A tippet mindkét esetben az új asszonyka adta, Abramovics pedig fizetett mint a katonatiszt. Már a lánykérés sem volt semmi: Giacometti egyik szép szobrát kapta Dasa Zsukova csekély 14 millió dollárért! Ezek csak a leghíresebb vásárlások. A pár a huszadik század művészetének legnagyobb vásárlójának számított Oroszországban és valószínűleg az egész világon.

Valahol persze ki is kellett állítani a megszerzett orosz és külföldi kincseket.

2008-ban megnyílt Moszkvában a Le Garage művészeti centrum. Az orosz főváros egykori zsidó negyedében egy busz garázs helyére épült – innen a név. Amy Winehouse énekelt a megnyitón.

Aztán a Le Garage költözött. A Gorkij parkban a japán építesz Shigeru Ban tervezte az épületet. Egy másik szovjet barokk épületet csekély 17 millió dollárért alakítottak át művészeti centrummá Moszkvában. Itt a tervező a szintén világhírű Rem Koolhas. Ilyet nem látott még Moszkva. Szentpétervártól sem vontak meg semmit. Putyin elnök szülővárosában 400 millió eurót  fektetett be Roman Abramovics. Csakhogy itt kezdődtek a problémák: a férj ugyanolyan nagy és reprezentatív művészeti központot akart mint a moszkvai Le Garage.

Az ifjú feleség viszont inkább a világ legnagyobb diszkóját szerette volna létrehozni Szentpétervár kellős közepén. A Kommerszant című lap szerint Ibiza járt Dasa Zsukova fejében. Mi lesz ezekkel a központokkal? Ki pénzeli majd őket? 2010-ben amikor a Wynn házaspár vált barátságosan megosztoztak a nagyértékű műkincseken pedig a Las Vegas-i kaszinó tulaj és neje homlokegyenest más stílust kedvelt. Mi Roman Abramovics és Dasa Zsukova több milliárd dolláros örökségével? Az 50 éves Abramovics már a jövőjét építgeti, ezúttal Amerikában. Putyin kedvenc oligarchája egy társaságban tölti az estéket Jared Kushnerrel. Trump elnök zsidó ortodox vejével, aki főtanácsadó a Fehér Házban. És aki olykor orosz ügyekkel is foglalkozik.

Ami végképp nem közömbös Roman Abramovics számára, akit Putyin elnök helikopteren keresett fel amikor legutóbb Londonban járt …

Feketelistás diplomatát küld Moszkva Washingtonba

0

Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján. 

Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.

A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy „kémfőnök”.

Mit lehet tudni a kijelölt utódról?

Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.

Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.

Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.

Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…

Kurd szóvivő: az USA még évtizedekig Szíriában maradhat

0

Erről nyilatkozott az YPG kurd milícia szóvivője a Reuters hírügynökségnek. Az exkluzív interjúban a kurd milícia szóvivője, Talal Silo elmondta: az USA máris hét támaszpontot hozott létre a térségben Szíria és Törökország határán.

400 kilométeres frontszakaszon itt a Szíriai Demokratikus Erők az urak /SDF/. Ennek legfontosabb fegyveres erejét a kurd YPG jelenti. Trump elnök utasítására ők amerikai fegyveres támogatásban részesülnek annak ellenére, hogy Törökország vezetői ettől idegrohamot kapnak. Ők ugyanis az YPG-t terrorista szervezetnek tekintik. Az USA elvben Törökország legfőbb szövetségese, de az utóbbi időben számtalan kisebb nagyobb konfliktus jellemezte a két NATO tagállam viszonyát. Tavaly Erdogan elnök a katonai puccs támogatásával vádolta meg az Egyesült Államokat. Törökország mind szorosabban együttműködik Oroszországgal és Iránnal pedig ezeket az államokat Washington stratégiai ellenfélnek tekinti.

Az USA nagy katonai repülőteret építhet ki Kobani mellett pótolva ezzel a törökországi repülőtereket

– hangsúlyozta a kurd szóvivő, aki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott. Mit gondolnak valójában a helyzetről Washingtonban? A Reuters kérdésére Ray Dillon ezredes kitérő választ adott a Pentagonban: ha elfoglaljuk Rakkát, akkor még nincs vége a háborúnak! Az Isis az Eufrátesz völgyében komoly hátországot épített ki – mondta a Pentagon szóvivője, aki

nem kívánt az USA hosszú távú terveiről nyilatkozni.

Amerikai katonák részt vesznek a harcokban – ezt korábban megerősítették, de nem ez a fő feladatuk. Jelenleg a fő cél az Iszlám állam megsemmisítése. Ehhez elengedhetetlen a kurd milíciák támogatása. Csakhogy a kurdok önálló államot akarnak. Az USA kérte, hogy egyelőre halasszák el az elnökválasztást Irak északi részén, ahol évek óta kurd autonóm terület működik. Sem Irakban sem Szíriában sem Törökországban nem lelkesednek a döntéshozók egy kurd állam létrehozásáért. De hát egy 35 milliós népről van szó, melynek mind az első mind a második világháború után megígérték az önálló államot. Egyikből sem lett semmi. A jelenlegi zűrzavaros közel-keleti helyzetben viszont a kurdok joggal álmodozhatnak újra önálló államról – amerikai fegyverek védelmében. Az álmok a Közel Keleten sem gyakran valósulnak meg…

Amerikai vízumkiadási stop

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

 

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen  visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai  nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

 

Hadgyakorlat éles helyzetben

0

Elkezdődött a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat a Koreai félszigeten – ám ezúttal talán az átlagosnál is feszültebb  helyzetben. Az USA és Észak-Korea vezetői még a szokásosnál is élesebb hangú hangú retorikával „készítették elő”.

Donald Trump és Kim Dzsongun ugyanis az elmúlt hetekben kölcsönösen atomcsapással fenyegetőzött azt követően, hogy Észak-Korea júliusban két interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet.

Észak-Korea hagyományosan az országa elleni fenyegetésként állítja be a hadgyakorlatot, amely nagyrészt egyébként számítógépes szimulációval zajlik – emlékeztet az AP. Idézi a phenjani sajtót, amely – a szokásos módon ismét –

azzal fenyegetőzött, hogy kontrolálhatatlan nukleáris csapáshoz vezethet.

A 11 naposra tervezett hadgyakorlat azonban a tervezett időpontban, hétfőn megkezdődött. 17 500 amerikai és 50 000 dél-koreai katona vesz részt rajta.

A tavalyi éves hadgyakorlat alatt Észak-Korea kísérleti kilövést hajtott végre egy tengeralattjáróról indítható, az addigi legnagyobb, 500 kilométer hatósugarú  ballisztikus rakétával, majd pár nappal a gyakorlat vége után végrehajtotta a legnagyobb – s sorrendben az ötödik – nukleáris kísérletét.

Júliusban Phenjan olyan nagy hatósugarú rakétával hajtott végre kísérletet, amely – egyesek szerint – elérheti az USA egyes részeit, Alaszkát, Los Angelest vagy Chicagot. Szakértők úgy vélik, hogy csak idő kérdése, s Észak-Korea birtokába kerülhet az USA bármely területére válaszcsapást mérni képes nukleáris rakéta. Donald Trump sem marad adós a retorikai válasszal,

augusztus elején fogadkozott, hogy éles választ ad.

 

De ki is ez a Steve Bannon?

0

Az is elképzelhető , hogy a kongresszusi kudarcok miatt saját pártjából kiábránduló Trump azért küldte fegyverhordozóját a „tömegek közé”, hogy végleg leszámoljon a Republikánus Párt – ha minimálisan is, de úgy-ahogy még mindig – ellenálló vezetőivel.

Bannon a Fehér Ház menesztett főstratégája éppen tavaly ilyenkor vette át Trump vesztésre álló kampányának irányítását a(z orosz kapcsolatai miatt) kirúgott előző kampányfőnöktől (aki egy még korábbi kampányfőnök kirúgása után került Trump bűvkörébe).

Ennek a csavaros eszű, volt haditengerész, bankár, filmproducer milliomosnak a portréját már sokan megrajzolták, noha magyarul nincs igazán jó leírás eddigi tevékenységéről. Ezért a magyar politikai közegeket ismerők számára talán azzal a hasonlattal lehet a legjobban jellemezni, hogy Steve Bannon

a mai magyar hatalom belső idegszálait mozgató Habony Árpád, Tellér Gyula főideológus, valamint Bayer Zsolt és Lovas István propagandisták keveréke – egy személyben.

Miközben a jóhiszeműek úgy szeretnék látni a sorozatos elnök közeli kirúgásokat, és különösen Bannon távozását, hogy azok az új kabinetfőnök, John Kelly tábornok sikerét mutatják, a történéseknek egészen más olvasatuk is van. Bannont nem olyan fából faragták, hogy csak úgy feladná a küzdelmet, és hát Trump maga demonstrálta önmagáról, hogy valójában magáévá tette Bannon szélsőséges nézeteit, s azoknak a taraján csúszott be a Fehér Házba (miközben a szavazatok többségét az ellenfele szerezte meg).

Steve Bannon etnonacionalista héja azonban nemcsak a Hillary Clintont leszerelő becsúszásnak volt a főépítésze,

kívülről sokkal szabadabban akciózva könnyen válhat vagy Trump végső banánhéjává, vagy pedig a Republikánus Párt szétverésének a hadvezérévé.

Miről is van szó?

Noha a távozó főstratéga azt ígéri, hogy kitart Trump (vagyis saját!) programja mellett, az majd még kiderül, hogy a jobboldal (kutatások szerint is) legfontosabb médiájává vált Breitbart és portálcsatlósai nem fordítják-e a szélsőségeseket Trump ellen.

Az is elképzelhető azonban, hogy a kongresszusi kudarcok miatt saját pártjából kiábránduló Trump azért küldte fegyverhordozóját a „tömegek közé”, hogy végleg leszámoljon a Republikánus Párt – ha minimálisan is, de úgy-ahogy még mindig – ellenálló vezetőivel. A jövő évi törvényhozási választások remek alkalmat jelenthetnek arra, hogy Paul Ryant, Mitch McConnellt és a többi kvázi-mérsékelt jobboldalit kigolyózva végképp szófogadó szélsőségesek rombolhassák tovább az amerikai demokráciát.

Purger Tibor (Washington)

 

Mi lesz Bostonban?

0

Óriási a készültség Bostonban, ahol a magukat konzervatívként aposztrofáló szervezők a szólásszabadságért hirdettek felvonulást a belvárosban, ám helyi idő szerint már a délelőtti órákban ellentüntetők ezrei is felvonultak. Rendőrökben sincs hiány.

Nem véletlen a nagy készültség: egy héttel a charlottesville-i merényletet követelő náci akciók után Amerika újabb összecsapásoktól tart a szélsőjobb és a demokráciáért, a toleranciáért, az amerikai értékekért felvonulók között. A szervező, a magát Boston szólásszabadság koalíciónak nevező csoport  „libertáriusokat, konzervatívokat, tradicionalistákat, klasszikus liberálisokat, Trumpistákat” és azokat hívta a felvonulásra, akik „élvezik a szólásszabadságot”. Az ellentüntetők, többségükben baloldali csoportok hívására, magyar idő szerint már kora délután elkezdtek gyülekezni, olyan transzparensekkel, mint

No Trump. No KKK. No racist USA.

– jelentette a CNN.

Az első jelentések szerint, helyi idő szerint nem sokkal dél után már nagyon feszültté vált a hangulat. Az AP jelentette, hogy a televíziós kamerák rögzítették, amint egy ellentüntető szitkokat kiabálva üldözőbe vett egy Trump-párti tüntetőt, akit utóbb sikerült kimenteni a tömegből.

Vasárnap folytatás

A vasárnap sem lesz csendes az USA-ban. Atlantában, Dallasban és más városokban szerveznek felvonulásokat.

Sírhat Orbán

0

Az a stratégia, ami a múlt évi tusványosi beszéddel kezdődött ma omlott össze – talán véglegesen.

 

2016  júliusában Orbán Viktor az első hivatalban levő kormányfő volt, aki kiállt Donald Trump mellett. Bár sokan cikkeztek akkor, hogy ez valójában nem Trumpnak szánt vazallusi eskü volt, hanem csak azért mondta, mert Clinton győzelmét – és a magyar-amerikai kapcsolatok  további romlását várta, egy kétségtelen, Orbánnak és körének Trump, és az „alt-right” kimondottan szimpatikus.  Ugyanaz a stílus, ugyanaz az ellenségkép, ugyanaz a végtelen sértettség munkál bennük. És megvannak a kapcsolatok is közöttük.

Sokaknak talán fel sem tűnt, de Trump felemelkedésével párhuzamosan váltott tudósítót az MTI Washingtonban.  Pogár Demeter – aki régi  népszabadságosként a fehér holló volt a rendszerben – ment, és jött Járai Judit. Ez persze egy teljesen átlagos váltás is lehetett volna, hiszen tudósítók jönnek és mennek. Az pedig, hogy egy látványosan kormánypárti  figura kerül tudósítói posztra a mai magyar közmédiában inkább rendszerszerű, mint  különleges. De Járai nem egyszerű tudósító – legalább is sokan mondják, akik ismerik. Közvetlenül van becsatornázva Orbánhoz, akárcsak néhány más közismert közmédiás arc. És – ez benne a különösen érdekes – közvetlen kapcsolatban van az amerikai alt-righttal.

Vannak persze más kapcsolatok is a magyar és az amerikai kevésbé mérsékelt jobboldal között – hogy mást ne említsünk, a folyamatosan őrült ötletekkel jelentkező magát volt kémnek és a vitézi rend örökösének valló Gorka Sebestyén. De Járai – és ez az MTI egyre sajátságosabb tudósításaiból is kiérezhető volt – közvetlenül a Breitbart vezetőivel volt jóban. Azzal a Steve Bannonnal, akiről Trump kormányzásának első napjaiban úgy tűnt, ő lesz a Fehér Ház valódi ura. Irodát kapott a Nyugati Szárnyban, stratégiai főtanácsadó lett, és helyet kapott a Nemzetbiztonsági Tanácsban. Orbánék szép reményekkel indultak. De a dolog láthatóan nem jött össze. A magyar-amerikai kapcsolatok szintjét láthatóan nem az ideológiai elvtársiasság vagy az egyre mélyebben benyaló vazallusi fogadkozások határozták meg. Hanem a magyar kormány vélt vagy valós oroszbarátsága, meg az, hogy a CEU ügyet egészen máshogy látták Budapesten, mint Washingtonban. Ott speciel úgy, hogy egy amerikai intézményt ért támadás. Le is cserélték a nagykövetet,  mondván nem sikerült megismertetni kellőképpen a magyar álláspontot. Majd jött az új nagykövet, Szabó László, aki igen diplomatikusan első interjújában anyázta a State Departement apparátusát. De még mindig volt remény – Bannon, ha a Nemzetbiztonsági Tanácsból McMaster tábornok kérésére el is távolították  – a helyén volt.

Mostanáig.

Mert miután az elmúlt napokban ismét nettó hülyét csinált magából a Charlottesville-i erőszak ügyében, már nem volt más választása Trumpnak, mint, hogy kirúgja.

Orbán utolsó esélye is elszállt

Trump lassan pedig már az összes közép-európai vezetővel lekezelt – még Iohannisszal is – de Orbánnak eddig csak annyi jutott belőle, hogy lelkes kiskutyaként csóválhatta a farkát egyszer, amikor látótávolságban voltak.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK