Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Donald Trump a felforgató

Donald Trump amerikai elnök felforgatta Washington Ukrajna-politikáját – vélekedett George Kent, az amerikai külügyminisztérium munkatársa az elnök alkotmányos elmozdítását célzó eljárás (impeachment) előtti vizsgálatokat végző képviselőházi bizottság meghallgatásán októberben. A meghallgatás leiratát csütörtökön hozták nyilvánosságra.

Kent a három képviselőházi bizottság törvényhozói előtt arról beszélt, hogy úgy látta, Trump „politikailag motivált ügyészségi vizsgálatokat” kért Ukrajnától, és ez szerinte nem más, mint „korrupció”.

A külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta a törvényhozóknak: aggasztotta őt, hogy Trump kitartott az Ukrajnának közvetített kérése mellett. Ezzel szerinte az Egyesült Államok pontosan azt a taktikát követte, mint amelyet rendszeresen elítél a világ legkorruptabbnak tartott országaiban.

George Kent a törvényességre és az amerikai külpolitikára nézve rendkívül ártalmasnak tartotta Trump személyes ügyvédjének, Rudy Giulianinak a tevékenységét.

Az elnök Giulianit bízta meg azon üzenetek közvetítésével Ukrajnában, amelyek Joe Biden volt alelnök és jelenlegi demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, valamint fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeinek feltárását szorgalmazta az ukrán vezetésnél. „Azokban az országokban általában véve is szembetűnő, hogy a hivatalban lévők politikailag motivált perekkel fenyegetik ellenfeleiket” – fűzte hozzá Kent. Ezt a gyakorlatot rendkívül kártékonynak minősítette – mint fogalmazott – „függetlenül attól, hogy melyik országban élnek vele”.

A külügyi tisztségviselő elmondta még: aggodalmait feljegyzésben rögzítette még jóval azelőtt, hogy egy kiszivárogtatónak köszönhetően nyilvánosságra került Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vitatott júliusi telefonbeszélgetése. Ebben a beszélgetésben vetette fel Trump az ukrán elnöknek, hogy kivizsgáltathatná Bidenék üzleti ügyeit. A beszélgetést a demokrata politikusok úgy értelmezték, hogy az Egyesült Államok elnöke külföldi hatalmat kér fel amerikai állampolgárok elleni nyomozásra, s erre alapozva indították meg az impeachment eljárás előtt szükséges vizsgálatokat, illetve képviselőházi meghallgatásokat.

A meghallgatásokat folytató három bizottság – a hírszerzési, a külügyi és az ellenőrzési – vezetői csütörtökön büntetés terhe melletti idézést küldtek Mick Mulvaney-nak, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnökének, miután Mulvaney a „sima” idézésnek nem volt hajlandó eleget tenni. Nem jelent meg csütörtökön a bizottságok előtt John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó sem.

Csütörtökön a bizottságok meghallgatták még Jennifer Williamst, Mike Pence alelnök munkatársát is. Williams az alelnök és Zelenszkij szeptemberi, varsói megbeszéléseiről számolt be a törvényhozóknak.

(MTI)

Miért engedélyezte a törökök offenzíváját Trump elnök?

Khashoggi meggyilkolása tette lehetővé Erdogannak a kurdok elűzését? Ha igaz, közel-keleti főtanácsadója közreműködésével zsarolhatóvá vált Trump  közelebb került az impeachment eljáráshoz.

Erdogan megzsarolta az Egyesült Államok elnökét azzal a gyilkossággal, melyet szaúdi kommandósok követtek el Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Jamal Khashoggi ellenzéki újságírót, aki az Egyesült Államokban élt és a Washington Post publicistája volt, csapdába ejtették a főkonzulátuson, ahol előbb megfojtották, majd feldarabolták. Nagy késéssel bár, de Mohamed bin Szalman herceg vállalta a felelősséget a gyilkosságért.

Ám most kiderült:

Trump elnök veje engedélyezte az akciót

Jared Kushner, aki apósának közel-keleti főtanácsadója is, kiváló kapcsolatot ápol Szaúd Arábia trónörökösével. Ezért Mohamed bin Szalman herceg őt kérdezte meg az akció előtt, és Jared Kushner engedélyezte az ellenzéki újságíró elfogását!

A hangfelvételt megszerezte a törökök titkosszolgálata

Ennek birtokában hívta fel Erdogan török elnök Donald Trumpot kérve: engedélyezze a törökök offenzíváját a kurdok ellen Szíriában! Minthogy a kurdok az USA szövetségesei voltak, ezért Trump kezdetben ellenkezett. Ám a zsaroló hangfelvétel következtében megváltoztatta az álláspontját. Mindenki meglepetésére közölte: kivonja az amerikai csapatokat Szíriából! Ezzel zöld utat adott Erdogannak bár később ezt letagadta. Az USA távollétében a törökök megegyeztek az oroszokkal, és így sikerült visszavonulásra késztetni a kurd milíciát.

Minderről egy magát megnevezni nem kívánó titkosszolgálati tiszt számolt be azelőtt a vizsgálóbizottság előtt, mely Washingtonban azt akarja tisztázni, hogy Trump elnök visszaélt-e a hatalmával. Ha ez bebizonyosodik, akkor megindulhat az impeachment eljárás Trump ellen vagyis megfoszthatják őt elnöki címétől. Ehhez a demokrata ellenzéknek meg kell győznie a republikánusok egy részét is. Trump egyelőre magabiztosan készül a jövő évi választásokra, ahol jó esélye van az ismétlésre mint előtte George W. Bushnak és Barack Obamának.

Soros Trump ellen

0

Büszke vagyok arra, hogy az ellenségeim diktátorok vagy potenciális diktátorok – nyilatkozta a New York Timesnak Soros György, aki jelentős összeggel támogatja a demokraták választási kampányát az Egyesült Államokban.

Trump napja leáldozóban van – Soros György szerint – legutóbbi döntései a Közel Keleten hozzájárulhatnak bukásához jövőre. Soros György a demokraták közül Elizabeth Warrent tartja a legalkalmasabbnak, aki meg akarja adóztatni a gazdagokat az igazságosabb teherviselés érdekében. Soros ugyanakkor nem biztosította támogatásáról Elizabeth Warrent, mert a New York Times szerint rájött arra, hogy a demokrata elnökjelöltnek nem biztos, hogy jól jönne a hír Soros támogatásáról.

Soros György bírálta Kína vezetőit és személy szerint Hszi Csinping elnököt, aki szerinte a legnagyobb fenyegetés a szabad társadalmakra nézve.

Trump kész katonai erővel fellépni a törökök ellen

Pompeo külügyminiszter szerint Trump elnök kész katonai erőt is bevetni a török invázió ellen. Erről a CNBC televíziónak beszélt amikor elemezte a helyzetet Szíriában. Trump korábban kivonta az amerikai csapatok nagy részét Szíriából mire október kilencedikén Törökország megkezdte ott invázióját. Pence alelnök és Pompeo külügyminiszter ötnapos tűzszünetet harcolt ki Erdogan elnöktől. Ez kedden jár le. Erdogan fogadkozik: folytatja az offenzívát!

Ha elmélyül a válság Szíriában , akkor Trump elnök kész arra, hogy katonai erőt alkalmazzon egy NATO szövetségessel szemben! Ezt közölte Pompeo külügyminiszter, aki nem tisztázta: milyen helyzetben döntene Trump az amerikai erők bevetéséről Törökország ellen?! A NATO történetében először fordulna elő, hogy az USA fegyveres erői szembekerülnek egy szövetséges állam katonáival. A NATO alapszerződése elvben kizárja ezt a lehetőséget, de Trump a nemzetközi szerződések értelmezése terén soha nem bajlódott a részletekkel.

Mi az USA stratégiája a Közel Keleten?

Ezt nem közölte a nyilvánossággal Pompeo külügyminiszter Izraelben sem holott a zsidó állam az USA első számú szövetségese a térségben. Esper hadügyminiszter a szír válság kapcsán kijelentette: nekünk az olaj a fontos a térségben, és nem a kurdok sorsa! Ezért az olajkutak közelében megmaradnak az amerikai katonák Szíriában. Korábban ugyanis ezek az olajkutak az Iszlám államnak hajtottak hasznot. Méghozzá úgy, hogy

az embargó hatálya eső olajat olyan cég exportálta a világpiacra, melyet Erdogan elnök fia üzemeltetett.

Az amerikai stratégiát, ha van ilyen, nem értik a szövetségesek, akik emiatt mind nagyobb számban fordulnak Oroszország felé – ha katonai kérdésekről van szó, Kína felé, ha pénzre van szükségük. Az izraeli Haaretz szakértője szerint tudomásul kell venni, hogy az USA kivonul a Közel Keletről. Helyét a gazdaságban Kína foglalja el, mely a világ legnagyobb olaj és földgáz importőre, és amelynek pénze is van arra, hogy vásároljon. A katonai problémák rendezését pedig rábízza szövetségesére, Oroszországra …

Orbán Putyinnal közösen bábozta Trumpot?

Két vezető amerikai lap szerint Orbán és Putyin hatására fordult Ukrajna ellen Trump a nyáron. A Fehér Házban sokáig blokkolták Orbán fogadását.

Az impeachment (alkotmányos felelősségre vonási eljárás) elkezdődésében – jelenleg előkészítési fázisban van – is szerepe lehet Orbán Viktornak és Vlagyimir Putyinnak – olvasható ki a két vezető amerikai napilap, a The New York Times (NYT) és a Washington Post (WP) írásából, amelyek megállapításait a 444.hu foglalta össze. Eszerint Putyiné mellett Orbán keze is benne van abban, hogy Donald Trump véleménye Ukrajnáról alaposan megromlott.

Egyes tisztviselők szerint az amerikai elnök egyenesen arra is gyanakszik, hogy Ukrajnából akarták aláásni az ő 2016-os elnökválasztási kampányát. Az amerikai cikkek szerint se Orbán, se Putyin nem beszélték rá arra Trumpot, hogy Ukrajnából próbáljon terhelő adatokat kérni Joe Biden ellen, vagy hogy az országnak része lett volna a kampánya megfúrásában. Ugyanakkor becsmérlő leírásuk megerősítette Trump kedvezőtlen nézeteit Ukrajnáról, ami után a Fehér Ház szakértői már nem tudták meggyőzni az elnököt, hogy támogassa Kijevet.

A WP arról ír, hogy Orbán és Putyin meghatározó szerepéről egy zárt ajtós meghallgatáson George Kent, a külügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a múlt héten. Szerinte

Trump a magyar és az orosz vezető hatására döntött úgy, hogy lefolytassa azt a júliusi telefonbeszélgetést

az ukrán elnökkel, amiről aztán kiszivárgott, hogy terhelő adatokat kért a demokrata riválisa ellen.

Ebből óriási politikai botrány támadt Washingtonban, miután egy ismeretlen amerikai hírszerző feljelentést tett. Az derült ki, hogy Trump lényegében megzsarolta Volodimir Zelenszkijt, amikor július 25-ei telefonbeszélgetésükben terhelő bizonyítékokat kért Ukrajnától Joe Biden volt amerikai alelnök, a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa ellen. (Biden egyik fia, Hunter egy ukrán gázvállalat igazgatótanácsának tagja volt évekig, miközben apja meghatározó szereplője volt az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának, és jelentős összegeket keresett Ukrajnában.) Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt Ukrajnától.

A demokraták

ezután jelentették be az impeachment előkészítését.

Szerintük az elnök hivatali visszaélést követett el, mert Bidenék lejáratásának céljából saját javára használta fel az elnöki hatalmat.

A külügyes Kent a vallomásban beszélt arról is, hogy az amerikai tisztviselők először bizakodtak, hogy Trump azért akar beszélni az áprilisban megválasztott Zelenszkijjel, mert az az Egyesült Államok partnere lehet abban, hogy elhárítsa az orosz agressziót és fellép a korrupció ellen.

Trump azonban Zelenszkij megválasztása előtt beszélt telefonon Putyinnal, majd fogadta Orbánt a Fehér Házban, ezek után pedig hirtelen sokkal rosszabb véleménnyel lett Zelenszkijről. Ennek tudható be, hogy eltávolította az addigi amerikai nagykövetet, nem engedte, hogy Mike Pence alelnök elmenjen Zelenszkij beiktatására, majd a 391 millió dolláros katonai segélyt is felfüggesztette.

A WP azt állítja, hogy

a Fehér Házban sokan ellenezték Trump és Orbán májusi találkozóját,

mert a magyar miniszterelnök leépíti a demokratikus intézményeket és konfliktusos viszonyban van az Egyesült Államok európai szövetségeseivel. Ezért már Trump elnökségének kezdete óta

próbálták blokkolni a találkozót,

mert az legitimálta volna az „Európában gyakran kiközösített” magyar vezetőt, másrészt tartottak attól, hogy Orbán rossz hatással lesz Trumpra.

Az ellenállás az év elején kezdett csökkenni, amikor új arcok jelentek meg az elnök hivatalában. Közülük külön kiemelték Mick Mulvaneyt, Trump kabinetfőnökét, akinek tetszettek Orbán jobboldali nézetei és szkeptikus hozzáállása az Európai Unióhoz.

Az amerikai lap szerint Orbán egy régi határvita és a magyar kisebbség helyzete miatt nincs jó véleménnyel Ukrajnáról. Ugyanakkor Zelenszkijjel szemben ideológiai kifogásai is vannak, mivel az új ukrán elnök a Nyugat szövetségesének tekinti magát.

Rekordszinten Trump tweetjei

Ontja magából a Twitter-üzeneteket Donald Trump, de szeptemberben eddigi csúcsát produkálta, csaknem 800 üzenetet. Várható, hogy októberben ezt is megdönti.

A reality show szintjére süllyesztett elnökség egyik jelképe az órákon át tartó tévézés (Fox News), a másik a szakadatlan twitterezés. Trump szeptemberben eddigi csúcsát állította be, de várható, hogy október felülmúlja ezt.

Erős hónapok vannak az elnök számára. Ekkoriban pattant ki a legbotrányosabb ügy, az ukrán elnök megzsarolása támogatások befagyasztásával annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij adjon információt Joe Biden, egyik lehetséges demokrata kihívójának fiáról. Az ezt követően a demokraták részéről bejelentett

impeachment eljárás azóta is folyamatosan vezető témája Trump tweetjeinek.

Ahogyan az elmúlt napok szíriai eseményei. Amelyben először Trump odadobta a kurdokat a törököknek, majd észbe kapva büntetőintézkedésekkel fenyegette meg Recep Tayyip Erdogant.

A statista.com grafikája azt mutatja, hogy  az elnök tweetjeinek száma az év eleje óta folyamatosan növekszik. Az elmúlt hónapokban egyre növekvő számú vita merült fel, például leplezte kifogásolt állításait, miszerint a Dorian hurrikán megütné Alabamát, és a tálibokkal tárgyalásokat kezdeményezett Camp David-be a szeptember 11-i évfordulón.

A Twitter-archívum azt mutatja, hogy szeptemberben az elnök 797-szer tweetelt, ami jelentősen felülmúlta a három évvel ezelőtti rekordot. Naponta átlagosan 26-szor írt véleményt a múlt hónapban.

Októberben eddig 580 üzenetet küldött szét, ez már 32 minden nap.

Trump utóbbi időszakbeli üzeneteinek legtöbbször használt kulcsszava az Oroszország és az összejátszás szavak voltak. Ezt követi kedvenc kifejezése, a fake news.

A világ vezető hatalmát vezető ember vajon hogyan látja el elnöki teendőit mindezek mellett?

Trump szankciókkal akarja megállítani a törökök offenzíváját

„Trump nem adott szabad jelzést Erdogannak Szíriában!” – közölte Mike Pence alelnök, aki arról is beszámolt, hogy Trump felhívta a török elnököt. Határozottan kérte: állítsa le az offenzívát a kurd milícia ellen, melyet a hétvége óta Asszad hadserege is támogat!

A törökök és a szírek összecsapnak, akkor egy NATO állam kerül szembe egy olyan országgal, melyet az oroszok támogatnak! Ezt a kényes szituációt szeretné elkerülni Trump elnök, akit erre az oroszok is figyelmeztettek. A Szaúd Arábiában vendégeskedő Putyin üzent vendéglátóin keresztül Washingtonnak. Ahol értették a finom célzást.

100 milliárd dolláros szabadkereskedelmi szerződés

Ettől fosztja meg magát Törökország, ha nem állítja le az offenzívát. Legalábbis Trump elnök ezzel fenyegette meg Erdogan török elnököt. Steven Mnuchin pénzügyminiszter egyelőre csak kisebb konkrét szankciókat jelentett be mindenekelőtt a hadügyminisztérium és az energia minisztérium ellen Törökországban. Egy szankció viszont máris fájdalmat okozhat: az acél büntető vámját  megduplázták az amerikaiak. Ezentúl ez 50% lesz. Az igazi szankció persze a fegyver export korlátozása lenne, de erre aligha kerülhet sor.

Erősen meg van kötve az amerikaiak keze, mert Törökország már így is orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt – amerikai helyett. Az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer igen hatékony az F 35-ös amerikai harci gépek ellen, melyekkel sok légierő rendelkezik a Közel Keleten. Ez az orosz rendszer a drónok ellen is hatékony. Ezért Putyin ezt ajánlotta Szaúd Arábia figyelemébe amikor a világ legnagyobb olaj feldolgozó üzemét drón támadás érte. Az USA rögtön jelezte: képes megvédeni Szaúd Arábiát. Trump fegyverek és katonák  küldését hagyta jóvá Szaúd Arábia védelmének erősítése érdekében. Csakhogy Putyin mindennek ellenére Szalman király vendége volt. 2 milliárd dolláros befektetést ígért, és egyeztette a világ két legnagyobb olajexportáló államának érdekeit. Egyáltalán nem mellesleg megjegyezte

Az orosz vezérkar folyamatosan egyeztet a törökökkel

Moszkva semmiképp sem szeretne katonai konfliktust Törökországgal, mellyel az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki. Csakhogy Asszad elnökkel Szíriában még régebbi kapcsolat. Ezért a törökök és Szíria fegyveres erőinek összecsapását nemcsak Trump, de Putyin is mindenáron el akarja kerülni.

Az EU elítéli a törökök offenzíváját, de tart egy újabb migráns hullámtól

Erdogan elnök 3,5 millió szír migránssal fenyegette meg az Európai Uniót. A török külügyminiszter megerősítette a Deutsche Wellenek: Ankara ezt komolyan is gondolja! Horst Seehofer német belügyminiszter , aki nemrég a helyszínen járt francia kollégája és az uniós migrációs biztos társaságában, úgy nyilatkozott a német közszolgálati portálnak  , hogy mindenképp el kell kerülni egy olyan migráns hullámot mint amilyen 2015-ben bekövetkezett. Angela Merkel kancellár ezért is kötött 6 milliárd eurós megállapodást Erdogannal. Aki Szíriába akarja visszaküldeni a menekülteket. Csakhogy épp ellenségeinek, a kurdoknak a településeire. Akik elszántan küzdenek ez ellen, most már Szíria támogatásával.

Erdogan magára maradt, de Orbán Viktor kiállt mellette. A török elnök megköszönte a magyar kormányfőnek Bakuban – ahol mindketten a Türk Tanács ülésén vettek részt -, hogy megakadályozta Luxemburgban a külügyminiszterek értekezletén: az EU szigorúan elítélő nyilatkozatát. Heiko Maas német külügyminiszter mindenesetre kijelentette: a legfontosabb az, hogy fennmaradjon a párbeszéd az Európai Unió és Törökország között.

Észak Korea üdvözölte Trump új tárgyalási javaslatát

„Bölcs politikai döntésnek” nevezte az USA elnökének elképzelését arra, hogy miképp lehetne kimozdítani a holtpontról az amerikai koreai tárgyalásokat Kim Myong Gil főtárgyaló. A nukleáris leszerelésről folyó tárgyalásokon ő képviselte hazáját. Most örömmel konstatálta, hogy Trump megszabadult „egy bajkeverőtől”. Nevet a koreai diplomata nem említett, de mindenki tudta, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóra gondol, aki a kemény vonalat képviselte Washingtonban.

Trump nemrég kijelentette: Egyelőre nem megyek Phenjanba

Kim Dzsong un ugyanis meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak. Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban , idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyeket fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte, hogy a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Trump: még nem megyek Phenjanba!

Kim Dzsong un meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak.

Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban, idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Trump: Nem értesz velem egyet? Ki vagy rúgva!

Sok kérdésben nem egyeztek a nézeteink John Boltonnal. Például Irán és Észak Korea esetében – írta Twitteren  az USA elnöke. Aki azt állítja: ő rúgta ki John Boltont.

Az érintett viszont ugyancsak Twitteren azt közölte: ő ajánlotta föl a lemondását az elnöknek. Akárhogy is történt: a kemény vonalas John Bolton immár nem tagja a Fehér Ház csapatának. Ez jó hír a mérsékeltebb vonal képviselőinek, így Mike Pompeo külügyminiszternek.

Trump az ENSZ közgyűlés idején találkozni akar Rohani iráni elnökkel. Később pedig újra csúcstalálkozót szeretne Kim Dzsong un-nal. Mindkét találkozó jól jönne a választási kampányban , mert növelhetné Trump személyes presztízsét. Egyúttal pedig enyhíthetné a feszültséget a Közel és a Távol Keleten.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK