Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

„Az oroszlán oroszlánokkal akar játszani”

0

Orbán levelében nem csupán „kerítésről”, hanem „kiképzésről” és „üzemeltetésről” van szó. Nem véletlenül emlékeztetett egy szóvivő az olyan precedens-esetekre, mint Bulgária, amely 160 millió eurót kapott segélyként a határvédelemre. Ám ha a Bizottság végül mégis utalna valami pénzt Budapestnek, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy az erről szóló magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel a „kerítés” szó állna.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója cikkében ismertette a határkerítés és a menekültek megfékezése költségeiről kiállított és Brüsszelnek megküldött számla történetét és az arra adott szarkasztikus német és brüsszeli válaszokat, majd megállapította: aligha véletlen, hogy Orbán a követelésével Donald Trumpra emlékeztet, aki választási kampányában azt ígérte, hogy kerítést építenek majd a mexikói határon, és azt a mexikóiak fogják megfizetni.

Ami Trumpnak megfelelt a választási kampány slágereként, abból Orbán is hasznot akar húzni. Magyarországon ugyanis gyakorlatilag megkezdődött a választási harc.

Orbán tulajdonképpen ettől függetlenül is folyamatos kampányt folytat, mégpedig lehetőleg nem az ellenzéki pártokból érkező, kisszerű ellenfelekkel, hanem a nagy ellenfelekkel szemben, hol Soros Györggyel, hol az EU Bizottságával. „Az oroszlán oroszlánokkal akar játszani” – így szól egy jelszó, amely a Fidesz köreiben forog.

„Brüsszel egyenesen szarkazmussal reagált Orbán követelésére, de a megfogalmazások nem fedhetik el, hogy egy sima elutasítás bizonyos körülmények között tarthatatlan lenne.

Orbán levelében nem csupán „kerítésről”, hanem „kiképzésről” és „üzemeltetésről” van szó. Nem véletlenül emlékeztetett egy szóvivő az olyan precedens-esetekre, mint Bulgária, amely 160 millió eurót kapott segélyként a határvédelemre. Ám ha a Bizottság végül mégis utalna valami pénzt Budapestnek, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy az erről szóló magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel a „kerítés” szó állna – írta Stephan Löwenstein.

Európa: Az amerikai csapatok nincsenek felkészülve egy orosz támadás elhárítására

0

Az Olaszországban állomásozó 173-as ejtőernyős dandár lenne hivatva arra, hogy az első vonalban küzdjön egy esetleges támadás idején. 2014-ben őket vezényelték a Baltikumba, hogy elrettentsék az oroszokat attól, hogy a Krím félszigethez hasonlóan esetleg más területeket is megszerezzenek.

Ez az ejtőernyős dandár nemrég hadgyakorlaton vett részt Ukrajnában, és ott kiderült: nem képes felvenni a harcot egy olyan hadsereggel szemben mint az orosz, mely a lázadókat támogatja Ukrajnában. Miért nem? Erről kért jelentést Gregory Anderson ezredes, a dandár parancsnoka.

A Politico című brüsszeli lap megszerezte a belső használatra készült amerikai jelentést.

A 173-as dandár ahhoz szokott, hogy Irakban és Afganisztánban gyengén képzett és gyengén felszerelt ellenféllel harcol. Óriási technikai fölényben van, és ezt ki is használja. Csakhogy az oroszok más kategóriát képviselnek mint a dzsihád harcosok, akik kézi fegyvereket használnak és nem rendelkeznek sem légierővel sem pedig informatikai rendszerrel.

Az oroszok, akik most szeptemberben nagy hadgyakorlatot tartanak Belorusziában Zapad vagyis Nyugat néven, képesek arra, hogy a levegőből is támadjanak. Informatikai rendszerük pedig alkalmas arra, hogy megzavarja az amerikaiak tájékozódását. Az amerikaiak mindent a műholdaktól és a GPS-től várnak és alaposan meglepődnek, ha a másik fél megzavarja őket! Márpedig az oroszok erre is képesek.

El kell ezen gondolkodnunk

– mondta Gregory Anderson ezredes a Politiconak. Miután Obama elnök utasítására két tank dandárt az USA kivont Németországból, ez a Vicenzaban állomásozó 173-as ejtőernyős dandár képviseli a legjobbat, amit Amerika Európában fel tud mutatni. Ukrajnában kiderült a hadgyakorlat során, hogy ez kevés.

Könnyű tankokra van szükség, melyek védelmezik a gyalogságot a mesterlövészekkel szemben.

Légi támogatás kell és olyan informatikai rendszer, melyet az ellenfél nem tud megzavarni!

Nemrég Mike Pence alelnök járt a Baltikumban, hogy megnyugtassa a NATO szövetségeseket az orosz-belorusz hadgyakorlat előtt. Trump is támogatást ígért amikor Varsóban a közép és kelet-európai államok vezetőivel találkozott. A brüsszeli Politico cikkéből kiderül: az amerikai katonák elszoktak attól, hogy hozzájuk hasonlóan jólképzett és jól felszerelt hadsereggel nézzenek szembe.

Ahhoz, hogy az amerikai elrettentés valóban hatásos legyen változtatni kell ezen

hiszen nyilvánvaló: a moszkvai vezérkarban tökéletesen tisztában vannak az amerikaiak gyengeségeivel, és azokat ki is használják, ha Putyin elnök úgy dönt: ez Oroszország érdekében áll …

Általános áresés a tőzsdéken Korea miatt

0

 „Senki sem tudja, hogy mi lesz: tárgyalások vagy háború? Így mindenki bizonytalan” – nyilatkozta a kialakult tőzsdei eladási lázról egy vezető tőzsdei szakértő a Reuters hírügynökségnek. A globalizált világban a távolság nem számít, ráadásul az európai multik igencsak érdekeltek a kelet-ázsiai, mindenekelőtt a kínai piacokon.

Kínában épp most üléseznek a BRICS államok vezetői. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika korábban abban a hitben élt, hogy alternatív megoldást jelenthetnek a világgazdaságban, hiszen az ő gazdaságuk gyorsan nő, míg az európai, Észak amerikai vagy japán csak lassan vagy egyáltalán nem. Ez az illúzió elmúlt, mert napjainkban az öt ország közül csupán India és Kína teljesít jól, az orosz gazdaság – a nemzetközi kőolaj- és földgáz-árak bezuhanása miatt – csak stagnál, ráadásul szankciók is sújtják. Brazília pedig beleroppant a futball világbajnokság és az olimpia megrendezésébe. Óriási korrupciós válság is kialakult a legnagyobb latin-amerikai országban, ahol az egész elit a vádlottak padján érezheti magát. Dél Afrikában az államfő ugyan megúszta egyelőre a korrupciós vádakat, de a gazdaság igen lassan fejlődik és a többséget kitevő szegény néprétegek életszínvonala csökken.

Furcsa szerepcsere

Mindeközben furcsa szerepcsere alakult ki a BRICS államok és az USA között. Míg korábban az Egyesült Államok volt a szabadkereskedelem bajnoka, most Donald Trump, az America First program keretében protekcionista húrokat penget. Így Hszi Csin-ping elnök kommunista diktatúrája vált a szabadkereskedelem zászlóvivőjévé a globális gazdaságban.

Persze azt is lehet mondani, hogy ahonnan az USA kivonul, oda Kína bevonul.

A Nagy Selyemút program, amelyet Hszi Csin-ping elnök májusban hirdetett meg Pekingben, épp ezt célozza. Kína elsőségre tör a világgazdaságban, de ehhez semmiképp sem hiányzik egy háború a koreai félszigeten. Ezért Peking igen határozottan tiltakozott Észak Koreánál a hidrogénbomba-kísérlet miatt. Kérdés, hogy az ifjú diktátor, Kim Dzsongun hallgat-e még egyetlen szövetségesére, Kínára?

Feszült a helyzet

Mint a FüHü is beszámolt róla, a Koreai Flszigeten egyre feszültebb a helyzet azt követően, hogy Észak földalatti nukleáris robbantást és több rakétakísérletet hajtott végre. Válaszként Dél-Korea is kilőtt több rakátát a tengerbe, s egyeztet az Egyesült Államokkal a teendőkről. Összehíták az ENSZ Biztonsági Tanácsát is.

Nyolc milliárd dollár elsősegély Texasnak

0

Donald Trump amerikai elnök a tervezettnél több pénzt, csaknem nyolcmilliárd dollárt kért a Harvey vihar texasi és louisianai áldozatainak megsegítésére. Texas kormányzója szerint államának még valószínűleg további 125 milliárd dollárra lesz szüksége.

A Fehér Ház jelezte: az elnök a tervezett 5,9 milliárd dollár helyett 7,85 milliárd dollárról szóló kérelmet küldött át a kongresszusba, a vihar utáni texasi és louisianai helyreállítási munkálatokhoz. A nyári szabadságukról visszatérő törvényhozók hétfőn kezdik meg a tanácskozást az összeg megítéléséről, de sajtójelentések szerint

nem kétséges, hogy  megszavazzák az összeget.

A Fehér Ház azt is bejelentette, hogy Trump elnök a későbbiekben további kisebb összegeket is kérhet majd a kongresszustól a helyreállítási munkák megkönnyítéséhez. Greg Abbott, Texas kormányzója pénteken jelezte, hogy államának még valószínűleg további 125 milliárd dollárra lesz szüksége.

A houstoni születésű tech-milliárdos, Michael Dell bejelentette:

Építsük újra Texast Alapítvány néven százmillió dolláros alapot hoz létre a város újjáépítésére.

Az alapítványba a saját vagyonából 36 millió dollárt ajánlott fel. Bár Houstonban megkezdődött az apadás, a város még mindig víz alatt van. Texas keleti megyéiben és Louisianában azonban szakad eső, áradnak a folyók. A Mexikói-öböl mentén fekvő települések többségében kötelező kiürítést rendeltek el.

A Houstontól keletre lévő, francia tulajdonú Arkema vegyi üzemben péntek este újabb robbanás történt és újabb üzemcsarnokok és raktárak borultak lángba.

A vállalat amerikai üzemének igazgatója, Ricard Rowe sajtótájékoztatón közölte: további robbanások és tüzek várhatók. Az üzemben ugyanis mintegy 225 tonnányi szerves peroxidok találhatók. Az ipari komplexum környékét mintegy két és fél kilométeres körben már szerdán kiürítették.

MTI/FüHü

 

 

Orosz külügyminiszter: ketten kellenek a tangóhoz

0

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újra megerősítette: párbeszédre törekszenek az Egyesült Államokkal, de nem hagyják figyelmen kívül, hogy Washington jobban kedveli a szóló breakdance-t mint a tangót, amelyhez partner is kell.

Az orosz diplomácia vezetője a külügyi akadémia évnyitóján mondott beszédet Moszkvában. Közölte:

Oroszország válaszolni fog arra az újabb szankcióra, hogy az USA bezáratta San Francisco-i konzulátusát.

Az amerikaiak csak az utolsó pillanatban tájékoztattak bennünket erről – fejezte ki neheztelését a veterán orosz diplomata.

Mivel indokolta Washington az újabb oroszellenes szankciót? Azzal, hogy korábban Oroszország 455 főben állapította meg az amerikai diplomáciai képviseletek létszámát.Ezt egyébként Trump megköszönte

Emiatt az USA átmenetileg fel is függesztette a vízumok kiadását Oroszországban. Ezenkívül közölte:

a jövőben csakis Moszkvában ad ki vízumokat.

Ez súlyos csapás a hatalmas területű Oroszországban, ahol korábban Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban is lehetett amerikai vízumért folyamodni.

Ez a kis diplomáciai háborúskodás amiatt alakult ki Washington és Moszkva között, mert az Egyesült Államokban a kémelhárítás megállapította: orosz hackerek beavatkoztak az amerikai választási harcba 2016-ban, méghozzá Donald Trump oldalán. Washingtonban most is több vizsgálat folyik, hogy megállapítsák: milyen volt Trump kampánycsapatának a kapcsolata a washingtoni orosz nagykövetséggel.

Baloldali zsidó lap cáfolja Gorka Sebestyén állítását

0

Gorka szerint a „liberális zsidók Amerikában Izrael-ellenesek lettek”.

Jane Eisner, a The Forward című baloldali zsidó újság főszerkesztője szerint viszont: Izrael megállapítása óta elszánt támogatói a zsidó államnak. A főszerkesztő viszont azt mondta, hogy Gorka Sebestyén Magyarországon

fasiszta és antiszemita csoportokkal tartotta a kapcsolatot,

ahogy erről a The Forward korábban írt. Miért nem ment át Gorka Sebestyén a nemzetbiztonsági átvilágításon? – teszi fel a kínos kérdést Jane Eisner. Aki szerint Gorka azért hord össze hetet-havat, hogy leplezze azt a kellemetlen tényt: kitették a Fehér Házból.

A magyar származású politológus, aki néhány hónapig helyettes tanácsadó volt a Fehér Házban, azt követően volt kénytelen távozni, hogy elment Gorka mestere, Steve Bannon is. Mindketten a Breibarton buzdították a szélsőjobboldalt Trump támogatására.

Bár ő azt állítja, hogy távozásának fő oka az volt: az iszlamista terrorizmus ellen sokkal határozottabb fellépést követelt. Azzal vádolta a liberálisokat, hogy

nem elég elszántak ezen a téren

és támogatják az Iránnal kötött megállapodást, pedig Irán egy terrorista állam.

Válaszul Jane Eisner megírta: a nagyhatalmak Iránnal megkötött szerződését, ha langyosan is, de valóban támogattuk. Úgy tűnik azonban, hogy a Trump kormányzat is ezt teszi – írta.

Alakul az amerikai-orosz viszony: ellenlépések

0

Az Egyesült Államok felszólította Oroszországot, hogy zárja be főkonzulátusát San Franciscóban, továbbá szüntesse be tevékenységét Washingtonban és New Yorkban lévő konzulátusa egy-egy irodáját.

Az amerikai külügyminisztérium – Heather Nauert szóvivő aláírásával – közleményben jelentette be döntését és végrehajtására szeptember 2-ig adott határidőt. A külügyminisztérium  lépése válaszként született az orosz kormány korábbi, júliusi döntésére, amelyben elrendelte az Egyesült Államok oroszországi diplomáciai képviseletei létszámának csökkentését. Moszkva júliusban elrendelte: az Egyesült Államoknak szeptember 1-jéig 755 fővel csökkentenie kell oroszországi nagykövetségének és konzuli képviseleteinek létszámát.

   „Az orosz lépés jogtalan és kártékony volt az országaink közötti kapcsolatok egészére”

– fogalmazott közleményben Heather Nauert, s közölte azt is, hogy az Egyesült Államok eleget tett az orosz kormány döntésének és csökkentette külképviseletei létszámát.

A közlemény leszögezte:

az amerikai döntésre a kölcsönösség jegyében került sor.

Heather Nauert hozzátette: az Egyesült Államoknak és Oroszországnak jelenleg három-három konzulátusa van a másik országában.

A orosz konzulátusok bezárásáról, illetve hivatalainak csökkentéséről szóló döntésről Rex Tillerson amerikai külügyminiszter telefonon tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Az orosz külügyminiszter – a The Hill című lap közlése szerint – a feszültség növelésével vádolta meg az Egyesült Államokat. A The Hill idézte az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov szavait is, aki így fogalmazott: „sajnáljuk a lépést, amely nem konstruktív”. Peszkov válaszlépéseket helyezett kilátásba. Donald Trump amerikai elnök korábban többször is azt hangoztatta, hogy kormányzata jobb kapcsolatokra törekszik Moszkvával. A legutóbb hétfőn – a finn államfővel tartott közös sajtóértekezletén – beszélt erről.

„Hangosan és egyértelműen mondom, és évek óta ezt mondom: jó dolog, ha nagyszerű, de legalábbis jó a viszonyunk Moszkvával”

– fogalmazott az amerikai elnök.

 

Van diplomáciai megoldás az észak-koreai válság rendezésére 

0

James Mattis hadügyminiszter azután mondta a címben idézett mondatot, hogy hosszasan tárgyalt dél-koreai kollégájával a Pentagonban.

„Osztozunk abban a felelősségben, hogy megvédjük a népeket!”- hangsúlyozta az USA hadügyminisztere. Korábban Donald Trump elnök azt közölte: a szavak nem jelentenek választ az észak-koreai fenyegetésre! Ezt sokan úgy értelmezték, hogy az USA megelőző katonai csapásra készül Észak Koreával szemben. Nincs már diplomáciai opció?- kérdezték Mattis hadügyminisztertől Washingtonban. „Az USA sosem fogy ki a diplomáciai megoldásokból!”- válaszolta a hadügyminiszter megnyugtatva a közvéleményt.

Tillerson amerikai külügyminiszter és Lavrov, az orosz diplomácia vezetője telefonon értékelte a válságos helyzetet azt követően, hogy az ENSZ BT egyhangúlag elítélte Észak Koreát az újabb rakéta kísérlet miatt. Lavrov figyelmeztette amerikai partnerét egy katonai megoldási kísérlet beláthatatlan következményeire a koreai félszigeten és az egész térségben. Oroszország határos Észak Koreával és évtizedeken át támogatta a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert.

A rakétákat kifejlesztő észak-koreai hadmérnökök orosz akadémiákon tanultak.

Kína, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségese szintén a diplomáciai megoldás híve. Peking szeretné újra indítani a hatoldalú tárgyalásokat, melyeken a két Koreán kívül, Kína, az USA, Oroszország és Japán vett részt. A helyzet azonban az, hogy jelenleg amerikai-dél-koreai hadgyakorlat zajlik a koreai félsziget déli részén, Észak Korea pedig tovább fenyegetőzik.

Észak Korea óva inti Japánt 

Saját magát semmisíti meg Japán azzal, hogy kitart gazdája, az Egyesült Államok mellett- fenyegetőzik Észak Korea hírügynöksége. A KCNA azt követően fenyegette meg a távol-keleti szigetországot, hogy egy észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, majd attól több mint ezer kilométerre keletre a Csendes óceánba csapódott. A KCNA közleményéből kiderült: sem a célpont sem az időzítés nem volt véletlen. Az ifjú diktátor ugyanis szereti a szimbólumokat. 107 éve írták alá augusztus 29-én azt a szerződést, mely a koreai félszigetet a japánok kezére juttatta.

Tokió tulajdonképp gyarmatként kezelte Koreát egészen 1945-ig, amíg a szovjet csapatok ki nem verték onnan a japánokat.

Akkor érkezett szovjet századosi egyenruhában Koreába Kim Ir Szen, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer alapító atyja, a jelenlegi diktátor nagyapja.

És miért Hokkaidó volt az észak-koreai rakéta figyelmeztetés célpontja? A KCNA ezt is megírja: mert ott jelentős amerikai támaszpont van! Ennek felszámolását várja Észak Korea Japántól. Tokió elég ideges: Abe Sinzo miniszterelnök súlyos fenyegetésről beszélt hiszen a sikeres rakéta kísérlet egyértelműen megmutatta: Észak Korea immár képes arra, hogy támadást intézzen Japán ellen. Rakétái akár nukleáris robbanófejet is hordozhatnak! Japán az egyetlen ország, mely átélt egy nukleáris támadást 1945 nyarán. Ez annyira sokkolta az addig fanatikuson kitartó japán vezetést, hogy megadta magát az Egyesült Államoknak. Azóta

Japán az USA első számú szövetségese Kelet Ázsiában.

A japánok lemondtak az erős hadseregről abban bízva, hogy Amerika megvédi őket bármilyen külső támadással szemben. Most viszont felmerül a kérdés: képes-e az USA valóban megvédeni Japánt, ha az ifjú diktátor beváltja fenyegetését és támadást indít a szigetország ellen, mely 107 éve a gyarmatává nyilvánította a koreai félszigetet ?!…

Volt nagykövet: Magyarország bajkeverő

Magyarország nem fogja fel annak következményeit, amit az orosz kapcsolatokkal művel, és az Egyesült Államok szemében bajkeverőnek tűnik – mondta hazánk korábbi washingtoni nagykövete.

Simonyi András szerint az amerikai kormány közel van ahhoz, hogy kimondja: elég volt. Úgy véli, nem lesz Trump-Orbán-találkozó.

Jelenleg az Egyesült Államokban már bajkeverőként tekintenek Magyarországra, amely a probléma része, nem megoldás – mondta a HírTV Egyenesen című műsorában Simonyi András. A korábbi washingtoni magyar nagykövet, jelenleg egy ottani egyetemi kutatóintézet vezetője szerint Magyarország

nem fogja fel annak következményeit, amit az orosz-magyar kapcsolatokkal művel.

A magyar kormányzati részről remélt Trump-Orbán-találkozó szerinte nem fog összejönni. „Nem lesz ebből semmi” – fogalmazott. Szerinte a magyar külpolitika ellenérzéseket vált ki a demokraták mellett republikánus körökben egyaránt.

A Paks 2 beruházás abszolút orosz stratégiai jelentőségű és életbe vágó, amellyel úgy tudja megfogni Magyarországot, hogy annak politikai következményei is lesznek – mondta Simonyi. Szerinte egyébként Magyarország addig kell az orosz elnöknek, amíg hazánk NATO-tag. Ha ez megszűnik,

„Putyin úgy játszik velünk, mint macska az egérrel”.

Magyarország kikerülése a NATO-ból nem zárható ki az ex-diplomata szerint, mert közel vagyunk ahhoz, hogy Washingtonban kimondják: uraim, ez sok. Az idő előtt visszahívott magyar nagykövet, Szemerkényi Réka abszolút transzatlanti tagja volt a Fidesznek, és eltávolították – fogalmazott Simonyi András.

Gorka: A liberális amerikai zsidók Izrael-ellenesek lettek

0

A Fehér Házból nemrég eltávolított magyar származású politológus egy rádióinterjúban az amerikai politikai élet egyik legszomorúbb jelenségének nevezte, hogy a liberális zsidók az Egyesült Államokban Izrael ellenségei lettek.

Ez tragikus – mondta Gorka Sebestyén, aki Donald Trump kampánycsapatából érkezett a Fehér Házba, Steve Bannon főtanácsadó farvizén. Miután Bannon, aki az egyik összekötő kapocs volt a szélsőjobboldali csoportokhoz, ott hagyta a Fehér Házat, Gorka Sebestyén napjai is meg voltak számlálva.

A magyar származású tanácsadó az iszlám vallást a terrorizmus egyik okának tekinti, és valamiféle vallásháborút vizionál.

Nézeteit nem osztják a katonák, akik mind nagyobb szerephez jutnak a Fehér Házban. Kelly tábornok, az új kabinetfőnök állítólag kulcsszerepet játszott Gorka eltávolításában.

A magyar kormány állítólag korábban reménykedett abban, hogy Gorka lobbizni fog egy Trump-Orbán találkozó mellett, de a magyar származású politológus lehűtötte ezeket a reményeket.

Trump környezetében a katonák két államot tartanak fontosnak térségünkben: Lengyelországot és Romániát.

A román elnököt Trump fogadta a Fehér Házban. Varsóba pedig ellátogatott, és ott találkozott a közép- és kelet-európai államok vezetőivel.

Gorka Sebestyén magyarországi politikai ténykedéséről a The Forward című baloldali zsidó lap írt meglehetősen kritikus hangnemben, antiszemitizmussal vádolva őt. Ezt Gorka elutasította, és Izrael nagy barátjának állította be magát. Sőt azt mondta: nem helyesli az Iránnal megkötött nagyhatalmi egyezményt, és sokan ezért nem szeretik őt az amerikai elitben.

Hat nagyhatalom még Obama idejében kötött nukleáris szerződést Iránnal. Ezt Netanjahu izraeli miniszterelnök maximálisan ellenezte. Trump úgy nyilatkozott, hogy nincs kedvére a szerződés, de egyelőre nem mondja fel. Szaúd-Arábiában viszont újra terrort támogató államnak nevezte Iránt. Netanjahu izraeli miniszterelnök Iránt Izrael esküdt ellenségének tartja, amelynek célja a zsidó állam megsemmisítése.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK